Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-12 / 2. szám
KGST - LATIN-AMERIKA Élénkülő (?) gazdasági kapcsolatok Az eladósodás fékezi az együttműködést Míg a hetvenes években gybrs ütemben fejlődtek a szocialista és a latin-amerikai országok gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai, ebben az évtizedben éppen ellenkező tendenciák érvényesültek. A két csoport cserekereskedelme 1970-ben 490 millió dollár volt, a rekordot viszont 1981-ben érte el. Ebben az esztendőben 6,7 milliárd dollárra szökött fel az árucsere értéke. A legutolsó adatok 1987-ből származnak, ekkor jóval kevesebb, mindössze 3,3 milliárd dollár volt a forgalom. Az ilyen irányú változásoknak elsősorban a latin-amerikai országok egyre növekvő eladósodása az oka. A adósság összege már elérte a 420 milliárd dollárt. A nagy összegű kölcsönök által Latin-Amerika meglehetősen függővé vált hitelezőitől, az iparilag fejlett nyugati országoktól, s ezzel egyidejűleg beszűkültek a behozatali lehetőségek is. Az országok piacait lényegében a Nyugat és Japán tartja kézben. Rendkívül nezéz betörni ezekre a piacokra, s a helyzetet az is bonyolítja, hogy a szocialista országok nem mindig reagálnak rugalmasan a lehetőségekre. Ezért hát a két csoport kölcsönös kereskedelme egész külkereskedelmi forgalmunknak mindössze a töredéke. Az árucserében a szocialista országok számára Latin-Amerika egy, s fordítva, a latin-amerikai országok számára a KGST 2 százalékot tesz ki. Itt kell megjegyezni még azt, hogy a szocialista országok 1987-ben háromszor annyi árut hoztak be Latin-Amerikából, mint amennyit exportáltak. Az import csaknem teljes egészében élelmiszerből és nyersanyagokból állt, a kivitelben viszont főként gépek és berendezések, valamint vegyipari termékek szerepeltek. Vannak azonban körülmények, amelyek mindkét csoportot arra ösztönzik, hogy az együttműködés új útjait keressék. A szocialista országokban a gazdasági helyzet javítását célzó átalakítás, a latin-amerikai országokban viszont a gazdasági válság leküzdése késztet közeledésre. Tudjuk, a kölcsönös kapcsolatok fejlesztése - amelyet az utóbbi időben szorgalmaznak - egyik fél számára sem döntő, de hozhat némi eredményeket. Az ilyen irányú igyekezetnek már néhány éve tanúi lehetünk. Ezzel összefüggésben említsük meg például a CAMEXPO nagy gazdasági kiállítást, amelyet a KGST-tagországok öt évvel ezelőtt rendeztek meg Mexikóban. A KGST Titkársága és a 26 országot tömörítő Latin-Amerikai Gazdasági Rendszer, a SELA Titkársága 1987-ben együttműködési programot irt alá. A kölcsönös kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeivel foglalkozott az a szeminárium, amelyre tavaly került sor Caracasban és Havannában mindkét fél szakembereinek részvételével. Az ezen az úton megtett újabb lépésnek minősíthetjük azt a találkozót, amelyre nemrég került sor Havannában. A résztvevők közt ott voltak a gazdasági és kereskedelmi együttműködésben részt vevő vállalatok és kereskedelmi szervezetek képviselői is. jgy több esetben is mód volt konkrét tárgyalásokra, illetve a kínálat bemutatására. A találkozón akcióprogramot fogadtak el, amelyben a tevékenység további irányait határozták meg, beleszámítva az intenzívebb információcserét. A programban az a kiállítás is szerepel, amelyet a latin-amerikai országok rendeznek Moszkvában a jövő télen. Havannában a kölcsönös kapcsolatok fejlesztésének további lehetőségeiről is szó volt. A szocialista országokban lezajló átalakítással, s ezzel összefüggésben a vállalatok egyre nagyobb önállóságával kapcsolatban előtérbe kerül a vegyes vállalatok létrehozása. Eddig már több mint negyvenet alapítottak meg, közülük tizennyolcban csehszlovák vállalatok is érdekeltek. Ekonomicky bulletin Impulzus Piackutatás és tanácsadás egy fedél alatt November elején Prágában húsz csehszlovák szervezet létrehozta az Impulzus (Impuls) részvénytársaságot. A részvényesek között szerepel többek között a koprivnicei Tatra, a hos- tivafi Szerszámgépgyár, a prágai Kotva áruház, a gottwaldovi Cipőáruház, a prágai Chemopet- rol és az ugyancsk prágai Léöiva állami vállalat, valamint néhány kisebb gazdasági szervezet, mint például a mélniki Állami Gazdaság, a lukaveci Fafeldolgozó Szövetkezet vagy a Con- sus tanácsadó szövetkezet. A részvénytársaságot a Szövetségi Pénzügyminisztérium engedélye alapján hozták létre, a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztériumtól pedig külföldi vállalkozói engedélyt kapott. A részvénytársaság a vállalkozás progresszív formáinak megvalósításával összefüggő tanácsadással, konzultációkkal és közvetítéssel foglalkozik majd. Nagy figyelmet fordít a piackutatásra, a vállalatok stratégiájának és fejlesztési irányainak kidolgozására. A részvényeseknek és más ügyfeleinek segít a külföldi szervezetekkel való közvetlen kapcsolatok felvételében, vegyes vállalatok alapításában stb. Az előkészületek folyamán tárgyaltak például vegyes vállalat létrehozásáról szovjet és ausztriai partnerekkel. Az Impulzus részvénytársaság az államigazgatás területi szervei számára is nyújt különféle szolgáltatásokat. Elsősorban a területek és városok szociális és gazdasági fejlesztési programjainak kimunkálásában és megvalósításában segít. Kész résztvenni az átalakítás nagy lélegzetű feladatainak megvalósításában, legyen szó a szerkezeti változásokról vagy a gazdasági mechanizmus átalakítása alapelveinek gyakorlatba való bevezetéséről. Ekonomicky bulletin 1986 elején írták alá az első bolgár-szovjet vegyes vállalat megalapításáról szóló kormányközi egyezményt. Az „Avtoelektronika“ a belső égésű motorok elektronikus rendszereit készíti. Alapítója a szovjetunióbeli Minavtoprom és a bolgár Elprom vállalat. A vegyes vállalat évi termelése 1987-ben meghaladta az 1 millió levát. A feltételezések szerint a plovdivi üzemből az elektronikus berendezések 70-80 százalékát a szovjet autóiparnak szállítják majd. Az Avtoelektronika modern berendezései garantálják a termékek kiváló minőségét. A felvételen a dolgozók az elektronikus berendezéseket szerelik össze. (ŐSTK-felvétel) Piac új értelmezésben A marketing és a piachoz való aktív vállalkozói hozzáállás csak bizonyos gazdasági feltételek között érvényesülhet. Például akkor, ha valóban vannak eladók és vásárlók, ha van árukínálat, aránylag szabad az árképzés és léteznek megfelelő jogi normák. A gazdasági verseny és a vállalatok valós felelőssége döntéseikért ugyancsak fontos feltételek. Hazánkban még nem alakult ki ilyen gazdasági környezet, a tervezett piacgazdaság irányában azonban már történtek lépések. Ezekkel a változásokkal összhangban a marketing, mint a vállalati és kereskedelmi szféra ésszerű orientációjának módja, egyre jelentősebbé válik. Ezen a téren a külkereskedelmi vállalatoknak van a legnagyobb gyakorlatuk, hiszen éppen a marketing alapelveiből kiindulva működnek együtt a külföldi partnerekkel. Mindenekelőtt az alapos piackutatásra, valamint a kereslet és kínálat kapcsolatára helyezik a súlyt. Jelenlegi gazdasági körülményeink között a marketing leszűkített formájával kell számolni. Még ez a megoldás is hasznos lehet a csehszlovák gazdaság számára, hiszen az alapkövetélmény - a fogyasztók igényeinek ismerete legyen a vállalkozásról való döntés kiindulópontja - változatlan marad. Tehát komplex hozzáállásról van szó, amely megkívánja a szélesebb összefüggések figyelését, a pontos gazdasági kalkulációt, tervezést és a folyamatos ellenőrzést. CSTK Kínában 1988-ban 59,2 millió tonna acélt gyártottak, három millió tonnával többet, mint 1987-ben. Kedvező körülmény, hogy csökkent az egy tonna acél előállításához szükséges energia mennyisége (30 kilóval kevesebb, összesen 1,64 tonna szénre van szükség). Azonban meglehetősen nehezítik a helyzetet a kedvezőtlen szállítási feltételek. Kína a világ acélgyártói között a Szovjetunió, Japán és az USA után a negyedik helyet foglalja el. An-san-ban negyven évvel ezelőtt helyezték üzembe az ország legjelentősebb acélöntőjét. A műszaki innovációnak köszönhetően az acélműben 8,2 millió tonna acél és 5,8 millió tonna hengerelt áru készül évente. A felvételen az említett acélmű egyik üzemrészlege látható. Rubelbörze Budapesten Ezentúl hetente rendez rubelbörzét a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB), s amennyiben később növekednének a igények, a rubel voltaképpen aukció formájában megtartandó adásvételét feltétlenül sűrítik - jelentette be nemrég az MKB osztályvezetője. Az aukció célja, hogy valamiképpen hozzájárulnának a KGST-országokkal és főként a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben keletkezett, hatalmas összegekre rúgó magyar transzferábilis rubel-többlet lefaragásához. A börze szabályai szerint a lehetséges eladók és vevők csak azon vállalatok közül kerülhetnek ki, amelyek rendelkeznek exportengedéllyel, illetve nem kontingentált vagy kontingensen felüli, vagy az árut árura cserélő, úgynevezett barterügy- letekben nem szereplő termékek importjára vállalkoznak. Egy alkalommal a vállalatok csak egyetlen eladási vagy vételi ajánlatot adhatnak le, de annak értéke minimum 10 ezer rubel kell legyen. Az a cég, amely államközi szerződéseken kívül teljesít rubelexportot, mentesül a termelési adó befizetése alól, így akár 20 százalékkal olcsóbban is megéri eladni rubeljét. A lehetséges vevőkör pedig azokból a cégekből adódik, amelyek találtak transzferábilis rubelért árut valahol a KGST- ben, de mivel az túlságosan drága, nem tudják megvenni, csak ha olcsóbban jutnak rubelhez. A börzén az árfolyam valószínűleg eltér majd a hivatalos 27,50 forintos rubelárfolyamtól. Egy nappal az első szerdai rubelbörze előtt 30-40 vállalat érdeklődött a rendezvény iránt. hVG A világ kereskedelme 1988-ban 1988-ban 2,7 billió dollár értékű volt a világ kereskedelme - állapítja meg a Nemzetközi Valuta Alap évzáró jelentése, amelyet 161 ország adatai alapján dolgoztak ki. A jelentésben az alap szakemberei rámutatnak arra, hogy csökkent a kereskedelen növekedési üteme; míg 1986-ban 18 százalékos volt, 1987-ben 15 százalékot ért el. 1988-ban az NSZK volt a legnagyobb exportőr, 323 milliárd dollár értékű árut szállított külföldre. A második helyre az USA került (320 milliárd dollár értékű kivitellel), a harmadik helyet pedig Japán foglalja el (265 milliárd dollár). Az importban viszont az Amerikai Egyesült Állomoké az elsőbbség, 1988-ban 460 milliárd dollár értékű árut vásárolt más országokban. A jelentés többek között megállapítja, hogy az öt évig tartó stagnálás után 1988-ban jelentősen megnövekedett a Szovjetunió és a többi szocialista ország külkereskedelmi forgalma. Ennek ellenére még mindig aránylag kicsi a részarányuk a világ kereskedelmében - megközelítőleg 3 százalék. EB Svájci menedzserképző Kijevben Januárban már megérkezik az első ötven hallgató Kijevbe, hogy részt vegyen az első szovjet menedzserképző intézet szemeszterein - adta hírül a L'Hebdo svájci hetilap. A jelek szerint az ukrán fővárosban lehet majd ezentúl a legolcsóbban megszerezni a legnépszerűbb amerikai menedzserdiplomát, az MBA-t, a Master of Business Administra- tiont. Az iskoláztatás egy teljes évre 12 ezer rubelbe kerül, ami a rubel turistaárfolyamának leértékelése után mindössze 5 ezer frankot jelent. Az ötlet atyja Bogdan Havrilisin, a világ egyik legelismertebb vezetőképző intézetének, a genfi International Management Institute-nak (IMI) a volt igazgatója. Havrilisin ukrán születésű és 17 éves koráig ott is nevelkedett, s egészen a legutóbbi időkig Svájcban lakott. Most ö lesz az IMI kijevi tagozatának igazgatója, tervei szerint a menedzserképző tanárait és diákjait a világ minden részéről toborozzák majd. Úgy véli, hogy a szovjet nemzeti jövedelem egynegyedét adó Ukrajna vállalatai szívesen küldik majd fiatal szakembereiket a menedzserképző intézetbe. A tanítás még meg sem kezdődött, de Havrilisin már újabb tervet forgat a fejében: „Szeretnék tanfolyamot szervezni a szovjet képviselők részére a nyugati parlamenti demokráciáról; valószínűleg egy volt svájci minisztert is sikerül megnyerni előadónak.“ HVG lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll-V * ÚBUjgSEP
