Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-27 / 227. szám, csütörtök

FELELŐSSÉGET ÉRZÜNK A NEMZETKÖZI KÖZÖSSÉG JÖVŐJÉÉRT (Folytatás az 1. oldalról) elleni merényletet. Ezeket a játékszabályokat az ENSZ Alapokmánya is rögzíti. S.ha már végre eljutottunk odáig, hogy egy nyelven kezdünk beszélni, nem szabadna elszalasztani ezt az alkalmat. Aki ezt nem érti vagy nem akarja érteni, aki saját pillanatnyi érdekeit követve akar visszaélni a helyzettel, az nemcsak ezt a lehetőséget és a nemzetközi közösséget veszélyezteti, hanem saját magát is. A csehszlovák külpolitika ma már független, és készen áll arra, hogy vállalja a felelősség reá eső részét a nemzetközi közösség jövőjéért. Ennek kapcsán említette külügyminiszterünk, hogy először szomszédainkkal kellett normalizálni kapcsolatainkat, csatlakozni akarunk az európai integrációs folyamatokhoz, aktívan részt kívánunk vállalni az emberi jogok közös mércéinek kimunkálásában. Az Európa Tanács teljes jogú tagjaivá szeretnénk válni, s hozzájárulni a helsinki folyamat intézményesítéséhez. Ezért is ajánlottuk fel, hogy Prágában legyen az európai biztonsági és együttműködési értekezlet titkársága. Érdekünk az egységes Európa, s ebből fakad a német egyesítéssel kapcsolatos álláspontunk is. A németek önrendelkezési jogának megvalósulását a demokratikus fejlődés eredményének tartjuk. Csehszlovákia támogatja az ENSZ békeerőfeszítéseit. Készen állunk arra, hogy a jövő év elejétől a BT felkérésére katonai egységet küldjünk az ENSZ békefenntartó erőinek soraiba. Készen állunk arra, hogy részt vállaljunk a konfliktusos helyzetek megoldásában, ha erre felkérnek bennünket. A fegyverzetkorlátozási megállapodásokhoz bizalomerősítő intézkedésekre van szükség. Ezért az ENSZ módszereivel összhangban a jövőben is nyilvánosságra hozzuk a katonai kiadá(ČSTK) - A világszervezet közgyűlésén Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter szintén kedden mondta el beszédét, amelyben elemezte napjaink legégetőbb problémáit a perzsa-öbölbeli válságtól egészen a környezetvédelemig. Azt fejtegette, hogy az elmúlt időszakban a világban számos politikai változás történt, s ezek motorjának a szovjet-amerikai viszony új jellegét nevezte. Irak Kuvait elleni agressziója épp e pozitív változásokra mért csapást. Ha a világ nem talál választ erre a cselekedetre és nem oldja meg a helyzetet, akkor Sevardnadze szerint a civilizáció 50 évvel visszafejlődik. Szokatlanul kemény hangnemben szólt Bagdadról, hangsúlyozva, hogy az ENSZ rendelkezik megfelelő hatalommal, erővel az agresszív aktusok lehetetlenné tételére. Ezt az erőt akkor lehet alkalmazni, ha folytatódik Kuvait Irak általi illegális megszállása. Azzal vádolta az iraki vezetést, hogy Kuvait augusztus 2-án történt lerohanásával „senki által ki sainkra vonatkozó adatokat. A genfi leszerelési konferencián hozzájárulunk a nemzetközileg kötelező érvényű dokumentumok kimunkálásához. Ezzel kapcsolatban külügyminiszterünk számos olyan nemzetközi okmányt említett, amelyekhez a közeljövőben Csehszlovákia is csatlakozni kíván. A továbbiakban megemlítette például, hogy Václav Havel csehszlovák államfő abban Telefoto: ČSTK/AP az üzenetben, amelyet Jacques Delors-hoz, az Európai Közösségek bizottságának elnökéhez intézett, már javasolta: az EK a középés kelet-európai országokkal közösen dolgozza ki az ökológiai problémák kontinentális megoldásának programját. Jirí Dienstbier emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi kérdések megoldásának alfája és ómegája a pénz. Tartani lehet attól, hogy a perzsaöbölbeli válság miatt korlátozni kell a fejlesztési segélyeket. A növekvő olajárak miatt sok országban már úgy is kritikussá vált a helyzet. A megoldást nemcsak a fejlődő világnak nyújtott ajándékok és kölcsönök jelenthetik. Más utakat is kell nem provokált agressziót hajtott végre." Bagdad bekebelezte a szomszédos szuverén államot, emberek ezreit ejtette túszul, s a tömegpusztító fegyverek bevetésével fenyegetőzve szinte példátlan zsarolást folytat. Mindehhez hozzáfűzte, a katonai erő alkalmazása előtt ki kell használni a nyomás összes politikai, nem katonai formáit Bagdad ellen, beleértve a gazdasági intézkedéseket is. A szovjet diplomácia vezetője leszögezte, létre kell hozni az ENSZ Biztonsági Tanácsának katonai bizottságát, s a szovjet kormány nevében felszólította az iraki vezetést, térjen vissza a józan észhez, tanúsítson felelős, emberi magatartást a jogok és törvények tiszteletben tartását követő felhívások iránt, legyen tekintettel az iraki népre, amely bizonyára nyugalomra, békére, jószomszédságra vágyik. Azoknak a szemrehányásaira, akik szerint az ENSZ az iraki agresszióra sokkal keményebben reagál, mint más hasonló esetekben, például Izrael arab keresni, például élénkíteni az egyes régiókon belüli együttműködést. Az egyik ilyen lehetőség az a terv - hangsúlyozta -, amelyet májusban a Harvard Egyetemen terjesztettem elő Közép-Európa és a Szovjetunió helyzetének stabilizálása érdekében. Ennek lényege a következő volt: a világ leggazdagabb országai hozzanak létre egy alapot, amely a Szovjetuniónak nyújtandó dollárkölcsönként szolgálna, s ebből az alapból fizetnék a csehszlovák, a lengyel és a magyar vállalatok szállításait a Szovjetunióba. E vállalatok dollárbevételei egy részét kötelesek lennének saját korszerűsítésükre fordítani. A Szovjetunió is kötelezné magát a beruházásokra a saját gazdaságában. Tehát senki se kapna előre pénzt, a fizetések konkrét hatékony programokhoz kötődnének, s ezeket a hitelt folyósító bank ellenőrizné. A csehszlovák külügyminiszter beszédében több más javaslat is elhangzott, kijelentette például, él kell törölni azt a határozatot, amely a cionizmust a rasszizmussal azonosítja, síkraszállt azért, hogy a Koreai Köztársaságot vegyék fel az ENSZ-tagállamok sorába. Külügyminiszterünk kedden kétoldalú megbeszéléseket is folytatott. Találkozott Anatolij Zlenka ukrán külügyminiszterrel. Megállapodtak abban, hogy tárgyalásokat kezdenek az Ukrajna és Csehszlovákia, valamint az Ukrajna és a Cseh Köztársaság, Ukrajna és a Szlovák Köztársaság közötti közvetlen politikai és gazdasági kapcsolatok felvételéről, mégpedig a július 16-án elfogadott ukrán függetlenségi nyilatkozat alapján. Gerard Collinsszal, az ír Köztársaság külügyminiszterével a kétoldalú kapcsolatokról, valamint arról tanácskozott, milyen segítséget nyújthat az EK a csehszlovák gazdaságnak. országokkal szembeni magatartására, Sevardnadze a következőket válaszolta: „Jó, hogy már eljutottunk ehhez az állapothoz, jó dolog, hogy már univerzális mércénk van a jóra és a rosszra, nevén nevezzük az agressziót és helyesnek érezzük az agresszió elítélését, az agresszor megbüntetését, az igazságtalanság áldozatainak a megsegítését." A Biztonsági Tanácsban tapasztalható példátlan egység láttán a Szovjetunió hisz abban, hogy a világszervezet képes úrrá lenni a súlyos nemzetközi válságon. Még semmi sem okozott akkora kavarodást a világgazdaságban, mint a perzsa-öbölbeli válság. Ezért javasolta, hogy a leginkább sebezhető országok megsegítése céljából létre kell hozni a válság következményeit enyhítő nemzetközi mechanizmust. A szovjet külügyminiszter a továbbiakban annak a véleményének adott hangot, az emberiség sorsa szempontjából a nukleáris, a vegyi és baktériumfegyverek, valamint a rakétatechnológia elterjedésének a megakadályozása tartozik a legkritikusabb kérdések közé. Ki kell munkálni a fegyverkereskedelem elveit, az egész kérdéskört a genfi leszerelési konferencia elé kell utalni, amely ajánlásokat dolgozna ki a következő ENSZ-ülésszak számára. A mostani válság is szinte drámai bizonyságát adta annak, milyen fontos a tömegpusztító eszközök terjedésének a megakadályozása. EzzeJ összefüggésben lehetségesnek tartotta, hogy a katonai bizottság ajánlására a Biztonsági Tanács szükségesnek fogja tartani a gyorsan bevethető egységek létrehozását, mégpedig szerződéses alapon, az egyes országok - beleértve a BT öt állandó tagját - különleges alakulataiból. Beszédének európai részében megállapította, a Szovjetunió szempontjából Németország egyesítésével végérvényesen megoldódik az úgynevezett német kérdés. A hidegháború már nem súlyosbítja életünket, megszűnt a mindennapos konfrontáció, megszűntek a kisstílű propagandaviták és kölcsönös fenyegetőzések. Három mondat, amely múlt idejűvé tesz egy hosszú, tartalmas életet: 82 éves korában, tegnap hajnalban meghalt Alberto Moravia, századunk egyik legnagyobb olasz regényírója. A halál okát egyelőre nem jelentették be. Az író kezelőorvosa szerint Moraviát szívbénulás érhette. Még gyerek volt, tizenhárom esztendős, amikor megjelent első verseskötete, s tíz éven át költőként volt jelen az olasz irodalomban. Később baloldali újságíró, aki cikkeivel a tevékeny publicisztikai harcosságig emelkedett. A háború után regényeivel az egyetemes irodalom egyik legjelentősebb alkotóművésze lett. Első nemzetközi sikerét 22 éves korában megjelent regényével, A közönyösökRomániában jelenleg a ceausescuista erők széles körű ellentámadásának vagyunk tanúi. Többek közt erre hívta fel a közvélemény figyelmét Silviu Brucan, a neves román politikus és disszidens abban a cikkében, melyet hétfőn közölt az Adevarul című független bukaresti napilap. Brucan professzor a tavaly decemberi rendszerváltás után első hetekben, a kormányzó Nemzeti Megmentési Front vezető tisztségviselője és főideológusa volt, majd a májusi parlamenti választások után eltávolodott a front vezetőségétől. Most úgy látja, hogy az elmúlt totalitárius rendszer képviselői, akik januárban és februárban a népharag elől ott bújtak el, ahol csak lehetett, most egymás után dugják ki fejüket. A diktatúra évei alatt felhalmozott milliókon egyre agresszívabb publikációkat, brosúrákat és felhívásokat adnak ki. Mindezekben arról akarják meggyőzni a közvéleményt, hogy a volt rezsim alatt nem is volt olyan rossz világ, mint ahogy azt mostanában mondják, a terroristák problémája nem is olyan egyértelmű, vagy hogy egyáltalán nem is létezett stb. Logikus, hogy ezeknek az ellentmondásoknak a fő célpontjai az egykori disszidensek. Az ő harcuk a korábbi diktatúra ellen ugyanis éles ellentéte volt a rendszer képviselői gyávaságának, erkölcsi és anyagi korruptságának, amely lehetővé tette, hogy a kegyetlen és bestiális Ceausescu-uralom több mint húsz évig tartson. Ezek a ceausescuista erők újra nacionalista, zsidóellenes jelszavakkal vagdalkoznak és rehabilitálni igyekeznek a múltat. így például a diktátor testvérét, Ion llie Ceausescut „hazafias történészként" állítják be és könnyezve romantikus cikkeket írnak a Ceausescu házaspár gyermekeinek nehéz sorsáról. írásában Brucan professzor felel azokra a reagálásokra is, amelyeket a Nicolae Militaru tábornokkal - az Adevarulban augusztus 23-án közölt - közös interjú váltott ki Romániában és külföldön egyaránt. A terjedelmes beszélgetésben a két disszidens a forradalom előtti Ceausescuellenes szervezkedésekkel foglalkozott. A forradalom vagy államcsíny sokat vitatott kérdéssel kapcsolatban Brucan úgy véli, hogy a romániai kommunista diktatúra megdöntésében meghatározó szerepe volt, a spontán népfelkelésnek, de a kokéi aratta. Ezt követte Az álarcosbál, az Agostino, A megalkuvó, majd 1960-ban Az unalom. Világszerte széles körű népszerűségét annak is köszönhette, hogy regényeiből és novelláiból nagy sikerű filmek készültek; gondoljunk csak az Egy asszony meg a lányára, az Érzékiségre vagy A római lányra. Kitűnő emberismeret, mélységes humanizmus, szánalom .a szenvedők iránt - ez jellemzi minden alkotását. Hétfőn orvosnál volt, a szokásos kivizsgáláson, kedden még csak nem is panaszkodott, szerdán mégsem ébredt fel. Egyetlen könyvvel maradt adósunk. Azzal, amely arról szólna, hogy álmában érte a halál. -szrábbi titkos szervezkedést, ellenállást sem szabad lebecsülni és figyelmen kívül hagyni. Ez azoknak az érdeke, akik ma szeretnék elhitetni az emberekkel, hogy nem lehetett harcolni a korábbi rezsim ellen. így akarják leplezni saját gyávaságukat és korruptságukat, hangsúlyozta a professzor, akit jelenleg a romániai belpolitikai helyzet egyik legjobb ismerőjeként és elemzőjeként tartanak számon szerte a világon. Ezzel kapcsolatban szükséges megjegyezni, hogy a ceausescuista erők ellentámadásának egy másik központi céltáblája a romániai magyarság és a magyarság általában. A Romania Mare lap körül tömörülő csoport szerint például a temesvári megmozdulásokat magyarországi ügynökök provokálták ki azzal a céllal, hogy szétzilálják az országot és aztán Magyarország, kihasználva az alkalmat, rátegye kezét Erdélyre. Mindezt a hetilap szerint csak egy jól működő hazafias Securitate tudta volna meggátolni, de azt sajnos tönkretették. Hasonló téziseket hangoztat a Vatra Romaneasca is. Egyik vezető tisztségviselője nemrégiben sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy egy ismert secu-tiszt most börtönben szenved, pedig jó hazafi, míg a temesvári forradalom magyar hőse, Tőkés László, aki szerinte magyar ügynök, most szabadlábon van. A Vatra képviselője szerint ennek fordítva kellene lennie, s ha ő választhatna a két ember között, akkor mindenképpen a Securitatetiszt mellé állna. A Securitate rehabilitálására irányuló törekvés nyilvánvaló, s alátámasztja a Brucan által kimondottakat. Nem meglepő, hogy ebben a magyarellenes zuhatagban a szlovákiai magyarság is megkapta a magáét. A kormányt támogató Dimineatsa című napilap napokban megjelent cikke szerint a Temesvári Kiáltvány, a román ellenzék alapdokumentuma március elején nem másutt, mint a szlovákiai Komáromban született. A több mint tíz részt vevő csoport között nemcsak román ellenzéki, de romániai és szlovákiai magyar csoportosulások is említve vannak. Természetesen mindez Budapest felügyelete alatt ment volna végbe. A román nacionalista körök legújabb céltáblája a romániai magyar oktatás. Csak sajnálni lehet, hogy a Nemzeti Megmentési Front mindebben hűen asszisztál. Romániában tehát tovább folytatódik a hatalmi harc. KOKES JÁNOS, Bukarest Jackson, a misszionárius J

esse Jackson, az ismert színes bőrű amerikai politikus, az 1988-as elnökválasztás egyik jelöltje az utóbbi napokban ismét hallat magáról. Nemrégen tért vissza Bagdadból, ahonnan több nyugati túszt hozott magával. Valószínűleg sikeres iraki missziója sugallta az ötletet a kanadai mohawk indiánoknak, hogy felkérjék Jacksont, segítsen megoldani a már több mint két hónapja tartó, akár egy vadnyugati filmbe is beillő konfliktust a quebeci „sápadtarcúak" és „rézbőrűek" között. Az amerikai polgárjogi harcos, aki már vasárnap megérkezett Montrealba, „reméli, hogy párbeszéddel sikerül enyhítenie a robbanásveszélyes feszültséget, s hozzájárulnia a konfliktus ésszerű megoldásához". V

alóban komoly a helyzet: a mohawkok elbarikádozták a quebeci fővárostól mintegy tizennyolc mérföldre levő rezervációt, mondván, szent területüket védik a betolakodók ellen, akik itt golfpályát akarnak építeni. Július közepén a rendőrök sikertelen áttörési kísérletet tettek, s azóta is farkasszemet néznek egymással a hatóság emberei és a barikád túloldalán őrködő indiánok. M

egadásra, a fegyverek beszolgáltatására szólította fel a makacs mohawkokat a kanadai kormány. S hogy a felhívásnak megadja a kellő hangsúlyt, harckocsikat sorakoztatott fel a vitás terület határán. Az odavezényelt egységek türelemjátékba kezdtek. Megtehetik, nem vitás, hogy az ő helyzetük előnyösebb. A bécsi tévé által sugárzott kanadai helyszíni jelentés szerint ugyanis az indiánok már kétoldalú nyomásnak vannak kitéve, hiszen a rezerváción belül élő fehérek is megelégelték a blokáddal felérő elszigetelést. Egyelőre csak megafonokon keresztüli szócsata folyik, a hadsereg vár, most talán arra, hogy mire jut a mohawkok és a hatóság illetékes emberei között ingázó Jesse Jackson. U. G. Sevardnadze keményen bírálta Bagdadot Koordinációs csoport alakult az öbölbeli válság kezelésére (ČSTK) - A Nemzetközi Valuta Alap tanácsának és a Világbank szervezetei csoportjának kedden Washingtonban megkezdődött közös évi konferenciájának első napján a résztvevők egyetértettek abban, közös erőfeszítéseket kell tenni a világpolitikai és a gazdasági válsággal szemben, az öbölbeli konfliktus nem lehet akadálya a szegények megsegítésének. Michel Camdessus, a Nemzetközi Valuta Alap főigazgatója szívélyesen üdvözölte Csehszlovákiának a szervezet egyik alapító tagjának visszatérését. Közép-európai idő szerint kedden késő este George Bush amerikai elnök beszédet mondott a konferencián. Nem fogjuk megengedni - mondotta -, hogy egyetlen ember brutális viselkedése megakadályozza a világméretű áttérést a szabad piacgazdálkodásra. Nyilvánvaló, hogy Szaddam Husszein iraki elnökre utalt. Bush bejelentette: az Egyesült Államok és több nemzetközi szervezet képviselőinek részvételével csoport alakult az öbölbeli válság kezelésére. Ez a csoport fogja koordinálni azoknak az országoknak a megsegítését, amelyeket a legnagyobb mértékben sújt a válság - Jordániáról, Törökországról és Egyiptomról van szó, valamint a kelet-európai államok csoportjáról, s a fejlődő országokról, amelyeknek a legnagyobb károkat okozzák a növekvő olajárak. ROMÁNIA:Ellentámadásban a ceausescuista erők Elment Moravia