Új Szó, 1990. december (43. évfolyam, 282-303. szám)

1990-12-01 / 282. szám, szombat

Elavult a törvényhozó testületek szerkezete Becses vendég az SZNT-ben (Munkatársunktól) - Először fordult elő, hogy a köztársasági elnök részt vett a Szlovák Nemzeti Tanácsa valamelyik bizottságának ülésén. Így történelmi pillanat tanúi lehettünk, amikor tegnap délelőtt Václav Havel ellátogatott a nemzetiségi, etnikai és emberi jogi bizottságba. Kíséretében volt. František Mikloško, az SZNT elnöke, Ladislav Snopko kulturális miniszter és Karel Schwarzenberg kancellár, az elnöki iroda vezetője. AZ ELSŐ EREDMÉNY (ČSTK) - Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy George Bush amerikai elnök Washingtonba hívta meg Tarik Aziz iraki külügyminisztert az öböl­válság békés megoldásáról folytatan­dó tárgyalásokra. A Fehér Házban egyben bejelentették, James Baker, az USA külügyminisztere pedig Bag­dadba látogathatna. Bush több ízben hangoztatta, hogy békét akar, de fi­gyelmeztetett: szükség esetén paran­csot ad az erő alkalmazására. Közös életünk egyedüli útja Vladimír Mečiar válasza Dobos László interpellációjára Októberben közöltük Dobos László képviselőnek Vladimír Mečiar miniszterelnökhöz intézett interpellációját, amelyben belpolitikai gondokkal, a szlovákiai magyarság sorskérdéseivel foglalkozott. Az írásban benyújtott interpellációra a miniszterelnök írásban vála­szolt. Levelét az alábbiakban ismertetjük. A. Nagy Lászlónak, az SZNT alelnökének üdvözlő szavai után Ivan Brndiar, a bizottság elnöke bemutatta a bizottság tagjait, majd Václav Havel röviden beszámolt ke­let-szlovákiai útjáról, főleg a romák katasztrofális életkörülményeivel kapcsolatos tapasztalatairól. - Nem tudok útmutatást adni, hogyan lehet­ne a gondokat orvosolni, de figyel­meztetnem kell az illetékeseket a helyzet tarthatatlanságára - mon­dotta - majd megállapította, hogy szerinte a pénz önmagában nem elég, a változtatáshoz kitartó nevelő munkára és nem utolsó sorban a ro­mák megnyerésére van szükség. Ezután köztársasági elnökünk a képviselők kérdéseire válaszolt. A cseh-szlovák viszonyról elmond­ta, látogatása során nem tapasztalt olyan ellenséges hangulatot, mint amilyenről a sajtó ír. Mindenütt bará­ti fogadtatásban részesült és az em­berek kifejtették, hogy továbbra is föderációban akarnak élni. Ugyan­akkor elismerte, az utóbbi időben bizonyos cseh körökben ellenérzést váltottak ki a szlovák politikusok lé­pései, de ennek ellenére nem lehet cseh nacionalizmusról beszélni. In­kább arról van szó, hogy sokuknak kedvét szegték az illetékességgel kapcsolatos viták. Az emberi jogi alkotmánylevél kapcsán reményét fejezte ki, hogy azt december 10-én elfogadja a Szövetségi Gyűlés, mivel a mai bonýolult helyzetben erkölcsi, lélek­tani szempontból is szükség van egy szilárd alapra, amelyre egész jog­rendünk épülne. Ezenkívül elfoga­dása nyitja meg a kaput előttünk több nemzetközi szervezetbe és kim Dlouhý nem sértette meg a megállapodást (Folytatás az 1. oldalról) lochovicei tárgyaláson. A tárgyalást megelőzően közöttünk és a három kormányfő között megállapodás jött létre a költségvetési problémák megoldását illetően.". A pénzügymi­niszter a továbbiakban utalt arra: a felek abban is megállapodtak, hogy a költségvetésbe befolyó pénzeszközöket előre meghatáro­zott általános elvek szerint osztják el a föderáció és a tagköztársaságok között. „Ennek köszönhetően a ta­nácskozásról azzal a biztonságér­zettel távoztunk, hogy az elkövetke­ző időszakban senki sem kezd egyéni akciót. Erről Dlouhý minisz­tert is tájékoztattuk, és ő e szerint tárgyalt Židlochovicében. Abban vi­szont nem vagyok biztos, hogy elő­zőleg a szlovák felet is így informál­ták, és hogy a tárgyaláson nem volt más véleményen. Az a benyomá­som, hogy Dlouhý úr reakciója ter­mészetes reagálás volt a kialakult helyzetre." Végezetül a pénzügyminiszter ki­jelentette, hogy a szövetségi kor­mány nem hozott létre külön deviza­tartalékot a karácsonyi áruimportra. A szövetségi kormány tegnapi ülé­sének végén foglalkozott Vladimír Dlouhý szerdai kijelentésével. Arra a véleményre jutott, hogy a kormány tagjai politikai személyek, így nemcsak joguk, hanem kötelességük is, hogy meggyőződésüket necsak szakmai, hanem politikai érvekkel is alátámasz­szák. A szövetségi kormány egyetért és támogatja Vladimír Dlouhýnak a kő­olaj- és gázvezeték megőrzésével kap­csolatos véleményét. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk tegnapi számában, a Pénteki levél harmadik bekezdésének első sorá­ba. - sajnos - értelemzavaró sajtóhiba csúszott. A szóban forgó mondat helye­sen így hangzik: „Ma már nem titok az sem, hogy a közösségi erkölcs megbil­lenésének nemcsak közvetlen, hanem közvetett okai is voltak." Olvasóink szí­ves elnézését kérjük. a kiegyensúlyozott belpolitikai légkor kialakítását is elősegítené. Köszönetet mondott az SZNT­nek, hogy nem engedett a nyomás­nak és a koalíciós nyelvtörvényt fo­gadta el, amely szavai szerint nem a legjobb, nem a legdemokratiku­sabb, de még megfelel a nemzetközi egyezményeknek. Rámutatott, hogy a nemzetiségileg vegyes lakosságú területeken távolról sincs olyan fe­szültség, mint amilyenre a tünteté­sekből vagy az éhségsztrájkból kö­vetkeztethetnénk. Érintette a Szövetségi Gyűlésnek a CSKP vagyonának elkobzásáról hozott döntését is. Igazat adott a kérdést felvető képviselőnek, hogy az általános megbélyegzés, misze­rint a kommunista párt egész vagyo­nát összelopkodta, nem felel meg a valóságnak. Nehéz azonban elkü­löníteni, hogy vagyonának egyes ré­szei miből származnak. A döntés elfogadásában lélektani momentu­mok is szerepet játszottak, a nép elégtételt követelt az elmúlt évtize­dek sérelmeiért és így a parlament döntése a közvélemény akaratát tükrözte. Szóba került a CSNT és az SZNT, illetve a Szövetségi Gyűlés viszonya. Ennek kapcsán Václav Havel egy különleges jelenségre hívta fel a figyelmet, melyet ő „szö­vetségi szlovák"-nak nevezett, mondván, hogy amint valaki tiszt­ségbe kerül a szövetségi szervek­ben, sokan másként tekintenek rája. Nehézkesnek, elavultnak minősítet­te a törvényhozó testületek struktú­ráját, amelyet az új alkotmánynak módosítania kell majd. Ismertette saját elképzelését az új struktúráról, amely a két nemzeti tanácsból, egy kisebb szövetségi parlamentből és egy szenátusból állna. Az alkotmá­nyok kidolgozásának kérdésében nem értett egyet a szlovák politiku­sokkal, azt szorgalmazta, hogy a há­rom alkotmányt egyszerre dolgoz­zák ki, mivel csak így kerülhetők el a végtelen vitákat kiváltó ellentmon­dások. A közvetlen hangú beszélgetés nyilván még sokáig folytatódott vol­na, de a program szerint csak mint­egy másfél óra jutott a parlamentre. A. Nagy László megköszönve a láto­gatást, reményét fejezte ki, hogy köztársasági elnökünk látogatása nem marad történelmi jelentőségű olyan szempontból, hogy nem köve­tik majd újabb találkozások a szlo­vák parlament képviselőivel. -r­Dubček befejezte londoni látogatását (ČSTK) - Befejezte tegnap nagy­britanniai tartózkodását Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnö­ke. Részt vett az Észak-atlanti Köz­gyűlés ülésszakán annak a delegá­ciónak az élén, melynek tagjai Mi­chael Kocáb, Josef Lux, František Šebej és Ivan šimko voltak. Elutazása előtt a Szövetségi Gyű­lés elnöke a brit