Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-03-23 / 12. szám

i/asBrnap Új diplomácia — új diplomaták ÚJ AMERIKAI NAGYKÖVETÜNK, RITA KLÍMOVÁ VÁCLAV HAVEL KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÉS JIRÍ DIENSTBIER KÜLÜGYMINISZTER TÁRSASÁGÁBAN Daniela Sykorová felvétele Amerikai nagykövetünk: Rita Klímová Éveken át nem érintkezhetett külföldiekkel Ez a beszélgetés washingtoni nagykövetünk, Rita Klímová kinevezése után, elutazása előtt valósult meg. Rádióriporter feleségem az angol nyelvű, külföldi adás munkatársa, így vele jutottam el hozzá. Az előkészületek lázában kellett eleget tennie a külföldi és hazai újságíróknak, akik közt nem is egy hajdani főiskolai hallgatója volt. Nejem személyében gyermekkori barátnőjét ismerte fel, mégpedig New Yorkból, ahol mindkét lányka édesapja, a szlovák Dezider Benau és a cseh Stanislav Budin a második világháború idején kivándorolt, illetve menekült honfitársaik számára állítottak elő egy szlovák nyelvű napilapot és egy cseh hetilapot. Nevetnem kellett, mert ötven év távlatából a két hölgy már nem tudott megegyezni abban, hol is helyezkedtek el a szerkesztőségek, ahol oly sokszor keresték fel édesapjukat és találkoztak is egymással.- 72nd Street - mondja Rita, mert úgy emlékszik, ott volt a Sokol tor­naegylet, a jó hazai ételeket felszol­gáló étterem, az amerikai csehek és szlovákok központja. Olga ellent­mond:- 86,h Street - és váltig védi iga­zát, mert igaz, hogy itt a német emigránsok központja volt, de a két lapot ebben az épületben szerkesz­tették. A vitát Rita majd a helyszínen dönti el. A beszélgetés természetesen hosszúra nyúlt és feljegyzéseim is kitöltöttek egy elemi iskolai füzetet. Rita Budínová - ez volt a lánykori neve - Amerikából hazatérve újra cseh iskolába került, leérettségizett, majd egy ideig esztergapad mellett dolgozott. Akkoriban úgy gondolták, ez kell ahhoz, hogy a munkáslélek- hez közel kerüljön az értelmiségi. Az egyetemen azután utolérte az asz- szonysors: férjhez ment, gyermeket szült... Ma két felnőtt gyereke, uno­kái vannak. Közgazdászképzettségre tett szert az egyetemen, ahol később az angolszász tőkés országok gazda­ságelméletét adta elő, de a hetve­nes évek elején ettől a munkától eltiltották.- Már-már azt hittem, takarítónő­nek kell mennem - emlegeti azokat az időket, amikor még fordító és tolmácsmunkát sem kapott, és hálá­san gondol vissza azokra, akik ré­vén mégiscsak tehetségének és tu­dásának megfelelő megélhetési le­hetőséghez jutott. Például orvosi kongresszusokon volt kabinba zárt tolmács, így nem volt túl feltűnő, hogy részt vesz oly rendezvénye­ken, ahol külföldiek is vannak, akik­kel nem volt szabad érintkeznie. Mi is volt a bűne? Eredendően már az, hogy a szintén régen félreál­lított Stanislav Budin lánya. A meg­özvegyült apja, aki a Charta alá­íróinak első csoportjába tartozott, haláláig nála lakott. A eltartások kö­zel álltak Rita szívéhez és támogatta tevékenységüket. Feleségem meg is kérdezte, vajon mai külügyminisz­terünk mint tanárját vagy mint barát­ját kérte-e fel, hogy vállalja el az amerikai nagykövetünk tisztségét és teendőit. Mint kiderült, Jirí Dienstbier inkább az édesapjához állt közel, annak volt jó kollégája és barátja. Ritára mint esetleges követjelöltre az őszi-téli hónapokban figyelt fel újra, midőn a Polgári Fórum sajtótá­jékoztatóinak angol tolmácsa volt.- Bizonyára amerikaias kiejtésem miatt gondolt az Egyesült Államokra, meg aztán ennek a nagy országnak prágai követe is nő, Shirley Temple, s követasszony kinevezésével ezt hasonlóképpen kívánta viszonozni - véli Rita Klímová. Miközben a rádióinterjú kikereke­dik, azt is megtudom, hogyan került egyenesen magyarországi útjáról hazatérve az események közép­pontjába, Fiával járt Budapesten a Lidové noviny c. szamizdat lap előállítása ügyében. Itthon Václav Havel üzenete várta: Másnap jelent­kezzen, fontos ügyben. Ezt követő­en csaknem az év végéig tartott a szép, de minden erejét kimerítő tolmácsolás, csehről angolra, angol­ról cseh nyelvre. Rita és Olga a nagykövetnő ruhá­it, kosztümjeit, cipőit veszik számba, megtárgyalva, milyen alkalomra mit kellene felvenni. Búcsúzáskor arra gondolok, hogy e diplomáciai kikül­detés, amelynek során az első sza­badságot is csak két év elmúltával lehet kivenni, mennyi kötelezettség­gel, munkával és felelősséggel jár. Kitüntetés, de korántsem jutalom. Szántó György Ideológiától mentes államközi kapcsolatok Nagykövetünk a Szovjetunióban: Rudolf Slánsky Csehszlovákia új moszkvai nagykövete annak a Rudolf Slánskynak a fia, akit az 1952-ben megrendezett politikai perben államellenes tevékenységért, hazaárulásért, kémkedé­sért, s ki tudja még mennyi más „bűnéért“ tíz társával együtt ártatlanul halálra Ítéltek. Három vádlott-társukra pedig életfogy­tiglani szabadságvesztést róttak ki. A politikai boszorkányüldö­zés messzemenően kiterjedt a családtagokra is. Az ifjabb Rudolf Slánsky gyermekkorának egy részét a Szov­jetunióban töltötte. Szüleivel tartózkodott ott 1935-tól 1945-ig. Az alapiskola első három osztályát is ott végezte. A háború befejezése után tértek vissza Prágába. Édesapjáról nem szívesen beszél. A tragédia túl nagy sebe­ket hagyott a lelkén. Az apja kivégzése után következett göröngyös életútjáról és nagyköveti kinevezéséről a Kvéty című cseh hetilap kérdéseire válaszolva nyilatkozott. Ezt a beszélgetést ismertetjük kivonatosan. • Beszélne valamit fiatal éveiről?-1953-tól, tizennyolc éves ko­romtól sajtológép-kezelő voltam. A tényleges katonai szolgálat letöl­tése után a smíchovi dízelmotorokat gyártó vállalatnál dolgoztam. Itt ké­sőbb iskoláimat is befejezhettem. Előbb a középiskolát, majd a főisko­lát. Természetesen foglalkozás mel­lett. így a szakmaválasztás is adva volt: gépgyárból csak a gépészetre kaphattam ajánlást. A közgazdaság, a termelésszervezés amúgy is érde­kelt. Tanulmányaim elvégzése után a ŐKD számítástechnikai részlegén dolgoztam, hatvannyolcban bekerül­tem az igazgatói tanácsba, ahol töb­bek között az önigazgatás problé­májával is foglalkoztunk. E témával kapcsolatban több írásom is megje­lent és szorgalmaztam a gyakorlati megoldást is. 1969-ben elvesztet­tem az állásomat, kizártak a pártból. Szakképzettségemnek köszönhető­en mindig sikerült valahol elhelyez­kednem, legalább a szakma pe­remén. • Munkáján kívül más tevé­kenységgel is foglalkozott?- Sok mindennel. Például bará­taimmal szamizdatkiadványokban igyekeztünk hamisítatlanul bemutat­ni a csehszlovák gazdaság valós helyzetét. Foglalkoztam a Szovjet­unióban kialakuló helyzettel is. • Milyen érzésekkel távozik nagyköveti tisztségben a Szov­jetunióba?-Vegyes érzelmekkel, örülök, hogy a szovjet közélet számos sze­mélyiségével és kiváló diplomaták­kal találkozhatok. Ám tisztában va­gyok felelősségem nagyságával is. A csehszlovák-szovjet kapcsolatok a jelenlegi időszakban politikánkban nagyon fontos szerepet töltenek be. Ugyanakkor át is kell értékelnünk és modern alapokra kell helyeznünk. • Tehát tennivaló akad bő­ven. Miben segíthet ön mint közgazdász?- Az egész problémakör megol­dása hazai közgazdászainkra vár. A külpolitikának az ehhez szüksé­ges feltételek megteremtését kell elősegítenie. Sok kérdést kell tisz­RUDOLF SLÁNSKY KISFIÁVAL táznunk. At kell térnünk a világpiaci árakra, be kell vezetni a szabadon átváltható valutában történő elszá­molást és lehetővé kell tenni vállala­taink szovjet piacon történő közvet­len megjelenését. A KGST kereté­ben új módon kell kereskednünk, az államközi kapcsolatokat vállalatközi kapcsolatokkal kell helyettesíte­nünk. Növekszik a kereskedők sze­repe. Az ő művészetüktől jelentős mértékben függnek majd gazdasá­gunk eredményei. • Sokféle hír terjeng arról, hogy a Szovjetunió sokkal tar­tozik nekünk.- Az igazat megvallva ez a tarto­zás nem olyan nagy, hogy jelentő­sebb mértékbers rontaná gazdasági mérlegünket. A múlt évben kor- mánykölcsönt folyósítottunk a Szov­jetuniónak. Ugyanis a kőolaj ára csökkent, így a szovjet fél bevétele is. Nekünk pedig érdekünk terméke­ink eladása, ezért a kölcsön azt szolgálja, hogy a Szovjetunió vásá­rolhasson tőlünk. • Közgazdászként hogyan ítéli meg a Szovjetunió jö­vőjét?- A kérdés bonyolult... A Szovjet­unióban politikai reformok mennek végbe. Megalakult a parlament, amely befolyásolhatja az esemé­nyeket, annál is inkább, hogy a kor­mány is neki tartozik felelősséggel. Bár egyelőre még nemcsak neki. További nagy változás az államszö­vetség átszerveződése. Alapvető fordulat történt a Szovjetunió bizton­sági politikájában. Lemondott a konfrontáció politikájáról, holott néhány évvel ezelőtt még szinte minden szomszédjával voltak meg- . oldatlan problémái. A szovjet külpo­litikában az erőpolitikát a politikai Archívumi felvétel eszközok alkalmazása váltotta fel. Csökken a szovjet jelenlét Európá­ban és a világban. Á végső kibonta­kozás azonban egyelőre ismeretlen. • Végül személyi jellegű kérdés: hisz a szocializmus jö­vőjében?- Semmiféle olyan ideológia jövő­jében nem hiszek, amelyről mint esz­ményi rendszerről beszélünk és eh­hez próbáljuk idomítani a valóságot. Bebizonyosodott, hogy emberi kö­zösségek, az emberiség akkor kö­vette el a legnagyobb hibát, amikor kialakított valamiféle ideológiát és azt igyekezett életre kelteni. Az élet nem idomítható ideológiához, ha­nem az ideológiának kell az életet valamiféleképpen magyaráznia. Ennek ellenére is szocialista va­gyok. Úgy vélem, hogy szocialista értékek léteznek, és van értelme elérésükre törekednünk. 1990. III. 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom