Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-03-23 / 12. szám
Az államfőnek nagy hatalma lesz, de nem teljhatalma. Ezt kizárja a Legfelsőbb Tanács és a népi képviselők kongresszusának komoly ellenőrzési lehetősége, kizárják a módosított alkotmány által garantált, meglehetősen széles ellenőrzési és számonkérési jogaik. Ez garantálja a hatalom megosztását annak ellenére, hogy az államfőnek joga van a miniszterelnök és más magas rangú állami tisztségviselők kinevezésére. Viszont a parlament dönti el, jóváhagyja-e őket erre a funkcióra, bizalmat szavaz-e nekik. Az elnök képviseli az országot külföldön, tárgyal a legfontosabb kérdésekről, ám a nemzetközi megállapodásokat a parlament hagyja jóvá, ajánlja aláírásra. Ez csak néhány példa a legfontosabb állami ügyek intézésének új módszerére, de jelzi, hogy korlátlan hatalomról itt szó nincs. A múlt héten befejeződött képviselő-kongresszuson máris több pontban változtattak az éppen elfogadott módosított alkotmányon, s a Legfelsőbb Tanács több cikkely átdolgozását, újabb törvények kidolgozását kapta feladatul. Ezek mindegyike arra hivatott, hogy megakadályozza az újabb egyszemélyi diktatúra kialakulását. Nem mintha Gorbacsovnak diktátori ambíciói volnának, de hát utána is jönnek elnökök, s ki tudja, milyenek. Ezért a korlátozás is: ugyanaz a személy egymás után csak két ötéves időszakban töltheti be az elnöki tisztséget. Gorbacsov viszont Megtörtént, amiről mindenki tudta, hogy be fog következni, ám mégis heves viták előzték meg: Mihail Gorbacsovot hatalomra jutása hatodik évének első napjaiban megválasztották a Szovjetunió első elnökévé. Milyen változásokat hoz ez az ország s maga Gorbacsov számára? Van néhány támpont, amiből következtetni lehet. maximum kilenc évig maradhat az állam élén, hiszen az elnököt népszavazáson választják meg. Ez az első eset kivételes volt - bírálták is eleget a radikális képviselők -, így kompromisszum született: a képviselő-kongresszus csak négy évre választott elnököt. Nemcsak ezt a sietséget fogadták sokan kedvezőtlenül, hanem azt a tényt is, hogy Mihail Gorbacsov annak a pártnak a legfőbb vezetője is legyen, amely éppen mostanság kényszerült lemondani hatalmi monopóliumáról, az alkotmány által is garantált kiváltságairól. A márkialakult képviselőcsoportok, de az egyes képviselők nyilatkozataiból, a kongresszusi vitábót arra lehetett következtetni, hogy szívesebben láttak volna az elnöki székben egy független politikust, ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a pillanatnyi helyzetben Mihail Gorbacsovnál nincs megfelelőbb ember erre a posztra. S tudták azt is, Gorbacsov nem mond le a föitkári tisztségéről, s már végképp nem párttagságáról az elnöki funkció megszerzése érdekében. Még akkor sem, ha az ilyenfajta eljárás Kelet-Európábán újabban mintha bevett szokássá válna... Nyilvánvaló volt, maga Gorbacsov is arra számít, ó lesz az ország első elnöke. Ismerve eddigi pályáját, politikusi és emberi magatartását, feltételezhető, talán egy kicsit még kínos is volt számára, hogy éppen ö az, aki olyan vehemensen szorgalmazza az elnöki rendszer bevezetését. Viszont ha valaki, hát éppen ő az, aki pontosan tudta és tudja, a dolgok odáig fejlődtek, hogy az országnak feltétlenül szüksége van ennek az intézménynek a bevezetésére, az erős hatalomra a zilált állapotok között. Kérdés, hogyan fog élni az államfő megnövekedett hatalmával? S egyáltalán: hagyják-e, hogy éljen vele? Milyen lépéseket tesz elnökként, s milyeneket pártfötitkárként? Most úgy tűnik, az új szövetségi szerződés kidolgozását, a központ és a köztársaságok kényessé vált kapcsolatának rendezését, a nemzetiségi ellentétek megoldását állami, államfői feladatnak tekinti. A párton belül a föderalizálás megakadályozását tartja fő céljának. Márpedig ha a köztársaságok növelik függetlenségüket, akkor óhatatlanul a köz- társasági pártszervezetek is az önállósulás felé fognak haladni. Sürgető probléma a hatalmi struktúra beindult átszervezésének befejezése, a pártbizottságok és a tanácsok hatáskörének végleges szétválasztása, a hatalmas pártapparátus leépítése. Ezen a t’éren Gorbacsov kit fog képviselni: a pártot vagy az államot? A körvonalazódó többpártrendszerben mit fog tenni? Képes lesz-e az egyenlő távolságtartásra minden párttól akkor, amikor annak a pártnak a vezére, amely fokozatosan veszít hatalmából? Napvilágot láttak már ezzel összefüggésben olyan jóslatok is, hogy a kongresszuson, amely július másodikén ül össze, megválik a főtitkári tisztségtől. Ez aligha fog bekövetkezni, hiszen az államfő első beszédében azt mondta, szerinte helyes, hogy a jelen pillanatban, a mai körülmények között ez a két tisztség egy kézbpn összpontosul. Mindezekből világosan kitűnik, hogy mintegy legfőbb döntőbíróként, Gorbacsovnak nem lesz könnyű dolga. Egy adag egészséges szemtelenséggel arre akár ezzel a kérdéssel is válaszolhatnánk: Ha egy országnak rosszul megy, miért pont az államfőnek legyen jó? Görföl Zsuzsa n üa körzetét annak idején megszállták a németek. Gorbacsov szülőháza az egyik mellékutcában áll. Téglából épült házikó, három apró szobával és kis konyhával. Gorbacsov anyja, Marija Pantyelejevna ma is benne él. A nyolcvanhoz közeledik, mindössze 36 rubel (átszámítva mintegy 125 márka) nyugdíja van, néhány csirkéje és tehene. Az apa, Szergej, kombájnos volt. 1976- ban hunyt el. Gorbacsov szülőfaluja a Privolnoje nevet viseli. LeforTime amerikai magazin információja). NÁSZÉJSZAKA A KOLLÉGIUMBAN 19 éves korában egy kabáttal és egy kozák prémsapkával jött Moszkvába. Az érettségi vizsgán csak ezüstérmet szerzett, aranyat, mínt későbbi felesége - nem. Ezért csak a jogtudományi egyetemre kerülhetett be. A jogászoknak az ötvenes években - Sztálin még élt - nem volt valami nagy tekintélyük Oroszországban. diáktársuk. Raisza intelligens, csinos és közkedvelt volt. Filozófiát tanult. Mihail egy tánciskolában tartotta először a karjában. Még diákként összeházasodtak. Minthogy nem volt saját szobájuk, az öt lakótárs reggelig eltávozott, hogy a nászéjszakát zavartalanul tölthessék.“ NEM ÖLTE MEG A KÖLTŐT Gorbacsov megsemmisíthetné a világot. Ő a vörös rakéták és a nukleáris tengeralattjárók leg0 Mihail Gorbacsov 1935-ben, négyéves korában (Archívumi felvételek) E gy komoly tekintetű kisfiú a dél-oroszországi sztyeppe egyik kolhozából. Mihail Gorbacsov, Szergej kombájnos fia négyévesen. A nyarak forrók a sztyeppén, a hőmérő higanyszála időnként 40 fokra is felkúszik. Télen a kisfiú szalmabálával bugyolálta be magát, hogy védekezzen a jéghideg szél ellen. Egy évig nem járt iskolába, mert nem volt cipője. Ha szemügyre vesszük a mezítlábas kisfiú útját egészen odáig, amikor a Kreml nagyhatalmú vezetője lett, talán válaszolni tudunk a németeket leginkább érdeklő kérdésre: bízhatunk-e Gorbacsovban? EMLÉKMŰ, RAJTA HÉTSZER: GORBACSOV Gorbacsov szülőfaluja ma. Háromezer lakos. Egy új szupermarket, a jellegzetesen vigasztalan művelődési ház - és középen egy háborús emlékmű az örök lánggal. A kőlapra hétszer vésték rá a Gorbacsov nevet: rokonok, nagybácsik, unokatestvérek, akik a hitleri Németország ellen vívott nagy honvédő háborúban estek el. Gorbacsov szülőfaluját és Sztavropol Életrajztöredékek dítva ez annyit tesz: szabadok falva. Gorbacsov ősei soha nem voltak jobbágyok. ARANY ROLEX, ÖLTÖNYÖK LONDONBÓL Gorbacsov végrehajtott egy személyes forradalmat is. Mihail Gorbacsovnak, akinek gyermekkorában még cipője sem volt, s aki moszkvai joghallgatóként öt évig egyetlen nadrágot viselt, ma mindene megvan. Akárcsak az amerikai elnök, ő is különrepülőgéppel utazik: a kék-fehér IL 62-essel. Ha valahová hivatalos látogatásra megy, a szovjet kormány általában három-négy kocsit szállít a célországba. Egyedi gyártású ZIL-ek ezek, amelyeknek darabja átszámítva 170 ezer márkába került. Egy ZIL az övé, egy a testőröké, a harmadik egy lehallgatásbiztos kormányközpont. Bal csuklóján Gorbacsov Rolex aranyórát visel, jól szabott öltönyét a londoni Gieves and Hawkes szabóság készíti (a A jog kirakatpereket, kihallgatásokat, kínzásokat jelentett. „Matematikát, történelmet és irodalmat akartam tanulni“ - vallotta be később Gorbacsov. A kollégiumban ismerkedett meg Raiszával. „Misának át kellett verekednie magát a rajongók tömegén - meséli egy 0 Mint fiatal házasok főbb hadura. A fegyverek ura nem a fegyverek embere. Helmut Kohlhoz hasonlóan ő is örülhetett, hogy későn jött világra, s így soha nem kellett katonaként harcolnia. Gorbacsov a mezőgazdaság embere. Jogi vizsgái után levelező tagozaton agrártudományi tanulmányokat folytatott. A Gorbacsov név tíz évvel ezelőtt bukkant fel először Nyugaton: a központi bizottság ismeretlen titkáráról csak annyit lehetett tudni, hogy a mező- gazdaság felelőse. Vidéken megvesztegethetetlenségével vívott ki magának elismerést. Egyszer egy költő lépett az irodájába. Panaszkodott, hogy ő nem munkás, csak értelmiségi. Mégis ő is szeretne»egy autót. Tudna-e Gorbacsov segíteni neki? Gorbacsov felhívta telefonon a Volga gyárat. A költő kapott egy autót - amit rögtön eladott a feketepiacon. Hónapokkal később még egy autót kért Gorbacsovtól. Munkatársai akkor először hallották Gor• Gorbacsovék Párizsban bacsovot ordítani. A költőt kidobta irodájából és azt kiabálta: „Soha többé nem akarlak látni!“ Gorbacsov nem ölte meg a költőt, csak ráüvöltött... RAISZA Raisza az első az orosz főtitkárok feleségei közül, aki karcsú. Férje pedig az első főtitkár, aki folyamatosan tud beszélni, és nem papírról olvas fel motyogva. Mindez önmagában is szenzáció. Raiszát csúfolódva „gáriná“- nak, azaz cárnőnek nevezik. Az irigyek azt suttogják, hogy imádja a bundákat, ékszereket. Férje ellenfelei bírálják, amiért haját gesztenyebarnára festi (Raisza nemsokára 60 éves lesz), s napjában kétszer vált ruhát. Egy olvasó levele a Pravdából: „Lehet, hogy ez rendjén van Párizsban, de nem Murmanszkban, ahol az emberek havonta csak egyszer kapnak húst és vajat!“ A többség véleményét azonban egy másik levél látszik tükrözni: „Ha Raisza elutazik valahová, a tévé elé ülünk, hogy lássuk, mi van rajta. így megtudjuk, hogy mi a divat.“ (BUNTE) 1990. III. 23. i I <0 I 0) **Z <D jz «4 x. 1 N I 0> I > 1 C MRS Ü É o -. <o E £ *
