Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-27 / 227. szám, csütörtök

Csütörtök, 1990. szeptember 27. • • Ára 1 korona • XLIII. évfolyam, 227. szám Szlovákiai magyar kerekasztal Prágában Valósághű kép nemzetiségi életűnkről Mai számunkban: Kifogásolják a készülő agrárreformot ... Szerintünk olyan szakembereknek kellene funkcióba kerülniük, akik nemcsak szép jelentéseket tudnak írni, de vállalkozni is tudnak és mernek... (4. oldal) Valóban az országút szélén? ... Vitathatatlan azonban, hogy első ízben olvashatjuk együtt a trianoni földrengést követő döbbenetből sarjadt, a két világháború közötti*életérzést tükröző, a háború alatt szórványosan íródott, az ötvenes évek nyomasztó optimizmusában született és a közelmúlt verseit. (5. oldal) Edzöverés(?) a kassai téli stadionban Amikor lehajoltam, valaki ököllel arcul csapott. Sikerült az orvtámadó kezét elkapnom, aki nem volt más, mint egy rendőr"... ' (7. oldal) (Munkatársunktól) - Nemzetiségi politikai életünkben, legalábbis ez idáig ritkaságnak számított, hogy az FMK, az MKDM és az Együttélés egyes kérdésekben közösen, együtt lépett fel. Ugyanakkor az újságolvasó tapasztalhatja, hogy e mozgalmak bár külön-külön, de a lényeget tekintve, azonos álláspontot képviselnek például a nyelvtörvénytervezet kérdésében. A Szövetségi Gyűlés legutóbbi ülésén tapasztalhattuk, hogy egy nemzeti megkülönböztetést tartalmazó pályázattal kapcsolatban a szövetségi miniszterelnökhöz intézett interpelláció aláírói közt mindhárom magyar politikai mozgalom képviselőinek neve ott volt. Ezért már nem is ért váratlanul bennünket a meghívás, amely a Független Magyar Kezdeményezés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés reprezentánsainak kerekasztal-tanácskozására invitált bennünket a prágai Magyar Kulturális Központ székházába. A tegnap délutáni rendezvény célja, hpgy a cseh nyilvánosság közvetlenül, vagyis a három mozgalom képviselőitől kapjon hiteles tájékoztatást célkitűzéseikről, programjukról és a politikai színtéren elfoglalt helyükről. A kerekasztal tegnap délután három órakor dr. Bencskő Klárának, a PMKK igazgatóhelyettesének megnyitójával kezdődött. Az eseményen, amelyen több mint hetven hazai és külföldi újságíró, a kulturális élet számos képviselője vett részt, az FMK-t Tóth Károly elnök és Hunčik Péter, az MKDM-et Szőcs Ferenc alelnök, Magyar Ferenc és Novitzky Béla, az Együttélést DuTanácskozás a nemzeti alkotmányok kidolgozásáról A FÖDERÁCIÓ ÉRDEKEIVEL ÖSSZHANGBAN (ČSTK) - A köztársaságok önállóságának és a föderatív elrendezés szilárd és világos meghatározásának szükségességét nyilvánították ki a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének tagjai kétnapos találkozásuk befejezéseként, melyet a morvaországi Svratkában tartottak. A megbeszéléseken részt vettek a Szövetségi Gyűlés Elnökségének egyes tagjai is, Alexander Dubček elnökkel együtt. A találkozón megvitatták a nemzeti köztársaságok nemzeti tanácsai és a Szövetségi Gyűlés közti információcsere és együttműködés javításának kérdéseit is. Szóba kerültek azok a kérdések is, hogy miként lehetne egységesen összefoglalni az alapvető emberi és szabadságjogokat az előkészületben lévő alkotmányelvek szövegében.' A svratkai tanácskozás legfontosabb programpontja azonban a köztársaságok és a föderáció alkotmányainak kidolgozásáról tartott kölcsönös konzultáció volt. A két törvényhozó testület elnöksége egyöntetűen kifejezte akaratát, hogy közösen alkossák az autentikus föderációt. A legfelsőbb törvényhozó testületek tagjai megállapodtak abban, hogy először megfogalmazzák az alapvető politikai döntéseket arról, miként osszák meg az illetékességet a föderáción belül, és ennek alapján alkotják meg az egyes alkotmányok vázlatát. Ez az eljárás hivatott biztosítani, hogy a köztársaságok alkotmányának megalkotásában tiszteletben tartsák a föderáció érdekeit. ray Miklós elnök, Stanislaw Gawlik és Popély Gyula képviselte. Az eszmecsere a mozgalmak képviselőinek bevezetőjével kezdődött. Tömören összefoglalták mozgalmuk törtenetét, céljait, a szövetségi és a nemzeti parlamentekben végzett munkát. A bevezetőben mindhárom mozgalom képviselője hangoztatta pozitív viszonyát az európai liberalizmus eszméi iránt. A nyilatkozatokat élénk vita követte. Különösen a készülő nyelvtörvénynyel kapcsolatos véleményekre volt kíváncsi a közönség. Mindhárom mozgalom képviselői nagy felelősségtudattal közelítették meg e kérdést. Statisztikai adatok ismertetésével a népszaporulat kedvezőtlen alakulását említve a magyar nemzetiség szempontjából, valamint a kétnyelvűség gyakorlatának ismeretével válaszoltak a kérdésekre. Többen érdeklődtek például az iránt, hogy a magyar nemzetiségi képviselők a törvényhozó testülétben miként küzdenek választóik jogos érdekeiért. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy a Szlovák Nemzeti Párt által is szorgalmazott nyelvtörvény súlyosan sérti az alapvető emberi jogokat. Számos jelenlevő számára teljesen újdonságnak számítottak az FMK képviselői által ismertetett csehszlovákiai statisztikai adatok. Valaki megjegyezte, hogy a három mozgalom képviselőinek tájékoztatója valósághű képet adott nemzetiségi életünkről. (Folytatás a 2. oldalon) Jirí Dienstbier beszéde az ENSZ-ben FELELŐSSÉGET ÉRZÜNK A NEMZETKÖZI KÖZÖSSÉG JÖVŐJÉÉRT AMERIKAI KUTATÓKÖZPONT NYIT FIÓKINTÉZETET HAZÁNKBAN Olvasóink figyelmébe! Pénteki és szombati számunkban ismertetjük a LAKOSSÁGI JÖVEDELEMADÓRÓL szóló törvény alapvető rendelkezéseit. (ČSTK) - Jirí Dienstbier, a szö vetségi kormány alelnöke, külügyminiszter, aki az ENSZ-közgyűlés 45. ülésszakán részt vevő csehszlovák küldöttséget vezeti, kedden keretmegállapodást írt alá az amerikai Kelet-nyugati Bizottsági Tanulmányok Intézete (IEWSS) európai központjának létrehozásáról. Amerikai részről az intézet igazgatója, John Edwin Mroz írta alá az okmányt. A technikai részleteket az elkövetkező napokban pontosítják, úgy, hogy a központ már novemberben megkezdhesse működését. Az IEWSS-t 10 évvel ezelőtt hozták létre New Yorkban független nemzetközi szervezetként, feladata a politikakutatás és nevelés. Csehszlovákiai központja lesz az első külföldön létesített fiókintézménye. Főleg a posztkommunista társadalmakban végbemenő gazdasági reformokra, a demokratizálásra, az új közép-európai intézmények kiépítésére, Európa politikai és gazdasági rendszerére, a kelet-nyugati kapcsolatok jövőjére fogja összpontosítani a figyelmet. Külügyminiszterünk rövid beszédében azt emelte ki, az új létesítmény hozzájárul ahhoz, hogy Csehszlovákia felújítsa a világgal megszakadt kötelékeket. Jirí Dienstbier kedden este, tehát közép-európai idő szerint szerdán hajnalban mondta el beszédét az ENSZ-ben. Bevezetőben üdvözölte Guido de Markót Málta külügyminiszterét, akit az ülésszak elnökévé választottak. Helyenként személyes hangvételűre sikeredett beszédében elmondta, 22 évvel ezelőtt ült először ebben a teremben, mégpedig az újságírók T Tgyszólván drámai hangú tévébeszédet mondott vasárnagCVladimír Mečiar kormányelnök a közbiztonság aggasztó állapotáról. Rohamosan növekszik a bűntettek száma; az újságok szinte naponta tudósítanak gyilkosságokról, vannak járások, amelyekben a rendőrség nem győzi nyilvántartásba venni a betöréseket, és a korábbinál sokkal gyakoribbá vált a nemi erőszak. Az emberek keresik a megoldást, a gyógymódot. Helyenként - ahol különösen visszataszító bűntettet követtek el - aláírási akciót szerveznek, követelve a legszigorúbb büntetés visszaállítását. Egyes pártok már az így kialakult közhangulatot is kamatoztatni próbálják; a prágai parlamentben a kommunista képviselők csoportjának szóvivője már azt fejtegette, hogy vissza kellene állítani a halálbüntetést. A. törekvés nagyon átlátszó, oldalvágásról, hangulatkeltésről van szó. A címzett: Václav Havel köztársasági elnök és legközelebbi környezete. Mint tudjuk, az államfőnek eltökélt szándéka, hogy emberségesebbé tesszük az igazságszolgáltatást, a büntetésvégrehajtást. Tehát keressük a bűnözés elharapódzásának az okait, és mert már-már sarokba szorítják a tisztességes emberek többségét, keressük a „nehéz fiúk" megfékezésének, elrettentésének a módszereit. A tegnap még a bolsevik párthoz tartozó parlamenti képviselő „receptje" értelmében szigorítani kellene a megtorlást. Az elgondolás nem új, az ilyen jogszolgáltatásnak nagy hagyományai vannak a Szovjetunióban, de szertehullott táborának többi országában is. Az új embertípus formálását sürgető politikusok itt a szó szoros értelmében legközelebbi munkatársukká tették a hóhért és a börtönőrök népes seregét. Es az eredmény: most, hogy első ízben nyilvánosságra hozták a szovjet börtönökben, munkatáborokban levők létszámát, kiderült, hogy nincs még egy ország a világon, amelyben oly szaporán vétenének a törvény ellen, mint a Szovjetunióban. Jelenleg több mint háromnegyed millió személy van rács mögött. Az évente kivégzettek számáról nem hoztak nyilvánosságra hivatalos adatokat, Roj Medvegyev, a világhírű történész azonban hozzájutott ilyen adatokhoz, és nemrég úgy vélekedett, hogy a szovjetek a halálbüntetések számában még az olyan élenjárókat is megelőzik, mint Irán, illetve Ázsia néhány más országa. Ostromállapot után Úgy tűnik, a szigor fokozása nem megoldás a világnak e bajára. A katolikus egyház hívei a vallásos nevelés erősítésére esküsznek, mondván: azért fajzottunk el ennyire, mert elvilágiasodtak az iskolák, a családokból kiveszett az istenhit, a gyermekek nem ismerik meg a Tízparancsolatot, így felnőtté válva sem tartják magukat az emberi magatartás ősi és bevált előírásaihoz. Könnyű dolgunk lenne, ha csak annyiból állna a feladatunk, hogy az embereket megtanítjuk a Mózes kőtáblájáról származó törvényekre. Tudjuk, hogy távolról sem oly egyszerű e kérdés. Ha annyira egyszerű lenne, ahogy azt a keresztény egyházak legjobbjai állítják, akkor Olaszországot csupa jólnevelt, mások életét és vagyonát mindenekfelett tisztelő honpolgár lakná. Aligha van még egy ország a világon, ahol oly nagy a katolikus papoknak a lakosság lélekszámához viszonyított részaránya, mint Itáliában, ugyanakkor ez az ország „ajándékozta" meg a világot a maffia intézményével, és világszerte az olaszországi keresztapák módszereihez igazodva szervezik meg működésüket a bűnözők. Mindezt csak azért írtam le, mert érdemes tudatosítani: a világnak erre a bajára sem létezik csodaszer. Akkor hát adjuk fel a reményt? Szemléljük tétlenül és értetlenül a bűn elharapódzását? Csodaszer nincs, ne is keressük, mert előfordulhat, hogy „ráállunk" valamely egyedül hatékonynak hitt módszer alkalmazására, és évek múlva derül csak ki, hogy tévedtünk. Ehelyett vegyük szemügyre, milyen történelmi feltételek között vált olyanná a társadalom, amilyenné vált. ;•<: Nem rugaszkodunk el túlságosan a valóságtól, ha megállapítjuk: ez a társadalom éppen ötven esztendeig élt ostromállapoti viszonyok között. És ez alatt a fél évszázad alatt legalább ötször következett be olyan fordulat, amely gyökeresen megváltoztatta a korábbi viszonyokat, és akkor még nem is említettük a háború időszakának mindenkit próbára tevő öt esztendejét. Ezek a változások mindig tömegesen dobták felszínre a konjunktúralovagokat, a könnyű lehetőségeket kiaknázókat, a mások rovására érvényesülni akarókat. 1938-ban - hogy csak a dél-szlovákiai viszonyokat vegyük szemügyre - a korábbi 20 év alatti „becsehelés" szempontjából tették mérlegre az embereket, majd 1945-ben azt vizsgálták, ki épített diadalkaput Horthy Miklós katonái számára. Három évvel később az osztályszempontokat figyelembe véve kezdtek káderezni, húsz év múlva, 1968 után pedig olyanok osztályozták az embereket, akik minden tisztességes országban hazaárulónak minősültek volna, hiszen lepaktáltak a megszállókkal. De ez az állapot is „csak" 20 évig tartott, és most megint káderezünk. A káderezés és a helyezkedés talán már a 20. századi ember génjeibe is befészkelte magát, és nem kell hozzá különösebb éleslátás, hogy ilyen viszonyok között bárki rájöjjön: a karrierizmus, az igazi értékek semmibe vétele a kifizetődőbb. D eméljük, tavaly ősszel véget ért az ost1\ romállapot. Reméljük, talán mégis létezik csodaszer világunk helyrebillentésére. E csodaszer: az igazi értékek trónra ültetése. Talán a bűnözés elleni küzdelemben is erre kell építenünk. TÓTH MIHÁLY galériáján, s az akkori szovjet külügyminiszter, Andrej Gromiko beszédét hallgatta. Gromiko éppen az agresszió fogalmát definiálta. ,,A definíció szép volt. Nekem azonban a hideg futkározott a hátamon. Úgy szónokolt, mintha nem tudta volna, hogy pontosan azt ítéli el, írja le, amit a Szovjetunió követett el hat héttel korábban Csehszlovákia ellen." Taglalta Csehszlovákia helyét Közép-Európában, majd a nemzetközi helyzetre rátérve megállapította, Irak Kuvait elleni agressziójának elítélésével a világszervezet végleg visszatért eredeti küldetéséhez. A konfrontáció vége, s az, hogy a Kelet és a Nyugat megkezdte az igpzi együttműködést az ENSZ-szel, teszi lehetővé a hatékonyabb lépéseket a világ biztonsága, az emberi jogok, a környezet védelme, a terrorizmus és a kábítószer elleni harc érdekében. Hogy sikerrel járjunk, nyugodt, kedvező nemzetközi légkörre van szükség, amelyben senki sem szenved túlságosan, s mindenki remélhet. A feltételek természetesen különbözőek. A világ gazdagabbik része integrálódik, Európa nemcsak a gazdasági, hanem a politikai, a szociális, s talán a védelmi integrációhoz vezető utakat is keresi. A Dél országainak többsége másra összpontosít, az éhségre, a népszaporulatra, az adósságproblémára, a hagyományos termékek és a nyersanyagok árának csökkenésére, arra, hogy kevés a beruházás, hiányzik az infrastruktúra, nem jutnak hozzá a korszerű technológiákhoz. Mi saját tapasztalatunkból is tudjuk, mit jelent a rosszul működő gazdaság. Ezért nem szeretnénk, ha indokoltak lennének azok az aggodalmak, amelyek szerint Kelet- és Közép-Európa elszippantja az amúgy is kevés fejlesztési segélyt. Napjainkban egy látszólag apró kérdés is világméretű jelentőséget kaphat. Erre példaként külügyminiszterünk azt említette, hogy egy nemzetiségi vagy vallási konfliktus az Arab félszigeten megnyilvánul például a római repülőtéren vagy a müncheni olimpián végrehajtott terrorakciókban. Szaddam Huszszein támadását Kuvait ellen nem regionális kérdésként kezeljük, hanem úgy, mint a nemzetek és államok együttélésének alapszabályai (Folytatás a 3. oldalon) A BT jóváhagyta az Irakkal szembeni légi blokádot (ČSTK) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden jóváhagyta az Irakkal szembeni légi blokád bevezetését. A határozat tiltja a légi úton történő szállításokat is, s az országok nem fogják engedélyezni az Irakba vagy Kuvaitba tartó repülőgépeknek a területük feletti átrepülést sem, ha a gép nem száll le, hogy alávesse magát az ellenőrzésnek. Kivételt csak azok.a repülőgépek kapnak, amelyek gyógyszereket és az élelmiszerek engedélyezett fajtáit fogják szállítani. A Biztonsági Tanács 15 tagja közül az ülésen 13-at külügyminiszter képviselt, ami még inkább hangsúlyozza áz új intézkedés jelentőségét. (Folytatás a 2. oldalon)