Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-02-23 / 8. szám

BESZÉLGETÉS DR. VINCENT DANIHELLEL, A LAÖHO LAV FŐSZERKESZTŐJÉVEL ciók hasznosak lesznek mind­azok számára, akik valamikép­pen kapcsolatban vannak a ro­ma etnikummal, például nevelé­si, szociális és egészségügyi ügyes-bajos gondjaik rendezé­se során. Kétségkívül hasznos forrást jelent a lap pl. a roma zene, anekdotakincs és konyha­művészet iránt érdeklődök szá­mára. * • Mint az új lap főszerkesz­tőjének bizonyára van áttekin­tése az európai országokban megjelenő roma nyelvű saj­tóról...-A legtöbb európai ország­ban megjelenik roma nyelvű új­ság, ahol romák élnek. Sőt, Ju­goszláviában például roma nyel­vű rádió- és tévéadás is van. Több helyen roma színház is működik. Roma újságokat, fo­lyóiratokat kiadnak Magyaror­szágon, Jugoszláviában, Olasz- országban, Spanyolországban és másutt. Ezekkel természete­sen felvesszük a kapcsolatot, ám a Lacho lav tartalmával első­sorban a csehszlovákiai roma etnikum életét kívánja tükrözni, illetve gazdagítani. • Hányán szerkesztik a la­pot, kik vesznek részt össze­állításában?- Huszonnégy oldalas lapun­kat jelenleg ketten, Jarmila Cer- vinková és én szerkesztjük. Szerkesztőségünk a Szövetségi Munka- és Szociális Ügyi Minisz­térium épületében kapott hajlé­kot. Címünk: FMPSV, redakce Laőho lav, Palackého nám. 4., 128 01 Praha 2. Külső munka­társaink elsősorban a roma kér­déskörrel foglalkozó kutatók és publicisták, s mindazok, akik ma is ápolják a roma nyelvet, a ro­ma hagyományokat. Szerkesz­tőbizottságunk az ország kü­lönböző vidékein élő roma et­nikum képviselőiből áll. A Lacho lav nyomdai előállítási ideje há­rom hónap, s ez magától értető­dően kihat a szerkesztés módjá- raHs. A lapot a prágai Panoráma Kiadó- és Nyomdavállalatban nyomják, indulásként az 1. számból tizenkétezer pél­dányszámot adtunk ki. Az ér­deklődök a Postai Hírlapszolgá­latnál (PNS) rendelhetik meg, egy szám ára 4 korona. • Köszönöm a beszélge­tést. Somogyi Mátyás Február első napjaiban országszerte sok-sok roma családban nagy izgalommal és kíváncsi­sággal fogadták és olvasták a LAŐHO LAV című havilap első számát. Az újság a CSSZSZK kormányának döntése alapján a Szövetségi Munka- és Szociális Ügyi Minisztérium gondo­zásában hpvonta jelenik meg. A hetvenes évek elején az akkori cigány-roma szövetségnek már volt újságja, a Romano lil, de az a szövetséggel együtt hamarosan megszűnt. A Lacho lav küldetéséről, szerkesztési elvei­ről a napokban beszélgettem dr. VINCENT DA- NIHEL főszerkesztővel. • Megtudhatnánk valamit az újságban használt nyelv­ről?- Újságunk sajátossága, hogy a roma nyelven írt cikkek mellett cseh és szlovák nyelvű írásokat is tartalmaz. A prágai nyelviskolában a kelet-szlová­kiai roma nyelvet, illetve a hindu nyelvet alapul véve dr. Milena Hübschmannová kidolgozta a roma nyelv nyelvtanát és he­lyesírását. Lapunk fontos rovata lesz a nyelvi tanácsadó. A roma, a cseh és a szlovák nyelvű cik­kek mellett, ha erre igény lesz, szívesen közlünk magyar nyelvű cikkeket is, hiszen szép szám­mal élnek roma honfitársaink Dél-Szlovákia magyarlakta vi­dékein is. • A Lacho lav tehát első­sorban a roma etnikum tagjai­hoz szól...- Igen, de véleményem sze­rint a lapban megjelenő cikkek, a romák életéről szóló informá­- Új lapunk címe, a Lacho lav, jó szót jelent, s egy régi roma szólásra (Lacho lav sár maró, azaz A jó szó a kenyérnél Is többet ér) emlékeztet. A lap engedélyezése egyben a roma etnikai csoport problémáihoz való új hozzáállást is tükrözi, s jel­zi, hogy ez az etnikum is részt kíván vállalni a vele kapcsolatos problémák megoldásában. A ro­ma etnikai csoportban is kedve­ző folyamatok tanúi lehetünk. E népcsoport legfejlettebb tagjai tudatosan kutatják népük törté­nelmi gyökereit s hagyományait. Jóllehet a régebbi statisztikai adatok nem mindig tükrözték a valóságot, véleményem sze­rint Csehszlovákiában, mintegy félmillió roma él. Célunk, hogy a roma etnikai csoportokhoz tar­tozó lakosság elnyerje a nemze­ti kisebbség státuszát. Ehhez azonban sok mindent tisztáz­nunk kell, például azt is, ki te­kinthető romának? Tehát lapunk egyik állandó feladata az etnikai önmegisme­rés, az azonosságtudat formálá­sa, a történelmi összetartozás érzésének erősítése. Termé­szetesen nagy teret kívánunk szentelni a roma kultúra ápolá­sának. Segíteni akarjuk a roma családokat a gyermeknevelés­ben, az egészségvédelem kér­déseiben, általában látókörük ki- szélesítésében, Csehszlovákia demokratikus átalakulása sok területen kínál új lehetőségeket a romák társadalmi és politikai aktivitása terén. A létrejött roma szervezetek is helyet kapnak la­punk hasábjain. (Archívumi felvételek) Merre tart a cipőpiac? Kedvezően alakul majd a világ cipőpiaca az elkövet­kező években - jelentette ki nemrég a kanadai Bata D. Marchent cipőipari cég elnöke. Várhatóan a fejlődő országokban lesz a legnagyobb az évközi növekedés (5-7 százalék), a fejlett ipari országokban 2-3 százalékos növekedési ütemre számítanak. A legfejlettebb nyugat­európai országokban, Észak-Amerikában és Japánban a termelés csökkenése várható. A Bata cég a világ legnagyobb cipőgyártóinak egyike, kínálatában a standard és a luxus kivitelű cipők bő választékával. A világ 80 országában 6200 saját boltja van. A cég évente körülbelül 200 millió pár cipőt gyárt, azonban az üzletekbe megközelítőleg 300 millió pár kerül, mivel a kínálat gazdagítása szempontjából más gyártók portékáját is bemutatja és árulja. A cég szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben meglehetősen megnövekedett a sportci­pők forgalma, Észak-Amerikában a Bata cég forgalmának 35 százalékát ez a fajta termék teszi ki. Ezzel összefüggésben a cég nagy figyelmet fordít arra, hogy Power márkanevű saját sportcipőjével betörjön a piacra. Ez a fajta cipő egyelőre még nem kel el jelentősebb mennyiségben, azonban a nagy iparvállalat képviselői meg vannak győződve arról, hogy a következő években gyorsan, méghozzá évi 15 százalékkal megnő irántuk a kereslet. Svét hospodarství HELENA HORVÁTHO- VÁ: NE BÁNTSATOK! CÍMŰ VERSE A ROMA NYELVEN MEGJELE­NŐ ÚJ LAPBAN A PERUMOS ROMO EGYÜTTES FELLÉPÉSE FRANCIAORSZÁGBAN A JÓ SZÓ KENYÉRREL FELÉR Megjelent a Csehszlovákiában élő romák többnyelvű havilapja • A szerkesztőség magyar nyelvű írásokat is vár Aprócska szobrok a nagy évfordulóra Nem valószínű, hogy jövőre, a városjog megszerzésének 700. évfordulójára elkészítik Pozsony­ban a Duna-partra tervezett monu­mentális emlékművet, de a nagy évfordulóra emlékeztető, ezüstfe­héren csillogó aprócska szob­rocskák már megjelentek a B1PS, az információs és propaganda­szolgálat árudáinak kirakataiban. A nagyobbik (10 cm magas), a vá­rosjogot megadó III. András király ónba öntött mása. A kisebbik az első városbíró, Jakab alakját idézi elénk.- Rendelésünkre egy Drezdában élő, de gyakorta hozzánk látogató képzőművész szállítja - tájékoztat­tak, és hozzáfűzték: - Magánvállal­kozás, mi csak bizományba kapott áruként forgalmazzuk, kellő része­sedésért persze... A miniatűr szobrocskák készítő­je, Hans Voigt, a legutóbbi szállít­mány átadásakor készségesen el­beszélgetett velem.- ón és ólom, meg egy és más keveréke az öntvény anyaga, az összetétel aránya viszont titok - mondta. - Egyébként bármit kér­dezhet. Kérdeztem is:- Honnan tudja, hogy olyan volt András király, mint amilyennek megmintázta?- Jogos kérdés - jegyezte meg -, hiszen egyikőnk se láthatta öt élve. Végignéztem viszont az 1358- ban írott, majd a század elején hasonmás kiadásban megjelente­tett Bécsi Képes Krónika lapjait. Nem tudom, hogy a készítője, egy bizonyos Márk kanonok, látta-e vagy se a királyt, de ilyennek ábrá­zolta.- És Jakab városbiró alakja? Mi­ért mintázta vetéssel foglalkozó földművesnek?- A Bécsi Képes Krónika rajzos miniatúrái megörökítették a kora­beli életet, öltözetet. Néhány rajzon a pozsonyi várat is, amelynek elő­terében katonák, halászok látha­tók, egy földművelő külsejű férfivel beszélgetnek. Ki lehet ő? Csakis a vár alatti falu, a későbbi város első bírája. Vetéssel foglalkozónak pedig azért mintáztam, mert átvitt értelemben ugyan, de ö vetette el a mai nagyváros magvát...- Az évfordulós megemlékezés­ben azonban nemcsak a városjog­nak van szerepe, hanem Pozsony római kori emlékeinek, a települést létesítő kelták kétezer éves kultú­rájának is.-Erre is gondoltam. Az orosz­vári, az időszámításunk előtt négy évszázada létesített római tábor, a Gerulata archeológiai kutatása nyomán sok érdekes lelet került napvilágra. Korabeli emléket tehát találtam, és már megmintáztam a gerulatai római katonákat is. Hat darabból álló sorozatot készítek. A következő szállítmányban már hozom őket. Ami pedig a keltákat illeti: most foglalkozom velük. Er­ről a témáról tehát többet most nem mondhatok. Elmondta viszont, hogy András király és Jakab városbiró ónfigurá­ját, mert a bizományi árusítást jól megszervezte, ma már Bécsben is megvásárolhatják az érdeklődök. Eddigi tapasztalata szerint nálunk inkább a királyról, ott a városbíró­ról mintázott figurák fogynak. Né- hányan a vásárlók közül aggód­nak, hogy később talán a miniatűr szobrocskák rozsdásodni fognak, amj jelzi, hogy ismerik az ilyen öntvények fizikai tulajdonságát. Megnyugtatott: felületük oxidálód­va is fényes marad. HAJDÚ ANDRÁS A szerző felvételei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom