Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-12 / 2. szám
Vasárnap 1990. január 14. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 07.25, nyugszik 16.11 Kö- zép-Szlovákia: 07.32, nyugszik 16.18 Nyugat- Szlovákia: 07.38, nyugszik 16.24 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlovákia: 20.13, nyugszik 09.02 Közép-Szlovákia: 20.20, nyugszik 09.09 Nyugat- Szlovákia: 20.26, nyugszik 09.15 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük BÓDOG - RADOVAN nevű kedves olvasóinkat • 1850-ben született Pierre LOTI francia regényíró (f 1923) • 1900-ban született BAR- CSAY Jenő magyar festő és grafikus (t 1988). A VASÁRNAP következő számának tartalmából TANULSÁGOKRÓL KISSÉ MÁSKÉPPEN Az 1968-as év és az objektív tények ÓVÁR0S(SZ)ÉPÍTŐK Baranyai Lajos riportja ÁRUHÁZ A PÁLYAUDVAR MELLETT Barangolások a „Skála-birodalomban“ - Deák Teréz írása Ml LEGYEN A KÉRDŐJELEKKEL? Fónod Zoltán tanulmányának első része a hetvenes évek csehszlovákiai magyar irodalmáról GALLY Tadeusz Rózewicz novellája SZÜNET NÉLKÜL Szabó G. László beszélgetése Gálffi Lászlóval A NAGY UGRÁS - HÁTRA Matinék István cikke Kínáról Kerülővel - értelmetlenül A Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer építése által a szigeten maradt három faluból Bodak, Vajka és Do- borgaz a vízi erőmű építése miatt a Bacsfán keresztül vezető útvonal lezárása után a forgalmat átirányították a Bösi hídon keresztül. Ez az eredeti útvonalat 84 knvrel meghosz- szabbította. A hídon azonban tart az építkezés, emelők, teherautók sokasága, munkálkodása és sűrű forgalma közepette. Október 26-án és október 27-én a bősi hidat sürgős munkákra hivatkozva lezárták. A híd mellett a vizet átszeli egy földhányásokból kiépített út, amelynek oldalait helyenként alámosta a víz. Az egész út olyan keskeny, hogy két jármű számára teljesen alkalmatlan. Erre az útra terelték át a forgalmat két egész napra. Ezen hordtak egy egész autóbusznyi diákot és a dolgozók százait munkába. Ha kinéztünk az ablakon, szakadékot láttunk és jobbról-balról vizet. Aki az autóbuszban ült, ugyancsak erősen markolta az ülés karfáját. Egyik nap sűrű köd is fogadott bennünket, s velünk szemben teherautó jött. Teherautó busszal szemben. .. olyan keskeny úton! Elég egy kis csúszás és... még elgondolni is borzasztó! Sehol semmi korlát egyik oldalról sem, s körülöttünk mindenütt víz. Csak ennyit ér az emberi élet? Naponta Pozsonyba oda-vissza több mint 150 km-t utazunk, s ez napi 12,5 órás távollétet jelent. Ebből 8,5 órát dolgozunk, a többi 4 óra elmegy az utazásra. A kerülő az államnak 4 millió korona veszteséget jelent évente. Igaz, számunkra a havijegy ára nem változott, de ezt a pénzt meg lehett volna takarítani az állam pénztárába. Mi, itteni lakosok kérvényünkkel, amelyet 834-en írtak alá, a legfelsőbb szerveknél próbálkoztunk. Irtunk Prágába Jakesnak, busáknak, Pozsonyba Lokvenc kormánybiztosnak, s a dunaszerdahelyi járási párt- bizottságra Dudás Kálmán volt vezető titkárnak. Kérvényeinkben a töltéseken keresztül átjárók megépítését kértük, hogy össze legyünk kötve a külvilággal, s az útszakasz is megrövidüljön. Kérvényeinket egyik szervtől a másikig küldözgették, míg végül a megoldást a Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság feladatául tűzték ki. A kör bezárult. Annak adták megoldani az ügyet, aki addig sem orvosolta panaszunkat, öt éve gyúlé- sezünk erről, minden egyes plenáris ülésünkön elhangzott ez a kérés a járási nemzeti bizottság képviselői előtt. Mi könyörögtünk, kértünk, követeltünk, de semmi sem segített. Dudás Kálmánnak nem az volt a fontos, hogy ez jogos kérés, hanem az után kutatott, ki írta, illetve kik szervezték a levélakciót! Doborgazra rendőröket küldtek. Pedig a mai napig nem kellett volna kerülővel utaznunk, hiszen az említett községek felől a csatornában még nincs víz. A száraz kanálist kerülgetjük, s mindezt 4 millió koronáért. Emberi ésszel nehéz felfognunk, hogy egy ilyen egyszerű dolog ennyire megvalósíthatatlan. Ez nem lehetetlenség, csak tehetetlenség. Mi a felsőbb szerveknél még azt is felajánlottuk: Z akcióban megépítjük az átjárókat, csak adjanak engedélyt hozzá. Annál is inkább, mivel a magyar fél leállt az építkezéssel. December elején Bősnél egy baleset is történt: a hajózsilip bal kamrája megrongálódott. Az építkezés elhúzódhat, s ezt mi, a három község lakosai szenvedjük meg a legjobban. Akik az első autóbusszal utaznak, azok 3 óra körül kelnek (az efsz fejőnői még korábban). Manapság, amikor az idő a legdrágább, s a szabad idő, amiből a legkevesebb marad, azt veszik el tőlünk... Meddig kell még várnunk? Szalay Ilona, a Vajkai Hnb képviselője Tőlünk függ Mint a lap régi levelezője kíváncsian és nagy érdeklődéssel veszem kezembe naponta a megújult Új Szót. Az a tény, hogy az önök szerkesztőségében is végigsöpört a reformhullám, hűen tükröződik a lap tartalmában. Becsülöm és örülök annak, hogy az Új Szó címoldaláról is eltűntek a semmitmondó vezércikkek. Végre elérkezett az az idő, amikor a toliforgatók azt írhatják, amit a szivük parancsol. Ma már nem tabutémák a korrupciós ügyek, melyekben a legfelsőbb pártvezetök játszották a főszerepet. Sajnos ez a folyamat kerületi és járási szinten még lassú, a kiskirályok eltávolítása hosszabb időt vesz igénybe, de senki sem rejtőzhet el az igazság elöl, mindenkinek vállalnia kell a múltban elkövetett cselekedeteit. Meggyőződésem, hogy az új szövetségi és szlovák kormány összetétele garanciát ad arra is, hogy a nemzetiségi kérdés igazi megoldására a jövőben bizakodva tekinthessünk. Negyven év után újra alapoktól építhetjük a demokráciát, egy igazi jogállam megalakítására törekedhetünk. Talán fel sem fogjuk a történés viharában, hogy Íródik a vastagbetús történelem. Győzött a csendes forradalom, fokozatosan érvényesül a nép akarata. A sötét korszak erőit azonban még nem sikerült teljes egészében felszámolnunk. Józan ésszel kell igazságot szolgáltatnunk azokon, akik negyven évig visszaéltek a nép bizalmával, és patkányként bújnak meg. S hogy mit hoz a jövő? Ez csak tőlünk függ. Hamar Győző Szuperötlet- Nem igaz! - kiáltottam fel szinte önkéntelenül, amikor a pozsonyi Ruházati Áruház luxusosztályán megláttam. - Ez őrület - csapta össze kezét a termék felett az elárusítónő, majd kirakta a pultra, mert hát az áru azért van, hogy eladják. Hogy milyen portéka állította el lélegzetünket? Elárulom. Egy férfi alsónadrág. Mi különös lehet egy gatyán? - kérdezhetné a tisztelt olvasó. Hát egy „normális“ fehérnemű darabon szinte semmi sem. De az említett portéka szerintem nem volt „normális“. Ugyanis a fehér alsónadrágról egy tigrisfej vicsorított rám. összehúzott szemekkel, kitátott szájjal, kiálló éles szemfogakkal. És a gyengébbek kedvéért, akik netán a tigrisfejet összetévesztenék egy elefánttal vagy egy bőgő szarvassal, a fej alatt ott díszelgett a felirat: Tiger. Mihelyt túltettem magam a látvány okozta meglepetésen, kissé pajzán gondolataim támadtak. Vajon, miért kerül a gatya elejére a tigrisfej? Mit akar szimbolizálni? Netán azt, hogy viselője olyan vad mint a tigris? Vagy éppen arra szeretné ösztönözni, hogy olyan legyen? Es mire gondolhat a tigrisfejes gatyájú barát, férj láttán a barátnő, a feleség? Elijed vagy nevetésben tör ki? Vagy megsimogatja párja kopaszodó fejét, s nosztalgiával gondol vissza az egykori szenvedélyes együttlétekre? Nem folytattam a gondolatmenetet, inkább jobban szemügyre vettem a „csúcsterméket“. Azt hogy ki gyártja, megtudhadtam, (Tatrasvit), hogy mennyiért, azt is (42 korona). De azt, ami a legjobban érdekelt, sajnos nem. Ugyanis arra lennék kiváncsi, ki tervezte ezt a „csodagatyát“, s mennyivel honorálták a tervező szuperötletét. Érdekelne persze az is, hogy ki, kik hagyták jóvá ezt a tervezetet. Egyáltalán nem csodálkozom viszont azon, hogy a gyártó elkészítette a terméket. Ugyanis egy csupasz fehér alsónadrág ára kb. 20 korona, az innoválté viszont több mint a duplája. Vagy netán a gyár vezetősége úgy gondolja, a művészetért áldozni kell?! Péterfi Szonya Ikrek Hűvös téli délután. Az autóbusz utasai fázósan igyekeznek a kocsi belsejébe. Akinek jutott ülőhely, az fáradtan huppant a székre. Az álldogálók egykedvűen nézték egymást, vagy a tovatűnő házsorokat. Az egymást követő megállókon egyre több utas száll fel. Az egyik jóképű fiatalember markáns arcvonásokkal, csillogó fekete szemekkel, de kissé spicces állapotban. Az utasok kissé elhúzódtak tőle, rosszallóan néztek rá. Pedig ő csak mosolygott a részegek önfeledtségével. Látszott rajta, hogy bárkivel szóba elegyedne, ha meghallgatásra méltatnák. A fiatalember végül is kinézett magának egy idősebb hölgyet az utasok közül. Közelebb ment hozzá, aztán mosolyogva, botladozó nyelvvel kezdte mondani:- Képzelje... ma délben... két kisfiú... ikrek... feketék és gyönyörűek! És én vagyok az apjuk... Az utasok összenéztek és mintegy varázsszóra mosolyogni kezdtek. S most már mindenkinek kedves volt a fiatalember. Csak az őszhajú asszony jegyezte meg:- Ennyit talán azért mégsem kellett volna innia, - de az ő arcán is mosoly suhant át. Vermes Emília Q Megkérdeztük Q MICHAL GURÁT, a Pozsonyi Postaigazgatóság postai üzemeltetési részlegének vezetőjét: • Melyek a leglényegesebb változások az 1990. január 1-jétól életbe lépő postai rendszabályzatban?- Az év elejétől megszűnik a „nyílt levél“ kategória. Ezekkel a küldeményekkel kapcsolatban ugyanis a feladóknak ugyanolyan elvárásaik voltak, mint az egyéb levelekkel, de a postai szállítási díj jóval olcsóbb volt. Mintegy ellenszolgáltatásként levélként fogadhatók majd el az 50 grammos (az eddigi 20 grammos helyett) küldemények is, ezekért viszont a korábbi 2 korona helyett 1 koronát kell fizetni. A csupán a címzett által átvehető levelek esetében nem lesz szükség az átvételt igazoló lapra (doruőenka), s az eddigi 3 koronás helyett 1 koronás bélyeggel kell ellátni ezeket a küldeményeket. Egyszerűbbé válik az ezer korona értéken felüli csomagok és értéklevelek lezárása. A viaszpecsét helyett elegendő lesz ragasztó szalaggal leragasztani ezeket, az értéklevelekre pedig kérésre a posta plombát tesz. Eddig a könyveket utánvéttel levélként lehetett küldeni, ezentúl viszont csak ajánlott küldeményként lehet postázni. A feladóknak ez előnyös lesz, hiszen a posta az ajánlott küldeményekért felelősséget vállal. A sürgős küldeményekkel kapcsolatban is van változás: eddig oda lehetett küldeni expressz csomagot, ahol posta volt, viszont a helyi körülmények sok esetben nem voltak olyanok, hogy valóban azonnal kézbesítsék ezeket, annak ellenére, hogy a feladó a szolgáltatást megfizette. Ezentúl csupán a postákon megtalálható jegyzékben szereplő helységekbe lehet sürgős küldeményt feladni. Bővül azon személyek köre, akiknek a postán a különböző küldeményeket kiadják. Eddig a házastárs vagy felhatalmazással rendelkező személy vehette át ezeket, ezentúl a felnőtt családtagok is megtehetik ezt. Ez az előírás viszont csak azokban az esetekben érvényes, ha a küldemény értéke nem haladja meg a kétezer koronát, vagy a feladó nem kimondottan saját kézbe kéri a kézbesítést. A címzetteknek jogukban áll akár a házastársat is „megfosztani" a küldemények átvételi jogától. Ezentúl több küldeményt vehetnek át a postán a szervezetek, munkahelyek megbízott munkatársai, hogy azokat a címzetteknek továbbítsák. Megemlítem még azt is, hogy a posta kártérítési felelősségét kormányhatározat állapította meg, ezen mi nem tudunk változtatni. Azt viszont vállaljuk, hogy azokért az^elveszett csomagokért, melyeken az érték nem volt feltüntetve 500 grammonként az eddigi 10 korona helyett 15 korona kártérítést fizetünk. Ennek ellenére ajánljuk a feladóknak: a csomagokon tüntessék fel tartalmuk értékét. A posta rendszabályzat megvásárolható a statisztikai és a nyilvántartási nyomtatványokat árusító boldokban, de valamennyi postán és a járási távközlési igazgatóságokon is az érdeklődök rendelkezésére áll. D. T. i/asúrnap
