Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-03-16 / 11. szám
0 nek adott elsőbbségi szavazatot, az ilyen szavazólapot az adott politikai párt javára számítják, de az elsőbbségi szavazatokat nem veszik figyelembe. (2) Az előírt nyomtatványtól eltérő szavazólapok érvénytelenek. Ha a borítékban különböző politikai pártok több olyan jelöltlistája van, amelyek ugyanazon kamara megválasztására szólnak, az összes ilyen szavazat érvénytelen, ami az adott kamarába történő választásokat illeti. Nem érvénytelen a szavazat, ha a választópolgár a borítékba csak a kamarák egyikének a megválasztására szóló szavazólapot helyezte el. Ha a borítékban ugyanazon politikai pártnak több olyan szavazólapja van, amelyek ugyanazon kamarába történő választásokra szólnak, akkor ezek egy szavazatnak minősülnek; ha ezen szavazólapok valamelyikén éltek az elsőbbségi szavazat jogával, akkor ezt a szavazólapot veszik figyelembe, illetve azt a szavazólapot, amelyen a legtöbb elsőbbségi szavazat lett feltüntetve. (3) A boríték, a szavazólap és az elsőbbségi szavazat érvényességéről a szavazóköri választási bizottság dönt végső érvény- nyeL 36. § Jegyzőkönyv a szavazóköri szavazásról (1) A szavazóköri választási bizottság két ^példányban jegyzőkönyvet készít (külön) a Szövetségi Gyűlés egyes kamarái számára, a szavazások lefolyásáról és eredményéről. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, alelnöke és tagjai aláírják. Az aláírás megtagadásának indokait feltüntetik. (2) A szavazóköri választási bizottság a szavazás lefolyásáról és eredményéről szóló jegyzőkönyvében feltünteti: a) a szavazás megkezdésének és lezárásának időpontját, esetleg a szavazás megszakításának időtartamát, b) a szavazókörben a választópolgárok névjegyzékébe bejegyzett személyek számát, c) azoknak a választópolgároknak számát, akiknek hivatalos borítékot adtak ki, d) az áíadott hivatalos borítékok számát, e) az egyes jelöltlistákra leadott érvényes szavazatok számát, f) a politikai párt azon választópolgárainak számát, akik éltek az elsőbbségi szavazat jogával, g) az egyes jelöltekre leadott érvényes elsőbbségi szavazatok számát a jelöltlisták szerint, h) a s.avazóköri választási bizottság elé terjesztett bejelentések és panaszok rövid tartalmát, a bizottság által hozott határozatokat, és azok rövid indoklását. (3) A második bekezdés g) pontja alatt említett adatok feltüntetésére a bizottság azokat a felhasználatlan szavazólapokat használja, amelyeket a szavazások lezárása után erre a célra megjelölt a bizottság elnöke a tagok jelenlétében. 37. § A szavazóköri választási bizottság működésének befejezése (1) A szavazóköri választási bizottság elnöke a szavazatszámlálást és a szavazás lefolyásáról és eredményéről szóló jegyzőkönyv aláírását követően bejelenti a szavazás eredményét, a jegyzőkönyv egyik példányát haladéktalanul megküldi a járási bizottságnak és kivárja utasítását a működés befejezésére. (2) A szavazóköri választási bizottság pecséttel lezárja a leadott szavazólapokat, hivatalos borítékokat és a választópolgárok névjegyzékeit, majd az egyéb választási iratokkal együtt megőrzésre átadja a helyi nemzeti bizottságnák. 38. § Jelenlét a járási bizottság tárgyalásán Abban a helyiségben, amelyben a járási bizottság feldolgozza a szavazóköri választási bizottságok szavazási eredményeit, a szavazóköri választási bizottságok tagjain kívül csupán a felsőbb szintű választási bizottságok tágjai, illetve azok szakcsoportjainak dolgozói lehetnek jelen. 39. § Szavazatszámlálás a kerületi választási bizottságban (1) A kerületi választási bizottság a szavazóköri választási bizottságok által a szavazás lefolyásáról és eredményéről megküldött jegyzőkönyvek alapján számlálja össze a szavazatokat és állapítja meg a szavazás eredményét a választókerületben. , (2) Abban a helyiségben, amelyben a kerületi választási bizottság számlálja a szavazatokat, és állapítja meg a szavazás eredményeit, csak a központi választási bizottság tagjai és a szakcsoportok dolgozói lehetnek jelen. 40. § A kerületi választási bizottság jegyzőkönyve (1) A kerületi választási bizottság két példányban jegyzőkönyvet készít, külön minden egyes kamara számára a választókerületi szavazás eredményéről. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, alelnöke és tagjai írják alá. Az aláírás megtagadásának indokait feltüntetik. (2) A kerületi választási bizottság a szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyvében feltünteti: a) a választókerületben létrehozott szavazókörök számát és azon szavazókor! választási bizottságok számát, amelyek megküldték a szavazás eredményét, b) a választókerületben a választópolgárok névjegyzékeibe bejegyzett személyek számát, c) azoknak a választópolgároknak a számát, akiknek borítékot adtak ki, d) a leadott hivatalos borítékok számát, e) az egyes jelöltlistákra leadott érvényes szavazatok számát, f) a politikai pártok azon választópolgárainak számát, akik éltek az elsőbbségi szavazat jogával, g) az egyes jelöltekre leadott érvényes elsőbbségi szavazatok számát a jelöltlisták szerint, h) a kerületi választási bizottság elé terjesztett bejelentések és panaszok rövid tartalmát, a bizottság által hozott határozatokat és azok rövid indoklását. (3) A szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyv mindkét másolatának aláírását követően az elnök a jegyzőkönyv egyik példányát haladéktalanul megküldi a központi választási bizottságnak. A többi választási iratot megőrzésre megküldi az illetékes nemzeti bizottságnak. 41. § A választókerületekben választott képviselők számának meghatározása (1) A központi választási bizottság megvizsgálja a kerületi választási bizottságok jegyzőkönyveit, és ezek alapján megállapítja a Cseh Szocialista Köztársaság kerületeiként és a Szlovák Szocialista Köztársaság kerületeiként az összes jelöltlistára leadott valamennyi érvényes szavazat számát, külön az egyes kamarákba történő választások szerint. Az így kapott adatot elosztja a köztársaságnak az állami mandátumszám (6. §) alapján, illetve a Nemzetek Kamarája esetében alkotmánytörvény alapján juttatott mandátumok számával. Az így kapott és egész számokra kerekített szám a köztársasági mandátumszám. (2) Az egyes választókerületekben leadott érvényes szavazatok számát a köztársasági mandátumszámmal kell elosztani. Az így kapott egész szám határozza meg, hány mandátum jut az adott választókerületnek. (3) Ha ezen a módon nem került szétosztásra a Cseh Szocialista Köztársaságra jutó vagy a Szlovák Szocialista Köztársaságra jutó valamennyi mandátum, a központi választási bizottság a fennmaradó mandátumokat fokozatosan utalja ki ugyanabban a köztársaságban azoknak a választókerületeknek, amelyek a legnagyobb maradékkal rendelkeznek. A maradékok egyenlőségénél sorshúzás dönt. 42. § A politikai pártok bejutása az első szavazatszámlálásba (1) A központi választási bizottság megállapítja, hány érvényes szavazatot kaptak az egyes politikai pártok a Cseh Szocialista Köztársaságban és a Szlovák Szocialista Köztársaságban, külön az egyes kamarákba történő választások szerint. Megállapítja, mely politikai pártok kaptak a Cseh Szocialista Köztársaságban vagy a Szlovák Szocialista Köztársaságban leadott valamennyi érvényes szavazatból öt százaléknál kevesebbet. A választási eredmények további megállapításánál és a mandátumok szétosztásánál már nem veszik figyelembe ezeket a politikai pártokat, és a rájuk leadott szavazatokat. Ha a politikai párt jelöltlistákat terjeszt elő úgy a Cseh Szocialista Köztársaságban, mint a Szlovák Szocialista Köztársaságban, elég, ha az öt százalékot a köztársaságok egyikében megszerzi. (2) A többi politikai párt továbblép az első szavazatszámlálásba, amelyben a választókerületek mandátumait osztják szét. 43. § Az első szavazatszámlálás (1) Az első szavazatszámlálásig eljutott politikai pártokra leadott érvényes szavazatok számát el kell osztani a választókerületnek juttatott mandátumok (41. §) - egy hozzáadásával növelt - számával; az osztás eredménye, egész számra kerekítve, a kerületi választószám. (2) A politikai pártra a választókerületben leadott érvényes szavazatok számát el kell osztani a kerületi választószámmal, és a politikai pártnak annyi mandátumot kell juttatni, ahányszor a politikai párt által elnyert érvényes szavazatok száma osztható a kerületi választószámmal. (3) Az egyes politikai pártokon belül a jelöltek a pártnak juttatott mandátumokat abban a sorrendben nyerik el, amelyben a szavazólapon szerepelnek. Ha azonban a politikai pártra a választókerületben érvényes szavazatot leadó választópolgároknak legalább egytizede élt az elsőbbségi szavazat jogával, mandátumhoz a jelöltek közül előbb az jut, aki megszerezte a politikai pártra szavazó és az elsőbbségi szavazat jogával élő választópolgárok szavazatainak több mint a felét. Abban az esetben, ha » 14. § Központi választásf'bizottság (1) A központi választási bizottságban legkésőbb 60 nappal a választások napja előtt két tagot és két póttagot küld minden olyan politikai párt, amely legalább egy választókerületben jelöltlistát terjeszt elő. (2) A központi választási bizottság első ülését a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke legkésőbb az első bekezdésben említett határidő letelte utáni három napon belül összehívja. (3) A központi választási bizottság főként a) felügyel a választásokról szóló jogszabályok megtartására, b) dönt a kerületi választási bizottságok eljárására tett panaszokról és a kerületi választási bizottságok döntései elleni fellebbezésekről. c) biztosítja és nyilvánosságra hozza a választások eredményeit, d) a választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet átadja a Szövetségi Gyűlés elnökségének, e) a megválasztott jelölteknek bizonylatot állít ki megválasztásukról, f) további feladatokat lát el e törvény és más jogszabályok értelmében. 15. § Kerületi választási bizottságok (1) A kerületi választási bizottságba két tagot és két póttagot delegál legkésőbb 60 nappal a választások napja előtt minden olyan politikai párt, amely ebben a választó- kerületben jelöltlistát terjeszt elő. (2) A kerületi választási bizottság első ülését az illetékes kerületi nemzeti bizottság elnöke hívja össze, legkésőbb az első bekezdésben említett határidő leteltét követő három napon belül. ELSŐ FEJEZET A jelöltlisták megvitatása 18. § (1) A Népek Kamarájába történő választások jelöltlistáját, illetve a Nemzetek Kamarájába történő választások jelöltlistáit politikai pártok terjeszthetik elő. A jelöltlistákat két másolattal együtt legkésőbb 60 nappal a választások napja előtt adják át a kerületi választási bizottság elnökének. A jelöltlistához a politikai párt csatolja: a) nyilatkozatát arról, hogy legalább tízezer egyéni taggal rendelkezik, vagy b) abban az esetben, ha nem teljesíti az a) pontban említett feltételt, azt a petíciót, amely követeli, hogy ez a politikai párt jelöltet állítson, és amelyet legalább annyi jogosult választópolgár írt alá, ahány egyéni tagja hiányzik a politikai pártnak a megállapított létszámból. A választópolgár a petíció aláírásánál - a személyi igazolványa felmutatása után - feltünteti kereszt- és vezetéknevét, személyi számát és lakhelyét. A petíció aláírása visszavonhatatlan. A kerületi választási bizottság ellenőrizheti a tagok létszámáról szóló adat, illetve a petícióban feltüntetett adatok valódiságát. (2) Ha a politikai párt jelöltlistáját több választókerületben terjeszti elő, akkor a petíciót csak az egyik kerületi választási bi-' zottságnak nyújtja be, s a többi kerületi választási bizottsághoz intézett beadványában csak utal rá. 3 (3) A jegyzőkönyvvezető megállapítja, hogy az előterjesztett jelöltlisták teljesítik-e (3) A kerületi választási bizottság a) ügyel a választásokról szóló jogszabályok megtartására, b) dönt a szavazóköri választási bizottságok eljárására tett panaszokról és a szavazóköri választási bizottságok döntései elleni fellebbezésekről, c) megvitatja és regisztrálja a választó- kerületben a jelöltlistákat, d) megállapítja a választókerület választási eredményeit, e) átadja a választásra vonatkozó iratokat megőrzésre a kerületi nemzeti bizottságnak, f) további feladatokat lát el e törvény és más jogszabályok értelmében, például azokat a feladatokat, melyekkel a központi választási bizottság megbízza. 16. § Járási bizottság (1) A járási, bizottságba egy tagot és egy póttagot delegál legkésőbb 30 nappal a választások napja előtt minden olyan politikai párt, amelynek jelöltlistáját a választókerületben regisztrálták. A járási bizottság első ülését az illetékes járási (városkerületi) nemzeti bizottság elnöke hívja össze. (2) A járási bizottság: a) ügyel a szavazóköri szavazások eredményeinek feldolgozására, b) ha kételyek merülnek fel, jogában áll magyarázatot és más információkat kérni a szavazóköri választási bizottságtól. A nyilvánvaló hibákat a szavazóköri választási bizottsággal való megállapodás után maga javítja ki, egyébként a szavazóköri választási bizottságot kéri fel, üljön össze ismét és a megállapított fogyatékosságokat távolítsa el, c) a járás szavazóköreiben leadott szaÖTÖDIK RÉSZ a megállapított feltételeket. Abban az esetben, ha ez nincs így, figyelmezteti erre a politikai párt’meghatalmazottait. A jelöltlista előterjesztését a politikai párt meghatal- mazottai igazolják. (4) A jelöltlista tartalmazza: a) a politikai párt elnevezését, b) a jelöltek kereszt- és vezetéknevét, életkorát, foglalkozását, lakhelyét, és arab számokkal sorrendjüket a jelöltlistán, c) a politikai párt meghatalmazottjának és két helyettesének megjelölését a pontos cím feltüntetésével. Ajelölt nem lehet meghatalmazott, sem annak helyettese. (5) A negyedik bekezdés b) pontjában feltüntetett adatokon kívül a jelöltlistán a politikai párt az egyes jelölteknél feltüntetheti a jelöltek pártállását vagy azt, hogy a jelölt pártonkívüli, esetleg hogy független jelöltről van szó. (6) Azt, hogy a választókerületben legfeljebb hány jelöltet szerepeltethet a politikai párt a Népek Kamarájának megválasztására szóló jelöltlistáján, illetve a Nemzetek Kamarájának megválasztására szóló jelöltlistáján, a törvény melléklete állapítja meg. (7) A jelöltlistához csatolni kell a jelölt sajátkezűig aláírt nyilatkozatát, miszerint jelölésével egyetért, nem adta egyetértését ahhoz, hogy más jelöltlistán is feltüntessék és tudomása szerint megválaszthatósága nem ütközik akadályokba. (8) A politikai pártok megállapodhatnak közös jelöltlista előterjesztésében. Az így vázátok feldolgozott eredményeit átadja á kerületi választási bizottságnak. 17. § Szavazóköri választási bizottságok (1) Minden olyan politikai párt, amelynek jelöltlistáját regisztrálták azon választókerületben, melynek részét képezi a szavazókor, egy tagot és egy póttagot delegálhat saját képviselőjeként a szavazóköri választási bizottságba, legkésőbb 30 nappal a választások előtt. A helyi körülmények figyelembe vételével a helyi nemzeti bizottság tanácsa felszólíthatja a politikai pártokat arra is, hogy több képviselőjüket delegálják a szavazóköri választási bizottságba. (2) A szavazóköri választási bizottságnak legalább három tagja van. Ha a politikai párt nem küldi ki képviselőit, esetleg több képviselőjét, helyükre a helyi nemzeti bizottság tanácsa nevez ki tagokat a szavazóköri választási bizottságba. (3) A szavazóköri választási bizottság első ülését az illetékes helyi nemzeti bizottság elnöke hívja össze az első bekezdésben említett határidő letelte utáni három napon belül. (4) Ha a Szövetségi Gyűlés választásával egyidejűleg történik más képviselő-testületek választása, a szavazókörben csak egy szavazóköri választási bizottság alakul. (5) A szavazóköri választási bizottság: a) biztosítja a szavazások menetét, ügyel főleg a szavazólapok helyes leadására és a rendre a szavazóhelyiségben, b) összeszámlálja a szavazatokat, jegyzőkönyvet készít a szavazás lefolyásáról és eredményéről, s azt haladéktalanul átadja a járási választás* bizottságnak, c) a többi választási iratot - megőrzésre - átadja a helyi nemzeti bizottságnak. létrejött koalícióra megfelelő módon kell alkalmazni e törvénynek a politikai pártokra vonatkozó rendelkezéseit. Az első bekezdés a) és b) pontja alatt, illetve a második bekezdésben említett feltételek teljesítését több politikai párt közös jelöltlistája előterjesztésének esetében, valamennyi ilyen politikai párt vonatkozásában úgy állapítják meg, mintha a jelöltlistát egy politikai párt terjesztette volna elő. 19. § A jelöltlisták megvitatása a kerületi választási bizottság által (1) A kerületi választási bizottság legkésőbb 55 nappal a választások napja előtt felülvizsgálja az előterjesztett jelöltlistákat. (2) A kerületi választási bizottság törli a) azt a jelöltet, akinek jelöléséhez nem csatolták a jelölt nyilatkozatát a 18. § (7) bekezdése értelmében, b) a jelöltet abban az esetben, ha több politikai párt jelöltlistáján szerepel, mégpedig arról a jelöltlistáról, amelyhez nincs csatolva a 18. § (7) bekezdése szerinti nyilatkozat. Ha a jelölt több jelöltlistához írt alá ilyen nyilatkozatot, a bizottság az összes jelöltlistáról törli őt, c) azokat a jelölteket, akiket a 18. § (6) bekezdés szerinti maximálisan megállapított létszám fölött jelöltei». (3) A jelölések megvitatása után a kerületi választási bizottság elnöke haladéktalanul a központi választási bizottság elé terjeszti a jelöltlisták egy példányát a jelöltek-
