Új Szó, 1990. november (43. évfolyam, 257-281. szám)

1990-11-27 / 278. szám, kedd

Irak Határidőhöz kötik az Öböl-válság megoldását (ČSTK) - A szovjet fél kérésére tegnap Moszkvába érkezett Tarik Aziz iraki külügyminiszter, közölte Vitalij Csurkin külügyi szóvivő. Bejelentette, már délelőtt megkezdődtek az iraki politikus és Eduard Sevardnadze külügyminiszter tárgyalásai. Sevardnadze élesen bírálta Irakot, amiért nem tett eleget kötelezettségeinek a szovjét állampolgárok hazatérése ügyében, ami a szovjet felet nagyon nyugtalanítja. Első sajtóértekezletén Csurkin, az új szóvivő hangsúlyozta, ha az iraki vezető nem vonja vissza az általa támasztott akadályokat a szovjet állampolgárok hazautazása ügyében, akkor ez a Szovjetuniót arra fogja kényszeríteni, hogy még keményebb álláspontra helyezkedjen az öböl-beli válság megoldásával kapcsolatban. Elmondta, még 3315 szovjet állampolgár van Irakban. Novemberben ezeknek kellett volna hazatérnie a korábbi megállapodások alapján, de az iraki fél hibájából csak 350 hagyhatta el az országot. Egy magát megnevezni nem kívánó amerikai képviselő az AP hírügynökségnek elmondta, a csütörtökön kezdődő BT-ülésen az Egyesült Államok egy olyan határozat elfogadását fogja szorgalmazni, amely feljogosít az erő alkalmazására Irakkal szemben, ha 1991. január 1-ig nem vonul ki Kuvaitból. Hozzáfűzte, a pontos időpont meghatározásáról Baker külügyminiszter tárgyalt legutóbbi körútja során és az USA írásban konzultálta ezt a kérdést a BT valamennyi állandó tagjával. Brent Scowcroft, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója ezzel összefüggésben már vasárnap kijelentette, az Irak-ellenes koalíció tagjai és az ENSZ-közgyúlés is úgy véli, véget kell vetni az öböl-beli válságnak. Úgy tűnik azonban, hogy ha szövetségeseivel valóban meg is állapodik, otthon egyre kevésbé talál megértésre az Irakkal szembeni katonai akció ügyében George Bush elnök. Úgy tűnik, zsákutcába jutott: nem várhat a végtelenségig, amíg hatni kezdenek az Irak elleni szankciók, de nem hagyhatja figyelmen kívül azt a veszélyt sem, amit egy hadművelet rejt magában. Vasárnap közölte az egyik katari napilap, hogy a kuvaiti ellenállási mozgalom tagjai megölték Ali Huszszein Madzsidot, a megszállt Kuvait iraki kormányzóját. Állítólag kuvaiti rezidenciája mellett sikerült rálőniük, s a súlyosan sebesült kormányzó kórházba szállítás közben halt bele sérüléseibe. Iraki hivatalos források Szerint valószínű, hogy a közeli napokban mozgósítják a 480 ezer tartalékos nagy részét. Valamennyiüket Kuvaitba irányítják, hogy csatlakozzanak a már ott állomásozó 430 ezer katonához. Ezzel a bejelentéssel egyidőben Bagdad figyelmeztette Szaúd-Arábiát és a térség többi országát, támadást intéz ellenük, ha területükről a soknemzetiségű erők akciót indítanak Irak ellen. Irak azzal fenyegetőzik, hogy rakétákkal fog támadást intézni ellenük. A szíriai hírügynökség közölte, a közelmúltban több mint 4500 irakit bebörtönöztek, mivel kifejezésre juttatták elutasításukat Szaddam Husszein politikájával szemben. A keletnémet vasutasok sztrájkja (ČSTK) - A keletnémet vasút dolgozói tegnapra virradó éjszaka sztrájkba léptek, amelyet már korábban meghirdettek. A berlini rádió tájékoztatása szerint a volt NDK egész területén gyakorlatilag leállt a vasúti személy- és teherszállítás. Az akcióhoz csatlakoztak a rostocki kikötő alkalmazottai is, akik nem hajlandók előkészíteni a vasúti kocsikat a szállításhoz. Kivételt képeznek azok a szerelvények, amelyek a Szovjetunióba szállítanak élelmiszert. A vasút dolgozói köveMély gazdasági válság a Szovjetunióban Tovább csökken a kőolaj exportja (ČSTK) - Csődöt mondott a Szovjetunió 1990. évi gazdasági terve. Ha nem javul a társadalmi-politikai helyzet, s ha nem teremtjük meg a gazdaság normális működéséhez szükséges feltételeket, akkor a jövő évi tervet sem lehet teljesíteni - jelentette ki Moszkvában a Legfelsőbb Tanács ülésén Jurij Maszljukov, a minisztertanács alelnöke, az Állami Tervbizottság elnöke. A gazdasági terv, az állami költségvetés, valamint a gazdaság működésére vonatkozó országos előrejelzések - ezeket a dokumentumokat tegnap terjesztették a parlament elé - a gazdasági fejlődés minden mutatójában viszszaeséssel számolnak. Azokból a jelentésekből, amelyeket Maszljukov, továbbá Valentyin Pavlov pénzügyminiszter és Leonyid Abalkin miniszterelnök-helyettes terjesztett elő, kitűnik, hogy az idei év első tíz hónapjában csökkent a nemzeti jövedelem, az ipari termelés és a munkatermelékenység is. Ez a tendencia jövőre is folytatódik, feltéve, hogy a jelenlegi mély válságot nem a teljes káosz és önkény váltja fel. Tegyük hozzá, hogy Abalkin fogalmazott így. Egyébként a tegnapi parlamenti ülésen jelen volt Mihail Gorbacsov, valamint a kormány összes tagja, Nyikolaj Rizskov miniszterelnökkel az élen. Ami bennünket is különösen érdekel, a tervek a kőolaj exportjának 50 százalékos csökkenésével számolnak. Ez súlyosan érinti a KGST-országokat. xxx A moszkvai Pravda tegnapi számában szovjet energetikai szakértők figyelmeztettek: ha nem tesznek határozott intézkedéseket a szovjet energiaipar megújítására, öt éven belül a Szovjetuniónak 24 millió kilowattóra hiánnyal kell számolnia. Az idei évben a hiány 8 millióra tehető. A szakértők véleménye szerint az energiaipar rendkívül válságos helyzetben van, a létesítmények túlnyomó többsége elavult. telik a béremelést, valamint a szakszen/ezetek és a munkaadók közötti megállapodást, amely az alkalmazottak számára biztosítaná a védelmet az esetleges elbocsátások előtt. Az elmúlt napokban a hivatalokból olyan híresztelések terjedtek el, melyek szerint a 250 ezer vasúti dolgozó közül mintegy 70 ezret el akarnak bocsátani. A munkabeszüntetés miatt bonyolult helyzet alakult ki nálunk is, főleg ÉszakCsehországban. Déčínben rekedt a Berlinbe tartó Metropol, a Lipcsébe tartó Istropolitan, valamint a Hungaria nemzetközi gyorsvonat, míg a Prága és Rostock között közlekedő Progressnek Lovosicében kellett mellékvágányra állnia. Délben érkezett információink szerint a Metropol és a Hungaria a délelőtt folyamán visszatért Prágába. A teherszállítás is akadozik; Ústí nad Labem térségében 12 tehervonat vesztegel. Zárt ajtók mögött (ČSTK) - Egy héttel a bécsi tárgyalások első fordulójának befejezése után, s néhány nappal a párizsi össz-európai csúcsot követően az osztrák fővárosban megnyílt a hagyományos fegyveres erőkről folytatott tárgyalások második fordulója. Folytatódik a párbeszéd a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről is. A tegnapi értekezletet zárt ajtók mögött kezdték meg, az első plenáris ülést szerdán, illetve csütörtökön tartják. Ebben az új szakaszban főleg az élőerőről vagyis a csapatlétszámok meghatározásáról van szó. Erre ugyanis nem terjed ki a múlt héten Párizsban aláírt szerződés. Győztes még nincs, csak vesztesek vannak Ha következetes akar maradni a Gazeta Wyborcza kommentátora, akkor azt kell a legközelebb leírnia, hogy a lengyeleken nevet a világ. A múlt héten ugyanis az elnökjelöltek esélyeit latolgatva azt írta, ha Tyminski netán bekerülne a második fordulóba, a lengyeleken röhögne az egész világ. Amikor Walesát faggatták Tyminski esélyeiről, a Szolidaritás vezetője azt felelte a kérdezőnek, hogy ,,ne tegye magát nevetségessé". Mazowiecki stábjában úgy nyilatkoztak, hogy ,,a Tyminski-eset az ügyészségre tartozik." Jeffrey Sachs, az ismert közgazdász pedig azt írta, ,,ha Tyminski bejut az elnökválasztás 'második fordulójába, a Nyugat többé nem fogja komolyan vehető országnak tekinteni Lengyelországot". Ezért sokkolta a szakértőket az, hogy Tyminski az első fordulóban kiütötte Mazowiecki kormányfőt. A Gazeta Wyborcza meg nem nevezett szakértője szerint ,,az a tény, hogy ennyi munkás szavazott Tyminskire, számomra a Szolidaritásnak, mint szakszervezetnek a végét jelenti". S végül még egy varsói reagálás: kétségtelen, hogy Tyminski az elnökválasztás két hamis bombariadójánál jóval nagyobb zűrzavart okozott. Bár Walesa magabiztosan vezetett a népszerűségi listákon, nem tartottam Mazowieckit esélytelennek az államfői posztra. Talán azért is, mert annyira különbözik a Szolidaritás heves vérmérsékletű, demagógiától sem mentes, parancsolgatni szerető és keresetlenül fogalmazó Walesától. Mazowiecki halkszavú, művelt, érti a dolgát. Tyminskit sokan csak kalandornak tartják. Azt sem tudni pontosan, valójában kicsoda ez a negyvenkét éves, kanadai és perui állampolgársággal is rendelkező milliomos. Múltját homály fedi, a lengyelek is csak most kezdenek nyomozni utána. Vállalkozónak tartja magát, de hogy miben „utazik", azt nem tudni, egyesek,, még a medellini drogmaffiával is kapcsolatba hozzák. Elmondta, hogy tavalyi adóbevallása 550 ezer dollár volt, s ebből szakértők azt a következtetést vonták le, nem olyan nagymenő a Nyugaton, mint ahogy hangoztatja magáról. Minden esetre bűzlik valami körülötte, hiszen ..madarat tolláról, elnökjelöltet kampányáról..." az ő kampánya pedig enyhén szólva nem volt mentes a botránytól. Zakopanéban a nemzet árulójának nevezte Mazowieckit. mert szerinte a privatizálás keretében olcsón kiárusítja a lengyel vállalatokat a nyugati tökének. Úgynevezett bizonyítékairól kiderült, hogy hamisak. Az e vállalatok évi áruforgalmáról szóló kimutatásokat S

orra olyan érzése van az embernek, hogy az utóbbi időben minden rosszkor történik a Szovjetunióban - legalábbis a központi vezetés, de főleg Mihail Gorbacsov szempontjából. Szerintem ez, azzal magyarázható, hogy az elnök és csapata sokáig óvatoskodott, késlekedett a nyilvánvalóan sürgős intézkedések bevezetésével. Példa erre a Satalin-féle 500 napos gazdasági program, s ugyanez a helyzet az új szövetségi szerződéssel is, melynek tervezetét csak az elmúlt hét végén tették közzé, ami majd egy éves Két év óta Moldáviában állandósultak a nemzetiségi ellentétek. Mint mindenütt a „végeken", az őslakosság itt is elérkezettnek látta az időt, hogy véget vessen az erős eloroszosításnak. A köztársasági parlament államnyelvvé léptette elő a moldovánt (vagyis a románt), a cirillbetűs írásmódról visszatértek a latin ábécé használatára. Új címert, új nemzeti lobogót (pontosabban régit, kék-piros-sárgát) kapott Moldávia, ezzel is jelezte: elindult a szuverenitás útján. Ez az út sikerrel kecsegtetett, hiszen - mint már említetDnyeszteren innen és túl ÚJSZÖ 1990. XI. 28. (kpr) késést jelent. Hiszen tavaly ilyenkor már nagyon aktuális lett volna, s bizonyára megelőzött volna sok olyan eseményt, amely tovább bomlasztotta az uniót. Nem is szólva arról, hogy ezek a tervezetek bizonyos vonatkozásban máris elavultak, mivel alaposan megváltozott a helyzet azóta, hogy előkészítésüknek nekiveselkedtek. Ami most Moldáviában történik, az ennek szemléletes bizonyítéka. Ez a köztársaság a pangás idején is ,,jó hely" volt, a peresztrojka, beindulása után pedig különösen, A gazdag mezőgazdasági területen mindig jó volt az élelmiszer-ellátás, s a központi (bár nem éppen ésszerű) döntések alapján ide telepített ipar is vonzotta a bevándorlókat. Különösen a leszerelt katonák és a belügyesek özönlöttek ide, a kellemes klímájú délre, hiszen ók - ellentétben a nagy többséggel - szabadon választhatták meg lakhelyüket. így alakult ki a lakosság mai összetétele: a közel négymillió lakosból csak két és fél millió az őshonos, a román, rajtuk kívül majd egy millió orosz és félmillió ukrán él itt. Az oroszok jobbára a Dnyeszter bal partján, ahol többségben vannak. Ez nem is lenne probléma, ha a helyzettel nem próbálnának meg visszaélni. De megpróbálnak, ami eléggé kényelmetlen Moszkva számára. tem - erős mezőgazdasági jellegénél fogva ez az ország egyik éléskamrája. Még akkor is, ha óriási veszteségek érték az antialkoholista kampány miatt, melynek okán híres szőlőültetvényeinek nagy részét barbár módon elpusztították. Csakhogy Moldáviában a függetlenedés eléggé sajátosra sikeredett, nagyon gyorsan elszabadultak az indulatok, ami talán a lakosság mentalitásával is magyarázható. Itt „nyomelemként" is nehezen fedezhető fel valami - például - a baltiak célratörő, okos érveléséből, viszont egy-kettőre előkerültek a vasrudak és a dorongok. Különösen azután, hogy a moldován nacionalisták előálltak - szavaik szerint - régi álmukkal: a köztársaság visszacsatolásával Romániához. Erre reagálva a kb. 170 ezer fős török eredetű gagauz népcsoport augusztusban kiáltotta ki köztársaságát, a Dnyeszteren túli oroszok pedig szeptemberben. Mindkét miniállam csak Moszkvának hajlandó alárendelni magát. Kisinyovnak nem. Ennek ellenére Moszkva számára nagyon kellemetlen ez az ügy. Nem is a gagauzokkal van komoly baja, hiszen - ezt-azt figyelmen kívül hagyva - őket még egy kalap alá lehetne vonni a szeparatistákkal, még akkor is, ha magához az unióhoz ragaszkodnak. A komoly bajok az oroszokkal vannak. Említettem már, nagyon sok egykori katona és belügyes telepedett le a Dnyeszteren túl, ezzel magyarázható, hogy az ottani orosz nyelvű lakosság körében a konzervatív politikai áramlatok a népszerűek. Az itteni vezetők moszkvai „őrangyala" Igor Ligacsov volt. Ez a kettős ellenzékiség egy időre patthelyzetet teremtett: csak Moszkva erős nyomására vetettek véget a súlyos károkat okozó, két hónapig tartó sztrájkmozgalomnak. A mostani, vasárnap befejeződött helyi választások sem hagyhatták hidegen a központot, erre reagálni kellett. Hangnemet váltotta központi sajtó is: a moszkvai lapok már nemcsak a moldovánokban látnak felelőtlen nacionalistákat, akik szét akarják verni az uniót. Meg persze Moldáviát, ahol a látszategységre hetek óta a belügyi csapatok vigyáznak, igyekeznek féken tartani mindhárom népcsoport fegyveres önkénteseit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek incidensek. A szép nevű Dnyeszter-menti Szovjet Szocialista Köztársaságban - ugyanúgy, mint korábban a Gagauz Köztársaságban - csendben-rendben szavaztak, de csak annak köszönhetően, hogy a kisinyovi parlament eleve bejelentette: nem ismeri el a választási eredményeket. Ezzel az álláspontjával sikerült lehútenie a harcias moldovánokat. f^oak helyeselni lehet, hogy Kisinyov önv/b mérsékletet tanúsít, nem fújja fel az ilyen „apróságokat". Mint ahogy azt sem fújta fel, hogy néhány nappal ezelőtt a főváros központjában az önkéntesek egyenruhájában feszítő vagy 150 fiatal garázdálkodott. Végigpüfölték több vendéglő közönségét, s az utcán is megvertek, sót kiraboltak minden járókelőt, aki nem moldávul beszélt. A „nemzeti egység ellen irányuló provokáció" volt ez - vélte a parlament. Ennyire nagyvonalúnak azért mégsem kellene lenni... GÖRFÖL ZSUZSA úgy állította be, mintha annyiért akarnák azokat a nyugatiaknak eladni. Nem hiszem, hogy egy komoly nyugati szakember véletlenül elkövetne ilyen baklövést. A lényeg: a Nowy Sacz-i vajdasági ügyész vizsgálatot indított ellene a múlt héten. Rágalmazásért hat hónaptól akár nyolc évig is terjedő börtönbüntetésre ítélhetik. Mégis, minek tudható be, hogy minden negyedik választópolgár őreá voksolt? A világlapok közül tegnap az egyik azt írta, hogy a lengyelek valamiféle messiást várnak, a másik szerint egy vágyálomra adták szavazatukat és így tovább. Én más dolgokra helyezném a hangsúlyt. Igaz az, hogy a lengyelek többsége elégedetlen az ország súlyos gazdasági helyzete, az előrejelzések szerint tovább romló életszínvonal, a növekvő munkanélküliség miatt. De Walesa is alaposan besegített abba, hogy az emberek a jelenlegi nehézségekért a kormány politikáját okolják. A választási eredmény azt is mutatja, a lengyelek csalódtak a vezető politikusokban, az ,,iszapbirkózás," a másik befeketítésére való törekvés .a kedvüket szegte. Ez a hangnem megintcsak Walesa kampányát jellemezte. A Szolidaritás elnöke ugyanis már az első menetben ki szerette volna ütni Mazowieckit. De arra nem gondolt, hogy bumerángot tart a kezében, s ennyire felhozza Tyminskit - legalábbis közvetve az ö malmára hajtja a vizet. Azoknak is sok igazuk van, akik szerint Mazowiecki stábja vesztette el a csatát; hihetetlenül gyenge, „langyos" volt a kormányfő kampánya. Mazowiecki a maga visszafogott stílusával csak az értelmiséget tudta megnyerni, a nagyobb tömegek meghódításához már olyan „amerikai stílusú" kampány kell, mint a Walesáé volt. Szomorú dolognak tartom: Orszulik püspök kénytelen volt nyilvánosan kiállni Mazowiecki mellett és bizonygatni, hogy a kormányfő árja családfáját a 16. századig lehet visszavezetni. Ennek ellenére Mazowiecki plakátjait telefirkálták antiszemita ocsmányságokkal. Megdöbbentő, hogy ekkora tömegek dőltek be Tyminskinek, aki gyors meggazdagodást ígért a lengyeleknek. Például azt, hogy húszszorosára növeli a béreket és csökkenti az árakat. Mennyire pesszimisták lehetnek az emberek, ha a realitások ismeretében ráharapnak az ilyen ordító demagógiára. Tény, a külföldön is elismert szakértőnek számító Mazowiecki számára megalázó ez a vereség. Egyetértek azzal a francia szakíróval, aki szerint ez nemcsak a kormányfővel szemben igazságtalan, de ráadásul az egész Szolidaritás is rá fog fizetni, elsősorban maga Lech Walesa. Hiszen lényegében ő volt az, aki felrobbantotta a Szolidaritás egységét. Ha Mazowiecki beváltja ígéretét, amelyet én inkább fenyegetésnek érzek, hogy tudniillik lemond a kormányfői posztról, ha a hivatalos eredmények is megerősítik vereségét, ennek a jelenlegi helyzetben az egész ország nagy kárát fogja látni. Két hét múlva^ tehát Walesa és Tyminski között dől el az elnöki funkció sorsa. Most már nyilvánvaló, hogy a második forduló egyesélyes lesz. Aligha lehet kételkedni Walesa győzelmében. MALINÁK ISTVÁN Kambodzsai rendezés előtt? (ČSTK) - A Biztonsági Tanács öt állandó tagjának, valamint Indonéziának a képviselői Párizsban háromnapos tárgyalás után a tegnapra virradó éjszaka állapodtak meg a békés kambodzsai rendezés szerződésének végleges szövegében. Ha ezt a javaslatot a phnompenhi kormány és a három ellenzéki frakció is elfogadja, akkor ismét össze lehet hívni a francia fővárosban a nemzetközi Kambodzsa-konferenciát, amely végérvényesen pontot tenne e délkelet-ázsiai konfliktus után. Helyreállna a béke, s szabad parlamenti választások útján létre jöhetne az ország új, demokratikus kormánya. Norodom Szihanuk találkozott az említett ülés néhány résztvevőjével. Ö is arra szólította fel a kambodzsai feleket, hogy mielőbb üljenek össze a francia fővárosban.