Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-03-16 / 11. szám

VASÁRNAPI KRIMI Ismét Topolino 1936-ban világszenzáció volt, amikor az olasz Fiat cég piacra dobta a Topolino modelljét. Ilyen kicsi személygépkocsit abban az időben sehol a világon nem gyártottak. Az 569 köbcentiméteres löketű motor 13 LE teljesítményt szolgáltatott. A kocsi csúcssebes­sége 85 km/ó volt. A második világháború idején leállították a gyár­tást. 1949-ben újították fel a gyártását, korszerűsített karosszériával és erősebb motorral. Néhány év múlva azután végleg levette a Fiat a gyártási programjáról. Most, évtizedek után, jött a hír, hogy megkísérlik „feltámasztani“ a Topolino hírnevét. Természetesen a mai kornak megfelelő formában. A prototípusok már futnak, de csak annyit lehet tudni, hogy háromfajta motorral próbálják őket. A sorozat- gyártás kezdetét 1992-re tűzték ki.Érdekességnek számít még, hogy a Topolinót nem Olaszországban, hanem a lengyel FSO gyárban akarják előállítani. - -ru­A Topolino fejlődésvonala: balról, az 1936-os modell, a második nemzedék 1949-ből és a Topolino 92 A modenai egyetemen egy új tan­széket nyitottak, amelyen a Ferrari cég szakemberei adnak elő. A tan­széken olyan hallgatók végzik tanul­mányaikat, akik gépkocsik és ka­rosszériák tervezésére kívánnak szakosodni. Az első hallgatók 1991- ben fejezik be tanulmányaikat, és veszik át a ,,Ferrari-diplomát Los Angelesben kb. 10 millió gépkocsi közlekedik. Ez három­szorosa Svájc összes gépkocsijá­nak. Ez azt jelenti, hogy szinte minden lakosnak van legalább egy gépkocsija. Az ADAC (autóklub az NSZK- ban) megvizsgálta a közúti forgalom körülményeit a tavalyi nyári vakáció idején. Megállapítást nyert, hogy az autópályákon helyenként többször tíz kilométer hosszában keletkeztek forgalmi dugók. A csúcsot július hetedikén észlelték, amikor á bajor Frasdorf és az osztrák határátkelő- hely között több mint száz kilométe­res dugó alakult ki. Szaporodik az olyan autógyá­rak száma, amelyek a garanciális Időt három évre, illetve 100 000 kilométer lefutására hosszabítot- ták meg. Az elmúlt év végén a ja­pán Nissan és Mazda gyárak je­lentették be, hogy meghosszab­bítják a jótállási időt termékeikre. Az Európában gyártott Ford autók legnagyobb, nem európai vevője Tajvan. Az elmúlt esztendőben 11 500 Sierrát és Scorpiót szállítot­tak Tajvanra. Hajtson és lépjen a fékre Egy rendkívül érdekes finn közle­kedésbiztonsági vizsgálatról szá­molt be egy kutató. Az éjszakai sö­tétben vezető autósok látását vették vizsgálat alá, s méghozzá nemcsak orvosi, hanem lélektani tesztekkel is. Köztudomású, hogy a járművezető éjszakai látásteljesítménye alig egy- harmada a nappalinak, s az is is­mertté vált újabban, hogy a vezetők között sok az olyan „éjszakai rosz- szul látó“, akinek különben - nappal - semmilyen panasza nincs, éleslá­tása és széli látása is kifogástalanul működik. Mivel mindez veszélyessé teheti az éjszakai közlekedést, szá­munkra sem közömbös, hogy a finn vizsgálatból milyen gyakorlati ta­pasztalatokat szűrtek le a pszicholó­gusok. A vizsgálat egyik eleme egyébként - nagyon'leegyszerűsít­ve - az volt, hogy a kísérletben részt vevő járművezetők egy részével kö­zölték, hogy az úton kerékpárosok közlekednek majd velük szemben, és egy irányban is, a másik csoport viszont semmiféle előrejelzést nem kapott. Mindkét csoport vezetőinek feladata volt, hogy amint észlelik a kerékpárosokat, azonnal lépjenek a fékpedálra, s ezt a mozdulatot persze egy csatlakoztatott berende­zés regisztrálta. A lényeges ered­mény. az volt, hogy azok, akikkel közölték előre, hogy mit várhatnak, átlagosan jóval hamarabb meglátták a sötétben felbukkanó kerékpároso­kat! Holott az utólagos szemészor­vosi vizsgálat éppen a másik cso­portban mutatott ki éjszaka is - jobb látásúakat. A bonyolult vizsgálatsorozatban persze más előrejelzések is szere­peltek: milyen gyakori a mellékutak becsatlakozása, hol lesznek kivilágí­tott épületek, milyen sűrű lesz a szembe jövő forgalom stb. Rövi­den összefoglalva kiderült, hogy az előkészített és megadott informáci­ók - a látást javították. Nyilván nem Újdonságok ÉRDEKES TECHNIKAI MEGOLDÁST ALKALMAZ A ROAD RANGER PICK­UP. PILLANATOK ALATT ÁTALAKÍT­HATÓ A PICK-UP AUTÓ ZÁRT VAGY NYITOTT TEHERKOCSIVÁ ÉS - MONDJUK A HÉTVÉGÉN - LAKÓAU­TÓVÁ. A LAKÓAUTÓBAN AZ ÜLŐ- ÉS HÁLÓHELYEKEN KÍVÜL KONYHA, HŰTŐSZEKRÉNY, ZUHANYOZÓ, WC, FŰTÉS ÉS IVÓViZTARTÁLYIS TALÁL­HATÓ. EDDIG AZ ISUZU, A TOYOTA, A NISSAN ÉSAVW TÍPUSOK ÁTALA­KÍTÁSÁT VÉGEZTÉK NAGY KÖZÖN­SÉGSIKERREL. AZ OLASZ MOMO CÉG EGYEDI MEGREN­DELÉSRE KÉSZÍTI FÁBÓL, BŐRREL BE­VONVA KORMÁNYKEREKEIT. ÁLLANDÓ MEGRENDELŐI A FERRARI, A PINIFARI- NA ÉS A FORMA-1-ES ISTÁLLÓK. EGYIK ŰJDONSÁGA A KORMÁNYKERÉKEN EL­HELYEZETT RÁDIÓSZABÁLYOZÓ GOM­BOK. fizikai értelemben, hanem valami­lyen bonyolúltabb agyi összetevőn át... A következtetés az lehet, mint erre a nyilatkozó kutató a műsorban is utalt - hogy a sötétben autózó vezető maga is sokat tehet „látásá­nak“ javításáért, ha bizonyos jeleket maga körül értékel, s mintegy beállí­tódik mindarra, ami azon az úton reálisan elvárható. Maga az út jelle­ge, környezete, de az úton tapasz­talt forgalom is (tempó, forgalmi sű­rűsödés-ritkulás, vegyes forgalom stb.) jelzi, hogy várhatóan mit fogunk látni. Talán a személyes tapasztalat is megfér e hasábokon: a sorok írója kipróbálta ezt a módszert a Buda- pest-Békéscsaba útvonalon - s bár nem állítja -, úgy érzi, hogy - van benne valami! Az bizonyos, hogy pusztán ez az előrekészülés, átgon­dolás kedvezően hat a sebesség megválasztására is. Kopárabb tájat, mint ami­lyen az El Center és Yuma között elterülő vidék, nehéz el­képzelni. Néhol a kaktusz sem él meg. Próbáljon meg csak valaki útra kelni egy augusztu­si délelőtt, amikor a hőmérő ötven fokot mutat árnyékban. Csakhogy itt nincs árnyék! Az embernek az az érzése, hogy ezernyi izzó tű böködi a sze­mét, a nyelve pedig olyan, mint a tapló. Yumában minden nappali bár légkondicionált, sót hideg sör is kapható, de vigyázni kell vele, nehogy megártson. Az eset, amit elmesélek, nyáron történt. Az említett út­vonalon indultam el El Center­ből Yumába. A sivatag barát­Morris F. Baughan: A fiatalember odalépett a söntéspulthoz, de nem ült le. Hirtelen mozdulattal - hogy a mixer összerezzent -, pénzt rántott elő a zsebéből, és a pultra dobta. - Sört! - paran­csolta. A mixer a csap alá tette a poharat, de szemét nem vet­te le a férfiról. A hab már ki­folyt, odatette a férfi elé a po­harat, de nem nyúlt a pénz után. A férfi megfogta a poha­rat, mi pedig mindketten der- medten figyeltünk. Észrevet­tem, hogy a fickó a mixer háta mögötti tükörben lesi a bejá­ratot. Kiitta a sört, majd látszólag hanyag mozdulattal kirántotta övéből a pisztolyát. Hát ezért visel zakót! - villant át az agyamon. BANKRABLÓT KÖRÖZNEK FA VORIT'Sarok Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a következő számtól külön sarkot „nyitunk“ a Favorit-tulajdonosok számára. ságtalanabb volt, mint bármi­kor. A forró szél szüntelenül kavarta a homokot, míg csak ei nem értem a hegyek lábá­hoz. Valóságos homoktorla­szokat emelt az autó előtt. Időnként feltettem magamnak a kérdést: Eljutok-e egyáltalán Yumába? Whitesandban meg­álltam egy nemrég nyílt nap­pali bár előtt. Belépve mind­össze egyetlen szót bírtam kinyögni: - Sört. A mixer elém állította a po­harat. - El Centerből jön? - kérdezte. Felhörpintettem a sört, s a poharat odanyújtottam ne­ki, hogy csapolja még egyszer tele, és bólintottam.-Iszonyú lehetett az út. A rádió jelentette, hogy rég nem volt ilyen homokvihar. Jobban éreztem magam. Magamba öntöttem a második pohár sört is. - Ezt én is meg­erősíthetem - bólintottam -, néhol az orrom hegyéig sem láttam. Kettőnkön kívül más nem tartózkodott a bárban. A mixer folytatta a csevegést az időjá­rásról. Úgy vettem észre, büszke rá, hogy emberemlé­kezet óta az elmúlt hét volt a legiszonyúbb, s hogy a mai vihar minden eddigi rekordot megdöntött Kisvártatva bekapcsolta a rádiót. Éppen híreket mond­tak. A bemondó jelentette, hogy a nyugati partvidék hír­hedt gengsztere, Harry Marphy ma reggel kifosztott egy San Diego-i bankot. A fel- tételezések szerint kelet felé menekül a zsákmányával. A rádió figyelmeztetett, hogy fegyver van nála. A harmadik pohár sört iszo­gattam, amikor porfelhőt ka­varva megállt egy autó a bár előtt. Magas, karcsú férfi szállt ki belőle, a hőség ellenére za­kót és kalapot viselt. Amikor belépett, elég időm maradt, hogy szemügyre ve­gyem, mert hunyorgott. A mi­xer is figyelemmel kísérte, s hirtelen félelem ült ki a sze­mébe. A jövevény nem hall­hatta, de én Igen, amit elhaló hangon odasúg: - Harry Marphy! Tekintetemet Ismét a férfira geztem. A rádióban közzé­tett személyleírás nem volt pontos. Egynyolcvan magas, a testsúlya hetven kiló lehet, a haja barna. Fegyver van ná­la. Ez a személyleírás sokakra ráillik. Egyáltalán, hogyan ál­lapítható meg valakiről, hogy veszedelmes? Persze, ha az illető valóban Harry Marphy, akkor elképzelhető.- Ez jólesett, főnök - mond­ta -, de most légy okos, s ak­kor semmi bajod nem esik. Te pedig, barátocskám - fordult hozzám -, vedd elő a pénztár­cádat, és tedd az asztalra. Te pedig, főnök, nyisd ki a kasz- szát, s szórd ki az összes pénzt a barátunk pénztárcája mellé, aztán mindketten tegyé­tek a kezeteket a pultra! Az orrunk előtt hadonászott a fegyverrel, hogy megértsük: a legkisebb mozdulatra lő. Elővettem a tárcámat. A mi­xer a pénztárhoz lépett, reme­gett a keze.- Nyugi, főnök - intette a fi­atalember -, én nem sietek. - Ajkán mosoly villant át, de a tekintete hideg maradt. A mixer kivette a pénzt. Lát­tam, hogy nem sok. A rabló égett a türelmetlenségtől, hogy megszámolhassa, de on­nan, ahol állt, nem tehette. Megértettem, hogy itt a nagy alkalom. A fickó megint felém fordult. - Hé, barátocskám, szórd ide a pénzt! *Mindez egy pillanat alatt történt. A rabló tekintete a pénzre siklott, amit a mixer az asztalra rakott, s ez elég volt hozzá, hogy a tárcámat teljes erőmből az arcába vág­jam, majd ökölcsapás követ­kezett. A fickó megtántoro- dott, nekiesett a széknek, és elvágódott., Zuhanás közben a fejét nekivágta a játékauto­mata sarkának. A revolver kie­sett a kezéből. Odaugrottam, hogy felvegyem a fegyvert, de feleslegesnek bizonyult a siet­ség, a rabló elveszítette az eszméletét. A mixer a telefonhoz lépett. Mialatt tárcsázott, felvettem a pénztárcámat a földről. Meg­vártam, míg befejezi a beszél­getést.- Jól tenné, ha összekötöz­né a kezét - jegyeztem meg -, arra az esetre, ha netán magá­hoz térne, mielőtt megérkezik a rendőrség.- Maga talán nem akarja...-... megvárni? Nem. Sie­tek. Nyugodtam mondja neki azt, hogy maga tette ártalmat- laná. Viszlát. Beültem a kocsiba, és elin­dultam kelet felé. Fél kilométer után letértem a mellék útra. Ha a rendőrség megérkezik a bár­ba, nemsokára kelet felé foly­tatja az útját, Yumába. Én meg akkor visszafordulok, és nyu­gatnak megyek. Egy cseppet sem ijesztett meg a revolveres fickó. Méghogy Harry Marphy! Tudtam, hogy a nyurga fiatal­ember nem azonos a bank­rablóval. Harry Marphy ugyan­is én vagyok. (ford, kájéné) 16 1990.111.16. Vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom