Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-02-23 / 8. szám

— Második alkalommal érte Csehszlovákiát az W a a megtiszteltetés, hogy otthont adhat a kézilabda­világbajnokságnak. Először 1964-ben rendeztek nálunk vb-t, sorrendben az ötödiket. Akkor a gaz- dag hagyományokkal rendelkező Csehszlovák Ké- zilabda Szövetség rendezőként jelesre vizsgázott és a válogatott a harmadik helyet szerezte meg. MS'SQ-äsSR Tizennégy évvel később a világ legjobb női együt­tesei adtak találkát hazánkban. A mostani viadal ünnepélyes megnyitójától már csak néhány nap választ el bennünket. Február 28-án a Csehszlovákia-Svájc mérkőzéssel, melyre Eperjesen került sor, kezdetét veszi a 12. férfi vb. A rendezők mindent elkövettek, hogy a seregszemle a kézilabdasport nagy ünnepe legyen, annak ellehére, hogy a társadalmunkban leját­szódó változások a sportágban is éreztették hatásukat. Az illetékesek, a rendezők remélhetőleg még idejében észbekaptak, tudván, hogy a CSS2TTSZ és a szövetség közt felhalmozódott feszültségek kiélező­dése veszélyeztetheti a viadal zökkenőmentes lebonyolítását. Hogy mennyire fontos számunkra, a demokrácia útjára lépett Csehszlovákiá­nak a közelgő vb, misem bizonyítja jobban: a tizenegy napos küzdelem­sorozat védnöke Marián Calfa miniszterelnök. 1. A kézilabdázás mai megjelenési formáját felettébb izgalmas és moz­galmas múlt előzte meg. önmagá­ban az a körülmény, hogy az ember a kezével mindig ügyesebben bánt, mint a lábával, hihetővé teszi több ismert kutató állítását, miszerint az ember előbb a kezét használta lab­dázgatásra, csak később a lábát. A labdajátékok ősi formáinak szer­kezete, szabályai alapvető jellegze­tességeikben is távol álltak a maitól. Az európai ókori társadalmakban bi­zonyíthatóan nagy népszerűségnek örvendtek a kézilabdázáshoz ha­sonló játékok. Ezt látszik igazolni Homérosz nagyszabású eposza, az Odisszea, mely szerint az „Uránia- játék" a görög katonák kedvelt idö­Vícha: „Az első hat között végezni“ töltése volt. A rómaiak labdázgatá- sáról Claudius Galenus orvos fel­jegyzéseiből tudunk az i. e. 2. évszá­zadból. A középkori „sportolásról“ alkotott lesújtó véleményekkel ellen­tétben az akkori ember is szerette a mozgást, a Fangballspielent; tanú­sítják ezt Walter von der Vogelwide lovagi énekei. A mai kézilabdázás közvetlen előfutárának a dán „Haandbold“, a német „Torball“ és a századfor­dulón hazánkban kialakult Kristóf Antonin és Václav Karas nevéhez fűződő „Házená“ tekinthető. 1920- ban megalakult a Őeska Házená. Ennek a szervnek köszönhető a ké­zilabda szabályainak kidolgozása és az első bajnokság kiírása. A szövet­ség misszionáriusi munkát is végzett: a versenyszabályokat lefordították német és olasz nyelvre, s elküldték Ausztriába, Lengyelországba, Ju­goszláviába, Németországba. Ma­gyarországra és Romániába, hogy elősegítsék a „házená“ elterjeszté­sét a környező országokban. Az 1920-as években Németor­szágban ugyancsak kialakult a nagypályás kézilabda, a Handball. Az elkövetkezendő évtizedek e két ág küzdelmét hozták, melyből végül is a kispályások kerültek ki győzte­sen. Az utolsó nagypályás világbaj­nokságot, sorrendben a hetediket, Ausztriában rendezték 1966-ban. 2. A mai értelemben vett kézilabdá­zás alapszabályait 1946-ban dol­gozták ki és ekkor alakult meg a Nemzetközi Kézilabda Szövetség, az IHF (Internationale Handball Fe­deration). Az alakuló ülésen 14 or­szág képviselői vettek részt. Ettől kezdve a sportág nagy fejlődésnek indult. 1954-ben Svédország adott otthont a második .férfi világbajnok­ságnak. Gyakorlatilag ez volt az első igazi vb, de a hivatalos dokumentá­ció egy 1938-ban Berlinben lebo­nyolított teremkézilabda-tornát te­kint - utólag elfogadottan - első világbajnokságnak. A nők első nagy seregszemléjére három év múlva került sor Jugoszláviában. A nagy­pályás változat fokozatosan teljesen a háttérbe szorult, s 1972-ben már az olimpiai játékok műsorán a kispá­lyás kézilabda szerepel. Egyelőre még csak a férfiak küzdhettek az érmekért (Csehszlovákia ezüstér­met szerzett), de négy év múlva Montrealban znár mindkét nem kép­viselői pályára léptek. Mérföldes léptekkel haladva jutott el a mához - így foglalhatnánk össze a kézilabdázás történetét. A mostani 12. világbajnokságnak nincs kimondott esélyese. Talán csak a szovjet válogatott és a cím­védő Jugoszlávia emelkedik ki a mezőnyből. A többi tizennégy csa­pat szinte egyenlő játékerőt képvi­sel. Nézzünk kicsit körül az esélye­sek háza táján. Az 1986-ban Svájcban világbaj­noki címet nyert jugoszláv együttes irányítását a szöuli nyári játékokat követően Jezdimír Sztankovics vette át. A „plávik“ korábbi sikereinek kovácsaként ismert idős mester a felkészülési időszakban fiatalokkal kísérletezett, de a várt eredmények elmaradtak.-Az újoncok ugyan megismer­kedtek a nemzetközi mérkőzések légkörével, de többségüknek még nincs akkora rutinja, hogy a vb-n is pályára léphessen. Ezért a kezdő­csapatomat valószínűleg a tapasz­taltabb játékosokból állítom össze, akik valamennyien külföldi csapa­toknál profiskodnak. A vb-ezüstérmes magyar váloga­tott a közelmúltban többször is meg­mérkőzött Csehszlovákiával. Szöult követően az edzői poszton déli szomszédainknál is változás történt. A sikert sikerre halmozó mindössze 36 éves Mocsai Lajost az a Csík János váltotta fel, aki hosszú évekig volt a női válogatott mestere. Köz­ben többen abbahagyták, vagy le­mondták a válogatottságot, köztük a többszörös világválogatott, Kovács Péter is. Pótlása nehéz feladat elé állította az új edzőt. Mocsai Lajos, aki jelenleg az NSZK-ban edzőskö- dik, így vélekedett az esélyekről:- A vb főszereplői a szovjetek, a jugoszlávok és a házigazdák lesz­nek. A dél-koreaiak rettenetesen .„felszívták" magukat az olimpiára és Szöulban a hazai környezet vala­mennyi előnyét élvezték. Csehszlo­vákiában szerintem meg sem köze­lítik korábbi teljesítményeiket. A B- csoporttól a mieink ágára Romániát, Csehszlovákiát és Svájcot várom a középdöntőbe. S az igazi nagy csaták majd akkor kezdődnek. 3. A csehszlovák válogatotthoz négy év szünet után tért vissza Jirí Vícha edző. „HAZAI KÖRNYEZETBEN SZIN­TE KÖTELEZŐ AZ ÉLCSOPORT­BAN VÉGEZNI" - VÉLEKEDETT SZŰCS CSABA, AZ ÉRSEKÚJ­VÁRI SZÜLETÉSŰ KÉTMÉTE­RESGÓLZSÁK (Pa vei Jakubec karikatúrája)- A felkészülési időszakban sérü­lések akadályozták a keret munká­ját, Kotrc, Vanék, Őhejbal, Jindri- chovsky és Szűcs csak részben vagy egyáltalán nem vett részt a kö­zös gyakorlásokon. A skandináviai és a hazai előkészületi mérkőzése­ken több fiatal kapott bizonyítási le­hetőséget, ám közülük sajnos csak kevesen váltak be. Szeretnénk az első hat között végezni, hogy ne kelljen selejtezőt játszanunk a bar­celonai olimpiai részvételért. Vícha edző számít a két idegenlé­giós, Bártek (Minden) és Barda (Düsseldorf) szereplésére is. Azon­ban az előbbi együttese, a Minden, a kiesés ellen küzd a nyugatnémet ligábaó, s a bajnokság hajrájában nem hajlandó lemondani legjobb já­tékosáról. (Mint ismeretes, az NSZK válogatottjának nem sikerült kihar­colnia a részvételt, így a bajnokság a vb alatt is folyik). Barda a tervek szerint február 26-án csatlakozik az együtteshez. A keret a következő: Shejbal (Koáice), Svajlen (£h), No- vák, Sovadina, Tonar, Setlík, Kotró (mind Dukla), Lipták, Para (mindket­tő Koéice), Folta (Preáov), Sedlácek, Szűcs (mindkettő ÖH), Baumruk, Jindrichovsky, Vanék (mind Dukla). A tizenhatos .keretet a szakvezetés február 27-én, egy nappal a vb kez­dete előtt köteles kihirdetni. NÉMA LÁSZLÓ TESTVÉRI OSZTOZÁS EURÓPA TRÓNJÁN Gullit és Van Basten A hagyományos Év játékosa, Európa legjobbja és egyéb szavazá­sok zsűrijének visszatérő dilemmája lehet, hogy az egész éves egyenletes teljesítményt, vagy egy-egy kima­gasló remeklést díjazzanak-e inkább. Az 1989-es esztendő a fenti vitát talán minden eddiginél jobban ki­élezte. Aligha vitatható ugyanis, hogy a két, hosszú ideig sérült csodafut­ballista, Ruud Gullit és Marco van Basten produkciójánál voltak tartó- sabb remeklések is. A vének taná­csának vitatnia azt sem kellene, hogy a két hollandusnak a BEK- döntöben mutatott „kettőse" példa nélküli az európai labdarúgás 1989. évi történetében. Gyötörje bármilyen sérülés e két klasszist, bármilyen keveset is ját­szanak csak az őszi idényben az utóbbi két évben megszokhattuk már, ahová ók állnak, ott a győzelem. Érdekes egyébként, mennyire pár­huzamos ivelésú kettejük pályája. Egykoron mindkettőjük apja futbal­lista volt. Az idősebb Van Basten a félprofi státusig, George Gullit - aki még ma is Surinameban él -, pedig helyi csapatokig jutott. Viszont mindkét legényke korán a papák nyomdokába lépett. Ruud először az amszterdami Merrboys, aztán a DWS színeiben, míg Marco az Elenwijk, majd szülővárosa elitcsapata, az Ut­recht mezében játszott. Mindkét cse­metéről hamar kiderült istenáldotta tehetsége. Gullit hamarosan az i. osz­tályú Haarlem csapatában debü­tált, s mostani kebelbarátja is nem­sokára követte a nagy hírű Ajax szí­neiben. Van Basten parádézva kezd­te. Ez egyáltalán nem túlzás. A ma­gas, ám kissé vékonydongájú srác a 80-as évek első felében sorozatban hintette a gólokat. Holland gólkirály lett, elnyerte a legeredményesebb európai játékosnak járó Aranycipőt, s egyre többen hívták külföldre. Ö azonban bölcsen kivárta, hogy egy igazi sztárcsapat keresse. Közben Ruud sem tétlenkedett. Már 1981-ben bekerült a tulipános válogatottba, Johan Cruyff és Wim van Hanegem oldalán holland bajno­ki címet szerzett a Feyenoorddal, majd átszerzödött a PSV Eindhoven- hez. Hihetetlenül jól kamatoztatta bá­mulatos fizikai adottságait, liberót játszva majdnem holland gólkirály lett. Megtette a magáét utolsó eindho- veni évében, 1986-87-ben is. Hol­land bajnoki címhez segitette klub­ját, s úgy játszott, hogy már év köz­ben csak az volt a kérdés, a világ leggazdagabb klubjai közül melyiket tünteti ki kegyeivel. Az AC Milan több mint 8 millió dollárért vette meg. Majdnem negyed annyiért Marco van Basten is követte. Milánóban eleinte nehezen találták meg az igazi hul­lámhosszt. Van Basten is, Gullit is hosszú ideig sérülésekkel kínlódott, kezdetét vette a gyakorlatilag még ma is tartó sorozat, ami miatt együtt egészségesen teljesen két hónapot sem játszhattak végig a Milánban. Kérdés persze, lesznek-e még vala­ha teljesen egészségesek...? Igaz, amikor „épek", akkor szen­zációsán futballoznak. Úgy, hogy 1987 karácsonya óta egymás között osztják meg a különböző szavazások díjait. 1987-ben Ruud Gullit lett Euró­pa legjobb játékosa, fél évvel ké­sőbb, az Európa-bajnokságon, aztán az év végén a World Soccer, majd a France Football szavazásán vi­szont Van Basten lett az első, a „ma­karóni hajú" pedig a második. Nem volt magára valamit is adó szakember, aki vitatta volna elsősé­gük jogosságát. De villantsunk fel még részleteket a párhuzamos életrajzokból. Az 1988-as Eb-döntőben az első gól Gullité, a második Van Bastené. Az ősszel jöttek a szokásos sérülések, tavasszal meg a parádék. A két cso­dafutballista egyébként egybehang­zóan Johan Cruyffot tartja az általuk látott legjobb labdarúgónak. A véle­ményüknek több oka is lehet: vagy nem akarták egymást szembe di­csérni, vagy túl szerények. Ök aligha örülnek ennek, de életük regénye 1989-ben újra fejezetben ta­lálkozott. Gullit felesége, Yvonne megunta a pletykák szüntelen árada­tát férjéről és a milánói hölgyekről, összepakolt és otthagyta Lombardi­át. Mint ahogy elköltözött a Van Bas- ten-villából Lisbeth, Marco élettársa is. A két fiú egyébként remek vi­szonyban van egymással. Erről az utolsó „közös“ vonásról szívesen lemondtak volna... (FM) Kiadja a Pravda Kiadóvállalat. Főszerkesztő: Kiss József f 532-20 és 210/4456, főszerkesztő-helyettesek: Pákozdi Gertrúd: 210/4460 és Szilvássy József: 210/4453. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla: 210/4454. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava. Martanoviőova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: ® 550-18, vasárnapi kiadás: ® 673-70, sportrovat: 505-29 és 506-39, gazdasági ügyek: v 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat 819 02 Bratislava, Martanoviőova 25, ® 586-07. Fényszedéssel készül a Pravda 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 81918 Bratislava, az UJ SZÓ magazinja Jiráskova 5. « 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava, Martanoviőova 25, 17. emelet, 210/3659 és 551-83. Havi előfizetési díj - a vasárnapi kiadással együtt - 34,20 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 26,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná.expedícia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. * 'r Airnn TAi ja FFAPt i/F|i|| inni ini Íaha iiiai/ma %/wi]A i!}i ly kp WM Kr/> AK A« AIiKO !l\li IK V AI ■ OtkilUnIUU 1 ti renn IxLfclLnDUH'VILMUDMüIiv/AOMU BEATRIX KIRÁLYNŐ OLDALÁN: JOBBRÓL GULLIT, BALRÓL VAN BAS­TEN (ÓSTK-felvétel) nagypályás kézilabda, a Handball. f • : , • '* : > ; - ■. Az elkövetkezendő évtizedek e két toknál profi W1.- a9 küzdelmét noztak, melyből végűi A vt>ezi ^ is a kispályások kerültek ki győzte- tott a közel A Második alkalommal érte Csehszlovákiát az sen. Az utolsó nagypályás világbaj- mérkőzött

Next

/
Oldalképek
Tartalom