Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-20 / 221. szám, csütörtök

Az ENSZ-közgyúlés 45- ülésszaka Megválasztották a főbizottságok vezetőit (CSTK) - Mint arról már beszámoltunk, a tanácskozás első napján Guido de Marco máltai külügyminisztert választották meg az ENSZközgyűlés 45. ülésszakának elnökévé. Székfoglaló beszédében utalt arra, hogy Málta egyaránt tartozik Európába és a Mediterrán térségbe, így közvetlenül érzékeli mindkét régió fejlődését és problémáit. Kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy ez a kettős tapasztalat kitűnő lehetőséget nyújt a jelenlegi nemzetközi helyzet megértéséhez. A globális helyzetet egyrészt a közelmúltban lejátszódott számos pozitív változással kapcsolatos nagy remények jellemzik, a másik oldalon pedig a még fennálló komoly problémák, az új konfliktusok és fenyegetések. Ezek közül is jelenleg a legsúlyosabb az öbölbeli válság. Ezzel öszszefüggésben az ENSZ egyik legsürgetőbb feladatának nevezte a palesztin kérdés megoldását, amely kedvezőtlen hatással van az egész térségre és veszélyezteti a világbékét. í Kedden este megválasztották a Közgyűlés főbizottságainak elnökeit- és alelnökeit. A jogi bizottság elnökévé Václav Mikulát, hazánk állandó ENSZ-képviselőjének helyettesét választották meg. A politikai és biztonsági bizottságnak nepáli, a különleges politikai bizottságnak ugandai, a gazdasági és pénzügyinek görög, a szociális huamnitárius és kulturálisnak chilei, a dekolonializációs bizottságnak kongói, az adminisztratív és költségvetési bizottságnak pedig barbadosi elnöke van. Kedden terjesztette elő szokásos évi beszámolóját Javier Pérez de Cuellar, a világszervezet főtitkára. A dokumentum szerint az elmúlt évben számos fontos változás és esemény történt. A közel-keleti fejleményeket tekintve azonban nem lehet azt mondani, hogy ez kizárólag sikeres és pozitív év volt. Ami pozitívum: véget ért a hidegháború, a közép- és kelet-európai országokban megvalósult forradalmi fejlődés pedig kiemelte az ENSZ Alapokmánya két fontos elvének jelentőségét. Ezek Václav Havel nyilatkozata a Le Figarónak Határozott reformok nélkül veszélybe kerül az államhatalom (ČSTK) - A Le Figaro című francia napilap tegnapi számában jelent meg Václav Havel interjúja. Az államfő ebben értékeli hazánk jelenlegi helyzetét és megállapítja, még nem sikerült leszámolni a totalitárius rendszer örökségével, azzal a rendszerrel, amely óriási károkat okozott, mivel teljesen elfojtotta az emberek alkotókészségét, vállalkozókedvét és találékonyságát. Havel hangsúlyozta, a régi rezsim erős struktúrái még mindig működnek, a régi bürokrácia a helyén maradt valamennyi szinten - a központi hivatalokban és a szövetségi minisztériumokban is - s akadályozza a racionális gazdasági élet bevezetését. Havel cáfolta, hogy a régi erők által okozott komoly problémák a bársonyos forradalom hiányait tükröznék. Mint mondotta, ez a forradalom nem szenvedett kudarcot, egyszerűen még nem fejeződött be, a lényeges dolgokat még ezután kell megtenni. Energikusan és azonnal fel kell lépni mindazokkal szemben, akik reménytelenséget és apátiát keltenek. Nem azért harcoltunk - jelentette ki -, hogy ezek a maffiák továbbra is kiszipolyozzák az országot. Hozzáfűzte, ezeket a maffiákat nem lehet azonosítani a kommunisAz Országgyűlés elfogadta a privatizációs törvényt (ČSTK) - Keddi ülésén a magyar parlament jóváhagyta a privatizációs törvényt. A tulajdonviszonyok reformjának alapjaként szolgáló törvény előnyben részesíti a privatizálást a reprivatizálással szemben, mivel célja nem az államosítás miatt vagy az előző rezsimek egyéb túlkapásai következtében károsultak anyagi kompenzálása, hanem a feltételek megteremtése a kereskedelem és a szolgáltatások jó működéséhez. Az Országgyűlés október közepéig felfüggesztette ülésszakát, hogy a képviselők segíthessenek pártjaiknak a szeptember 30-i helyhatósági választások kampányában. ta párt valamennyi tagjával, mivel egészen becsületes kommunisták is voltak. Nyilatkozata további részében a csehszlovák elnök rámutatott, gyorsan be kell indítani a privatizálást, amely felszabadítja az alkotó energiát. A parlamentnek meg kell gyorsítania a munkát, a kormánynak pedig nem szabad félnie a határozottabb intézkedések elfogadásától. Végezetül kifejtette véleményét, miszerint a gazdaság az ősszel vagy az év végén elérheti a kritikus pontot, mivel fennáll a veszély, hogy a helyzet rosszabbodni fog. Ha nem vezetünk be határozott reformokat, az államhatalom valóban veszélybe kerül - mondja Havel, majd hozzáfűzte: húsz évet veszítettünk életünkből, most már nem vesztegethetünk el egyetlen napot sem. a nemzetek önrendelkezésének joga és az emberi jogok tiszteletben tartása. Ezenkívül bebizonyosodott, hogy jelentős mértékben megbízhatatlan a fennálló helyzet megőrzése túlnyomórészt katonai eszközökkel. A katonai egyensúlyra való állandó törekvés csak a fegyverkezés fokozódásához vezet, de nem képes biztosítani a stabilitást. A főtitkár leszögezte: mindent egybevetve azt lehet mondani, hogy az elmúlt év az ENSZ pozíciójának megerősödéséhez vezetett. A Közgyűlés megnyitásának napja immár hagyományosan a béke nemzetközi napja is. Ebből az alkalomból az ENSZ székhelyén kedden megkondult a békeharang. BANGKOK Sikertelen találkozó (ČSTK) - A thaiföldi fővárosban, Bangkokban eredménytelenül ért véget a négy kambodzsai frakció második tárgyalási fordulója a legfelsőbb nemzeti tanács személyi összetételében. Ez az új szerv, amelynek felállításáról a négyek a múlt hétfőn döntöttek, igazgatná az országot a szabad választások megtartásáig. Hun Sen, a phnompenhi kormány vezetője, aki tegnap utazott haza, hangsúlyozta, a tárgyalások nem értek véget, csupán elnapolták azokat. A kormány és a három ellenzéki csoport képviselői nem jutottak közös nevezőre abban, ki legyen a legfelsőbb nemzeti tanács elnöke - mint ismeretes, korábban Szihanukot javasolták, aki ezt nem vállalta, egészségi okok miatt hat hónapra visszavonult a politikai élettől (?) -, s abban sem jutottak egyetértésre, hogy ki vezesse az ENSZ-közgyűlés kedden megnyílt 45. ülésszakán résztvevő kambodzsai küldöttséget. A Szihanuk-féle bejelentés ellenére a kambodzsai kormány azt javasolta, hogy a legfelsőbb nemzeti tanács elnöke a herceg legyen, az ENSZ-ülésszakon részt vevő delegációt pedig Hun Sen kormányfő vezesse. Ezt a megoldást az ellenzék nem fogadta el. Nagyszabású amerikai katonai csökkentések (ČSTK) - Közel 150 amerikai katonai támaszponton korlátozzák a tevékenységet, vagy állítják le teljesen, jelentette be kedden Richard Cheney amerikai védelmi miniszter. A második világháború óta ez a legnagyobb mértékű korlátozás. A Pentagon vezetője elmondta, mivel Európában csökkent a szovjet fenyegetés, az USA-nak pedig pénzügyi gondjai vannak, a jövő évtől kezdve fokozatosan beszüntetik 127 katonai objektum működését, további 23-on pedig korlátozásokat léptetnek életbe. A döntés a világ 10 országában levő támaszpontokat érinti, beleértve a jelenlegi NSZK-t is, ahol összesen 108 ilyen objektumra vonatkozik a rendelet. A legnagyobb amerikai támaszpontok közül csak hármat zárnak be, egyet Spanyolországban, kettőt pedig az NSZK-ban. Ugyancsak a Pentagonból származó hír az, hogy az elkövetkező években 60 ezer amerikai katona távozik a jelenlegi NSZK területéről. Ezt a bajor hivatalos szervek is megerősítették. A kivonulást természetesen nem kapkodják el, a 60 ezer katonát hat év alatt vonják ki, igaz, a nagyobbik hányadot 1993 végéig. Az amerikai képviselőház kedden több mint Jaruzelski emelt fővel akar távozni Lengyel „csúcs" Glemp bíborosnál ÚJ szú 1990. IX. 20. (ČSTK) - Wojciech Jaruzelski, lengyel államfő szóvivője tegnap bejelentette: az elnök kérni fogja a szejmet, hogy alkotmányos úton döntsenek államfői megbízatási időszakának lerövidítéséről. A parlamenti képviselők határoznak tehát arról, hogy Jaruzelski meddig marad hivatalában, mikor adja át tisztségét az általános választások során megválasztott új államfőnek. Jaruzelski e lépését azzal indokolta, el akarja kerülni a fölösleges szenvedélyeket, s demokratikus megoldást szeretne. Persze, az a szempont sem mellékes, hogy emelt fővel kíván távozni, ugyanis ha nem az alkotmányos utat választotta volna, az felért volna egy leváltással. Nem mellékes az sem, hogy Jaruzelski bejelentésére közvetlenül a politikai vezetők keddi találkozója után került sor. A lengyel politikai élet vezetői Jozef Glemp bíborosnál találkoztak, először szűkebb körben. Ott volt maga Jaruzelski, továbbá Tadeusz Mazowiecki kormányfő, Mikolaj Kozakiweicz és Andrzej Stelmachowski, a két parlamenti kamara elnökei, valamint Lech Walesa. A „krémhez" később csatlakoztak a parlamenti frakciók vezetői, a kormány tagjai, úgyhogy 27-en lettek a bíboros székházának konferenciatermében. A tanácskozásról csak nagyon kevés hír szivárgott ki, az optimisták azt várták, hogy pontosan meghatározzák az előrehozott elnök- és parlamenti választások dátumát és módját, a pesszimisták pedig aggódtak. Attól tartva, hogy a politikai elit szűk körben megállapodik, s így csak egy rituális elnökválasztást tartanak majd. Valószínűleg ez késztette Lech Walesát, hogy hivatalosan is bejelentse: megpályázza az államfői tisztséget. A tegnapi lengyel sajtókommentárokra is az volt a jellemző, hogy a szerzők kevés információval renfelére csökkentette azt az összeget, amelyet George Bush elnök javasolt az úgynevezett csillagháborús programra, vagyis a hadászati védelmi kezdeményezés fejlesztésére. A honatyák a javasolt 4,7 milliárd dollár helyett csupán 2,3 milliárdot szavaztak meg. A demokrata párti képviselők nem fogadták el a republikánusok azon érvelését, hogy a SDI-re szükség van, tekintettel arra a veszélyre, amelyet az USA-ra nézve az iraki ballisztikus rakéták jelentenek. Tegnap óta egyáltalán nincsenek amerikai vegyi fegyverek az NSZK-ban. A miesaui raktárakban levő eszközöket a reggeli órákban szállították a nordenhami kikötőbe, ahol a konténereket két amerikai hajóra rakták, s ma hajnalban indították útnak a dél-csendes-óceáni Johnston korallzátonyra, ahol megsemmisítik azokat. A Szovjetunió a Kola-félszigeten levő sarkvidéki katonai támaszpontjára irányított jelentős számú vadászbombázót - jelentette kedden Oslóban a norvég fegyveres erők főparancsnokságának egyik tagja. Hozzávetőleg 12-24 darab SU 17-es típusú gépről van szó. delkeztek. A Gazeta Wyborcza azt hangoztatta, a fiatal lengyel demokráciának szüksége van egy bizonyos válságellenes paktumra, és természetesen egy olyan államfőre, aki élvezi a lengyelek bizalmát, akinek tekintélye van, aki a demokrácia fejlődését segítené elő. A lap ezzel kapcsolatban arra emlékeztet, hogy a közelmúltban baráti gesztusok történtek Lech Walesa, Tadeusz Mazowiecki, valamint Jagielski egykori kommunista miniszterelnök-helyettes között, s ez az említett feltételezést támasztja alá. Jozef Glempnél is tárgyaltak arról, az elnököt válasszák-e előbb vagy a parlamentet, esetleg a kettőt együtt. A politikusok magánjellegű nyilatkozatai a keddi találkozó eredményeiről eléggé eltérőek. Nem hivatalos források szerint állítólag azzal értettek egyet, hogy előbb az államfőt kell megválasztani. A parlamenti választások időpontjában nem született megállapodás, Balcerowicz miniszterelnök-helyettes pedig megerősítette, hogy a gazdasági reformhoz még 40 törvényt kell a mostani parlamentnek jóváhagynia. A győzelem csak a kezdet Nemcsak azért ragasztottuk a történelmi jelzőt Margaret Thatcher mostani csehszlovákiai látogatásához, mert brit kormányfő még sosem járt hazánkban. Elsősorban azt tartom fontosnak, pár nap leforgása alatt két kiemelkedő nyugati politikus is szükségesnek tartotta, hogy éppen nálunk fejtse ki véleményét Európa és tágabb értelemben a világ jövőjéről. Francois Mitterrand egy „reálisat álmodott" földrészünkről, Thatcher pedig megpróbált konkrét menetrendet ajánlani Európába való visszatérésünkhöz. Persze, a szűken vett csehszlovák-brit kapcsolatok - ha még egyáltalán lehet két ország viszonyát „szűken" értelmezni - szempontjából több oknál fogva is mérföldkőnek tekinthetjük ezt a látogatást. Először azért, mert a miniszterelnök-asszony parlamenti beszéde hivatalos bocsánatkérésnek is tekinthető Münchenért, tehát lezárta egyébként évszázados kapcsolataink legárnyékosabb fejezetét. Másodszor azért, mert a kormányfői látogatás remélhetően ösztönözni fogja a brit vállalkozókat, hogy jöjjenek hozzánk, segítsenek kihasznállanul magasabb szinten volt, mint most Cseh-Szlovákia. Thatcher is bízik az új egységes Európában, Kelet felzárkózásában. Figyelmet érdemel, hogy most sem felejtette el méltatni Mihail Gorbacsov érdemeit, előrelátását. Mitterrand egy európai konföderációról „álmodik",. Thatcher azt javasolja, hógy a harmincötök novemberi párizsi csúcsértekezletén fogadják el az Eúrópai Magna Chartát, amely minden nép és egyén számára szavatolná az alapvető szabadságjogokat. Igaz, a végső cél azonos, de a két nyugati vezető más-más módon kívánja felépíteni az új Európát. Most nincs mód Mitterrand és Thatcher koncepciójának az összevetésére, az alapvető különbség szerintem abból származik, hogy miként tekintenek a német egyesítésre. London jobban aggódik az egységes Németország várható gazdasági, pénzügyi túlsúlya, vezető szerepe miatt. Thatcher prágai parlamenti beszédében is azt szorgalmazta, az Európai Közösségek tegyen határozott ígéretet arra, hogy befogadja a közösségbe azokat a kelet-európai országokat, amelyekben végérvényesen győzött a demokrácia. Sőt, a teljes jogú tagságot megelőző valamilyen társult tagságot is lehetségesnek tart. Pedig az EK-országok többsége szerint a keletiek csatlakozása lassúbb folyamat lesz, s 1992 előtt, vagyis a nyugateurópai unió előtt szóba sem kerülhet. Thatcher érvelése szerint a Nyugat nem mondhatja a kelet-európaiaknak, hogy Európához tartoznak, ha ugyanakkor kiközösíti őket. Nem állítom azt, hogy a brit kormányfő, csak a saját érdekei, csak az óhajtott brit külpolitikai szerepvállalás miatt szorgalmazza a kelet-európaiak mielőbbi csatlakozását, de hogy ennek igen nagy szerepe van a „vaslady" stratégiájában, az biztos. London elismeri, történelmi jelentőségű lesz az egységes piac kialakítása 1992-ig, de továbblépni nem akar. Nem ért egyet azzal a nyugatnémet-francia elképzeléssel, hogy az EK-t pénzügyi és politikai unióvá is át kell formálni. Egyrészt azért, mert korlátozva érezné a brit szuverenitást, másrészt azért, amit már említettem: igazán nem lehet kiszámítani, milyen szerepet játszik majd Európában egy 80 milliós Németország, amelynek gazdasági súlyától nemcsak az angolok tartanak, hanem más, a kisebb nyugat-európai országok is. London azt hangoztatja, a brit külpolitika hagyományos célja az, hogy Európában megőrizze az egyensúlyt. Ezt (is) szolgálná tehát, ha a kelet-európaiak lehetőleg Nagy-Britannia védnöksége alatt csatlakoznának az Európai Közösségekhez. Úgy tűnhet, túlságosan eltértem a témától, a csehszlovák-brit kapcsolatok méltatásától. De csak látszólag, mert a csehszlovák külpolitika csak akkor lehet hatékony, ha szélesebb összefüggésekben is vizsgáljuk egy-egy országhoz fűződő viszonyunkat, ha többféle szempontból is górcső alá veszünk egyegy javaslatot. m^linÁK ISTVÁN •Szovjetunió Szobcsak lesz az új kormányfő? (ČSTK) - Vlagyimir Voronyin, a szovjet politikai pártok és mozgalmak centrista blokkja szervezeti bizottságának elnöke tegnapi moszkvai sajtóértekezletén közölte, a blokk Anatolij Szobcsak leningrádi polgármestert javasolja az új kormányfő tisztségébe. Elmondta továbbá, a centristák az új szövetségi kormányról konzultációkat javasolnak az államfőnek és a parlament elnökének. Voronyin felhívta rá a figyelmet, hogy a centrista blokk csak javaslatot tesz, ismerteti saját elképzelését, de semmi esetre sem hozza létre a kormányt. Ez nem tartozik a blokk hatáskörébe - jelentette ki Voronyin. Természetesen Prágában Is dicsérte Gorbacsovot (Archívumi felvétel) ni tartalékainkat. Harmadszor azért, mert felkínálta a szigetországban kiemelkedő gazdasági eredményeket hozó „thatcheri forradalom" tapasztalatait. Negyedszer pedig azért, mert valószínűleg London fogja a legkövetkezetesebben támogatni visszatérésünket Európába az eddig tisztán nyugatinak tartott intézményekhez való csatlakozásunk által. Azonkívül, hogy október elsejétől vízum nélkül utazhatunk Nagy-Britanniába, Thatcher pontosan ennyit ígért és nem többet. Vagyis annyit, amennyit Václav Havel Londonban kért még márciusban. Köztársaságunk elnöke akkor valahogy úgy fogalmazott, számunkra a pénzbeli segítségnél értékesebb a jó tanács, az együttműködés, az, hogy mások jó tapasztalatait átvehessük. Nem adják ingyen az Európába • való visszatérést. Amint Thatcher mondta, a kommunizmus bukása, a győzelem csak a kezdet. Ahhoz, hogy ismét bekapcsolódhassunk Európa vérkeringésébe, először meg kell teremtenünk a piacgazdaságot, az igazi demokráciát. Ez pedig fájdalmaktól sem lesz mentes - Thatcher igazán tudhatja, őt is erősen bírálták gazdaságpolitikájáért, annak ellenére, hogy amikor elkezdte úgynevezett forradalmát, Nagy-Britannia összehasonlíthatat-