Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-26 / 226. szám, szerda

wmmmmmmmmmmm, Szerda, 1990. szeptember 26. Névnapjukon szeretettel köszöntjük: JUSZTINA - EDITA nevü kedves olvasóinkat 1940-ben halt meg William Henry DAVIS angol költő (szül. 1871). A NAP Kelet-Szlovákia Közép-Szlovákia Nyugat-Szlovákia kel 06.30 06.37 - 06.43 nyugszik 18.29 18.36 18.42 a HOLD kel 14.22 14.29 14.35 nyugszik 22.06 22.13 22.19 A DUNA VÍZÁLLÁSA: Pozsony: 320, árad Medve: 235, árad Komárom: 210, árad Párkány: 1 50, ára d IDŐJÁRÁS: Szlovákia-szerte derült idő, helyenként felhőátvonulások várhatók, napközben északon megnövekszik a felhőzet, több helyen eső lehetséges. Reggel a síkságokon köd, helyenként gyönge talaj menti fagy. A legmagasabb nappali hőmérséklet 16-20, északon 14 fok. Mérsékelt változó'irányú szél. ELŐREJELZÉS CSÜTÖRTÖKRE ÉS PÉNTEKRE: Derült idő, kisebb felhősö­dés várható. Csütörtökön északon és keleten megnövekszik a felhőzet, elszórtan futó eső a hegyekben havazás lehetséges. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 5, pénteken a hegyvidéki völgyekben mínusz 2 fok. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 14-18, pénteken 11-15 fok. A MAI LAPSZÁM kiadásvezetője: SZÉNÁSI GYÖRGY, külpolitikai szerkesz­tője: GÖRFÖL ZSUZSA, sportszerkesztője: ORDÓDY VILMOS, grafikai szer­kesztője: TORONYI PÉTER. • Páros fürdő ,,Fürödjön azzal, akit szeret" - ezzel a szlogennel kezdte meg új kampányát a Thames Water londoni vállalat. Célja, a látszattal ellentét­ben nem a britek ridegnek tartott szerelmi életének felkarolása, ha­nem a víztakarékosság. Igaz, a zuhanyozás alkalmával sokkal kevesebb fogy e drága folya­dékból, mint fürdőzéskor. Száz liter helyett állítólag csak 31 liter. A cég bejelentése értelmében viszont az egy káddal rendelkező tulajdono­soknak ennek ellenére legalább ket­tesben kellene használniuk fürdőal­kalmatosságaikat. Az említett válla­lat további jótanácsokkal is szolgál. Például: a fogmosásnál ne folyassuk fölöslegesen a vizet, s mondjanak le az autómosásról is. A Thames Wa­ter úgy véli, a vízkészletek feltölté­séhez Angliában legalább három, mi több, négyhetes kiadós esőzésre lenne szükség. Ezért nem kizárt a vízhasználatot érintő korlátozó in­tézkedések bevezetése sem. A lon­doni meteorológusok szerint szep­tember elejétől csupán 25 millimé­ter, a márciustól augusztusig terjedő időszakban pedig csak 115 millimé­ter csapadék esett. Ez a fele a meg­szokottnak. (ČSTK) Krimiírók világtalálkozója A gyilkossági tervek százait gon­dolták végig a legapróbb részletekig a hét végén a Londonban anélkül, hogy a rendőrség valamiképpen be­avatkozott volna. Épp ellenkezőleg, alkalmazottjait tapasztalataikkal szí­vesen fogadták volna, mégpedig a bűnügyi történetek szerzőinek vi­lágtalálkozóján, amelyet a krimik „nagyasszonyának" Agatha Chris­tie-nek századik születésnapja al­kalmából rendeztek. A King's College helyiségeiben a szakemberek aszisztálása mellett tanulmányozhatták az írók a mérgek hatását az emberi szervezetre, kö­zölhették egymással kedvenc gyil­kolási módszereiket, vitatkozhattak a kémregények létjogosultságáról a glasznoszty korában. (Reuter) Kalasnyikov - vodkáért Kovrov orosz város fegyvergyárá­nak „vállalkozói" már régebbtől da­rabjaikra szedett különféle fegyvere­ket hordtak ki az üzemből. Egy pisz­tolyért fél, egy géppuskacsőért egy liter tömény alkoholt kértek. Az ille­tékesek csak akkor vettek tudomást a dologról és kezdték meg a nyomo­zást, amikor két Kalasnyikov-gép­fegyver egyenesen a futószalagról tűnt el. Fegyverlopásért és "árusí­tásért Korvovban, Moszkvában és Jerevánban 16 személyt vettek őri­zetbe. Ezeknél további három Ka­lasnyikov-gépfegyvert találtak. Kiderült az is, hogy a fegyver­gyárban különféle „szérián kívüli fegyverek" - kis kaliberű pisztolyok és egyebek - készülnek. Ellenérté­kük szintén vodka. (TASZSZ) Jan Rumi válaszol A KGB nálunk mindenről tudott Nem is olyan régen történt, hogy egy szovjet újságíró „leleplezte" Ladislav Lis állítólagos CIA-ügynököt. Néhány hónap telt el azóta és egy újabb „amerikai ügy­nökről" cikkeznek az újságok, aki nem más, mint Jan Rumi szövetségi belügymi­niszter első helyettese. A különbség csak az, hogy a „szenzációs leleplezés" Ko­szolapov KGB ezredes nevéhez fűződik, aki a Krásznaja Zvezda című napilapban tette közzé értesüléseit. Erről szeptember huszadikán „Rumi kalandja a CIA-vel" címmel mi is beszámoltunk. \Jan Rumi kapcsolatban van az ameri­kai titkosszolgálattal és a szovjet hírszer­zésről téves információkat ad tovább. A KGB ugyanis a csehek és szlovákok között sohasem keresett munkatársakat és Cseh-Szlovákia ellen semmilyen tevé­kenységet nem folytatott. Együttműködé­se belügyi szerveinkkel tovább folytatódik - állítja Koszolapov az említett cikkben. Ezzel kapcsolatban nyilatkozott Jan Rumi a Zemédelské noviny és a Lidové noviny c. újságoknak. Véleményét az alábbiak­ban foglaljuk össze: Koszolapov ezredes írásában legfel­jebb annyi az igazság, hogy 1990. július 29-én a Moszkovszké Novosztyiban megjelent az a beszélgetés, amelyet prá­gai tudósítóival folytattam. Gyakorlatilag Koszolapov minden másban vagy szán­dékosan és tudatosan hazudik, vagy fél­igazságokat tár az olvasók elé. A szovjet hírszerző szolgálat már a há­ború előtti időszakban is folytatott felderí­tő tevékenységet országunk területén. A háború vége felé pedig az NKVD egyál­talán nem válogatott eszközeivel. Szolgá­lataiba fogadta a cseh-szlovák hadtest tisztjeit, sőt gestaposokat is. Az volt a cél­A 19 éves Letícia Koffke Schwe­rinben szeptember 22-én lett az NDK első és egyben utolsó szép­ségkirálynője. Az attraktív szőke­ség 14 további tüneményt kény­szerített maga mögé a szoros me­zőnyben. A győzelemhez a sok más díj mellett egy sportautó is dukált. (ČTK-AP) ja, hogy kompromittáló anyagokat gyűjt­sön bármelyik cseh-szlovák állampol­gárra. Ma már azt is tudjuk, hogy a szovjet tanácsadók Cseh-Szlovákiában már 1946-ban megjelentek, nem pedig csak 1948-ban. Éppen ők voltak azok, akik a cseh-szlovák biztonsági rendszerben saját belső biztonsági egységeket hoztak létre, amelyek segítségével követték el a törvénytelenségeket, beleértve a gyil­kosságokat is. Az ő segítségükkel és a CSKP vezetésének támogatásával ép­pen az NKVD képére formálták a hazai biztonsági és hírszerző alakulatokat, amelyek az országunk állampolgárai elle­ni harc eszközeivé váltak. Amikor Sztálin arra a megállapításra jutott, hogy Cseh-Szlovákiában, mint a szovjet blokk legfejlettebb országában, szükségszerűen a legerősebb burzsoá­ziával kellett rendelkeznie, országunkba küldött számos jól bevált tanácsadót -nyomozót. Az olyan nevek, mint Liga­csov tábornok, Bojarszki, Bezcsasznov vagy Galkin, még mindig élénken élnek emlékezetünkben, akárcsak vallatási módszereik. Eljött az 1968-as esztendő, s annak májusában júniusában Cseh-Szlovákiába látogatott Sztugyenszki, valódi nevén Skripko tábornok. Körbelátogatta a hábo­rú és a szlovák nemzeti felkelés idején „szerzett" barátait és óvatosan szondáz­ta, milyen is a helyzet. A további fejlődést Koszolapov úr már saját tapasztalataiból ismeri. Hozzánk 1968 decemberében jött, mint a „belső ellenséggel" folytatandó harc szakértője és ezt az érdekes tevékenységet végezte 1990. novemberéig, amikor szép csönd­ben elsomfordált az Állambiztonsági Tes­tület prágai épületéből és átköltözött a szovjet nagykövetségre. így aztán azt is tudja, hogy a szovjet szakértők nemcsak a Szövetségi Belügyminisztériumban, ha­nem közvetlenül - pontosan úgy, ahogy ő is - ott ültek az állambiztonságiak nyakán. Ennek ma már vége van. Természete­sen a jelenlegi Cseh-Szlovákiában to­vábbra is létezik kémelhárítás. Nem va­gyunk olyan naivak, hogy azt hinnénk, ellenünk nem dolgoznak külföldi hírszerző szervezetek. De már senki sem nyújt ún. felderítői védelmet az egyháznak, a politi­kai pártoknak, különböző szervezetek­nek, és senki sem spicliskedik a kocs­mákban. Ha tudni akarjuk, hogy az embe­rek valójában mit gondolnak, akkor a köz­vélemény-kutatóintézethez fordulunk. Ha tudni akarjuk, hogy mit gondol a politikai ellenzék, elolvassuk újságjaikat. „November tizenhetedike előtti szoros kapcsolatom az amerikai hírszerző szol­gálattal" és a hozzá hasonló mendemon­dákat akár nevetségesnek is titulálhat­nám, ha nem egy kezdődő félrevezetési kampány nagykönyvbe illő példájával len­ne dolgunk. (m) Opera az eladósodásról Nem könnyű megjósolni, hogyan fogadja majd a közönség a történe­lem első olyan operáját, amelynek témája Latin-Amerika külföldi el­adósodásának égető gondja. A librettó szerzője Jósé Ignacio Cabrujas venezuelai drámaíró Ar­gentínát, Brazíliát, Kolumbiát, Mexi­kót, Bolíviát, Equádort és Venezue­lát tömörítő regionális operatársulat számára alkotta meg időszerű mű­vét. Nem titkolja, hogy az említett országokból szeretne zeneszerzőre találni. Véleménye szerint az ilyen „vegyes-szerzőpáros" még hatáso­sabban bizonyítaná a latin-amerikai gazdasági integráció gondolatának fontosságát és a külföldi eladósodás ellen vívott közös küzdelmet. (ČSTK) Felhívás A Nyitrai Pedagógiai Kar dékánja felhívja az érdeklő­dők figyelmét, hogy a Ma­gyar Tagozat tanári állásai­ra meghirdetett pályázat je­lentkezési határideje 1990. október elseje. Óra-visszaigazítás - vasárnap Az 55/1990-es számú kormány­rendelet szerint az idei nyári időszá­mítás szeptember 30-án ér véget. Vasárnap hajnali háromkor egy órá­val, a közép-európai zónaidőnek megfelelően két órára állítjuk vissza az óramutatót. (č) Heroinzsákmány Az olasz rendőrség 5,5 kilo­gramm (6,8 millió dollár értékű) he­roint kobozott el a napokban. A zsákmányra a Róma és Nápoly közti autópályán egy elhagyott autó­ban bukkantak rá. A rendőrség úgy vélekedik, hogy a csomag a nápolyi Camorráé, és az ottani piacra szán­ták. Ismeretes, hogy ott van Olasz­ország egyik legnagyobb és legjob­baaműködő feketepiaca. (č) Januártól útlevéllel A lengyel vámőrség főparancsno­ka szerint január elsejétől felújítják a kishatárforgalmat a lengyel -csehszlovák határon. Igy azok, akik a határsávban laknak, s a határ túloldalán rokonaik élnek, vagy in­gatlanuk van, engedéllyel átléphetik a határt. Január elsejétől lehetővé válik a normális idegenforgalom a két ország között. Ez azt jelenti, hogy hívólevél nélkül útlevéllel utaz­hatnak a lengyel állampolgárok, azonban kötelező számukra a pénz­beváltás. (ČSTK) Keresni tudunk a lengyeleken? Múlt héten vasárnap a cseh-szlovák-lengyel szolidaritási fesztiválon Petr Uhl, a Szövetségi Gyű­lés képviselője kijelentette, hogy a Csehszlovákia és Lengyelország közti határ lezárása ellentétben áll a nemzetközi joggal. Téšín város cseh részének lakosai azonban másként vélekednek erről. Český Téšínben két nézettel találkozhatunk. Az egyik csoport türelmet­ien, mikor mehetnek már az Olša folyó másik partjára. Ehhez a csoporthoz azok tartoznak, akik­nek ismerőseik, sok esetben rokonaik vannak Len­gyelországban. A második csoport attól fél, hogy üzleteinkben felvásárolják az árut. Azokból a ta­pasztalatokból indulnak ki, amelyeket a területükön keresztül vezető tranzitutakkal kapcsolatban sze­reztek, amíg Ausztria nem vezette be ismét a vízum­kényszert a lengyelek számára. Évente mintegy 5 millió turista megy keresztül a český Téšín-i határátkelőn. Ebből csak 10 száza­lék a csehszlovák állampolgár. Mi ugyanis csak meghívásra látogathatunk Lengyelországba. Miroslav Pánek, a Český Téšín-i vámhivatal vezetője: - Ha megnyitják a határt a két ország között - s ma már ebben senki sem kételkedik - nyilván továbbra is tilos lesz egyes árufajták kivitele. Mindenekelőtt élelmiszerről, sörről és alko­holról van szó, mivel ezt a csehszlovák korona és a lengyel zloty mai árfolyama mellett érdemes kivinni. Miloslav Pánek szerint a meghívók rendsze­re elavult, hiszen azok csalás útján is beszerezhe­tők. Például a már legális ostravai bolhapiacon állítólag két százasért vehető egy meghívó. Sok mindent érdemes az egyik országból a má­sikba vinni. Lengyelországból hozzánk mindenek­előtt kozmetikumokat és textilárut. A vámosok a kö­zelmúltban 60 farmernadrágot koboztak el egy len­gyeltől. A csempészek különböző módon viselked­nek. Egyesek a fejükhöz kapnak, amikor leleplezik őket, sajnáltatják magukat, mások szidják a vámo­sokat. Akadnak, akik elismerik, hogy ezúttal a vámo­sok voltak az eredményesebbek, s következő útjuk­ra remélhetőleg már nem fizetnek rá. A határok megnyitásában már senki sem kétel­kedik. A határmenti vámosok vezetői mindent meg­tesznek azért, hogy felkészüljenek az invázióra. Český Téšínben nem attól félnek, hogy nem lesz mit, hanem attól, hogy nem lesz hol árusítaniuk. A mai üzlethálózat már a hazaiakat sem tudja kielégíteni. Ezért azt tervezik, hogy a város központ­jában piacot nyitnak, ahol az állami vállalatok és a magánvállalkozók kínálnák áruikat. Az Ostravai Városi Nemzeti Bizottságon merész gondolatokat vetettek fel. Az észak-morvaországi kerületi központ nem fekszik ugyan közvetlenül a határon, de az első nagyváros a hazánkba vezető útvonal mentén. Az ostravaiak meggyőződhettek a lengyelek érdeklődéséről, amíg Ausztria nem vezette be a vízumkényszert. A lengyelek tranzitor­szágként tüntethették fel Csehszlovákiát, de ennek ellenére Ostraván árulták a csempészárut. A koro­nát Ausztriában váltották be, ott bevásároltak - többnyire gyümölcsöt - majd útban hazafelé Ostravában még élelmiszert is vettek. Igy valószínű, hogy a határok megnyitása után Ostrava lesz a lengyel turisták célpontja. És milyen merész ötletek születtek? Karel Baron, a nemzeti bizottság titkára ismertetett meg bennünket ezekkel: - Minden pillanatban esedékes a határ megnyitása, de nem várhatunk addig, amíg a korona és a zloty árfolyamát rendezik. Már most készülünk a lengye­lek fogadására. Tudjuk, hogy becsületes turisták is érkeznek majd, de többségük kereskedni fog. Úgy döntöttünk, hogy a városnak hasznot kell ebből húznia. A lengyelek semmit sem adnak majd el feketén Ostravában. Csak a bolhapiacokon árusít­hatnak, de ezért fizetniük kell. Megszervezzük el­szállásolásukat, hogy senkinek se kelljen a gépko­csijában aludnia. Az osztrákok csak akkor zárták le határaikat a lengyelek elől, amikor látogatásaik már nem voltak számukra előnyösek, amikor Ausztriá­ban már felvásárolták az elfekvő készleteket. Karel Báron szerint a közeljövő megmutatja, vajon ügyesebb kereskedők vagyunk-e a lengyelek­nél. Ostrava lakosai többnyire félnek a határok megnyitásától. Ráadásul kevesen tudják, mit jelent a kishatárforgalom. A nemzetközi szerződések sze­rint a határ menti 15 kilométeres sáv városainak és falvainak lakosai látogathatnak el Lengyelországba, így tehát az ostravaiakra ez nem vonatkozik, mivel az észak-morvaországi kerületi központ nem fekszik a sávban. Mindenesetre a határ megnyitása sokkal ége­tőbb problémát jelent, mint ahogyan ezt Prágában látják. A Lengyelország és Csehszlovákia közti utazás betiltása bizonyára politikai lépés volt. A ha­tárok idő előtti megnyitása azonban csapást mérne amúgy is nyomorúságos helyzetben lévő gazdasá­gunkra. (Smena) Kiadja az Apollopress Kiadóvállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztő-helyettesek: Pákozdi Gertrúd és Zsilka László. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovičova 25., 8. emelet. Telefon: központ 210/9, főszerkesztő: 532-20 és 210/4456, főszerkesztő-helyettesek: 210/4460 ós 210/4453, szerkesztőségi titkárság: 550-18, vasárnapi kiadási 210/4454, sportrovat: 210/4433, 210/4434 és 506-39, gazdasági ügyek: 210/4425 és /4426. Távíró: 923 08. Adminisztráció: 819 02 Bratislava, Martanovičova 25.! telefon: 586-07. Fényszedéssel készül a Danubiaprint, n. v., 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanovičova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava! Martanovičova 25., 17. emelet, telefon: 210/3659 és 551-83. Havi előfizetési díj - a vasárnapi kiadással együtt - 34,20 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 26,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta ós kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlače, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. - Index: 48097

Next

/
Oldalképek
Tartalom