Új Szó, 1990. november (43. évfolyam, 257-281. szám)

1990-11-14 / 267. szám, szerda

Napirenden a hatáskörök megosztása (Folytatás az 1. oldalról) ségi miniszterelnök-helyettes, kül­ügyminiszter a következőket nyilat­kozta: ,,Az országnak egységes kül­politikát kell folytatnia, mivel a nem­zetközi jog csupán ezt engedi meg. Ha valami mást akarnánk, azt úgy sem ismerné el senki. A Csehszlo­vák Sajtóiroda, munkatársának a nemzetközi megállapodások meg­kötésével kapcsolatos kérdésére el­mondta, hogy arra - ha a szövetségi kormánytól meghatalmazást kapnak - a tagköztársaságoknak is lehető­ségük lesz, hasonlóan, mint más szubjektumoknak. A csúcstalálkozó szünetében František Mikloško, illetve Petr Pit­hart is kifejtette véleményét. Az SZNT elnöke megelégedéssel nyugtázta, hogy konszenzus szüle­tett, s valóra váltak a szlovákiai ve­zetők elképzelései. Petr Pithart fon­tosnak tekintette, hogy a két tagköz­társasági parlament azonos vagy megközelítőleg egyforma dokumen­tumjavaslatot terjesszen a Szövet­ségi Gyűlés elé. A miniszterektől az újságírók megtudhatták, hogy a ta­nácskozáson megállapodás jött létre az egységes pénzkibocsátás meg­őrzéséről és az egységes adórend­szerről. Ismerjék el a romákat nemzeti kisebbségként (Munkatársunktól) - Először találkoz­tak újságírókkal a Roma Polgári Kezde­ményezés vezetői, annak ellenére, hogy a mozgalom még tavaly novemberben alakult meg, és a parlamenti választáso­kon is indult. A tegnapi sajtóértekezlet közvetlen célja volt ismertetni a párt me­morandumát, amelyben az emberi és ál­lampolgári jogokról szóló alkotmányleve­lek kidolgozásával kapcsolatban indítvá­nyozza, hogy a romákat tekintsék nemzeti kisebbségnek. Amint Emil Ščuka, a párt elnöke és Anna Koptová SZNT-képviselö hangsúlyozta, ez teszi egyedül lehetővé kulturális és nemzetiségi identitásuk meg­őrzését, sajátságos problémáik megol­dását. Természetesen a sajtóértekezleten a párt tevékenységén és memorandumán kívül más problémák is felmerültek. Nem fogadták a jelenlevők egyértelmű helyes­léssel a párt vezetőinek azt az érvelését, hogy a romákat az elmúlt évtizedekben diszkriminálták, és erre vezethető vissza, hogy egy részük még ma is embertelen körülmények között él, s 99 százalékuk­nak nincs szakképzettsége. Az RPK ve­zetői elismerték ugyan, hogy az állam sokaffordított a romák szociális támoga­tására, de véleményük szerint más terüle­teken - a kultúrában, oktatásügyben, sportban - nem kapták meg azt, amit a többi polgár. Nagyon aggasztónak tart­ják, hogy nő a bűnözés a roma lakosság körében, s megjegyezték, hogy politikai pártként nem tudják az okokat felszámol­ni. Figyelmeztették a kormányt, hogy a bűnözés melegagya a munkanélküli­Valutaárfolyamok ÉRVÉNYBEN: 1990. november 15-étól Pénznem Eladási turistaárfolyam csehszlovák koronában 1 angol font 63,68 1 aúsztrál dollár 25,35 100 belga frank 105,97 1 dán korona 5,71 1 finn márka 9,14 1 francia frank 6,50 100 görög drachma 21,33 1 holland forint 19,36 1 ír font 58,55 100 japán jen 25,11 1 jugoszláv dinár 3,12 1 kanadai dollár 27,74 100 luxemburgi frank 105,97 1 német márka 21,84 1 norvég korona 5,60 1000 olasz líra 29,00 1 osztrák schilling 3,11 100 portugál escudo 24,75 100 spanyol peseta 34,58 1 svájci frank 25,94 1 svéd korona 5,83 1 USA-dollár 32,37 1 bolgár leva 8,04 10 000 lengyel zloty 47,86 100 magyar forint 39,80 100 román lej 91,35 1 szovjet rubel 5,00 HELYREIGAZÍTÁS Lapunk tegnapi számában közöltük Bodnár Gyula Lassú víz - mos partot? cimú írását, melybe zavaró hiba csúszott. A középső hasáb első bekezdésének má­sodik mondata, illetve a hozzá kötődő harmadik eleje helyesen így hangzik: „Merthogy újfent nem a szépirodalmi anyag az, ami értékes benne, abból csu­pán Kulcsár Ferenc A „meghatározatlan állat", Szászi Zoltán Szexi szonettpróbál­kozás és Király Béla Megfagyó prozódia című versét tudom kiemelni. Hanem Mi­roslav Kusý A nem-szlovák jelenség cimú tanulmánya elsősorban..." Olvasóink és a szerzők elnézését kérjük. ség, amely egyre nagyobb méreteket ölt a romák között. Számos más vitás kérdés is felvetődött. így tisztázásra vár, hogy hány roma is él tulajdonképpen Szlováki­ában. Egyesek 250 ezerről, sót félmillióról is beszélnek. A jövő évi népszámlálás során fény derül a pontos adatra, hiszen ezentúl a kérdőíveken a roma nemzetiség és anyanyelv is fel lesz tüntetve. Annak ellenére, hogy az újságírók nem tudtak mindenben egyetérteni a párt vezetőivel, biztató jelként kell elkönyvelni, hogy a közvélemény által túlnyomórészt csak elmarasztalt társadalmi csoport kép­viselői maguk is igyekeznek megoldani az évtizedes problémákat, tudatosítva, hogy a gondok megszüntetése közös érdek -r­A FIDESZ vezetői Pozsonyban (Munkatársunktól) - Tegnap dél­után a Független Magyar Kezdemé­nyezés vezetőségének meghívásá­ra Pozsonyba érkezett Orbán Viktor. a Fiatal Demokraták Szövetsége or­szágos választmányának elnöke, és Németh Zsolt, a mozgalom vezető­ségének tagja, országgyűlési képvi­selő. Áz FMK irodájában megvitatták a két liberális mozgalom együttmű­ködésének kérdéseit, majd a vendé­gek a Magyar Köztársaság főkonzu­látusán fogadáson vettek részt, amelyet Boros Jenő főkonzul adott. A szlovákiai politikai élet számos reprezentánsa is megjelent. A két magyarországi politikus ezután a József Attila Ifjúsági Klubban tar­tott előadást, amelyen nagyszámú csehszlovákiai magyar vett részt. -tm­Az együttműködésről (ČSTK) - Václav Havel köztársa­sági elnök tegnap a prágai várban megbeszélést folytatott Laurens Jan Brinkhorsttal, az Európai Kö­zösségek fogyasztói érdekvédelmi, környezetvédelmi és nukleáris biz­tonsági osztályának vezetőjével. A vendég megelégedéssel szólt a Csehszlovákia és az Európai Kö­zösségek tagállamai közötti együtt­működésről, amely szavai szerint a környezetvédelem terén sikeresen fejlődik. Szélesebb jogköröket kapott a kormány VÁCLAV HAVEL köztársasági elnök­nél tegnap bemutatkozó látogatást tett Allan McLain, Kanada új csehszlovákiai nagykövete. Államfőnk ugyancsak tegnap fogadta František X. Halast, országunk­nak a Szentszékhez és a Máltai Lovag­rendhez akkreditált nagykövetét, valamint Václav Frýbert új svédországi, és Milan Resutík új romániai nagykövetét. MAGÁNLÁTOGATASRA tegnap este Londonból Prágába érkezett Roelof Fre­derik Botha, a Dél-afrikai Köztársaság külügyminisztere. ALEXANDER DUBČEK, a Szövetségi Gyűlés elnöke, aki Tokióban Akihito csá­szár beiktatásán vett részt, tegnap Kaifu Tosiki kormányfővel és Muto Kabuno gazdasági és kereskedelmi miniszterrel tárgyalt. A felek a gazdasági együttműkö­dés fejlesztésének szentelték a legna­gyobb figyelmet. MOSZKVÁBAN tegnap közölték: Gor­bacsov beszédet mond a november tizen­kilencedikén kezdődő párizsi összeurópai csúcsértekezleten. A szovjet államfő mie­lőtt Franciaországba indulna, felkeresi Rómát, ahol Andreotti kormányfővel ba­rátsági és együttműködési szerződést ír alá. Még egy fontos bejelentés e témakör­höz. Moszkva nem fogja megakadályozni, hogy c balti államok megfigyelőként, vagy más formában részt vegyenek a párizsi értekezleten. MIHAIL GORBACSOV tegnap Moszkvában olyan katonákkal találkozott, akiket a különböző szintű képviselőtestü­letekbe választottak. A több mint ötórás beszélgetés során az államfő elvetette a hivatásos hadsereg felállításának gon­dolatát, s hangsúlyozta: meg kell őrizni az egységes fegyveres erőket, nincs szük­ség autonóm hadseregekre, ahogyan azt egyes köztársaságok követelik. LAPZÁRTAKOR érkezett a hír, amely szerint James Baker amerikai külügymi­niszter pénteken este Prágába érkezik Richard Boucher, a Külügyminisztérium szóvivője a Csehszlovák Sajtóiroda tudó­sítójának kérdésére válaszolva a hírt megerősítette. Baker a belga fővárosból érkezik hazánkba, s Prágában csatlako­zik George Bush elnökhöz, aki szomba­ton kezdi meg látogatását Csehszlová­kiában Erőszak a Mozart-ház előtt (ČSTK) - Tegnap immár második al­kalommal gyűltek össze emberek a Nyil­vánosság az Erőszak Ellen mozgalom pozsonyi székháza, a Mozart-ház előtt, mégpedig mintegy háromszázan, és a kö­vetkező jelszavakat kiabálták: „A VPN totalitárius mozgalom!", „Elég volt Prágá­ból", „Magyarok és júdások!", „Nem akarjuk Havelt!", „A nemzet gyilkosai!", „Éljen a Matica slovenská!" „Éljen Mar­kuš!", „önálló Szlovákiát!" Tegnap azonban nemcsak ezek hang­zottak el. A jelenlevők be szerették volna törni az épület kapuját, leszaggatták a fel­iratokat, s a feszültség egyre nőtt. Nem tudni, mit gondoltak, de akciójuk végén ezt kiabálták: „Még visszajövünk!" (Folytatás az 1. oldalról) A román kormányfő és miniszte­rei a napokban újra tárgyaltak a Nemzetközi Valutaalap szakem­bereivel arról, hogyan támogathatná ez a szervezet a román reformokat. Teodor Stolojan román pénzügy­miniszter szerint nincsenek problé­mák a két fél között, s csak konkreti­zálni kell a dolgokat. Pontosabb részleteket a tárgyalásokról nem hoztak nyilvánosságra. A gazdasági gondok mellett sú­lyos problémák vannak az emberi jogok megtartása terén is. Ezeket vizsgálja az Európa Tanács parla­menti gyűlésének egy küldöttsége is, mely ezen a héten tartózkodik Romániában. A küldöttség hétfőn este nyilvánosan elégedetlenségét fejezte ki, mert a román vezetés még most sem volt hajlandó megvi­lágítani a júniusi bukaresti zavargá­sok okait és a felelősség kérdését. Ilyen körülmények között a küldött­ség csak nehezen tudja teljesíteni feladatait. Nicolae Radu, az esemé­nyeket kivizsgáló román parlamenti bizottság elnöke azzal érvelt, hogy a vizsgálatok még nem fejeződtek be, sok még a homályos pont. Kije­lentette, hogy valószínűleg a bizott­ság elé fogják idézni Ion Iliescu elnököt is. Azjellenzék szerint Ilies­cut súlyos felelősség terheli a júniusi eseményekért, különösen az alkot­mányellenes bányászakcióért. Mint ismeretes, az elnök még meg is köszönte a bányászoknak a ter­rorakciót, ami most, persze, felet­tébb kellemetlen. A nyugat-európai parlamenti kül­döttség érdeklődik a márciusi ma­rosvásárhelyi nemzetiségi konfliktus és általában a kisebbségi problémák iránt. A hivatalos román változattól eltérő magyar álláspontot Verestóy Attila szenátor ismertette a küldött­séggel. Domokos Géza, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnö­ke elmondta, hogy a kisebbségi jo­gok területén nagyon lassú a pozitív változás. A folyamat tele van ellent­mondásokkal, visszalépésekkel, ami nagyrészt annak tudható be, hogy a kormány nem szentel megfelelő figyelmet ezeknek a problémák­nak KOKESJÁNOS Pro és kontra az arab csúcsról (Folytatás az 1. oldalról) nem sok eredménnyel jártak. Az iraki pénzügyi és kereskedelmi mi­niszter. egy televíziós vitában beje­lentette, az országnak van elég élel­miszere. Október 1-én ugyan beve­zették a jegyrendszert, de annak érdekében, hogy a parasztokat a termelés növelésére ösztönözzék. Ezzel kapcsolatos Margaret Thatcher brit miniszterelnök kijelen­tése is. A londoni polgármester fo­gadásán hétfő este úgy vélekedett, ha a szankciók nem kényszerítik Irakot kivonulásra Kuvaitból, akkor az arab és a nyugati erőknek katonai eszközökhöz kell folyamodniuk Ku­vait felszabadítása érdekében. Aliig felfegyverkezve Újabb árnyalat a szlovák nacionalizmusban (Munkatársunktól) - Az úgynevezett Autentikus Szlovák Nemzeti Párt meghir­detése után tegnap az újságírók előtt kihirdették az idén keletkezett Szlovák Nemzeti Párt úgynevezett demokratikus platformjának létrejöttét is. E kifejezetten nacionalista párt úgynevezett demomok­ratikus platformjának szóvivőjét, s egyben a Szlovák Nemzeti Párt hetilapjának meg­bízott főszerkesztőjét éppen a hét elején hívták vissza tisztségéből, mivel a párt hetilapjában közölni merte a Moric-féle irányvonal mérsékeltebb változatát. A kisebbségi újságíró számára ugyan­csak nehéz meghúzni a határvonalat a V. Moric-féle irányzat és ennek „demokrati­kus" platformja között. Vít'azoslav Móric végül is megszavaztatta az október 25-i tömeggel, hogy nem gyűlölik sem a zsidó­kat, sem a cigányokat, ám még a magya­rokat sem. A demokratikus platform nyi­latkozata azonban tele van gyűlölködést szító megállapítással (pl. az, hogy mi máig sem fogtuk fel, a hazánk nem a Nagy-Magyarország, henem Cseh­szlovákia). A Vít'azoslav Móriccal szem­beni kifogásaikat főként csak Móric úr hangvételére, szóhasználatára korlátgz­ták, nem elvi kérdésekre. Az ellenségkép keresésének jegyében azonban ugyan­csak elszólták magukat. A Moric-féle radi­kális jobboldalt bírálva Miškovsky úr kije­lentette; „a Szlovák Nemzeti Pártban sok olyan ember van, aki állig felfegyverke­zett" Kijelentésének élét munkatársunk kér­dését követően tompítani igyekezett, ugyan de hiába. A találkozó egész hang­vételéből kitűnt, hogy a nacionalisták úgy­nevezett „demokratikus" szárnyának, (végül is mitől lennének „demokratiku­sak"?) számára is elfogadhatatlan az al­kotmányos nemzetiségi jogokat ugyan­csak megcsorbító koalíciós nyelvtörvény, de az is, hogy ezekkel a korlátozott nem­zetiségi jogokkal is többet kaptunk annál, mint amennyit ők lennének hajlandóak megadni nekünk. F. M. Bohuslav Chňoupek vizsgálati fogságban (ČSTK) - A prágai városi ügyész uta­sítására vizsgálati fogságba helyezték Bohuslav Chňoupek egykori külügymi­nisztert. Ezt Tomáš Bláha, a városi ügyészség szóvivője tegnap közölte a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársával. Elmondta, hogy bűnvádi eljárás indul Chňoupek ellen, azonban további részle­tekről még nem kívánt nyilatkozni. Szabadulás önkéntes fogságból Sokakat meglepő radikális lépésre szánta el magát Pozsgay Imre, amikor elhagyta a legitimációs lejtő mélypontján már-már túljutott szocialista pártot. Míg korábban az utódpárti státus jórészt a könnyű találatQl ígérő politikai céltábla szerepére kárhoztatta a szocialistákat, mostanra az új politikai színpad megtűrt mellékszereplőivé avanzsáltak. Érthető hát, hogy Pozsgay váratlan távozása zavart és keserűséget okozott az új reményeket tápláló pártban. Kirívó mozzanat a cserbenhagyás emlegetése. Ez a minősítés meghaladottnak hitt refle­xek továbbéléséről tanúskodik. Úgy tűnik, némelyeknek még nem sikerült megsza­badulniuk attól a kommunista attitűdtől, amely a párthoz tartozó egyént életreszó­lóan önkéntes katonának tekinti, aki örö­kös hűséggel tartozik a fölötte szabadon rendelkező pártnak. Nagyon is időszerű hát a pártból távo­zó politikus figyelmeztetése: az ítélkezés joga nemcsak a pártot, de a párttagot is megilleti. Nem lehet igazi összetartó ereje az olyan politikai szervezetnek, amely az individuum önfeláldozását igényli, s a mo­rális zsarolás eszközeivel kívánja az alá­rendelódést vagy odatartozást kicsikarni. Felfogásom szerint Pozsgay Imre tö­kéletesen etikusan járt el, amikor meg­győződése szerint cselekedett. Döntését elsősorban az a felismerés motiválta, hogy nem abban a politikai közegben mozog, ahová nézetei és felfogása alap­ján igazán tartoznia kellene. Nem ott van tehát, ahol lennie kellene. Hová tarthat Pozsgay Imre? A ma létező parlamenti pártok egyike sem vonzza. Leveléből ki­tetszően egy olyan politikai mozgalommal tudna leginkább azonosulni, amit nemzeti centrumnak nevez, s amelyben az euró­pai liberális normáknak éppúgy helye van, mint a szocialista és baloldali értékeknek. Végeredményben egy olyan politikai mozgalom esélyét latolgatja, amely a párt­érdekeket áthidalva szolgálja a közmeg­egyezést. Feltehetően nem a pluraliz­mus alapját képező többpártrendszer fel­cserélésének igényéről van szó, hiszen a pártok domináns szerepét a hatalmi szférában semmiféle pártok feletti moz­galom nem helyettesítheti. Nagy baj lenne azonban, ha a pluralista politizálásnak kizárólag a pártrendszer lehetne az intéz­ményes színtere. Pozsgay a kirekesztés, a diszkrimináció elleni intézményes fellé­péshez keresi az intézményi-mozgalmi kereteket. Csak sajnálkozni lehet azon, hogy a szakításra ösztönző felismerése kissé elkésve érlelődhet meg. Mennyire más­ként alakulhatott volna a párterők palettá­ja és a baloldal helyzete akkor, ha törté­netesen Pozsgay Imre 1989 forradalmas esztendejében jut el a radikális szakítás gondolatához, önmagát is megkímélhette volna sokféle megpróbáltatástól, ha nem zárja be magát az utódpártba. Nem ez a választás volt az egyedül lehetséges alternatíva. A hazai és nemzetközi fejle­mények reális esélyt kínáltak a pártállam minden örökségével szakító, radikálisan új és az európai szociáldemokrácia érték­rendjét követő modern baloldali párt meg­alkotására. Azok az elkötelezett reforme­rek, akik Pozsgay harcostársaiként el­szántan küzdöttek a pártállam felszámo­lásáért, egy ilyen párt megalapítására is készen állottak. A körükből érkező, megú­juló kísérletek sem 1989 tavaszán Kecs­keméten, sem az MSZMP bomláskong­resszusán nem tudták rábírni a reform­szárny vezetőit a radikális szakításra. Az elhibázott kompromisszumok elúsztatták a baloldal politikaformáló esélyeit. A mélységesen csalódott radikális re­formszárny pedig jórészt szétszéledt és felmorzsolódott. Mindezeken túl a rend­szerváltás egész menetét hosszabb tá­von is kedvezőtlenül befolyásolja az a kö­rülmény, hogy a Sokat emlegetett harma­dik erő, a szocialista-szociáldemokrata mozgalmak nem kerülhettek az őket meg­illető helyre a politikai palettán. Mindez határozottan nehezíti a válságból kiveze­tő út meglelését, hiszen a rendszerváltás terheit éppen azoknak a munkavállalói csoportoknak kell elsősorban viselniük, melyeknek politikai érdekképviselete a legkevésbé megoldott. Akad hát bőven töprengenivaló a párt­kötelékektől immár megszabadult politi­kus számára. Az ország drámai gazdasá­gi helyzete, a fiatal magyar demokrácia szembetűnő gyengeségei, a kialakult pártrendszer mélyülő legitimációs válsá­ga, a hatalmat gyakorlók kormányzóké­pességének fejletlensége valóban útkere­sésre serkentenek. Pozsgay Imre elévülhetetlen érdeke­ket szerzett a pártállam felszámolásáért és az ország demokratikus átalakításáért folytatott küzdelemben. Most pedig az elhibázott kompromisszumok súlyos ter­heit levetve esély adódik olyan közéleti szerepre, amivel korábban bizalmat és megbecsülést szerzett idehaza és szerte a világban. GAZSÓ FERENC (Népszabadság) ÚJ SZÚ 2124 1990. XI. 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom