Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-05 / 208. szám, szerda

— TÁVMÁSOLÓK - KÖZELRŐL Haza költöztetik a munkát A világ távközlésének összehangolásáért felelős Nemzetközi Távíró és Távbeszélő Tanácsadó Bizottság (CCITT) három új szolgálatot sorolt teleinformatikai tennivalói közé. Ezek a teletex, a vidéotex és a fakszimile, melyek közös jellemzője, hogy az információ egyszerű átvitelén túl annak magasabb szintű feldolgozásáról is gondoskodnak. Közülük is a legnagyobb múltra a fakszimile (távmásoló, telefax) tekint vissza. AZ ÓRÁSMESTER ELSŐSÉGE Az első távmásoló készüléket egy skót órásmester, Alexander Bain készítette a múlt század közepén. Igazi fejlődése 1968-ban kezdődött, amikor a CCITT kiadta aktuális ajánlásait, amelyekben szabványosította a fakszimile-csoportokat és -működésmódokat, meghatározta az igénybe vehető távközlő hálózatokat, garantálva ezzel a berendezések világméretű kompatibilitását. Ez azt jelenti, hogy számos más rendszerrel összekapcsolva működtethetők. A készülék fejlesztése Japánban kezdődött. A műszaki fejlődés itt tette lehetővé a rendkívül bonyolultan, csúcstechnológiával készülő célszámítógépek létrehozását. A hetvenes évek elején már néhány ezer, kisebb asztal nagyságú készülék üzemelt a világon. Alig másfél évtized alatt a készülékek mérete írógép nagyságúra zsugorodott, működési elvükben a digitális technikára tértek át, és számuk ma már meghaladja a tízmilliót! A személyi számítógépek és a terminálok, valamint a telefaxok elterjedése mind több irodista, műszaki rajzoló, iparművész és még számos szakma képviselője számára teszi lehetővé, hogy a mindennapi munkába járás helyett otthon dolgozzon. A szellemi munka eredményét számítógépen vagy telefaxon másodpercek alatt eljuttathatja a cégéhez, illetve a világ bármely pontjára. Felmérések szerint az otthoni munka hatékonysága jóval nagyobb, mint a munkahelyié, s a cégek számára hosszabb távon jelentős költségmegtakarítással is jár. Kevesebb irodai férőhelyre van szüksége a teledolgozókat is foglalkoztató vállalatoknak, ugyanakkor ra, s jelentős beruházásokra van szükség. A teledolgozók számára a cégeknek meg kell vásárolniuk a számítógép terminálokat, a személyi számítógépeket, a telefaxokat, s náluk is megfelelő eszközöknek kell lenniük az elektronikus úton érkező információk fogadására és feldolgozására. VALÓSÁGHŰ ÁTVITEL A távmásoló másodlagos felhasználás révén nyújtható távközlési szolgáltatások csoportjába tartozik, hasonlóan, mint a teletex, videotex, videotelefon, videokonferencia vagy a képújság. Nem postai alapszolgáltatás, nemzetközi szinten a rajzok, kéziratok valósághű átvitelére szolgál. A távmásolás papírra rajzolt ábrák, kézzel vagy géppel írt szövegek, grafikák távbeszélő-hálózaton keresztüli továbbítását és adott minőségi korlátok közötti reprodukálását teszi lehetővé. így olyan információk átvitele is megoldható, amelyek továbbítása más távközlési eszközzel csak nehezen vagy egyáltalán nem valósítható meg. A rendszer működéséhez nem kell külön központi berendezés és speciális hálózat, csupán a távbeszélő-hálózatra és távmásoló-készülékekre van szükség. A távmásolás alatt a telefonkapcsolat is megmaradhat, így a vonal a távmásolással váltakozva, beszélgetés továbbítására is használható. A szolgáltatásnyújtás szempontjából kétféle készüléket különböztetünk meg. A posta a saját tulajdonában lévő készülékeket a postahivatalokban helyezi el, ahol megfelelő díj ellenében azokról bárki feladhat távmásolatot. Ez az ún. postafax vagy burofax-szolgálat. A másik a telefax-szolgálat, ahol a készülékek az előfizetők tulajdonában vannak. PANASZKODNAK A POSTÁK Nem panaszkodhatnak a kedvezőtlen üzletekre az irodai elektronikus berendezések gyártásával foglalkozó (elsősorban amerikai és japán) vállalatok, amelyek szinte minden hónapban új termékekkel jelennek meg a piacon. Panaszkodnak viszont a posták, mert egyre inkább tért hódít az elektronikus levelezés. A felgyorsult élet mind kevésbé teszi lehetővé a levelek, műszaki dokumentumok, szerződések rendes postai útját. Egyre több cég továbEgy a sok közül: a Minolta fax 250 csökkennek a fűtési, világítási és egyéb költségek is. A munkavállalók nagyobbik része számára az otthoni munka többek között azért is előnyős, mert nem kell közlekedniük, attól tartaniuk, hogy elkésnek a munkából, s a számítógép mellett jut idő az otthoni teendők ellátására is. Viszonylag ritkán kell bejárni a vállalathoz, kevés az értekezlet, összességében tehát meglehetősen kötetlen a munkaidő. Újabban nemcsak a hölgyek, a gyermekes anyák, hanem több férfi dolgozó is szívesen költözik haza munkájával. Az Egyesült Államokban jelenleg mintegy ötmillióan végeznek saját otthonukban „kihelyezett munkát", s az előrejelzések szerint ez a szám a kilencvenes évek végére megnégyszereződik. Az ezredfordulón a fejlett tőkés országok irodai népességének egyötöde fogja otthonról „táplálni" cégét. Ehhez persze korszerű techniká(Archív felvétel) bítja üzleti leveleit számítógépen keresztül, s a feladástól számítva, néhány másodpercen belül a társgép nyomtatója már közli is a küldeményt. Telefaxokon viszont aláírt szerződéseket, műszaki rajzokat és természetesen leveleket lehet továbbítani - napjainkban már színes kivitelben is. Tehát nem véletlen/hogy a világ vezető gyorsposta vállalatai (Federal Express, DHL, Emery) fő ellenségüknek a telefaxot tartják: ezek a cégek 24-48 óra alatt juttatják el a világ bármely részére a „gyorsküldeményeket", a telefax viszont ugyanezt a szolgáltatást oldalanként 20 másodperc alatt végzi. Számítások szerint manapság a fejlett ipari országokban a cégek közötti levelezés 15 százaléka már elektronikus úton történik, s az évtized közepére ez az arány eléri majd a 30-40 százalékot. Csehszlovákiában is mind több vállalat rendelkezik telefaxszal. A masina hazai terjedését nem anyagi okok, hanem a telefonhálózat szűk keresztmetszete lassítja. A telefax ugyanis telefonvonalakon keresztül működik. Piacára a fokozatos árleszállítás és a minőségi kínálat javulása jellemző. Amíg 1983-ban még 3000 dollár körül alakult egy távmásoló ára, addig ma egy-egy ilyen egyszerűbb berendezés 5-600 dollárért vásárolható meg. Gyártásában és felhasználásában egyaránt Japán a világelső. A Matsushita, a Canon, a Minolta, a Panasonic, a NEC, a Ricoh és a többiek adják a világtermelés 95 százalékát. A szigetországban használják a világon jelenleg üzemelő faxok 40 százalékát, vállalatainak 97 százaléka rendelkezik már távmásolóval. NEM LUXUSCIKK Néhány évvel ezelőtt a mobil telefon, a telefax s a gépkocsiba szerelhető számítógép még státusszimbóliumnak számított. Az irodai forradalom bővülő „fegyvertára" ma már nem számít luxusnak, A gyors információtovábbítás és -feldolgozás ugyanis a élesedő nemzetközi versenyben a vállalat eredményes mű^ ködésének fontos feltétele. Üzleti szempontból hátrányos helyzetbe kerül a hazai és a külföldi piacokon az a cég, amely nem tart lépést az irodatechnika fejlődésével. Ami a hazai kínálatot és árakat illeti, nincs okunk a borúlátásra. Legutóbb a pozsonyi Incheba kiállításon is bemutattak néhány telefaxot. A Rempo vállalat CANON 250 márkájú telefaxokat kínál, melyek 71 000 koronáért vásárolhatók meg. Ez a 6,4 kg súlyú asztali csodamasina egy A4 oldalt 12-18 másodperc alatt továbbít, 16 árnyalatot tud megkülönböztetni, 6 db A4 formátumú oldal tartalma fér be a vételi memóriájába. A DATASYSTEM ajánlatában található például a XEROX 7006 típusú telefax. Súlya 4,5 kilogramm, 50 ezer koronába kerül. Egyébként hazánk a Marubeni Corporation üzleti cég közreműködésével 19 éve tart fenn kapcsolatokat a CANON céggel. Ami a CANON termékcsaládot illeti, a FAX 80, FAX 230, FAX 270 és FAX 450 típusok után a sort a legújabb, nagyteljesítményű FAX 750 zárja. Egyre nagyobb méreteket ölt a irodai elektronikai forradalom. Az elektronizált levelezés, a szövegszerkesztők, a személyi számítógépek, a telefaxok, a hordozható telefonok, a másológépek nemcsak a munkakörülményeket, hanem az iroda és a dolgozó viszonyát is számottevően megváltoztatják. És ennek ezernyi megnyilvánulása van a gyakorlati életben. IZSÓF CS. BÉLA 0) a> $ š es b -Q) Egyre több a munkanélküli Helyzetkép a Galántai járásból • Az üzemek szakképzett dolgozókat keresnek Az önfinanszírozás és a piacgazdálkodásra való átállás szükségessé teszi a belső tartalékok feltárását, s a munkaerővel való jobb gazdálkodást. Ennek következménye, hogy a nem produktív erőt elbocsátják, s ez napjainkban már valós munkanélküliséget okoz. A múlt év végén törvény született a munkanélküli segélyről. Milyen a helyzet a Galántai járásban, efelől érdeklődtünk Jozef Krajčítól, a jnb munkaügyi osztályának vezetőjénél. • Közel vannak a szlovák fővároshoz, ami minden bizonnyal befolyásolja a foglalkoztatást. Hány munkanélkülit tartanak jelenleg nyilván? - Egy augusztus végi kimutatás szerint járásunkban száz ember kap munkanélküli segélyt. írásban további 278 olyan személy is kérte a segély folyósítását, akiknek felmondtak, ebből 148-an műszakigazdasági dolgozók. Számításunk szerint augusztus végéig a munkanélküli segélyre több mint fél millió koronát fordítunk. • Az üzemekben, a vállalatoknál csupán elbocsátanak dolgozókat, vagy fel is vesznek újakat? - A hivatalunk 2119 munkát kereső állampolgárt tart nyilván, de a szabad munkahelyek száma mintegy másfél ezerrel több. Hogy akkor miért nem találnak mégis munkát az emberek? A privatizálás következtében a legjobb szakemberekből vállalkozók lettek, az ő helyük betöltetlen, csakhogy a munkahelyet kereI . ermekkoromra emlékezvén, a kötődések finom fonalait bontogatom, s érzem, e kötődések sorozata visszavonhatatlanul csallóközivé szőtt engem. Európára csak mint pozsony-eperjesi „nyithatok". Más módom nincs a megközelítésre. Gyökerek. Gyökér, amely visszanyúlik egészen a Kis-Duna partjára, Nosztalgia csupán ahol egykoron a világot fedeztem fel (s fedezem fel újra és újra). így kezdődött: a víznek mindig két partja van. A másik megközelíthetetlen. Az itteni part lehetek én. A folyó a leküzdhetetlen távolság. A tartózkodás, az önkritikus mértéktartás távolsága. Közben: méltóság. Másként megközelítve: az, hogy miként lesz az ember nagyölvediként világpolgár. A mód, hogyan közelít és valósítja meg mindezt: lehetőség. Nem ígéret, nem garancia. ítélet is egyben. Sose leszek más. A szembesülés hiánya. A szembenézés bátortalansága. Az ember hiányérzete. Nem ok. Okozat. „A repülés - olyan mintha repülnél". Ennyi. Marad a mintha. Aztán megpróbálunk róla elfeledkezni, hogy ez édeskevés. Mintha - csúsztatások sorozata. Közben elfeledkezünk róla, hogy a dolgok szövődnek tovább. Nem fajulnak, csak alakulnak. Az időben mindig van objektív és szubjektív valóság. Minden pillanat a történelem keresztmetszete lehet. Lehet. A történelem: ítéletek sorozata. (Objektív és szubjektív tényállás - mondjuk így.) Másként: a kimondott értelmezés mindig igazabb a ki nem mondottaknál, s itt az igazság fogalmával legyünk nagyvonalúak, s nézzük másik oldalról. A ki nem mondott nem lehet érvényes. Igen, itt van a vákuum a kimondott, s az elgondolt közt. Mindez azonban a társadalom közéleti asztalán kerül terítékre, így a dolgok mindjárt más megítélés alá esnek. Valami innen mégis hiányzik. (Hiába teszünk úgy, mintha.) Nagyvonalakban talán az, hogy a dolgokat rangsorolni tudjuk. Fontossági sorrend. Hiányzik belőlünk a fölény, hogy átlássuk mindezt. A fölény, mint magabiztosság. Az egészséges magabiztosság, mely kiindulópont és a megközelítés módja lehetne. Lehetőség, esély, hogy önmagunk szemébe nézhessünk. A Kis-Duna. Apró erecske. Ma. r\ holnap eltűnik. Szépen, lassan. Megszűnik a két part, a Sziget is. Másként: a távolságtartás. Világpolgár leszek. Vadakat terelő juhász... Mórocz Mária sők között túlsúlyban vannak azok, akik nem rendelkeznek szakmával és csaknem 700-an műszaki-gazdasági beosztásban szeretnének dolgozni. Ez okozza tehát az ellentmondást. • A közép- és főiskolát végzett fiatalokat el tudják helyezni? -Járásunkban az idén 527-en végeztek. Hogy közülük hányan tanulnak tovább, illetve találtak már munkát, azt jelenleg még nem tudom megmondani, pontosabb képet szeptemberben kapunk. Eddig közülük 105-en folyamodtak munkanélküli segélyért, ebből 19-en főiskolát végeztek. Azt hiszem, hogy számuk néhány hét múlva akár a duplájára is megnövekedhet. Nem kis gondot okoznak azok, akik a polgári szolgálatot választották. Járásunkban 113-an vannak, de sem az egészségügy, sem pedig a szociális létesítmények nem tartanak igényt munkájukra. Ezt a kérdést kormányszinten kellene megoldani, mert az említett fiatalok egy része előzetesen megszakította munkaviszonyát. • Mi történt azokkal, akik az amnesztia következtében tértek vissza lakóhelyükre, találtak-e munkát a számukra? -Azt hiszem, ezek az emberek különös helyzetben vannak. Két okból is. Egy részük szeretne munkát vállalni, de idegenkednek tőlük a munkaadók, a többiek pedig nem szándékoznak munkába állni. Egyébként ezt támasztja alá az a tény is, hogy 220-an folyamodtak szociális segélyért, de a mi hivatalunkat csak 107-en keresték fel. • Megnövekedett a munkaügyi hivatal forgalma. Növekedett a munkatársak száma? - Nem. Szó volt arról, hogy számítógépet kapunk, ami megkönnyítené a munkánkat, de eddig ez nem történt meg. Azt hiszem, a területi átszervezésig lényegesebb változást nem várhatunk. Igyekszünk megfelelni a megnövekedett igényeknek. Munkatársaimmal együtt rendszeresen meglátogatjuk az üzemeket, hogy tájékozódjunk, s amit lehet, helyben elintézzünk. A tények azonban tények maradnak. Növekszik a munkanélküliek száma, a gondokat egy megfelelő átképzési rendszer kiépítésével lehetne mérsékelni. (németh) ÚJ SZÚ 4' 1990. IX. 6.