Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-05 / 208. szám, szerda

— TÁVMÁSOLÓK - KÖZELRŐL Haza költöztetik a munkát A világ távközlésének össze­hangolásáért felelős Nemzetközi Távíró és Távbeszélő Tanácsadó Bizottság (CCITT) három új szol­gálatot sorolt teleinformatikai ten­nivalói közé. Ezek a teletex, a vi­déotex és a fakszimile, melyek közös jellemzője, hogy az infor­máció egyszerű átvitelén túl an­nak magasabb szintű feldolgozá­sáról is gondoskodnak. Közülük is a legnagyobb múltra a fakszi­mile (távmásoló, telefax) tekint vissza. AZ ÓRÁSMESTER ELSŐSÉGE Az első távmásoló készüléket egy skót órásmester, Alexander Bain ké­szítette a múlt század közepén. Iga­zi fejlődése 1968-ban kezdődött, amikor a CCITT kiadta aktuális aján­lásait, amelyekben szabványosította a fakszimile-csoportokat és -műkö­désmódokat, meghatározta az igénybe vehető távközlő hálózato­kat, garantálva ezzel a berendezé­sek világméretű kompatibilitását. Ez azt jelenti, hogy számos más rend­szerrel összekapcsolva működtet­hetők. A készülék fejlesztése Japán­ban kezdődött. A műszaki fejlődés itt tette lehetővé a rendkívül bonyolul­tan, csúcstechnológiával készülő célszámítógépek létrehozását. A hetvenes évek elején már néhány ezer, kisebb asztal nagyságú készü­lék üzemelt a világon. Alig másfél évtized alatt a készülékek mérete írógép nagyságúra zsugorodott, mű­ködési elvükben a digitális techniká­ra tértek át, és számuk ma már meghaladja a tízmilliót! A személyi számítógépek és a terminálok, valamint a telefaxok elterjedése mind több irodista, mű­szaki rajzoló, iparművész és még számos szakma képviselője számá­ra teszi lehetővé, hogy a mindennapi munkába járás helyett otthon dol­gozzon. A szellemi munka eredmé­nyét számítógépen vagy telefaxon másodpercek alatt eljuttathatja a cé­géhez, illetve a világ bármely pontjá­ra. Felmérések szerint az otthoni munka hatékonysága jóval na­gyobb, mint a munkahelyié, s a cé­gek számára hosszabb távon jelen­tős költségmegtakarítással is jár. Kevesebb irodai férőhelyre van szüksége a teledolgozókat is foglal­koztató vállalatoknak, ugyanakkor ra, s jelentős beruházásokra van szükség. A teledolgozók számára a cégeknek meg kell vásárolniuk a számítógép terminálokat, a sze­mélyi számítógépeket, a telefaxokat, s náluk is megfelelő eszközöknek kell lenniük az elektronikus úton ér­kező információk fogadására és fel­dolgozására. VALÓSÁGHŰ ÁTVITEL A távmásoló másodlagos felhasz­nálás révén nyújtható távközlési szolgáltatások csoportjába tartozik, hasonlóan, mint a teletex, videotex, videotelefon, videokonferencia vagy a képújság. Nem postai alapszolgál­tatás, nemzetközi szinten a rajzok, kéziratok valósághű átvitelére szolgál. A távmásolás papírra rajzolt áb­rák, kézzel vagy géppel írt szöve­gek, grafikák távbeszélő-hálózaton keresztüli továbbítását és adott mi­nőségi korlátok közötti reprodukálá­sát teszi lehetővé. így olyan informá­ciók átvitele is megoldható, amelyek továbbítása más távközlési eszköz­zel csak nehezen vagy egyáltalán nem valósítható meg. A rendszer működéséhez nem kell külön köz­ponti berendezés és speciális háló­zat, csupán a távbeszélő-hálózatra és távmásoló-készülékekre van szükség. A távmásolás alatt a tele­fonkapcsolat is megmaradhat, így a vonal a távmásolással váltakozva, beszélgetés továbbítására is hasz­nálható. A szolgáltatásnyújtás szempont­jából kétféle készüléket különbözte­tünk meg. A posta a saját tulajdoná­ban lévő készülékeket a postahiva­talokban helyezi el, ahol megfelelő díj ellenében azokról bárki feladhat távmásolatot. Ez az ún. postafax vagy burofax-szolgálat. A másik a telefax-szolgálat, ahol a készülé­kek az előfizetők tulajdonában vannak. PANASZKODNAK A POSTÁK Nem panaszkodhatnak a kedve­zőtlen üzletekre az irodai elektroni­kus berendezések gyártásával fog­lalkozó (elsősorban amerikai és ja­pán) vállalatok, amelyek szinte min­den hónapban új termékekkel jelen­nek meg a piacon. Panaszkodnak viszont a posták, mert egyre inkább tért hódít az elektronikus levelezés. A felgyorsult élet mind kevésbé teszi lehetővé a levelek, műszaki doku­mentumok, szerződések rendes postai útját. Egyre több cég továb­Egy a sok közül: a Minolta fax 250 csökkennek a fűtési, világítási és egyéb költségek is. A munkavállalók nagyobbik része számára az otthoni munka többek között azért is előnyős, mert nem kell közlekedniük, attól tartaniuk, hogy elkésnek a munkából, s a szá­mítógép mellett jut idő az otthoni teendők ellátására is. Viszonylag rit­kán kell bejárni a vállalathoz, kevés az értekezlet, összességében tehát meglehetősen kötetlen a munkaidő. Újabban nemcsak a hölgyek, a gyer­mekes anyák, hanem több férfi dol­gozó is szívesen költözik haza mun­kájával. Az Egyesült Államokban jelenleg mintegy ötmillióan végeznek saját otthonukban „kihelyezett munkát", s az előrejelzések szerint ez a szám a kilencvenes évek végére meg­négyszereződik. Az ezredfordulón a fejlett tőkés országok irodai népes­ségének egyötöde fogja otthonról „táplálni" cégét. Ehhez persze korszerű techniká­(Archív felvétel) bítja üzleti leveleit számítógépen ke­resztül, s a feladástól számítva, né­hány másodpercen belül a társgép nyomtatója már közli is a külde­ményt. Telefaxokon viszont aláírt szerző­déseket, műszaki rajzokat és termé­szetesen leveleket lehet továbbítani - napjainkban már színes kivitelben is. Tehát nem véletlen/hogy a világ vezető gyorsposta vállalatai (Fede­ral Express, DHL, Emery) fő ellensé­güknek a telefaxot tartják: ezek a cé­gek 24-48 óra alatt juttatják el a vi­lág bármely részére a „gyorskülde­ményeket", a telefax viszont ugyan­ezt a szolgáltatást oldalanként 20 másodperc alatt végzi. Számítások szerint manapság a fejlett ipari or­szágokban a cégek közötti levelezés 15 százaléka már elektronikus úton történik, s az évtized közepére ez az arány eléri majd a 30-40 százalékot. Csehszlovákiában is mind több vállalat rendelkezik telefaxszal. A masina hazai terjedését nem anyagi okok, hanem a telefonháló­zat szűk keresztmetszete lassítja. A telefax ugyanis telefonvonalakon keresztül működik. Piacára a foko­zatos árleszállítás és a minőségi kínálat javulása jellemző. Amíg 1983-ban még 3000 dollár körül ala­kult egy távmásoló ára, addig ma egy-egy ilyen egyszerűbb berende­zés 5-600 dollárért vásárolható meg. Gyártásában és felhasználásá­ban egyaránt Japán a világelső. A Matsushita, a Canon, a Minolta, a Panasonic, a NEC, a Ricoh és a többiek adják a világtermelés 95 százalékát. A szigetországban használják a világon jelenleg üze­melő faxok 40 százalékát, vállalatai­nak 97 százaléka rendelkezik már távmásolóval. NEM LUXUSCIKK Néhány évvel ezelőtt a mobil tele­fon, a telefax s a gépkocsiba szerel­hető számítógép még státusszimbó­liumnak számított. Az irodai forrada­lom bővülő „fegyvertára" ma már nem számít luxusnak, A gyors infor­mációtovábbítás és -feldolgozás ugyanis a élesedő nemzetközi ver­senyben a vállalat eredményes mű^ ködésének fontos feltétele. Üzleti szempontból hátrányos helyzetbe kerül a hazai és a külföldi piacokon az a cég, amely nem tart lépést az irodatechnika fejlődésével. Ami a hazai kínálatot és árakat illeti, nincs okunk a borúlátásra. Leg­utóbb a pozsonyi Incheba kiállításon is bemutattak néhány telefaxot. A Rempo vállalat CANON 250 márkájú telefaxokat kínál, melyek 71 000 koronáért vásárolhatók meg. Ez a 6,4 kg súlyú asztali csodamasi­na egy A4 oldalt 12-18 másodperc alatt továbbít, 16 árnyalatot tud megkülönböztetni, 6 db A4 formátu­mú oldal tartalma fér be a vételi memóriájába. A DATASYSTEM ajánlatában ta­lálható például a XEROX 7006 típu­sú telefax. Súlya 4,5 kilogramm, 50 ezer koronába kerül. Egyébként hazánk a Marubeni Corporation üzleti cég közreműkö­désével 19 éve tart fenn kapcsolato­kat a CANON céggel. Ami a CANON termékcsaládot illeti, a FAX 80, FAX 230, FAX 270 és FAX 450 típusok után a sort a legújabb, nagyteljesít­ményű FAX 750 zárja. Egyre nagyobb méreteket ölt a irodai elektronikai forradalom. Az elektronizált levelezés, a szö­vegszerkesztők, a személyi szá­mítógépek, a telefaxok, a hordoz­ható telefonok, a másológépek nemcsak a munkakörülményeket, hanem az iroda és a dolgozó vi­szonyát is számottevően megvál­toztatják. És ennek ezernyi meg­nyilvánulása van a gyakorlati életben. IZSÓF CS. BÉLA 0) a> $ š es b -Q) Egyre több a munkanélküli Helyzetkép a Galántai járásból • Az üzemek szakképzett dolgozókat keresnek Az önfinanszírozás és a piacgazdálkodásra való átállás szükségessé teszi a belső tartalékok feltárását, s a munkaerővel való jobb gazdálko­dást. Ennek következménye, hogy a nem produktív erőt elbocsátják, s ez napjainkban már valós munkanélküliséget okoz. A múlt év végén törvény született a munkanélküli segélyről. Milyen a helyzet a Galántai járásban, efelől érdeklődtünk Jozef Krajčítól, a jnb munkaügyi osztályának vezető­jénél. • Közel vannak a szlovák fővá­roshoz, ami minden bizonnyal befo­lyásolja a foglalkoztatást. Hány munkanélkülit tartanak jelenleg nyilván? - Egy augusztus végi kimutatás szerint járásunkban száz ember kap munkanélküli segélyt. írásban to­vábbi 278 olyan személy is kérte a segély folyósítását, akiknek fel­mondtak, ebből 148-an műszaki­gazdasági dolgozók. Számításunk szerint augusztus végéig a munka­nélküli segélyre több mint fél millió koronát fordítunk. • Az üzemekben, a vállalatoknál csupán elbocsátanak dolgozókat, vagy fel is vesznek újakat? - A hivatalunk 2119 munkát kere­ső állampolgárt tart nyilván, de a szabad munkahelyek száma mint­egy másfél ezerrel több. Hogy akkor miért nem találnak mégis munkát az emberek? A privatizálás következté­ben a legjobb szakemberekből vál­lalkozók lettek, az ő helyük betöltet­len, csakhogy a munkahelyet kere­I . ermekkoromra emlékezvén, a kötődések finom fonalait bontogatom, s érzem, e kötődések so­rozata visszavonhatatlanul csallóközivé szőtt engem. Európára csak mint po­zsony-eperjesi „nyithatok". Más módom nincs a megközelítés­re. Gyökerek. Gyökér, amely vissza­nyúlik egészen a Kis-Duna partjára, Nosztalgia csupán ahol egykoron a világot fedeztem fel (s fedezem fel újra és újra). így kezdődött: a víznek mindig két partja van. A másik megközelíthetetlen. Az itteni part lehe­tek én. A folyó a leküzdhetetlen távol­ság. A tartózkodás, az önkritikus mér­téktartás távolsága. Közben: méltóság. Másként megközelítve: az, hogy mi­ként lesz az ember nagyölvediként vi­lágpolgár. A mód, hogyan közelít és valósítja meg mindezt: lehetőség. Nem ígéret, nem garancia. ítélet is egyben. Sose leszek más. A szembesülés hiánya. A szembe­nézés bátortalansága. Az ember hiány­érzete. Nem ok. Okozat. „A repülés - olyan mintha repülnél". Ennyi. Marad a mintha. Aztán megpró­bálunk róla elfeledkezni, hogy ez édes­kevés. Mintha - csúsztatások sorozata. Közben elfeledkezünk róla, hogy a dol­gok szövődnek tovább. Nem fajulnak, csak alakulnak. Az időben mindig van objektív és szubjektív valóság. Minden pillanat a történelem keresztmetszete lehet. Lehet. A történelem: ítéletek so­rozata. (Objektív és szubjektív tényállás - mondjuk így.) Másként: a kimondott értelmezés mindig igazabb a ki nem mondottaknál, s itt az igazság fogalmá­val legyünk nagyvonalúak, s nézzük másik oldalról. A ki nem mondott nem lehet érvényes. Igen, itt van a vákuum a kimondott, s az elgondolt közt. Mind­ez azonban a társadalom közéleti asz­talán kerül terítékre, így a dolgok mind­járt más megítélés alá esnek. Valami innen mégis hiányzik. (Hiába teszünk úgy, mintha.) Nagyvonalakban talán az, hogy a dolgokat rangsorolni tudjuk. Fontossági sorrend. Hiányzik belőlünk a fölény, hogy átlássuk mind­ezt. A fölény, mint magabiztosság. Az egészséges magabiztosság, mely kiin­dulópont és a megközelítés módja le­hetne. Lehetőség, esély, hogy önma­gunk szemébe nézhessünk. A Kis-Duna. Apró erecske. Ma­. r\ holnap eltűnik. Szépen, las­san. Megszűnik a két part, a Sziget is. Másként: a távolságtartás. Világpolgár leszek. Vadakat terelő juhász... Mórocz Mária sők között túlsúlyban vannak azok, akik nem rendelkeznek szakmával és csaknem 700-an műszaki-gaz­dasági beosztásban szeretnének dolgozni. Ez okozza tehát az ellent­mondást. • A közép- és főiskolát végzett fiatalokat el tudják helyezni? -Járásunkban az idén 527-en végeztek. Hogy közülük hányan ta­nulnak tovább, illetve találtak már munkát, azt jelenleg még nem tu­dom megmondani, pontosabb képet szeptemberben kapunk. Eddig kö­zülük 105-en folyamodtak munka­nélküli segélyért, ebből 19-en főis­kolát végeztek. Azt hiszem, hogy számuk néhány hét múlva akár a duplájára is megnövekedhet. Nem kis gondot okoznak azok, akik a pol­gári szolgálatot választották. Járá­sunkban 113-an vannak, de sem az egészségügy, sem pedig a szociális létesítmények nem tartanak igényt munkájukra. Ezt a kérdést kormány­szinten kellene megoldani, mert az említett fiatalok egy része előzete­sen megszakította munkaviszonyát. • Mi történt azokkal, akik az am­nesztia következtében tértek vissza lakóhelyükre, találtak-e munkát a számukra? -Azt hiszem, ezek az emberek különös helyzetben vannak. Két ok­ból is. Egy részük szeretne munkát vállalni, de idegenkednek tőlük a munkaadók, a többiek pedig nem szándékoznak munkába állni. Egyébként ezt támasztja alá az a tény is, hogy 220-an folyamodtak szociális segélyért, de a mi hivata­lunkat csak 107-en keresték fel. • Megnövekedett a munkaügyi hivatal forgalma. Növekedett a mun­katársak száma? - Nem. Szó volt arról, hogy szá­mítógépet kapunk, ami megkönnyí­tené a munkánkat, de eddig ez nem történt meg. Azt hiszem, a területi átszervezésig lényegesebb válto­zást nem várhatunk. Igyekszünk megfelelni a megnövekedett igé­nyeknek. Munkatársaimmal együtt rendszeresen meglátogatjuk az üze­meket, hogy tájékozódjunk, s amit lehet, helyben elintézzünk. A tények azonban tények maradnak. Növek­szik a munkanélküliek száma, a gondokat egy megfelelő átképzési rendszer kiépítésével lehetne mér­sékelni. (németh) ÚJ SZÚ 4' ­1990. IX. 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom