Új Szó, 1990. november (43. évfolyam, 257-281. szám)

1990-11-02 / 257. szám, péntek

Mióta tart az aszály? Szembetűnő csapadékhiány a Csallóközben Az 1990-es év időjárása a mezőgazdaságra nézve katasztrofális volt. A riasztóan kevés csapadék a hosszan tartó csapadékmentes időszakokkal együtt elemi csapásként sújtotta a mezőgazdaságot. A kevés téli és tavaszi csapadék következtében a talaj már nyár közepén elérte a hervadási pontot, azt a küszöböt, amikor a növényzet (a szárazságtűrő fajták kivételével) már nemcsak fejlődésképtelenné válik, hanem puszta életben maradása is veszélybe kerül. Azokon a helyeken, ahol nem volt lehetőség a vízhiány mesterséges pótlására, a kultúrnövények vagy teljesen elszáradtak, vagy a megszokott terméshozamnak elenyésző százalékát produkálták. Ez alól csak néhány mélyebb fekvésű, lapályosabb terület jelentett kivételt. E kis tanulmány célja, hogy szemléltesse, az utóbbi években, évtizedekben milyenek voltak a csallóközi csapadékviszonyok. A mostani ugyanis csupán egy az aszályos évek sorában, hiszen a nyolcvanas évek mindegyikére jellemző volt az átlagon aluli csapadékmennyiség. A csapadékmérleg elkészítéséhez a dunaszerdahelyi járási népművelési központ csillagászati kabinetje medvei meteorológiai állomásának, valamint a Sósszigeti Magnemesítő Állomás mérési adatait használjuk fel. Ez utóbbi 1952től rendelkezik folyamatos mérési adatokkal, ezért a hosszabb időszakra vonatkozó összehasonlításoknál azokat vesszük alapul. A Csallóköz klimatikus viszonyainak fő jellemzője az ingadozó, sok esetben szeszélyes időjárás és az aszályra való hajlam. Földrajzi szempontból mérsékelten kontinentális, átmeneti terület; az atlanti, a mediterrán és a kelet-európai kontinentális klimatikus zónák találkozási helye. Annak köszönheti szélsőséges időjárását is (pl. enyhe tél, hűvös nyár), hogy alkalmakként mely időjárási jelleg válik uralkodóvá. A tavaszi-nyári időszakban a nyugati, délnyugati széljárás az uralkodó, ez szállítja a legtöbb csapadékot az Atlanti-óceán felől. Sok .amely az 1901 és 1950 közötti mérési értékek átlagolása. Eszerint az évi átlagos csapadékmennyiség 569 mm. Csak érdekességként említjük meg, hogy az ógyallai átlagérték 587,6 mm egy hosszabb időszak statisztikai elemzéseként (1876-1960). Ha átnézzük a Csallóközre vonatkozó utóbbi harminc év csapadékadataít, szembetűnő, hogy 1979-ben érte el itt az évi átlag utoljára az ötvenéves átlagértéket. Az azóta eltelt tíz év alatt egyszer sem érte el az átlagos mennyiséget porba történt. A további hónapok sem javították a helyzeten: októberben 19,8 mm (53 mm), novemberben 21,2 mm (50 mm), decemberben 13,8 mm (49 mm), 1990 januárjában 2,8 mm (35 mm), februárban 28,8 mm (35 mm), márciusban 20,9 mm (42 mm) csapadék hullott (a zárójelben az illető hónap átlagos csapadékmennyisége szerepel). A tavaszi hónapokban a talaj fokozatosan kezdte elveszíteni a még meglevő vízkészletét is, s a helyzet akkor kezdett kritikussá válni, amimm 500 500 40C " 300 200 100 1. ébra £69 jnm _/50 ivó

s átlag 1901-1950/ 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1985 1987 1988 1989 év A Csallóközben lehullott csapadékmennyiség az utolsó tíz évben (1. ábra). Sőt, 1989-ben az évi összcsapadék mindössze 370,4 mm volt, ami 35 százalékos csapadékhiánynak felel meg. Nyilvánvaló tehát, hogy az idei aszályt a már tavalyi rendkívül kevés csapadék alapozta meg, jóllehet az ez évi csapadékmennyiség még a tavalyi értéket sem éri el. A rendelkezésre álló adatok között nem ismerünk a Csallóköz történetében két olyan egymást követő évet, amikor ilyen kevés csapadék hullott. Ugyanakkor az ábrából is kitűnik, hogy a korábbi évek is szárazak voltak. Az elmúlt tíz kor a vegetáció fejlődése szempontjából olyannyira fontos májusi hónapba a várt 54 mm csapadék helyett csupán 18 mm (Sóssziget), illetve 8,5 mm (Medve) jutott a májusi aranyból, összegezve: szeptember végéig a következő a helyzet a Csallóközben: Sóssziget (január-szeptember): 266,95 mm Medve (január-szeptember): 285,7 mm A csapadékhiány szembetűnő, és csak reménykedni lehet abban, hogy a kedvezőtlen klimatikus viszonyok mihamarabb megváltoznak, ugyanis egy következő aszályos évnek már beláthatatlan következményei lennének. BÖDÖK ZSIGMOND Sikeres lesz az IKARA? Egy magán-autóiskola elsó tanulságai Az újabb benzináremelés miatt bizonyára borús napok várnak a hazai motorizmusra, s így az elkövetkező hetek, hónapok várhatóan komoly próbatétel elé állítják az újonnan beindult magán-autóiskolákat. Egyelőre derűlátóan nyilatkozott a ligetfalusi Jungman utcában működő IKARA vállalkozás társtulajdonosa, Frank Ingrid mérnök. Szeptember elején indult az első hathetes tanfolyam és az első végzők a napokban kapják kézhez jogosítványaikat. • Vajon gyérebb-e a jelentkezés, amióta a benzinár megindult felfelé? - Egyelőre nem tapasztalunk visszaesést. Elmondhatom, hogy nálunk pillanatnyilag telt ház van, ugyanakkor várakozás nélkül be tudjuk sorolni a jelentkezőket. • Mit kínálnak azoknak, akik az állami autóiskola helyett önöket választják? - A hat, maximum nyolchetes tanfolyam most már 2780 koronába kerül. Korszerű audiovizuális technikával felszerelt tantermeink vannak. Ügyfeleinket irodalommal is ellátjuk, sőt a közlekedés szabályait kazettán is fel tudjuk kínálni. Sajnos, a kazetták még a polcon hevernek, s az első hetek egyik tanulsága az, hogy jobban kell propagálnunk ezeket a segédeszközöket. - Milyen egyéb tanulságokat szűrtek le még? - Azt hiszem, helyes volt, hogy viszonylag magas, 4000 korona feletti fizetést szabtunk meg oktatóinknak, így nem kényszerülnek arra, hogy a benzinnel és a kilométerekkel ügyeskedjenek. Oktatóink száma egyébként húsz, 105-ös és 120as škodák, valamint Favoritok állnak a rendelkezésükre. Beigazolódott: jól döntöttünk, amikor úgy határoztunk, hogy minden esetet, jelentkezést egyedien bíráljunk el. • Mit kell érteni ezen? - Példával ecsetelném. Több olyan esetünk akadt, amikor az illető nem tudta másnaponként délután látogatni az előadásokat. Nekik lehetővé tettük, hogy csak konzultációkra járjanak be, s egyre több az ilyen kérelem. • Az induláskor az volt az elképzelésük, hogy nyílik egy magyar nyelvű osztály is, egyelőre ez azonban még késik. Vajon miért? - Valóban ez volt a tervünk, mert vannak magyar oktatóink. Egy ilyen osztály eddig azért nem nyílt meg, mert nem jött össze legalább 35 jelentkező, vagyis a minimális osztálylétszám. Mihelyt lesz ennyi igénylő, úgy bármikor beindulhat a magyar nyelvű oktatás is. • S mi van akkor, ha csak néhány olyan jelentkező akad, akinek nehézséget okoznak a szlovák szakkifejezések? - Volt már ilyen esetünk: egy középkorú hölgy fordult hozzánk. A tévé magyar adásából értesült erről a lehetőségről. Neki magyar szakoktatót biztosítottunk, aki felkészítette őt a vizsgákra. A vizsgatesztek ugyan szlovák nyelvűek, ha nyelvi problémák is adódnak, kívánságra tolmácsot biztosítunk. • Vállalkozásuk jelenleg Pozsonyra korlátozódik. Nem tervezik-e azt, hogy a fővároson kívülre is kiterjesztik működésűket? - Piackutatást folytattunk, s az eredmények azt tanúsítják, előnyösebb, ha a fővárosra összpontosítunk. Tantermet béreltünk a Jirásková utcában, s itt a szép számú osztrák érdeklődők oktatása folyik. • Az üzemanyag árának emelése hosszú távon valószínűleg visszafogja majd az autózási kedvet. Ha önök helyt akarnak állni az autóiskolák konkurenciaharcában, akkor vetélytársaikat megelőzve kell előnyős lehetőségeket felkínálniuk. - Csábító újdonságokon törjük a fejünket, ezeket persze egyelőre nem árulhatom el. Már tárgyalunk az Ifjúsági Utazási Irodával, ambuláns képzés lehetőségéről. Elképzelésünk szerint vidékieknek ez az utazási iroda Pozsonyban háromhetes turnusokban teljes ellátást biztosítana, a fővárosiaknak kihelyezett tanfplyamok keretében nyílna alkalmuk a jogosítvány viszonylag rövid idő alatti megszerzésére. Semmiképp sem szeretnénk lemaradni a versenyben, merész akciókat tervezünk. Vállalkozásunk hü kíván maradni névadónknak, a mozgás istennőjének nevéhez, s az új körülményekhez szüntelen rugalmasan alkalmazkodva szeretne helytállni az egyre élesedő versenyben. (p. vonyik) _ 559_mm_/50 dyns_íSUBg 1^901-1950/ A mi Európánk Örökségünk része a természet is A Csallóközben lehullott csapadékösszegek ötéves periódusokra átlagolva ÚJ SZÓ 1990. XI. 2. esetben azonban az Alpok eltéríti, illetve felfelé irányuló mozgásra kényszeríti a nagy nedvességtartalmú felhőtömegeket, aminek következtében a hidegebb régiókban kicsapódó pára még mielőtt átkelne a magas hegységen, annak nyugati lejtőit látja el bőséges csapadékkal. A Csallóköz területére ilyenkor már csak a lefelé irányuló, felhőoszlató hatású légtömegek érkeznek, többnyire erős szél formájában. Ezt a jelenséget a meteorológia főnhatásnak nevezi. Nemhiába hívják a Csallóközben az erős, nyugati irányú szelet „csallóközi esőnek": esőt egy cseppet sem, port viszont annál többet szállít. Minél hosszabb időszak mérési értékeit átlagolja a meteorológiai statisztika, az eredmény annál inkább a valóságos átlagot megközelítő ún. referenciaértékű (viszonyítási értékű) lesz. A Csallóköz csapadékviszonyainak vizsgálatánál ötvenéves átlagot veszünk alapul, év csapadékösszege (1980-1989): 4778,1 mm, ami 912 mm-rel kevesebb az átlagos értéknél. (Ez két év átlagos csapadékösszegének felel meg.) Hosszabb időszakra visszatekintve, a csapadékösszegeket ötéves periódüsokra átlagolva (2. ábra) kitűnik, hogy a hetvenes évek elejétől fokozatosan csökken a Csallóköz természetes úton történő vízellátottsága. Még a kiegyenlítettebb tízéves átlagolás is jól mutatja ezt a csökkenést. Általánosságban tehát elmondható, hogy a hatvanas évek végétől csökken az átlagos csapadékmennyiség, míg az utolsó tíz évben állandósult az aszályos klíma. A két utolsó év (1989-1990) csapadékhiánya pedig már kritikus méreteket ölt. Most nézzük közelebbről a két utolsó évet. Már 1989 szeptemberében az átlagos 44 mm csapadék helyett mindössze 17,5 mm hullott, emiatt az őszi vetés jóformán Csehszlovákia ideológiai és más okokból még a közelmúltban is több európai- és világszervezettől elzárkózott. Enyhén szólva nem vette szívesen, ha polgárai magánkezdeményezésből különféle nemzetközi kulturális, természetvédelmi stb. szervezettel kapcsolatot tartanak. A hivatalos érintkezés pedig gyakran csak formális volt, s nemritkán az arra kevésbé érdemesek képviselték az országot. így nem csoda, ha számos nyugati kulturális és természetvédelmi szervezetből, mozgalomból kimaradtunk. Sokáig közéjük tartozott az Európa Nostra (A mi Európánk) elnevezésű szervezet is, amely kontinensünk kulturális és természeti örökségének megóvásával foglalkozik, s szinte minden nyugateurópai országban van tagozata. Dr. Hans Georg Herberstein úrral, a szervezet egyik prominens személyiségével, ausztriai tagozatának, az Austria Nostra-nak elnökével szlovákiai látogatása során Komáromban találkoztam. A Duna menti kisvárosba ősz elején, az Együttélés politikai mozgalom meghívására jött el, hogy részt vegyen egy regionális környezetvédelmi tanácskozáson. Kérésemre rövid tájékoztatást adott az Európa- és az Austria Nostra tevékenységéről. - A szervezetet a hatvanas években az Európa Tanács kontinensünk kulturális és természeti örökségének megóvása céljából hozta létre. Ma már majdnem minden nyugat-európai országban népes tagozata, működik. Franciaországban például 900 ezer, Nagy-Britanniában 3 millió tagja van. Szeretnénk, ha Ausztriában a tagság létszáma a közeljövőben elérné a 100 ezret - közölte az Austria Nostra elnöke. Kérdésemre a továbbiakban elmondotta, hogy jelenleg legfontosabb feladatuknak az ifjúság megnyerését tartják. Szeretnék, ha körzetében minden iskola elvállalná egy-egy műemlék védelmét, gondozását, s ezt a gyerekek, tanárok, szülők, a hivatalok és a gazdasági körök segítségével közösen végeznék. Az Austria Nostra már eddig is több eredménnyel büszkélkedhet - jelentette ki Herberstein úr. Sikeresen újítottak fel több műemlékvárost, köztük Salzkammergut egyik gyöngyszemét, Hallstattot, Krems óvárosát stb. Az angliai tagozat pedig olyan érdemeket mondhat a magáénak, mint a skóciai Edinburgh vagy a világhírű Stonehenge védelme. Beszélgetésünk során Herberstein úr megjegyezte, hogy tevékenységüket nemcsak a városok, szobrok, és egyéb műemlékek megmentésének szentelik. Az európai örökség éppoly fontos részének tekintik a természetet is, legyen az ősi állapotokat őrző természetvédelmi terület vagy úgynevezett kulturlandschaft - kultúrtáj. Mivel eddig a Duna Menti Trilaterális Nemzeti Park létrehozását kezdeményező szervezetek között az Austria Nostra nevével nem találkoztam, megkérdeztem az elnököt, csatlakoznak-e ehhez a csehszlovák, magyar, osztrák közös kezdeményezéshez. Válasza egyértelműen igen volt. Véleménye szerint a vizerűművek nem egy esetben negatív hatással vannak a tájra. így történt ez például náluk Greifensteinnél, ahol a neves Nobeldíjas tudós, a nemrégiben elhunyt Konrád Lorenz nevelkedett. A kár nemritkán nagyobb, mint a haszon. Herberstein úr azonban bízik a nyilvánosság erejében, amely Ausztriában már többször befolyásolta a kormány döntését. Beszélgetésünk végén hangsúlyozta, hogy a műszakiés természettudományoknak, a gazdasági köröknek elsősorban a természet revitalizációjában, „újra élesztésében" kellene részt vállalnia. -pr-