Új Szó, 1990. november (43. évfolyam, 257-281. szám)

1990-11-14 / 267. szám, szerda

Napirenden a hatáskörök megosztása (Folytatás az 1. oldalról) ségi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter a következőket nyilatkozta: ,,Az országnak egységes külpolitikát kell folytatnia, mivel a nemzetközi jog csupán ezt engedi meg. Ha valami mást akarnánk, azt úgy sem ismerné el senki. A Csehszlovák Sajtóiroda, munkatársának a nemzetközi megállapodások megkötésével kapcsolatos kérdésére elmondta, hogy arra - ha a szövetségi kormánytól meghatalmazást kapnak - a tagköztársaságoknak is lehetőségük lesz, hasonlóan, mint más szubjektumoknak. A csúcstalálkozó szünetében František Mikloško, illetve Petr Pithart is kifejtette véleményét. Az SZNT elnöke megelégedéssel nyugtázta, hogy konszenzus született, s valóra váltak a szlovákiai vezetők elképzelései. Petr Pithart fontosnak tekintette, hogy a két tagköztársasági parlament azonos vagy megközelítőleg egyforma dokumentumjavaslatot terjesszen a Szövetségi Gyűlés elé. A miniszterektől az újságírók megtudhatták, hogy a tanácskozáson megállapodás jött létre az egységes pénzkibocsátás megőrzéséről és az egységes adórendszerről. Ismerjék el a romákat nemzeti kisebbségként (Munkatársunktól) - Először találkoztak újságírókkal a Roma Polgári Kezdeményezés vezetői, annak ellenére, hogy a mozgalom még tavaly novemberben alakult meg, és a parlamenti választásokon is indult. A tegnapi sajtóértekezlet közvetlen célja volt ismertetni a párt memorandumát, amelyben az emberi és állampolgári jogokról szóló alkotmánylevelek kidolgozásával kapcsolatban indítványozza, hogy a romákat tekintsék nemzeti kisebbségnek. Amint Emil Ščuka, a párt elnöke és Anna Koptová SZNT-képviselö hangsúlyozta, ez teszi egyedül lehetővé kulturális és nemzetiségi identitásuk megőrzését, sajátságos problémáik megoldását. Természetesen a sajtóértekezleten a párt tevékenységén és memorandumán kívül más problémák is felmerültek. Nem fogadták a jelenlevők egyértelmű helyesléssel a párt vezetőinek azt az érvelését, hogy a romákat az elmúlt évtizedekben diszkriminálták, és erre vezethető vissza, hogy egy részük még ma is embertelen körülmények között él, s 99 százalékuknak nincs szakképzettsége. Az RPK vezetői elismerték ugyan, hogy az állam sokaffordított a romák szociális támogatására, de véleményük szerint más területeken - a kultúrában, oktatásügyben, sportban - nem kapták meg azt, amit a többi polgár. Nagyon aggasztónak tartják, hogy nő a bűnözés a roma lakosság körében, s megjegyezték, hogy politikai pártként nem tudják az okokat felszámolni. Figyelmeztették a kormányt, hogy a bűnözés melegagya a munkanélküliValutaárfolyamok ÉRVÉNYBEN: 1990. november 15-étól Pénznem Eladási turistaárfolyam csehszlovák koronában 1 angol font 63,68 1 aúsztrál dollár 25,35 100 belga frank 105,97 1 dán korona 5,71 1 finn márka 9,14 1 francia frank 6,50 100 görög drachma 21,33 1 holland forint 19,36 1 ír font 58,55 100 japán jen 25,11 1 jugoszláv dinár 3,12 1 kanadai dollár 27,74 100 luxemburgi frank 105,97 1 német márka 21,84 1 norvég korona 5,60 1000 olasz líra 29,00 1 osztrák schilling 3,11 100 portugál escudo 24,75 100 spanyol peseta 34,58 1 svájci frank 25,94 1 svéd korona 5,83 1 USA-dollár 32,37 1 bolgár leva 8,04 10 000 lengyel zloty 47,86 100 magyar forint 39,80 100 román lej 91,35 1 szovjet rubel 5,00 HELYREIGAZÍTÁS Lapunk tegnapi számában közöltük Bodnár Gyula Lassú víz - mos partot? cimú írását, melybe zavaró hiba csúszott. A középső hasáb első bekezdésének második mondata, illetve a hozzá kötődő harmadik eleje helyesen így hangzik: „Merthogy újfent nem a szépirodalmi anyag az, ami értékes benne, abból csupán Kulcsár Ferenc A „meghatározatlan állat", Szászi Zoltán Szexi szonettpróbálkozás és Király Béla Megfagyó prozódia című versét tudom kiemelni. Hanem Miroslav Kusý A nem-szlovák jelenség cimú tanulmánya elsősorban..." Olvasóink és a szerzők elnézését kérjük. ség, amely egyre nagyobb méreteket ölt a romák között. Számos más vitás kérdés is felvetődött. így tisztázásra vár, hogy hány roma is él tulajdonképpen Szlovákiában. Egyesek 250 ezerről, sót félmillióról is beszélnek. A jövő évi népszámlálás során fény derül a pontos adatra, hiszen ezentúl a kérdőíveken a roma nemzetiség és anyanyelv is fel lesz tüntetve. Annak ellenére, hogy az újságírók nem tudtak mindenben egyetérteni a párt vezetőivel, biztató jelként kell elkönyvelni, hogy a közvélemény által túlnyomórészt csak elmarasztalt társadalmi csoport képviselői maguk is igyekeznek megoldani az évtizedes problémákat, tudatosítva, hogy a gondok megszüntetése közös érdek -rA FIDESZ vezetői Pozsonyban (Munkatársunktól) - Tegnap délután a Független Magyar Kezdeményezés vezetőségének meghívására Pozsonyba érkezett Orbán Viktor. a Fiatal Demokraták Szövetsége országos választmányának elnöke, és Németh Zsolt, a mozgalom vezetőségének tagja, országgyűlési képviselő. Áz FMK irodájában megvitatták a két liberális mozgalom együttműködésének kérdéseit, majd a vendégek a Magyar Köztársaság főkonzulátusán fogadáson vettek részt, amelyet Boros Jenő főkonzul adott. A szlovákiai politikai élet számos reprezentánsa is megjelent. A két magyarországi politikus ezután a József Attila Ifjúsági Klubban tartott előadást, amelyen nagyszámú csehszlovákiai magyar vett részt. -tmAz együttműködésről (ČSTK) - Václav Havel köztársasági elnök tegnap a prágai várban megbeszélést folytatott Laurens Jan Brinkhorsttal, az Európai Közösségek fogyasztói érdekvédelmi, környezetvédelmi és nukleáris biztonsági osztályának vezetőjével. A vendég megelégedéssel szólt a Csehszlovákia és az Európai Közösségek tagállamai közötti együttműködésről, amely szavai szerint a környezetvédelem terén sikeresen fejlődik. Szélesebb jogköröket kapott a kormány VÁCLAV HAVEL köztársasági elnöknél tegnap bemutatkozó látogatást tett Allan McLain, Kanada új csehszlovákiai nagykövete. Államfőnk ugyancsak tegnap fogadta František X. Halast, országunknak a Szentszékhez és a Máltai Lovagrendhez akkreditált nagykövetét, valamint Václav Frýbert új svédországi, és Milan Resutík új romániai nagykövetét. MAGÁNLÁTOGATASRA tegnap este Londonból Prágába érkezett Roelof Frederik Botha, a Dél-afrikai Köztársaság külügyminisztere. ALEXANDER DUBČEK, a Szövetségi Gyűlés elnöke, aki Tokióban Akihito császár beiktatásán vett részt, tegnap Kaifu Tosiki kormányfővel és Muto Kabuno gazdasági és kereskedelmi miniszterrel tárgyalt. A felek a gazdasági együttműködés fejlesztésének szentelték a legnagyobb figyelmet. MOSZKVÁBAN tegnap közölték: Gorbacsov beszédet mond a november tizenkilencedikén kezdődő párizsi összeurópai csúcsértekezleten. A szovjet államfő mielőtt Franciaországba indulna, felkeresi Rómát, ahol Andreotti kormányfővel barátsági és együttműködési szerződést ír alá. Még egy fontos bejelentés e témakörhöz. Moszkva nem fogja megakadályozni, hogy c balti államok megfigyelőként, vagy más formában részt vegyenek a párizsi értekezleten. MIHAIL GORBACSOV tegnap Moszkvában olyan katonákkal találkozott, akiket a különböző szintű képviselőtestületekbe választottak. A több mint ötórás beszélgetés során az államfő elvetette a hivatásos hadsereg felállításának gondolatát, s hangsúlyozta: meg kell őrizni az egységes fegyveres erőket, nincs szükség autonóm hadseregekre, ahogyan azt egyes köztársaságok követelik. LAPZÁRTAKOR érkezett a hír, amely szerint James Baker amerikai külügyminiszter pénteken este Prágába érkezik Richard Boucher, a Külügyminisztérium szóvivője a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának kérdésére válaszolva a hírt megerősítette. Baker a belga fővárosból érkezik hazánkba, s Prágában csatlakozik George Bush elnökhöz, aki szombaton kezdi meg látogatását Csehszlovákiában Erőszak a Mozart-ház előtt (ČSTK) - Tegnap immár második alkalommal gyűltek össze emberek a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom pozsonyi székháza, a Mozart-ház előtt, mégpedig mintegy háromszázan, és a következő jelszavakat kiabálták: „A VPN totalitárius mozgalom!", „Elég volt Prágából", „Magyarok és júdások!", „Nem akarjuk Havelt!", „A nemzet gyilkosai!", „Éljen a Matica slovenská!" „Éljen Markuš!", „önálló Szlovákiát!" Tegnap azonban nemcsak ezek hangzottak el. A jelenlevők be szerették volna törni az épület kapuját, leszaggatták a feliratokat, s a feszültség egyre nőtt. Nem tudni, mit gondoltak, de akciójuk végén ezt kiabálták: „Még visszajövünk!" (Folytatás az 1. oldalról) A román kormányfő és miniszterei a napokban újra tárgyaltak a Nemzetközi Valutaalap szakembereivel arról, hogyan támogathatná ez a szervezet a román reformokat. Teodor Stolojan román pénzügyminiszter szerint nincsenek problémák a két fél között, s csak konkretizálni kell a dolgokat. Pontosabb részleteket a tárgyalásokról nem hoztak nyilvánosságra. A gazdasági gondok mellett súlyos problémák vannak az emberi jogok megtartása terén is. Ezeket vizsgálja az Európa Tanács parlamenti gyűlésének egy küldöttsége is, mely ezen a héten tartózkodik Romániában. A küldöttség hétfőn este nyilvánosan elégedetlenségét fejezte ki, mert a román vezetés még most sem volt hajlandó megvilágítani a júniusi bukaresti zavargások okait és a felelősség kérdését. Ilyen körülmények között a küldöttség csak nehezen tudja teljesíteni feladatait. Nicolae Radu, az eseményeket kivizsgáló román parlamenti bizottság elnöke azzal érvelt, hogy a vizsgálatok még nem fejeződtek be, sok még a homályos pont. Kijelentette, hogy valószínűleg a bizottság elé fogják idézni Ion Iliescu elnököt is. Azjellenzék szerint Iliescut súlyos felelősség terheli a júniusi eseményekért, különösen az alkotmányellenes bányászakcióért. Mint ismeretes, az elnök még meg is köszönte a bányászoknak a terrorakciót, ami most, persze, felettébb kellemetlen. A nyugat-európai parlamenti küldöttség érdeklődik a márciusi marosvásárhelyi nemzetiségi konfliktus és általában a kisebbségi problémák iránt. A hivatalos román változattól eltérő magyar álláspontot Verestóy Attila szenátor ismertette a küldöttséggel. Domokos Géza, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elmondta, hogy a kisebbségi jogok területén nagyon lassú a pozitív változás. A folyamat tele van ellentmondásokkal, visszalépésekkel, ami nagyrészt annak tudható be, hogy a kormány nem szentel megfelelő figyelmet ezeknek a problémáknak KOKESJÁNOS Pro és kontra az arab csúcsról (Folytatás az 1. oldalról) nem sok eredménnyel jártak. Az iraki pénzügyi és kereskedelmi miniszter. egy televíziós vitában bejelentette, az országnak van elég élelmiszere. Október 1-én ugyan bevezették a jegyrendszert, de annak érdekében, hogy a parasztokat a termelés növelésére ösztönözzék. Ezzel kapcsolatos Margaret Thatcher brit miniszterelnök kijelentése