Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-12 / 2. szám

T

ehenész. A fontos, de nem a legnépszerűbb és társadalmilag sem kellőképpen megbecsült szakmák egyike. Maguk a mezőgazdaság „napszámosai“ is - tisztelet a kivételnek - mintha másképp ejtenék ki e szót, mint például azt, hogy gépjavító vagy autószerelő. Sőt, még az állattenyésztésben dolgozó emberek sem igen buzdítják gyermekeiket arra, hogy az ő nyomdokaiba lépjenek.

Vajon miért nem? Miért az állami gazdaságok és földműves-szövetkezetek állatgondozókat kereső sok apróhirdetése? Miért van az, hogy az állatgondozónak kitanult fiatalok majdnem fele - legalábbis Kelet-Szlovákiában - hátat fordít a szakmájának, sőt a mezőgazdaságnak is. Az okokról a Bodolói Efsz legjobb, legmegbízhatóbb állatgondozói közé tartozó Filakovszky fivérekkel beszélgettem.- Nézze - kezdte az ötvennyolc esztendős István én nem panaszkodom. Tény, hogy az állattenyésztési dolgozókat általában lenézik, viszont velünk ezt a faluban, a szövetkezetben nem éreztetik. Bizonyára azért, mert nem adunk rá okot. A munkánkat becsületesen elvégezzük, s ugyanúgy élünk, mint a többi átlagember.- On szerint ki járatja le a szakmát?- Azok, akik nem értenek, illetve nem is akarnak érteni hozzá. Ehhez is szív, vonzalom kell, no meg szaktudás. Sokan azért kötnek ki az állattenyésztésben, mert másutt nincs rájuk szükség. Olyanok is akadnak, akiket a jó (?) kereseti lehetőség reménye vonz. Akit kizárólag a pénzszerFilakovszky József: „Nálunk az óra hajnali háromkor csörög.“ ◄

►

Filakovszky László: „Építkeztünk, kellett a pénz, belevágtunk.“

(K szerző felvételei)

zési vágy fűt, de akiből az állatok iránti vonzalom hiányzik, az általában gyorsan odébbáll. Szerintem a legnagyobb hiba az, hogy a falusi fiatalok többsége az alapvető állatismeretekkel sem rendelkezik. A mai fiatalok mindene a gép, az elektronika, a szarvasmarha-tenyésztés nem érdekli őket.- Mit gondol, miért nem?- Ennek több oka is van. Például a háztáji gazdaságok leépítése, felszámolása. Elkényelmesedtünk. Manapság falun is kifizetődőbb megvenni, mint kitermelni a tejet, a húst, a tojást. Amelyik portán nincs tehén, sertés, valamilyen szárnyas, ott a gyerekekben nem alakulhat ki az állatszeretet.

A nyugdíjba készülő József vette át a szót.- Mi még másképpen nevelkedtünk. Igaz, akkor még autó, televízió sem volt, nemhogy számítógép. Más világ volt az. Tavasztól késő őszig a határban voltunk. Egyszer a mezőn, máskor a réten, a legelőn. Őriztük, legeltettük a gazdák teheneit. A Nagycsapást, a Vízközit és a Kanyapta, valamint a Csécsi-patak közötti többi dűlőt legalább úgy ismertük, mint a mai fiatalok a magnetofont. Verhetett jég, lehetett bármilyen forróság, a jószágra úgy kellett ügyelnünk, mint a szemünk világára. Ez verte belénk a jószág megbecsülését.- S azóta hűek a szakmához...- Ezt pontosítanom kell - mondta István. - Én a világháború után más úton indultam. Voltam kisbíró, egy ipari cég küldönce, dolgoztam malomban, majd tizenöt évet az építőiparban, ahol a bátyám is kereste a kenyerét. Húsz évvel ezelőtt döntöttünk úgy, hogy hazajövünk.- Nehéz volt a váltás?- Nem mondhatnám. A feleségem itt dolcjpzott, lényegében a napi rezsim jelentett újat. S éppen ez aí egyik oka, hogy a fiatalok többsége ódzkodik ettől a szakmától. Szerencsére gyorsan megszoktam a korai kelést. Nálunk az óra hajnali háromkor csörög...-A sokat emlegetett váltott műszak bevezetése tehát valóban időszerű követelmény?- Az. Persze, ennek csak akkor van értelme, ha komoly, szakmájukat szerető emberekkel oldjuk meg. Olyanokkal, akik az állatokhoz és a gépekhez is értenek. A mi istállóinkban a gondozó gépek nélkül már nem boldogul.- Megfizetik ezt a szakmát?

Egymást kiegészítve válaszoltak.-Aki akar és tud dolgozni, az megtalálja a számítását. A kereset a teljesítménytől függ. Nem panaszkodhatunk.

A negyvenhat esztendős László folytatta:- Nem tagadom, engem elsősorban a magasabb fizetés csábított ide. De nem csak az. Traktoros voltam, s egyszer a zootechnikus megkérdezte, nem lenne-e kedvem átlépni az állattenyésztésbe. A feleségemmel megbeszéltük a dolgot,

Filakovszky István: „A vonzalom és a szaktudás egyaránt fontos.“

s bár a gyerekek kicsik voltak, mégis mindketten elfogadtuk az ajánlatot. Hajnali háromkor indultunk a telepre, s mire felébredtek, már otthon voltunk. Építkeztünk, kellett a pénz, belevágtunk.- Úgy tudom, már régóta felépítkezett, ám a traktorra mégsem ült vissza...- Maradtam.

_ 9 9 9- Mert közben a gyerekekből lányok lettek. Bútort kellett vásárolni, meg aztán más kiadások is voltak, vannak. S az is igaz, hogy megszerettem ezt a munkát.- Ezek szerint nem készül el innen, mondjuk vissza a traktorra?- Hogy mit hoz a jövő, azt nem tudhatom. Egyelőre nincs ilyen tervem.

László egyik lánya gimnáziumot végzett, a másik mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett. Ők egyelőre nem követik szüleik példáját, nem a mezőgazdaságban dolgoznak.

István családjában más a helyzet.- Két lányom van, s már mindkettő férjezett. A szövetkezet bérelszámolási osztályán dolgozó lányom férje négy évvel ezelőtt a nehézipari gépgyárból jött ide sertésgondozónak, a másik vöm pedig ugyancsak ebben a szövetkezetben zootechnikus.-Talán az ön ajánlatára hallgatva kötöttek itt ki?- Őszintén megmondom, nem az én tanácsomra döntöttek így, viszont az is igaz, hogy lebeszélni sem próbáltam őket. Jól ismerik a szakma előnyeit és hátrányait. Azt is tudják, hogy a jószág fontosságával együtt az állattenyésztő társadalmi megbecsülése is növekszik.- A falu jelentősége pedig elsősorban a mezőgazdaság révén.- Szerintünk is - felelte István, s fivérei egyetértettek

szavaival. ____ lA,„P

GA

ZDAG JÓZSEF

Szója alapú élelmiszerek - fTm?CT«i

Kóstolja meg, a kedvencévé válik. A kivivel ízesített, pörkölt szója finom és tápláló. Szó- jaalapú élelmiszeripari termékeinkkel étrendjét egészségesebbé teszi. Gazdag kínálatunkból a pehely, a liszt és az olaj sem hiányzik! - hirdeti feltűnő helyen öklömnyi betűkkel a felirat, hogy az üzletbe lépők egyikének se kerülje el a figyelmét.

Hol, kérdezi bizonyára az olvasó, de a lelkesedését, hogy máris új termékekkel bővítheti az étrendjét, egyelőre le kell hűtenünk: külföldön. Arra, hogy nálunk is hasonló felirat fogadja az üzletekben a vásárlót, még várnunk kell. Heteket, hónapokat, vagy egy teljes évet? Ezt egyelőre még a szójaprogram megvalósításán munkálkodó keszegfalvi Steiner Gábor Efsz-ben sem tudták megmondani.

Idestova egy éve, hogy egyengetik a szója feldolgozásához szükséges gépek megvételéhez vezető utat, de a cél még mindig nincs behatárolható közelségben. Viszont nem re- mélytelen a helyzet. Az alapgépsor szocialista importból beszerezhető. A gyártó vállalat, ha sikerül külkereskedelmi szervezetünkkel megegyeznie, állítólag heteken belül szállítani tudja.- Ha ősszel eljön, például kivivel ízesített pörkölt szójával már minden bizonnyal megkínálhatjuk - mondta Varga István mérnök, a szövetkezet növénytermesztési ágazatának vezetője. - Talán már előbb is. Értesüléseink szerint a gépvásárlással kapcsolatos tárgyalások felgyorsultak.

Fellendült a termelőkedv

A szójatermesztési rendszer vezetőjének irodájában az ember kérdezés nélküli is sok

mindent megtudhat a szójáról. A falakat borító ismertetők arról tanúskodnak, hogy ez a növény értékes takarmány és emberi táplálék. Fehérjetartalmát tekintve messze maga mögött hagyja az állati eredetű termékeket. Egy kilogramm szójában annyi fehérje van, mint 2,5 kilogramm húsban, 7,5 liter tejben vagy 58 tojásban. Egy hektárról szójával kétszer-háromszor annyi fehérjét nyerhetünk, mintha búzát vagy kukoricát termelnénk.

A szekrény tetején üvegekben vagy tíz szójafajta magvai láthatók, de ez csak töredéke annak a választéknak, amit a szövetkezet az éves fajtakísérleteiben kipróbál, hogy a termelés iránt érdeklődő gazdaságoknak a legjobb fajtákat ajánlhassa.- A rendszergazda figyelmének mindenre ki kell terjednie - hangsúlyozta Ács Zoltán mérnök, a termelési rendszer vezetője. - A szójatermesztés iránt növekszik az érdeklődés. A Nyugat-szlovákiai kerületben 16 partnergazdaságunk 1988-ban 1600, tavaly 2335 hektáron termesztette, az idén már 19 gazdaságban közel 2800 hektáron szeretnének szóját vetni! Elképzelhető, hogy a termesztési kedv nagyobb lesz a lehetőségeknél. Ugyanis az érdeklődőkkel csak akkora területre kötünk szerződést, amekkorára a központ elegendő gyomirtót szerez.

A hőkezelt többet érne- Mint megtudtuk, a fajtakínálat jó, vetőmagból nincs hiány. Megfelelő'vetögépek és kombájnok mindenütt vannak, csupán a vágószerkezet kiegészítéséhez szükséges, speciális szerkezetet kell beszerezniük a termelőknek.- A taggazdaságokkal is problémamentes az együttműködés?- Helyenként problémát okoz az emberi hozzáállás. A szója a jelenlegi felvásárlási árak és feltételek mellett a nyereségképző növények közé tartozik, de más, jól „fizető“ növényeknél nagyobb gondoskodást igényel. Ha elgyomosodik, csalódást okoz. Vannak gazdaságok, ahol hektáronként 2,4-2,9 tonnás átlagot érnek el, de vannak olyanok is, ahol csak 1,6 tonna a hektárhozam. Esetleg azért, mert a speciális vegyszer egy részét más növényeknél használják fel, s így a megfelelő hatást egyiknél sem érik el.

Nagy gondunk, hogy nincs berendezésünk a szója hőkezelésére. Ez azért probléma, mert a hőkezelt szójával a hízóállatoknál lényegesen nagyobb súlygyarapodás érhető el. Például a 17-90 kilogrammos sertéseknél hőkezelt szójával 610, hőkezelés nélkülivel pedig 380 gramm a napi súlygyarapodás. Ha már lesz olyan gépünk, amellyel a szóját emberi fogyasztásra alkalmassá tehetjük, egy hőkezelő berendezés megvételét is napirendre tűzzük.

Szója, vegyes kultúrában?

A keszegfalviak a nyolcvanas évek elején alapozták meg szójatermelési rendszerüket. Akkor a taggazdaságokkal együtt alig négyszáz hektáron termesztettek szóját. A termelőkedv növekedésében a vállalkozás jövedelmezősége mellett a rendszergazda sokoldalú és hatékony segítsége is szerepet játszott. A szövetkezet kezdettől fogva szorosan együttműködik a kutatóintézetekkel és a szó- jatermesztésben élen járó gazdaságokkal, így pertnereit mindig a legkorszerűbb termesztéstechnológiai ismeretekkel segítheti. Figyelmüket nem kerüli el semmi, ami a szójával kapcsolatos, legyen az akár a tenger- tújon.-Tavaly tíz hektáron kísérletképpen az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazott módszerrel termesztettük a szóját - mondta Varga István ágazatvezető. - Őszi takarmánykeverék, illetve perko után vetettük, szántatlan földbe. Az eredmény meglepően jó. Tapasztalataink alapján elmondhatom, hogy a szója a legjobb másodvetemény.

Mint rendszergazdák a növény tulajdonságait részleteiben ismerik, s ezeknek megfelelően saját elképzeléseiket is kipróbálják.- A kukorica a szója számára jó mikroklímát teremt. Egyebek között azt kutatjuk, hogy a pozitív hatás milyen vegyestermesztési feltételek mellett a legnagyobb, és milyen céllal érdemesebb a társított növényeket termeszteni. Mindkét növényt takarmányra, vagy a silókukorica mellett a szóját magra. Mivel nyereségközpontú világban élünk, természetesen a költségeket is figyelemmel kísérjük, s egyúttal keressük a leghatékonyabb munkaszervezési formát.

Mindez arról tanúskodik, hogy a keszegfalvi szövetkezet szakemberei valóban szívügyüknek tekintik a fehérjeprogramot. Ezt tudva biztosra vehetjük, hogy nemsokára néhány szójaalapú termék készítésének megkezdéséről is hírt adhatunk. Olyan valaminek a kezdetéről, ami a világ több országában már természetes. Nemcsak azért, mert a fehérjeprogram vonatkozásában a szója-állat- ember láncnál a szója-ember kapcsolat egyszerűbb és olcsóbb, hanem azért is, mert ez az egészségesebb forma. EGRI FERENC