Új Szó, 1990. november (43. évfolyam, 257-281. szám)

1990-11-27 / 278. szám, kedd

Emelkednek a lakossági betétek és kölcsönök kamatai A Szlovák Állami Takarékpénztár sajtótájékoztatója (Munkatársunktól) - Az elmúlt hetekben a lakosság szinte megrohamozta a takarékpénztárakat. Mivel a takarékbetétek kamatai az infláció mértékénél kisebbek, sokan pénzük értékesítésével, elköltésével igyekeztek elejét venni betétük további elértéktelenedésének. A pénzkivételek két csúcsnapja november 12-én, illetve 14-én volt, amikor Szlovákia-szerte a lakosság 258, illetve 290 millió koronát vett ki a takarékpénztárakból. November 14-én a pozsonyi fiókintézetekben korábban még soha nem tapasztalt mértékben, összesen 46 millió koronával csökkent a lakossági betétállomány. Bár a kedvezőtlen irányzat csökkenőben van (november 22-én a betétkönyvekről kivett összeg Szlovákiában 132 millió koronát tett ki, s ennek jelentős részét takaréklevelek és lekötött betétek formájában azonnal „befektették"), a Szlovák Állami Takarékpénztár a lakossági betétállomány stabilizálása céljával jelentős változtatásokat eszközölt a kamatok folyósításában. Ezekről tegnap Pozsonyban Alojz Ondra mérnök, vezérigazgató és a takarékpénztár vezető dolgozói tájékoztatták az újságírókat. Elmondták, hogy azonnali hatállyal kétszeresére emelik a takaréklevelek kamatait. A 13,6 százalékos éves kamatot a korábban megvásárolt takaréklevelekre is megadják, és a két százalékos nyereményalap is változatlan marad. A nyereménybetétkönyvek sorsolásakor az összbetétek 2 százaléka helyett azok 4 százalékát osztják el. Felemelik valamennyi lekötött takarékbetét kamatát. A hathónapos, egy-, illetve"kétéves felmondási időre lekötött betétekért 1991. január 1-től 7, 9, illetve 12 százalékos kamatot fizetnek. A premizált takarékoskodási formáknál az átlagos éves kamat 14 százalékos lesz. Megváltoznak a határidős folyószámlák kamatai is, az időtartamtól és az öszszegtől függően. Az építkezőknek és az ifjú házasoknak nyújtót kölcsönöket kivéve a takarékpénztár a mától folyósított valamennyi kölcsönnél megemeli a kamatot. A házak korszerűsítésére 15, szövetkezeti garázsokra 17, családi házak vásárlására 16, egyéb építkezésekre (nyaraló, szauna, garázs) 18, személygépkocsik és egyéb áru megvételére 16, kertészkedőknek és kisállattenyésztőknek pedig ugyancsak 16 százalékos kamattal adnak kölcsönt. A készpénzkölcsönök kamata 18 százalék. Ugyancsak új feltételek mellett vehetők-fel hitelek. Ezek alapkamata 22,5 százalék, amely a visszafizetés időtartama és a hitel felhasználása szerint módosulhat. A kisprivatizációs célú hitel kamata maximálisan 20 százalék. A kamat függ a viszszafizetés időtartamától, amely 4, kivételes esetben hat év lehet. (egri) Jobb később, mint soha „Rehabilitálták" Havelt és három társát (ČSTK) - A Prágai Városi Bíróság tegnap hatályon kívül helyezte a Václav Havel, Ottó Ornest, Jirí Lederer és František Pavlíček ellen indított perben 1977. október 10-én hozott ítéletét, és beszüntette az ellenük folytatott bűnvádi eljárást. Az akkori vádirat szerint Ornest, Lederer és Pavlíček felforgató tevékenységet fejtett ki, a mostani államfő pedig kísérletet tett arra, hogy külföldön ártson az ország érdekeinek. A bíróság 1977-ben Jirí Lederert 3 évi, Ottó Ornestet két és fél évi, František Pavlíčeket 17 havi, Václav Havelt pedig 14 havi szabadságvesztés-büntetésre ítélte. Havel a hétvégét Szlovákiában tölti (Tudósítónktól) - Michael Žantovský tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a spanyol kormány meghívására Václav Havel december 11-12-én hivatalos látogatást tesz Spanyolországban. Ismertette a köztársasági elnök e heti programját. Eszerint a hét végét Szlovákiában tölti. Ellátogat Kassára és a Kelet-szlovákiai kerületbe, pénteken pedig Pozsonyban tesz látogatást. A kérdésekre válaszolva a szóvivő megerősítette a köztársasági elnök optimizmusát, ami a föderáció további sorsát illeti. Derűlátása a közvélemény-kutatás eredményein alapszik. Eszerint a lakosság többsége egyértelműen fontosabbnak tartja a gazdasági reform mielőbbi életbe léptetését és a gazdasági kérdések megoldását. A nemzeti, nemzetiségi és illetékességi vitáknak csak igen kis jelentőséget tulajdonít. Tudósítónk kérdésére, hogy mi a köztársasági elnök véleménye a választás eddig ismert eredményeiről, Michael Žantovský elmondta Václav Havel elégedett a lakosság részvételével. K

Jg Hányan szavaztak? (ČSTK) - A Szlovák Köztársaságban a 3 661 717 szavazásra jogosult állampolgár 63,75 százaléka vett részt a helyhatósági választásokon. Az 5867 szavazókörzetben pénteken és szombaton 2 332 582 választópolgár járult az urnákhoz. A részvételi arány Pozsonyban (44,54 százalék), illetve Kassán (46,53) volt a legalacsonyabb, a legmagasabb pedig a Svidniki járásban (78,44). Kelet-Szlovákiában a választópolgárok 72, Nyugat-Szlovákiában 67, Közép-Szlovákiába pedig csupán 64 százaléka adta le voksát. A választási bizottság közleménye szerint a tegnap közölt eredmények véglegesek. Louise Weiss-díj Havelnak (ČSTK) - A Louise Weiss Alapítvány elnöke tegnap a prágai várban Václav Havel államfőnek átadta a neves francia újságírónőről - aki a Csehszlovákiához fűződő baráti viszonyáról ismert - elnevezett díjat. A Louise Weiss-díjat évente azoknak a személyiségeknek adományozzák, akik nagy érdemeket szereztek a béke megőrzésében s ez emberek közti kapcsolatok javításában. Jóváhagyták a kötvényekről szóló jogszabályt (Folytatás az 1. oldalról) létrehozásához szükséges alapvető jogszabályok egyike. A törvényjavaslat kimondja, hogy a kötvény olyan értékpapír, amelyhez kapcsolódik tulajdonosainak azon joga, hogy követelhessék az adósság kifizetését. A törvénytervezet vagyonjogi szankciókat is tartalmaz olyan esetekre, ha engedély nélkül bocsátanak ki kötvényeket. Kidolgozása során figyelembe vették a vállalati kötvények forgalomba hozása után szerzett tapasztalatokat, s nem egy esetben tekintetbe vették a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank szakértőinek ajánlatait is. A kötvényekről szóló törvénytervezethez a Szövetségi Gyűlés állandó bizottságai több kiegészítést és észrevételt fűztek, amint erről a bizottsági előadók, Jirí Schneider (Népi Kamara) és Michal Kurták (Nemzetek Kamarája) beszámolója is tanúskodott. A módosító javaslatok megvitatása után a képviselők jóváhagyták a törvényjavaslatot. Ezután került sor az alap- és a középfokú oktatási rendszerről szóló törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó, a képviselők egy csoportja által kezdeményezett törvényjavaslat megvitatására. S. M. Víťazoslav Moricot visszahívták a Szövetségi Gyűlés Elnökségéből (Folytatás az 1. oldalról) kell tárgyalni. A kamara alkotmányjogi bizottsága viszont úgy vélekedett, hogy Móric megszegte a képviselői fogadalmat. Ezután Vít'azoslav Móric lépett a mikrofonhoz. Megmagyarázta, hogy az emlékezetes pozsonyi gyűlést a kizárólagos hivatalos államnyelv támogatására a Matica slovenská szervezte. Ö csupán azért vett részt rajta, mert úgy vélte, kilengésekre kerülhet sor. Az ő ténykedése békítő jellegű volt. Továbbá azt hangoztatta, hogy szerinte a tüntetők nem a maticás javaslat elfogadását, csupán annak megvitatását követelték az SZNT-től. Visszautasította a vádat, hogy valamiféle puccskísérletről lett volna szó, hiszen - mint mondta - nem került sor semmiféle erőszakra. Leszögezte, hogy a személye elleni támadást a kormánykoalíció számára néha veszélyesnek tűnő SZNP elleni támadásnak tekinti. A vitában az elsők közt szólalt fel Sándor Eleonóra (FMK). Egyebek közt kifejtette: nem fegyelmi eljárásról van szó. Móric kijelentései és tettei, amelyek felháborították a demokratikus közvéleményt, nem a parlamentben hangzottak el, illetve történtek, és nem függenek össze a Szövetségi Gyűlés képviselői tisztségének ellátásával. így a kezdeményezőnek ebben az ügyben az ügyészségnek kellene lennie. Egyértelmű, hangoztatta a képviselőnő, hogy Móric úr megszegte a gyülekezésről szóló törvényt. Viszszahívását ezért politikai aktusnak kell tekinteni, amelyre a kamarának teljes joga van. Klára Samková (PF-RPK) felszólalását azzal kezdte, hogy tudja: a napirenden levő kérdés vitáját egyesek szlovákellenes és Prágacentrikus cseh demagógiának fogják minősíteni. Történelmi párhuzamokra utalva rámutatott, hogy az 1968. évi demokratizációs remények sárba tiprásáért a szlovákok a föderáció formájában kaptak kielégítést, miközben a szlovák nemzeti érzéssel ismét visszaélt egy totalitárius rendszer. Miloš Zeman (PF) felszólalásából az alábbi megállapítást idézzük: „Móric képviselő visszahívása mellett fogok szavazni. Hozzátenném, hogy bizonyos sajnálattal, mert azt hiszem, ha az arányos képviselet elve szerint Móric képviselő helyébe az SZNP más képviselője kerül, akkor kénytelen vagyok megállapítani, úgy tűnik, hogy e párt képviselői közül viszonylag, ismétlem, csak viszonylag Móric úr fellépése a legmegfelelőbb. Tapssal fogadták kijelentését, hogy az SZNP szereplése a helyhatósági választásokon, vagyis a három százalékos eredmény azt jelzi, hogy a szlovák nemzet helyesen döntött. Oľga Pavúková (SZNP) Sándor Eleonóra felszólalására reagálva, azt firtatta, vajon a képviselőnő megjegyezte-e magának Duray Miklósnak Mečiar miniszterelnök legitimitására vonatkozó nyilatkozatát? Itt az elnöklő Milan Šútovec közbeszólt, hogy Duray képviselő problémája nem függ össze a napirenddel. Oľga Pavúková a továbbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy tudomása szerint Komáromban a trianoni szerződés 70. évfordulója alkalmából 60 magyarországi pap celebrált gyászmisét, s erről a sajtó egyáltalán nem írt, s erre az eseményre véleménye szerint a magyar autonomisták kezdeményezésére került sor. A felszólalók közt volt Pavol Kanis (CSKP) is, aki utalva Vasil Mohorita visszahívása és a Moric-ügy közti összefüggésekre, azt hangoztatta, hogy egyes esetekben a parlament nem a demokrácia, hanem a győztesek és a legyőzöttek fóruma. Csak idő kérdése mondotta, hogy napirendre kerüljön további elnökségi tagok visszahívása js. Felszólalása végén jelezte, ő nem támogatja Vít'azoslav Móric visszahívását. , A vitában még egyszer felszólalt Vít'azoslav Móric. Újból cáfolta az ellene felhozott vádakat. Az SZNP védelmére kelt felszólalásában e párt másik képviselője, Ján Šedovič is, aki Miroslav Kusýt is idézte, s a maticás nyelvtörvényjavaslat indokoltságát bizonygatta, mégpedig a készülő emberjogi és szabadságjogi alkotmánytörvény-tervezettel szemben. A vita után a Nemzetek Kamarája 124 képviselője vett részt a szavazásban. 79-en Vít'azoslav Móricnak a Szövetségi Gyűlés Elnökségéből történő visszahívása mellett, 45-en pedig ellene voksoltak. Ezután a képviselők a Nemzetek Kamarája szociális és kulturális bizottságának elnökévé - a tisztségről lemondó Alena Ovčačíková (MSZT) helyébe - Michal Prokop képviselőt (PF) választották meg. Az ülés végén a képviselők az egyes állandó bizottságok összetételére vonatkozó személyi javaslatokat hagytak jóvá. SOMOGYI MÁTYÁS Lépjünk túl a nyelvi őrületen! Villáminterjú Dobos László képviselővel (Munkatársunktól) - A Szlovák Nemzeti Tanács tegnapi ülése során a legnagyobb vitát kétségkívül az oktatásügy állami igazgatásáról és az iskolák önkormányzatáról rendelkező törvényjavaslat 21., az oktatás nyelvéről szóló paragrafusa, pontosabban az ahhoz csatolt módosítási javaslatok keltették, melyek egyikéről csütörtöki számunkban ismertettük az oktatási miniszter véleményét is. (Az oktatási miniszter is reméli...) A vita során többek között Dobos László (Együttélés) is felszólalt. Hozzászólásának lényegét kérésünkre az alábbiakban foglalta össze: - Felszólalásomban lényegében az a feletti felháborodás vezetett, hogy az említett törvényjavaslatba egy módosítási javaslat formájában ismét bekerült az a tétel, amely a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején egyszer már napirenden volt a nemzetiségi iskolákkal kapcsolatban. Konkrétan az SZNT honvédelmi és biztonsági bizottságának arra a módosítási javaslatára gondolok, melynek értelmében, ha azt az SZNT elfogadja. a nemzetiségi iskolák 5. osztályaitól kezdve az elkövetkező tanévtől a tantárgyak és tanítási órák legalább egyharmadát szlovák nyelven kell tanítani, illetve tartani. Tulajdonképpen ez ellen a javaslat ellen szólaltam fel. Érveim egy részével arra mutattam rá, hogy a szlovák nyelv tanítása az órák számát, tanmenetet, tanrendet tekintve a nemzetiségi iskolákban olyan kiemelt helyzetben van, amely már tovább nem fokozható, illetve ha igen, akkor csak a szlováknyelv-tanítás módszereinek változtatásával. Megemlítettem még, hogy ennek a módosítási javaslatnak a jóváhagyása csorbítaná, diszkriminálná az anyanyelvi oktatás alapelvét. Meggyőződésem - és nemcsak az enyém - szerint ugyanis a nemzetiségi iskolákban a tanítás nyelvi bázisa egyértelműen az anyanyelv kell, hogy legyen. Kértem a képviselőket, hogy mindezek mellett vegyék figyelembe azt is, hogy az említett módosítási javaslatba foglaltakat az elmúlt húsz esztendő legsötétebb éveiben sem sikerült megvalósítani: arculcsapása lenne fiatal demokráciánknak, ha pont most kerülne rá sor. Kifejtettem azt is, hogy sajnos a nyelv az elmúlt hónapokban a többség-kisebbség viszonyának meghatározó tételévé vált, és hogy szükségesnek tartom a mielőbbi túllépést ezen a nyelvi őrületen, legyen végre szó az emberek közti érintkezés más lehetséges módozatairól, területeiről is. Végezetül megkérdeztem az oktatási minisztert, hogy mi ís lesz tulajdonképpen e nemzetiségi oktatásügy állami igazgatásával, milyen intézményes lehetősége, szervezeti formája lesz ezen oktatásügy irányításának. A törvénytervezetet a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői tegnap jóváhagyták - a józan észnek engedelmeskedve az ominózus 21-es paragrafus és a hozzá csatolt módosítási javaslatok nélkül. (kajó) Törvény az oktatásügy irányításáról (Folytatás az 1. oldalról) beket, a pedagógusokat és a nemzeti bizottságok oktatási osztályainak dolgozóit - mondta Ján Masarik (KDM), és indítványozta, hogy hiányosságai miatt a tervezetet adják vissza átdolgozásra a minisztériumnak. Annak ellenére, hogy véleményével sokan egyetértettek, a vita folytatódott. Az egyik legproblematikusabb kérdésnek a nemzetiségi oktatást szabályozó 21. paragrafus bizonyult, amelynek módosítását több bizottság is javasolta. Olyan vélemény is elhangzott, hogy a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól a tantárgyak egyharmadát vagy harmadiktól a tantárgyak felét oktassák szlovákul, a tanulók az egyes órákon szlovákul is felelhessenek, és a záróbizonyítvány kiadásának feltétele legyen a szlováknyelv-tudás. Dobos László (Együttélés) rámutatott: nemzetiségi iskolarendszerünk külföldön is példaként szolgál, ezért nem szabadna megváltoztatni. Szorgalmazta a szlováknyelv-tanítás elavult módszerének korszerűsítését. A nemzetiségek együttélésének kérdését nem szabad a nyelvhasználat problémakörére leszűkíteni - hangsúlyozta. A. Nagy László (FMK), az SZNT alelnöke egyetértett azzal a gondolattal, hogy a 21. paragrafust hagyják ki a törvényből, hiszen az a strukturális és szervezési kérdéseket szabályozza, nem tér ki a módszertani és tartalmi kérdésekre. Sok észrevétel hangzott el az igazgatók jogkörével és az iskolák önigazgatásával, a módszertani központok működésével, a szülőknek az iskolák irányításába való bevonásával és a szakmunkásképző iskolákkal kapcsolatban. Mikuláš Hirjak (Együttélés) indítványozta, hogy az oktatási minisztériumnál legyen külön tanfelügyelő az ukrán iskolák számára. Többen kifogásolták azt a módosítást, miszerint az egyházi iskolák a magániskolákkal ellentétben nem kapnának állami támogatást. N A vita után a képviselők elvetették a törvény átdolgozására vonatkozó javaslatot, és megszavazták a nemzetiségi iskolákról szóló paragrafus kihagyását, majd egyenként szavaztak az egyes módosító javaslatokról. Megjegyezzük, hogy az észrevételek többsége nem kapta meg a szükséges szavazattöbbséget. Végezetül a képviselők megszavazták a törvényt. Anton Hrnko (SZNP) a szavazás után felkérte a parlament elnökségét, hogy máskor ne terjesszen a plénum elé olyan javaslatot, amely ilyen sok módosításra szorul. Michal Géci (DP) viszont figyelmeztette, hogy a tervezeteket a kormány terjeszti elő. Annak ellenére, hogy Oľga Keltošová a tanácskozás folytatását indítványozta, a képviselők úgy döntöttek, hogy az ülést félbeszakítják, és munkájukat ma folytatják. -rCsanda Endre, Érsekújvár polgármestere: Közös nevezőre jutni a pártokkal A több mint negyvenezres Érsekújvár 29 660 választásra jogosult polgára közül 14 337 adott le érvényes szavazatot. Az új polgármester a 42 esztendős CSANDA ENDRE lett, akire 4741en voksoltak. Több mint 1400 szavazattal előzte meg a második helyen „befutó" DR. TOMÁŠ STANKÓT (NYEE). Hétfőn reggel munkahelyén, a járási nemzeti bizottságon telefonon hívtuk fel Csanda Endrét, ahol 1969 óta dolgozik. 0 Polgármester úr, mikor tudta meg, hogy ön lett a győztes? - Mivel én is tagja voltam a járási választási bizottságnak, így elsőkézből értesültem a végeredményről. Szombaton este 10 óra előtt közölték velem, hogy hét jelölt közül az első helyen végeztem. • Meglepődött? - Nem titkolom, igen. De azért bíztam is a sikerben! Amikor úgy döntöttem, független jelöltként indulok, legalább száz aláírást kellett gyűjtenem. Rövid idö alatt ennek a kétszeresét megszereztem. Ekkor tudatosítottam: támogatnak az újváriak. Az emberek bizalma mindenkinek örömet szerez. Ezt a bizalmat szeretném sokáig élvezni. Nem vagyok újonc, hiszen a jnb-n végigjártam a szamárlétrát. A novemberi gyengéd forradalmat követően lettem a járási nemzeti bizottság alelnöke. • A választási kampány nem éppen a fair play keretei között zajlott Érsekújvárott... - Én kezdettől fogva csak tiszta eszközökkel versenyeztem. Viszont személyemet több orv támadás is érte. Tegyük hozzá, ezzel csak népszerűsítettek! 0 Mi az, amit elsőrendű feladatként szeretne megvalósítani? - Először is közös nevezőre kell jutni a pártokkal. Én hajlandó vagyok a kompromisszumra. Nagy tisztogatást nem tervezek, a jó szakemberek a helyükön maradnak. Az utóbbi időben ugyan voltak nemzetiségi problémák a városban, ám ezek megoldhatók. Egyesek ezt felfújták, torz képet festettek. Gyorsan át kell értékelni a városfejlesztési terveket, összhangba hozni a gazdasági lehetőségeket. Tisztázni, mi tartozik a város tulajdonába. És ami a legfontosabb, új munkahelyeket létesíteni. Nagyobb beruházásokról szó sem lehet, azokat kell befejezni, amelyeket a közelmúltban elkezdtünk. Becsületes munkával, Érsekújvár valamennyi lakosának összefogásával leküzdhetjük a nehézségeket. xxx Érsekújvárott 39 tagú lesz a városi önkormányzat. A pártok szerinti összetétel a következő. Együttélés - 15, MKDM - 9, NYEE - 7, FMK - 3, kommunista párt - 2, SZNP, DP és független jelölt -1-1. (zsigárdi) ÚJ sző 2 1990. XI. 27.