ipari és pénzügyi körök képviselőivel tárgyalt, majd ta­lálkozott azoknak a csehszlovák pi­lótáknak a képviselőivel, akik a brit Királyi Légierő kötelékében harcol­tak a háború idején. Alexander Dub­ček vendége volt annak az ülésnek, amelyen felújították az 1968-ig na­gyon aktív Brit-csehszlovák Társa­ságot. Egység az alapvető kérdésekben (Folytatás az 1. oldalról) már régen megvilágítottuk egymás között, de a nyilvánosság még napo­kig rágódik rajta. Javasoltam - és ezzel kapcsolatban a kormányfők sem éltek komolyabb fenntartások­kal -, hogy a föderáció és a tagköz­társaságok között húzódó álfilozó­fiai, álpolitikai problémákat zárjuk le már végre." A találkozóról a két tagköztársa­ság miniszterelnöke is nyilatkozott. Vladimír Mečiar az ilyen megbeszé­lések gyakoribb megtartását szor­galmazta, bár - mint mondta - a je­lenlegi mechanizmusok ezt nem na­gyon teszik lehetővé. A továbbiak­ban közölte, hogy a gáz- és kőolaj­vezeték-hálózat irányítása módsze­rének kidolgozására vonatkozóan a szlovák fél javaslatot tett egy szak­értői bizottság felállítására. Václav Havel délután a Demokra­ta Párt vezetőivel is találkozott, majd kora este elutazott Pozsonyból. Gázrobbanás Gázrobbanás történt tegnap dél­után röviddel négy óra után egy pozsonyi lakásban. A szerencsét­lenség következtében a tulajdonos életét vesztette. Négy személyt kór­házba szállítottak. (ČSTK) Interpellációja számos kérdést és javaslatot tartalmaz, örülök, hogy többségével egyet tudok érteni. To­vábbi megállapításaival egyet kell értenem, habár jobban örülnék, ha ezek a tények nem léteznének. Ez utóbbiak közé tartozik a fe­szültség fokozódása, a szlovákok és a Szlovák Köztársaságban élő ma­gyar nemzetiségű állampolgárok kö­zötti viszony kiéleződése. Vélemé­nyem szerint az egyszerű polgárok között nem olyan élesek az ellenté­tek, mint ahogyan azt a sajtó tálalja; amennyiben előfordulnak, felülről, az ön által is védelmezett Duray Miklós által, illetve kintről szítják azokat. Ami a magyarok ellen a normali­zálás éveiben elkövetett sérelmeket illeti, mint a Szlovák Köztársaság kormányelnökének figyelembe kell vennem a szlovákok érvelését is: lényegesen több szlovák iskolát szüntettek meg, a Matica slovenská­beli tagság önmagában elegendő volt a pártból való kizáráshoz, a társadalmi és munkahelyi diszkri­mináláshoz stb. Értékelem hozzáállását a Magyar Köztársaságban élő szlovákság kér­déseinek megoldásához. Bízom ab­ban, hogy rövidesen megállapodunk ebben a kérdésben a Magyar Köz­társaság kormányával. Én azonban mindig azt az elvet érvényesítettem, hogy ezeket a kérdéseket nem sza­bad összekapcsolnunk, nem csinál­hatunk túszokat a magyar nemzeti­ségű polgárokból. Ami a szlovák nyelv törvényesíté­sét illeti, két elvi kérdés vitathatatlan: minden államnak, minden köztársf­ságnak szüksége van egy egységes kommunikációs nyelvre, ugyanakkor magyar polgártársainknak joguk van anyanyelvük használatára és az anyanyelvi oktatásra. A nézeteltéré­sek a harmadik elvi kérdéssel kap­csolatban merültek fel, abban, hol a határ e két alapelv között. Bízom abban, hogy a törvény végleges vál­tozata mind a két fél számára elfo­gadható lesz. Határozottan visszautasítom azonban, tisztelt képviselő úr, a gya­núsítást, miszerint azzal a kollektív váddal illetem a magyar polgárokat, hogy nemzeti hovatartozásukat álla­mi hovatartozásuk fölé rendelik. Amenyiben elvétve találkozunk ilyen megnyilvánulással, emögött mindig egy szűk csoport vagy egyén kezde­ményezését látom. örömmel fogadom további érveit is: azt, hogy Dél-Szlovákiában ho­gyan „fogadták" 1968-ban a ma­gyar egységeket, milyen álláspontra helyezkedtek a trianoni emlékmű kérdésében stb. Mivel interpellációjának magva utolsó mondatában rejlik, abban a kérdésben, vajon az SZK kormá­nyának nemzetiségi politikája, más, pozitívabb lesz-e mint az előző kor­mányoké - megpróbálok hasonlóan rövid választ adni: Olyan lesz, mint amilyent a nem­zeti együttműködés kormánya eddig folytatott: harcolni fog a szélsősé­ges, soviniszta megnyilvánulások ellen mind a két oldalon, mivel ha együtt akarunk élni ebben a térség­ben, megértésre és együttműködés­re van szükségünk. Rendszeresen támogatni fogunk minden kölcsö­nös, megértésre irányuló törekvést, mivel ez az egyedüli útja közös éle­tünknek. Elnapolták Gorbacsov moldáviai útját Popov Moszkvának követeli a pártvagyon egy részét e Az elnök nem mond le főtitkári posztjáról (ČSTK) - Voltak olyan találgatások, hogy Mihail Gorbacsov a rossz időjárás miatt mondta le tervezett egynapos mol­dáviai látogatását. Az elnök szóvivője azonban tegnap közölte, a látogatást nem mondták le, csupán elnapolták, az államfő rendkívül sűrű programja miatt. További részleteket nem közöltek. Mircea Snegur moldován államfő tegnap a parlamentben a köztársaság szeparatista erőit vádolta azzal, hogy meghiúsították Gorbacsov lá­togatását. Tiraszpolban közben csütörtökön Magyarországi újságírók hazánkban A kisebbség jogaival mérik a demokráciát (Munkatársunktól) - Tegnap a délutáni órákban utazott ha­za Szlovákiából a magyaror­szági újságíróknak egy kisebb csoportja, amely a szlovák kormány meghívására kétna­pos látogatáson tartózkodott hazánkban. Az újságírókat megérkezésükkor Pásztor István, Komárom most megvá­lasztott polgármestere fogadta a Csemart Galériájában, majd elkísérte őket a hajó­gyárba, ahol főként a gyár gazdasági helyzetéről kaptak tájékoztatást. Teg­napelőtt látogatást tettek öllós Árpádnál, Dunaszerdahely új polgármesterénél, va­lamint Lelkes Vincénél, Dióspatony pol­gármesterénél, s a helyi földműves-szö­vetkezetben. Az esti órákban a magyaror­szági újságírókkal találkozott Vladimír Mečiar szlovák kormányfő. A találkozón részt vett Zászlós Gábor, a kormány alelnöke, Boros Jenő, a Magyar Köztár­saság pozsonyi főkonzulja, Váradi Lajos konzul és Július Gembický az Újságírók Szlovák Szindikátusainak elnöke. Bevezetőjében a szlovák kormányfő főként a szlovák-magyar ellentétek múlt­beli s máig ható gyökereiről szólt, az 1918-as határmegvonásról, amelyet a magyarok azóta is igazságtalanságnak tekintenek, az 1938-as bécsi döntésről, amelyet 1945-ben „megtorló akciók kö­vettek, gyakran indokoltan. Nem volt he­lyes azonban minden magyart nyilasnak nyilvánítani, tömeges intézkedéseket fo­ganatosítani velük szemben". Az 1948 után proletár internacionalizmus nem já­rult hozzá a problémák megoldásához, csak elkendőzéséhez, állapította meg a szlovák kormányfő. A szlovák-magyar kapcsolatokat terheli nézete szerint az is, hogy a Magyar Népköztársaság csapatai 1968-ban részt vettek Csehszlovákia megszállásában, bár az talán már szán­dékos intézkedés volt, hogy a magyar hadsereget éppen az ekkori határvonal mentén helyezték el. A továbbiakban fő­ként a közös megoldások keresésére he­lyezte a hangsúlyt, de említést tett egyes zavaró jelenségekről is, például a magyar sajtó beavatkozásáról a parlamenti vá­lasztási kampányba, továbbá a magyar­országi választások előtt elhangzó nacio­nalista kijelentésekről, mivel megállapítá­sa szerint történelmileg igazolt tény, hogy Közép-Európában a nacionalista hullá­mok mindig bajt okoztak. A nemzetiségi kérdést illetően Vladi­mír Mečiar kifejtette, abból indulnak ki, hogy az állam feladata gondoskodni vala­mennyi állampolgáráról. Ezért Csehszlo­vákia minden állampolgárának, tekintet nélkül nemzetiségérére, bíznia kell ab­ban, hogy itt nemcsak a hazája van, de olyan jogrend is, amely biztonságot nyújt számára. A demokráciát nem a többség, hanem a kisebbség jogaival mérjük, je­lentette ki a szlovák kormányfő. Vladimír Mečiar szavai után Sugár András (Panoráma) felszólalása nyomán vitára került sor arról, hogy a magyar sajtó valóban beavatkozott-e a parlamenti vá­lasztásokba. A Bős-Nagymarosi Vízlép­csőt érintő kérdésre válaszolva lényegé­ban az építkezés befejezése mellett ér­velt, és kijelentette, hogy meggyőződése szerint ilyen döntést hoz majd a magyar kormány, illetve legkésőbb a következő magyar kormány is. A magyar újságírás képviselői tegnap délelőtt a szlovákiai újságírókkal találkoz­tak. A találkozó első részében főként vádaskodások hangzottak el, például „bi­zonyos" külföldi hatalmaknak felforgató tevékenységével kapcsolatban, s csak a későbbiekben kaptak teret a konstruk­tív, illetve esetenként talán az annak vélt nézetek. Az újságírók körében a találkozó befe­jezése előtt megjelent Milan Kňažko, a Szlovák Köztársaság nemzetközi kap­csolataiért felelős minisztere is, aki az újságírók megnövekedett felelősségét hangsúlyozta a cenzúra megszüntetésé­vel kapcsolatban; az újságírói etikára hi­vatkozott, s az egyes „bátor" nacionalista újságírók számlájára megjegyezte, „úgy tűnik, mintha éppen most akarnák pótolni azt, amit bátorságban 42 évig elmulasz­tottak". (mn) megtartotta első ülését az ún. Dnyeszter­menti Köztársaság nemrégiben megala­kított parlamentje. A testület elnökévé Igor Szmirnovot választották meg, aki eddig a terület ideiglenes parlamentjének élén állt. A TASZSZ hírügynökség szerint a képviselők megalakították a parlament két kamaráját és az állandó bizottságokat. Kijevben csütörtökön Vitold Fokin uk­rán kormányfő és észt partnere, Edgard Savisaar megállapodást írt alá a két köz­társaság közötti gazdasági és kulturális együttműködésrőt. Fokin hasonló szerző­dést írt alá Ivars Godmanis lett minisz­terelnökkel. Moszkvában csütörtökön folytatódott az Oroszországi Föderáció népi képvise­lőinek rendkívüli kongresszusa, amely kedd óta foglalkozik a mezőgazdasági reformok és a földtörvény tervezetével. Valószínű, hogy a kongresszus törvénye­síti a föld magántulajdonát Oroszország­ban, az egyén tulajdonjogát azonban je­lentős mértékben korlátozza a föld adás­vételének betiltásával. Ivan Polozkov, Oroszország Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának első titkára a Csehszlo­vák Sajtóiroda tudósítójának elmondta, most elsősorban azt kell biztosítani, hogy a föld azé legyen, aki megdolgozza, nem pedig a spekulánsoké. Gavriil Popov, Moszkva polgármeste­re csütörtökön azt kérte az SZKP moszk­vai városi bizottságától, hogy a pártva­gyon egy részét bocsássa a fővárosi tanács és az egyes politikai pártok rendel­kezésére. A moszkvai pártkonferencián mondott beszédében támogatta Jurij Prokofjevnek, a fővárosi pártbizottság első titkárának javaslatát, hogy a tanács és a pártszervezet közös erővel oldja meg a szovjet főváros legégetőbb problémáit. Ugyanezen a konferencián Mihail Gorba­csov cáfolta azokat az állításokat, melyek szerint le akart mondani főtitkári tisztsé­géről. Kijelentette, „az elnök nem tud dolgozni a párt nélkül és a pártnak is szüksége van az államfőre". Az AP hír­ügynökség közlése szerint Gorbacsov egyben hangsúlyozta, hogy ő személy szerint is és további kommunistákkal együtt „vétett a munkásosztálynak", s megígérte, azonnali intézkedéseket tesz az élelmiszer-ellátás javítására. ÚJ SZÚ 2 1990. XII. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom