Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-02-02 / 5. szám

- Aláírtuk, elhatározásunk szilárd -, vallja Mező Tibor és Angyal József zó bizottság elnöke-A végső döntés előtt a tagokat még egyszer tájékoztatni kellene - Gutái Margit és Almási Rudolf hW; - . szamaikat is elvitték - Nagy Hona és Csolle Mária Za kürtiek elmentek, szerszámaikat I (LŐRINCZ JÁNOS FELVÉTELEI) Saját szövetkezetünk van, fiam Kérdés viszont, mit mond majd a kiskorú gyermekekről gondoskodó és házat építő fiatal Szokásos, mégis rendhagyó évzáró köz­gyűlésre készül a vásárúti Csehszlovák -Szovjet Barátság Efsz tagsága. Szokásos­ra, mert más szövetkezetekhez hasonlóan, ilyentájt mindig elkészítették a gazdálkodás mérlegét, és megértő nagy családhoz mél­tóan megvitatták az eredményes folytatás lehetőségeit. November közepe táján még látszott, hogy ez az idén is így lesz. Annál inkább, mert akkor már bizonyos volt, hogy a közös olyan eredményes évet zár, amilyenre az év elején életbe lépett szigorúbb gazdálkodási feltételek és nagyobb elvonások mellett még a legmerészebbek sem mertek gondolni. A nem végleges számítások szerint (január közepén jártunk a szövetkezetben) a tavalyi év tiszta nyeresége tizenötmillió korona kö­rül van, és a béralapra 36 millió korona jut. Annyi, amennyi korábban még soha, s amennyit (a szétválás hátrányait részletei­ben felmérők szerint) a nyárasdi, csallóköz- kürti, vásárúti és vámosfalui földművesek különváltan egyhamar nem fognak megke­resni. Az optimistábbak szerint minimum két év kell ahhoz, hogy pénzügyileg ismét ott legyenek, ahol ma vannak, de akadnak, akik négy évet jósolnak. A NYÁRASDIAK KEZDTÉK Az eddig elmondottakból egyéöelmű, a négy falu földműveseit tömörítő szövetke­zet a szétvállás előtt áll.- Az elöljáróság december elején kapta meg Nyárasdon lakó tagjaink beadványát 350 aláírással, hogy szeretnék visszaállíta­ni az 1976-os állapotot, vagyis az önálló szövetkezetét. Az elnökkel valamennyi nyá­rasdi részleget végigjártuk. Részletesen el- mondtjuk, hogy milyen hátrányokkal jár a szétválás, de ez nem hatott. Az erős érzelmi alapokon nyugvó elhatározáson a tárgyszerű tények és indokok semmit sem változtattak - mondta Radimák László, az ellenőrző bizottság elnöke annak a folya­matnak a kezdetéről, amiben január köze­pén már jócskán benne voltak. A nyárasdiak beadványát követően az események felgyorsultak. Ha ók, akkor mi is, határoztak a csallóközkürtiek, a vásárúti­ak a vámosfatusiakkal pedig azt mondták (önérzetből?), ha menni akarnak, menje­nek, valahogy „ketten“ is megleszünk. Az elöljáróság tagjai belátták, az együttmara- dást erőltetni olaj lenne a tűzre, így gyózkö­dés helyett megkezdték a válás előkészíté­sét. Megalakult a folyamatot irányító bizott­ság, majd a formálódó szövetkezeteknek megfelelően három öttagú falubizottság is. A falubizottságok egy-egy tagot neveztek be a leltározó- vagyonelosztó szakbizottsá­gokba.-Tagjainktól egyet kértünk, és kérünk, türelmet - hangsúlyozta Radimák László.- Azt, hogy mit hozott az együttlét, ponto­san tudjuk, de azt, hogy mit hoz a különvá­lás, senki sem tudja megmondani. Ezért kötelessége mindannyiunknak, hogy a jövőt a lehető legnagyobb felelősséggel előké­szítsük. JÓL CSINÁLJÁK, DE HOGY JÓT-E...? Mészáros Lajos Csallóközkürtöt, Bíró Ol­tó Vásárutat-Vámosfalut, Forró Ingác pedig Nyárasdot képviseli az állatállományt és takarmányt leltározó-elosztó bizottságban. Munkájukról a falubizottságokat, azok pedig a tagokat rendszeresen tájékoztatják.- Gondolták volna egy évvel ezelőtt, mi lesz a feladatuk?- Egy évvel? Még két hónapja se - vála­szolta határozottan Mészáros Lajos.- A szövetkezet állattenyésztését ismerjük, így a megbízást elfogadtuk. A feladatot a lehető legnagyobb felelősséggel és jól végezzük el, de arról, hogy jót csinálunk, nem vagyunk meggyőződve. Ezt hallva, ránéztem társaira, de legna­gyobb meglepetésemre, tagadó válasz he­lyett igent bólintottak. Elmondták, olyan ja­vakat osztanak, amelyeknél az arányok be­tartása viszonylag könnyű feladat, viszont az új helyzetben nagyobbak lesznek a költ­ségtételek. Kisebb lesz a tiszta nyereség és a munkabérekre megmaradó összeg is. A csallóközkürtieknek hiányozni fognak a bikaborjak, a vásárútiaknak a malacok. Bevételük csak akkor lesz, ha az egyesült szövetkezet húseladási kötelezettségét az önállósuló szövetkezetek arányosan átvál­lalják és teljesítik. Kérdésessé válik a tehenészet tervezett korszerűsítése is, amelyre a közös az idén hat, jövőre pedig négymillió koronát akart fordítani. Vajon a nyárasdiaknak erre a cél­ra lesz annyi pénzük? A fennmaradáshoz valószínűleg más, nélkülözhetetlenebb dol­gokat kell majd előteremteni, amelyek a kü­lönválással törvényszerűen az egyik vagy másik helyen maradnak, mivel megosztha- tatlanok.-Olyan ez, mint a családban. Amíg együtt van, egy rádió és egy tv is elég. A válást követően azonban ezt vagy azt a férj vagy a feleség nélkülözni kényszerül. Mit tehetnek? Átütemezik pénzük befekte­tését, hogy évek múltán ismét rendelkezze­nek azzal, amijük korábban már volt s ami­re mindenképpen szükségük van - sorolták beszélgető partnereim, majd néhány konk­rét dolgot is megemlítettek. A csallóközkürti szövetkezet egyedül aligha tudja folyamatosan előteremteni az 1,6 millió korona másik felét, ami a kultúrott­hon felépítéséhez még kell. Ha fenn akar maradni, előbb ki kell fizetnie az egymillió devizakoronába kerülő gépi berendezést, amely nélkül gyökérzöldséget gazdaságo­san lehetetlen termeszteni. Egyes helyeken hiányozni fognak a traktorok, másutt a ta­karmányszárító, de a gabonatisztító is, hi­szen amelyik szövetkezet nem tisztítja meg a kicsépelt gabonát, anyagilag rosszul jár. S mindez csak töredéke annak a probléma­rengetegnek, ami a szétválással együtt jár. A NEHEZEBBET IS VÁLLALJÁK Csallóközkürtön egy nyugdíjas kijelentet­te, a lényeg az, hogy elmondhassa unokájá­nak, saját szövetkezetünk van, fiam. A nyá­rasdi állattenyésztők, ha szövetkezete lesz a falunak, még azt is vállalják, ha esetleg hónapokig ingyen dolgoznak, mert átmene­tileg fizetésképtelenné válik a szövetke­zetük. Érdekelt, hogy mi a fiatalabbak vélemé­nye. Azoké, akik még nem a nyugdíjból élnek, akik kiskorú gyermekeket nevelnek, házat építenek, vagy ilyen terveik vannak. Az önfinanszírozás játékszabályai szigorú­ak, amelyik szövetkezet tönkremegy, külső segítségre nem számíthat.- Aláírtuk, elhatározásunk szilárd, külön szövetkezetét akarunk. Ha bekövetkezne a pesszimisták jóslata, a nehezebbet is vállaljuk. Szerintünk viszont éppen fordítva lesz, az eddigieknél eredményesebben fo­gunk gazdálkodni. Kisebb közösségben át­tekinthetőbb lesz a munka, lerövidülnek a távolságok, kevesebb lesz az üresjárat, kisebb az adminisztráció - jelentette ki határozottan Angyal József csoportvezető és Mező Tibor raktáros a nyárasdi zöldség­kertészetben.- Szerintem a hajtóerő is nagyobb lesz, hogy csak azért is megmutatjuk - tette hozzá Gútai Margit, agronómus.- A csallóközkürtiek elviszik a zöldség­kertészet gépeinek egy részét. Nem fognak hiányozni?-Valamennyi fontos gépből minimum két darab van. Mindent igazságosan elosz­tunk. Sorra vettük az egyes gépeket, eszközö­ket. Igazolódott, valóban párosával vannak. Ha valamelyik dologidőben elromlott, kéz­nél volt a másik...- Nehezebb lesz, de szerintem a 350 aláíró elhatározását már ez sem változtatja meg. Ennek ellenére a végleges döntés előtt a tagokat még egyszer pontosan tájé­koztatni kellene, hogy mit vállalnak - mond­ta Almási Rudolf mérnök, a virágkertészet vezetője.- Mi a nézetünket semmiképp nem vál­toztatjuk meg, válni akarunk! - jelentette ki egyhangúlag a szegfűt válogató nyolc asz- szony. - Tudunk és szeretünk dolgozni, aki nem, mert megszokta, hogy „csak vezető, attól elbúcsúzunk. A fóliasátorban salátát ültető kilenc asz- szony is kivétel nélkül megismételte az igent. Négyen, Gödölle Maadolna, Kiss Katalin, Krascsenits Margit és Ágh Aranka elhatározásuk hátteréről is szóltak.- A jövőben ugyanúgy, sót még többet kell dolgoznunk. Azt is tudjuk, hogy válni nehezebb, mint házasodni, mert osztozkod­ni kell. Mágis külön szövetkezetét akarunk. Kevesebben leszünk, s így vezetők és be­osztottak majd jobban szemmel tarthatják egymást. Ki mit csinál, hogyan dolgozik. Eddig azt mondták, ez lesz a vezetőtök. Ezután majd mi fogunk választani a hozzá­értők közül. És az sem lesz, hogy a kerté­szetbe néha bejön egy-egy személygépko­csi, üres csomagtartóval... Nagy Ilona és Csölle Mária beszélgetés közben sem hagyta abba a munkát.- Ezt a folyamatot szerintünk már nem lehet megállítani. A kürtiek elmentek, a szerszámaikat is elvitték.- Haraggal távoztak?-Dehogy haraggal. Csak azért, mert valaki a másik faluban lakott, sosem vesze­kedtünk. Nem is jutott eszünkbe, hogy az egyik innen, a mások onnan van. Még akkor sem, ha egy munkát csak ketten végeztünk, más-más faluból. A közösen eltöltött tizenhárom évből most már csak az emlék marad. Vajon milyen? Emlék, amit újra szeretnénk, vagy amelynél a holnap valósága szebb, jobb lesz? - kérdeztem volna, de tudtam, hogy felesleges. Erre csak az elkövetkező hóna­pok, évek adják-adhatják meg a választ. EGRI FERENC 1990.11.2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom