Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-04-06 / 14. szám

E uasarnap i „A sajógömöri szőlők dombjára „Gyermekkorában annyi odaadással hallgatta... a hősökről szóló megemlékezéseket, hogy elfeled­kezett ételről-italról, s reggeltől estig, étlen-szom- jan semmi másra nem gondolt, csak az ő hatalmas kardcsapásaikra, bősz küzdelmükre. “ (Galeotto Marzio) „Szelídebbé tette az ősmagyar szokásokat, meg­törte a magyarok szertelen büszkeségét. Attila óta ő volt az első, aki a keménynyakú magyarokat engedelmes szolgálatra tudta kényszeríteni.“ (Bonfini) Kevés település dicsekedhet az­zal, hogy nagy királyunk fényes or­szágosát és annak emlékeit nemcsak a történelem s a mondák alapján őrzik, hanem ércbe öntött élethű alakja előtt naponta tiszteleghet a je­lenkor múltat ismerő és múltat idéző polgára is. Sajógömör község, és vele az egész. „Gömörország“ lakosai azok közé tartoznak, akik ma is ápolják a Mátyás-hagyományokat, és a jeles évforduló alkalmából büszkén emlé­keznek az „igazságos“ nagy ki­rályra. A község fölött emelkedő Őrhe­gyen zajlott le, az elevenen élő mon­da szerint, az a híres-nevezetes ka­pálás. Mátyás, az igazságos, itt dol­goztatta meg a kényeskedő főurakat, Ennek emlékére emelték a lakosok 1914-ben a község közepén büszkél­kedő monumentális bronzszobrot. A két méter magas talapzat „hom­lokzatán“ ez áll: Mátyás király az igazságos „Mátyás király a tréfát fölötte kedveié, Mátyás király feláll, s int a szőlőhegy felé: lm, dolgozott a munkás, míg vígadánk, urak! Ne váltanék fel őket, hogy ők vigadjanak?“ (Garay J.) Hátul ez olvasható: „Bogár Lajos igazgató tanító kezdeményezésére közadakozás­ból emelte Sajógömör község kö­zönsége 1912-ben“ A felállítás, avatás keltezése azonban téves. Igaz, eredetileg való­ban 1912-ben akarták felállítani, de „bizonyos okok“ miatt erre csak 1914-ben került sor. íme ezek a bi­zonyos okok, idézve a korabeli újsá­gokból. Gömöri Újság, 1912. júl. 14. (4. oldal): „A hagyomány szerint Mátyás ki­rály a .gömöri szőlőhegyen mutatott példát a munkásságra udvara tagjai­nak, mikor részt vett a kapások munkájában. Ennek az eseménynek a megörökítésére a sajógömöriek már régebben gyűjtést indítottak, és e hó 3-án a szoborbizottságnak, id. Szontágh Zoltán elnöklete alatt tar­tott ülésén határozatba ment, hogy Holló Barna jeles szobrászra - ki a rimaszombati Tompa-szobrot is készítette - bízzák a Mátyás király szobrának kivitelét. A bizottság meghívására Holló Barna 5-én meg­jelent Sajógömörön és bemutatta a -gipszmintát, amely életnagyságot meghaladó alakban, Mátyás királyt állva, kezében kapával ábrázolja. Az elfogadott minta szerint 4500,- Ko­ronáért készül a bronzszobor, mer^ Holló Barna, mint vármegyénk szü­lötte, saját munkájáért semmit sem számított. A bizottság ülésén a szoborra Szentiványi Árpád országgyűlési képviselő 50.- koronát adományo­zott. Mint értesültünk - Mátyás ki­rály szobra — amelyre a gyűjtést Bogár Lajos ottani tanító nagy buz­galommal vezette, ez év őszén ün­nepségek között lesz leleplezve. Különös elismerést érdemel Holló Barna, kinek áldozatkészsége nélkül a szobor felállítása évekig halasztást szenvedett volna.“ Gömör-Kishont, 1913. ápr. 6.: „A sajógömöri Mátyás-szobor. Arról értesültünk, hogy a Sajógö­mörön felállítandó Mátyás király szobra, amelyet hírneves szülöttünk: Holló Barna készített, ércbe öntve már készen áll Budapesten. A jeles szobrász azt óhajtaná, ha a szobor már f. év június első napjaiban felál­líttatnék a sajógömöri templomkert­ben, és ebben az időpontban a lelep­lezés is megtörténnék. Ajánljuk tehát ez óhajtást a sajó­gömöriek figyelmébe.“ 1913. julius 20.: y „Pör a sajógömöri Mátyás-szobor miatt. A híres szobor Mátyás királyra emlékezünk, halálának 500. évfordulóján Budapestről vettük a következő hírt: Az oly szépen sikerült sajógö­möri Mátyás király álló érez szobra, mely tavasz óta készen áll egy pesti öntödében, szomorú sorsra jutott. A sajógömöri bizottság ismételt fi­gyelmeztetés daczára nem akarja ki­váltani a szobrot az öntödéből. Az érezöntő pénzéhez szeretne jutni, s e miatt tudomására adta a szobor zseniális készítőjének: Holló Barna­básnak, ha augusztus 1-ig ki nem váltják a sajógömöriek a februárban elkészült szobrot, a művészt beperli. Holló Barnabást, ki a szobor készíté­sét potom áron vállalta el, úgyszól­ván ingyen mintázta meg, mélyen bántja, hogy a szükebb hazájában, Gömörben a szobor ügye ennyire jutott. Elhatározta, hogy a szobrot sorsára hagyja és a leleplezésen nem jelenik meg.“ 1913. aug. 10.: „Mátyás érez szobra. Sajógömörről írják lapunknak: Mátyás király érez szobra múlt hét­főn a vasúton Tornaijára érkezett. Sajógömör érdemes főbírája kedden ünnepiesen szállíttatta haza a remek müalkotású szobrot. B. Koncz Márton bíró hites társá­val ünnepiesen öltözve egy szép, virágokkal, nemzeti szinü bojtokkal és csengőkkel díszített hatökrös fo­gatot állított elő, melyen a szobrot hozták. Az elöljáróság, és néhány szob. biz. tag kocsikon kísérték a nagy király ércszobrát húzó hatök­rös díszfogatot, melyet Tornaiján nagyszámú közönség megbámult. Az ötletet a hatökrös díszfogatra a bírónak a Feszty-körképre való emlékezés és a „Magyarok bejövete­le“ adta meg. Sajógömörön alig várták a szobor megérkezését. A Mátyás-tér és tor­nacsarnok környéke tele volt vára­kozókkal, s mikor a díszfogatot kö­zeledni látták, lelkes éljenzés tört ki. A minden burok nélkül érkezett szobrot a tornacsarnokban állították fel, ahol a kíváncsi és érdeklődő sokaság nem győzte eléggé dicsérni, magasztalni a kiváló szobrászmű­vészt, Holló Barnabást. Szóval a szo­bor hatása igen nagy volt és lelke­sítő. Egy műkedvelő úr nyomban le is fényképezte a hatökrös fogatot és Mátyás király szobrát. Ez a dolog kézzelfogható cáfolata a „Pör a Mátyás király szobor miatt cimü hírlapi cikknek.“ 1913. november 9.: „A sajógömöri Mátyás király szobra talpazatán készen áll már, de a parkírozása a térnek, az elkésett gazdasági munkák miatt eddig nem vétethetett foganatba, miért is a szo­borbizottság a leleplezési ünnepélyt a jövő 1914. évi május havára ha­lasztotta.“ 1914. május 7.: „Mátyás király szobor leleple­zése. Sajógömör város közönsége jú­nius 1-én, (pünkösd másodnapján), délelőtt 11 órakor a templom előtti téren Mátyás király szobrának ünne­pélyes leleplezését tartja. A szobor- bizottság az ünnepély sorrendjét a következőképp állapította meg: 1. Az ünnepély megnyitása, Szon- tagh Zoltán a szoborbizottság elnöke által. 2. Hymnus. Énekli a sajógömöri énekkar. 3. Ünnepi beszéd, tartja Hevessy B$talan. 4. „Élj őseink hazája“ énekli az énnekar. 5. A szobor átadása és átvétele. 6. A szobor megkoszorúzása. 7. „Szózat“ énekli a közönség. Az ünnepély végeztével a polgári iskola tornatermében közebéd. Egy teríték ára 5.- Korona. A helyi viszo­nyokra való tekintettel kérjük a résztvevő közönséget, hogy a köz­ebéden való részvételüket a polg. iskola igazgatóságával május 22-ig föltétlenül közöljék. Négy órakor kirándulás a Vár­hegy-ligetbe. Este 8 órától a szobor leleplezése körül felmerült kiadások fedezése. 1.- Kor. belépődíj mellett tánczmulatság. Felülfizetéseket kö­szönettel fogadnak és hírlapilag nyugtáznak. Az érkező vendégek részére a délelőtt érkező vonatokhoz Sajó­gömör vasút-állomáson kocsik ren­delkezésre fognak állni.“ 1914. június 7. : „Mátyás-szobor leleplezése. Sajógömör és vidéke f. hó 1-én, pünkösd hétfőjén szép ünnepet ült, melyen nagy és illusztris közönség jelent meg. Ez alkalommal leplezték le Mátyás király szobrát. Azt a törté­nelmi nevezetességű jelenetet, mi­kor az igazságos Mátyás király a sa­jógömöri szőlők dombjára kivitte a főurakat, s hozzálátva a kapálás­hoz, serkentette a főurakat munká­ra, érezszoborban örökítette meg Sa­jógömör. A szobor létesítése érdekében - úgy emlékezünk - Bogár Lajos tanító indította meg a gyűjtést, s a mozgalom mindinkább nagyobb méreteket öltött úgy, hogy közada­kozásból immár áll a sajógömöri templom melletti téren, arccal az iskola felé tekintve, Holló Barnabás remek alkotása. A terméskő alapon nyugvó, bronzba öntött érezszobor: A Mátyás király alakja bal kezét csípőjén nyugtatva, jobb karjával a kezében lévő kapára támaszkodva, („ásóra“? SIC!) A szobor elhelyezése és nagysága a környező kerthez illő, kidolgozása igen szép, s méltán ünnepelték a le­leplezés alkalmával a szobrászmű­vészt, ki legszebb alkotásainak szá­mát gyarapította. Maga a leleplezés ünnepsége lé­lekemelő, magas színvonalú volt, s megjelent ott Kubínyi Géza főis­pán, Szent-Iványi Árpád országgyű­lési képviselő, a vármegyét képvise­lő Szombat város hatalmas koszorú­ját tette le a talpazatra. A koszorúk elhelyezése után fényes bankett volt, melyen egymást érték a sikerült tósztok, legtöbbjében a munkát és kötelességérzetet, s az igazságot, Mátyás király kiváló tulajdonságait méltatták. Este fényesen sikerült bál volt.“ 1914. június 14. „Mátyás-szobor leleplezése. Megírtuk lapunk múlt számában, milyen lélekemelő szép ünnepség keretében leplezték le a sajógömöri Mátyás-szobrot, melyet Szabó And­rás községi bíró gyönyörű beszéd kíséretében vett át a bizottság elnö­kétől, gondozás végett. A szobor talpazatára, szép beszéd kíséretében a következők tettek koszorút: Dr. Fométh Gyula, a megye, Pe- recz Samu Rimaszombat város, Fa- csinay István jegyző Tornaija nagy­község, Záhonyi Tamás Sajógömör, Bencze Samu igazgató a polgári is­kola tanári kara, Istók Béla a Sajógö­möri iparoskor nevében. Megemlítjük, hogy a leleplezési ünnepély alkalmából Lukács Géza, vármegyénk alispánja, Lukács Gézá: né, a vármegyei Fehérkereszt Egylet elnöknóje, és Holló Barnabás szob­rászművész, a szobor zseniális alko­tója meleghangú üdvözlő táviratot küldtek Sajógömör hazafias közön­ségének és a szoborbizottságnak. A figyelmes megemlékezésért a köz­ség és a bizottság nevében lapunk útján is hálás köszönetét mond Bo­gár Lajos, a szoborbizottság tagja.“ Ennyi a szobor hiteles története. Amíg e sorokat írtam, legtöbbet gondoltam az érzékeny lelkű Holló Barnabásra, aki - tudom - szomorú volt az avatás napján. El sem jött! Sokat gondoltam Bogár Lajos ta­nítóra is; vajon megbecsülték-e éle­tében a fáradozásait? Ez az írás le­gyen koszorú mindkettőnek a sírján. És mi történt azóta a szoborral? Szerencsére semmi!!! Az eltelt közel nyolc évtized alatt a község lakossá­ga példásan őrizte, rendben tartotta a szobor környékét. Főképp egy-két lelkes tanító, a helyi Csemadok-ta- gok érzik magukénak azt a feladatot, hogy ápolják és ébren tartsák a köz­ség hagyományait, így a nagy király emlékét is. Gömöri Kovács István 390. IV- 6. I kivitte a főurakat.,.“

Next

/
Oldalképek
Tartalom