is. A londoni polgármester fogadásán hétfő este úgy vélekedett, ha a szankciók nem kényszerítik Irakot kivonulásra Kuvaitból, akkor az arab és a nyugati erőknek katonai eszközökhöz kell folyamodniuk Kuvait felszabadítása érdekében. Aliig felfegyverkezve Újabb árnyalat a szlovák nacionalizmusban (Munkatársunktól) - Az úgynevezett Autentikus Szlovák Nemzeti Párt meghirdetése után tegnap az újságírók előtt kihirdették az idén keletkezett Szlovák Nemzeti Párt úgynevezett demokratikus platformjának létrejöttét is. E kifejezetten nacionalista párt úgynevezett demomokratikus platformjának szóvivőjét, s egyben a Szlovák Nemzeti Párt hetilapjának megbízott főszerkesztőjét éppen a hét elején hívták vissza tisztségéből, mivel a párt hetilapjában közölni merte a Moric-féle irányvonal mérsékeltebb változatát. A kisebbségi újságíró számára ugyancsak nehéz meghúzni a határvonalat a V. Moric-féle irányzat és ennek „demokratikus" platformja között. Vít'azoslav Móric végül is megszavaztatta az október 25-i tömeggel, hogy nem gyűlölik sem a zsidókat, sem a cigányokat, ám még a magyarokat sem. A demokratikus platform nyilatkozata azonban tele van gyűlölködést szító megállapítással (pl. az, hogy mi máig sem fogtuk fel, a hazánk nem a Nagy-Magyarország, henem Csehszlovákia). A Vít'azoslav Móriccal szembeni kifogásaikat főként csak Móric úr hangvételére, szóhasználatára korlátgzták, nem elvi kérdésekre. Az ellenségkép keresésének jegyében azonban ugyancsak elszólták magukat. A Moric-féle radikális jobboldalt bírálva Miškovsky úr kijelentette; „a Szlovák Nemzeti Pártban sok olyan ember van, aki állig felfegyverkezett" Kijelentésének élét munkatársunk kérdését követően tompítani igyekezett, ugyan de hiába. A találkozó egész hangvételéből kitűnt, hogy a nacionalisták úgynevezett „demokratikus" szárnyának, (végül is mitől lennének „demokratikusak"?) számára is elfogadhatatlan az alkotmányos nemzetiségi jogokat ugyancsak megcsorbító koalíciós nyelvtörvény, de az is, hogy ezekkel a korlátozott nemzetiségi jogokkal is többet kaptunk annál, mint amennyit ők lennének hajlandóak megadni nekünk. F. M. Bohuslav Chňoupek vizsgálati fogságban (ČSTK) - A prágai városi ügyész utasítására vizsgálati fogságba helyezték Bohuslav Chňoupek egykori külügyminisztert. Ezt Tomáš Bláha, a városi ügyészség szóvivője tegnap közölte a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársával. Elmondta, hogy bűnvádi eljárás indul Chňoupek ellen, azonban további részletekről még nem kívánt nyilatkozni. Szabadulás önkéntes fogságból Sokakat meglepő radikális lépésre szánta el magát Pozsgay Imre, amikor elhagyta a legitimációs lejtő mélypontján már-már túljutott szocialista pártot. Míg korábban az utódpárti státus jórészt a könnyű találatQl ígérő politikai céltábla szerepére kárhoztatta a szocialistákat, mostanra az új politikai színpad megtűrt mellékszereplőivé avanzsáltak. Érthető hát, hogy Pozsgay váratlan távozása zavart és keserűséget okozott az új reményeket tápláló pártban. Kirívó mozzanat a cserbenhagyás emlegetése. Ez a minősítés meghaladottnak hitt reflexek továbbéléséről tanúskodik. Úgy tűnik, némelyeknek még nem sikerült megszabadulniuk attól a kommunista attitűdtől, amely a párthoz tartozó egyént életreszólóan önkéntes katonának tekinti, aki örökös hűséggel tartozik a fölötte szabadon rendelkező pártnak. Nagyon is időszerű hát a pártból távozó politikus figyelmeztetése: az ítélkezés joga nemcsak a pártot, de a párttagot is megilleti. Nem lehet igazi összetartó ereje az olyan politikai szervezetnek, amely az individuum önfeláldozását igényli, s a morális zsarolás eszközeivel kívánja az alárendelódést vagy odatartozást kicsikarni. Felfogásom szerint Pozsgay Imre tökéletesen etikusan járt el, amikor meggyőződése szerint cselekedett. Döntését elsősorban az a felismerés motiválta, hogy nem abban a politikai közegben mozog, ahová nézetei és felfogása alapján igazán tartoznia kellene. Nem ott van tehát, ahol lennie kellene. Hová tarthat Pozsgay Imre? A ma létező parlamenti pártok egyike sem vonzza. Leveléből kitetszően egy olyan politikai mozgalommal tudna leginkább azonosulni, amit nemzeti centrumnak nevez, s amelyben az európai liberális normáknak éppúgy helye van, mint a szocialista és baloldali értékeknek. Végeredményben egy olyan politikai mozgalom esélyét latolgatja, amely a pártérdekeket áthidalva szolgálja a közmegegyezést. Feltehetően nem a pluralizmus alapját képező többpártrendszer felcserélésének igényéről van szó, hiszen a pártok domináns szerepét a hatalmi szférában semmiféle pártok feletti mozgalom nem helyettesítheti. Nagy baj lenne azonban, ha a pluralista politizálásnak kizárólag a pártrendszer lehetne az intézményes színtere. Pozsgay a kirekesztés, a diszkrimináció elleni intézményes fellépéshez keresi az intézményi-mozgalmi kereteket. Csak sajnálkozni lehet azon, hogy a szakításra ösztönző felismerése kissé elkésve érlelődhet meg. Mennyire másként alakulhatott volna a párterők palettája és a baloldal helyzete akkor, ha történetesen Pozsgay Imre 1989 forradalmas esztendejében jut el a radikális szakítás gondolatához, önmagát is megkímélhette volna sokféle megpróbáltatástól, ha nem zárja be magát az utódpártba. Nem ez a választás volt az egyedül lehetséges alternatíva. A hazai és nemzetközi fejlemények reális esélyt kínáltak a pártállam minden örökségével szakító, radikálisan új és az európai szociáldemokrácia értékrendjét követő modern baloldali párt megalkotására. Azok az elkötelezett reformerek, akik Pozsgay harcostársaiként elszántan küzdöttek a pártállam felszámolásáért, egy ilyen párt megalapítására is készen állottak. A körükből érkező, megújuló kísérletek sem 1989 tavaszán Kecskeméten, sem az MSZMP bomláskongresszusán nem tudták rábírni a reformszárny vezetőit a radikális szakításra. Az elhibázott kompromisszumok elúsztatták a baloldal politikaformáló esélyeit. A mélységesen csalódott radikális reformszárny pedig jórészt szétszéledt és felmorzsolódott. Mindezeken túl a rendszerváltás egész menetét hosszabb távon is kedvezőtlenül befolyásolja az a körülmény, hogy a Sokat emlegetett harmadik erő, a szocialista-szociáldemokrata mozgalmak nem kerülhettek az őket megillető helyre a politikai palettán. Mindez határozottan nehezíti a válságból kivezető út meglelését, hiszen a rendszerváltás terheit éppen azoknak a munkavállalói csoportoknak kell elsősorban viselniük, melyeknek politikai érdekképviselete a legkevésbé megoldott. Akad hát bőven töprengenivaló a pártkötelékektől immár megszabadult politikus számára. Az ország drámai gazdasági helyzete, a fiatal magyar demokrácia szembetűnő gyengeségei, a kialakult pártrendszer mélyülő legitimációs válsága, a hatalmat gyakorlók kormányzóképességének fejletlensége valóban útkeresésre serkentenek. Pozsgay Imre elévülhetetlen érdekeket szerzett a pártállam felszámolásáért és az ország demokratikus átalakításáért folytatott küzdelemben. Most pedig az elhibázott kompromisszumok súlyos terheit levetve esély adódik olyan közéleti szerepre, amivel korábban bizalmat és megbecsülést szerzett idehaza és szerte a világban. GAZSÓ FERENC (Népszabadság) ÚJ SZÚ 2124 1990. XI. 13.