Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-20 / 221. szám, csütörtök

Az ENSZ-közgyúlés 45- ülésszaka Megválasztották a főbizottságok vezetőit (CSTK) - Mint arról már beszá­moltunk, a tanácskozás első napján Guido de Marco máltai külügymi­nisztert választották meg az ENSZ­közgyűlés 45. ülésszakának elnöké­vé. Székfoglaló beszédében utalt ar­ra, hogy Málta egyaránt tartozik Eu­rópába és a Mediterrán térségbe, így közvetlenül érzékeli mindkét ré­gió fejlődését és problémáit. Kifeje­zésre juttatta meggyőződését, hogy ez a kettős tapasztalat kitűnő lehető­séget nyújt a jelenlegi nemzetközi helyzet megértéséhez. A globális helyzetet egyrészt a közelmúltban lejátszódott számos pozitív válto­zással kapcsolatos nagy remények jellemzik, a másik oldalon pedig a még fennálló komoly problémák, az új konfliktusok és fenyegetések. Ezek közül is jelenleg a legsúlyo­sabb az öbölbeli válság. Ezzel ösz­szefüggésben az ENSZ egyik leg­sürgetőbb feladatának nevezte a pa­lesztin kérdés megoldását, amely kedvezőtlen hatással van az egész térségre és veszélyezteti a világ­békét. í Kedden este megválasztották a Közgyűlés főbizottságainak elnö­keit- és alelnökeit. A jogi bizottság elnökévé Václav Mikulát, hazánk állandó ENSZ-képviselőjének he­lyettesét választották meg. A politi­kai és biztonsági bizottságnak nepá­li, a különleges politikai bizottságnak ugandai, a gazdasági és pénzügyi­nek görög, a szociális huamnitárius és kulturálisnak chilei, a dekoloniali­zációs bizottságnak kongói, az ad­minisztratív és költségvetési bizott­ságnak pedig barbadosi elnöke van. Kedden terjesztette elő szokásos évi beszámolóját Javier Pérez de Cuellar, a világszervezet főtitkára. A dokumentum szerint az elmúlt év­ben számos fontos változás és ese­mény történt. A közel-keleti fejlemé­nyeket tekintve azonban nem lehet azt mondani, hogy ez kizárólag sike­res és pozitív év volt. Ami pozitívum: véget ért a hidegháború, a közép- és kelet-európai országokban megva­lósult forradalmi fejlődés pedig kie­melte az ENSZ Alapokmánya két fontos elvének jelentőségét. Ezek Václav Havel nyilatkozata a Le Figarónak Határozott reformok nélkül veszélybe kerül az államhatalom (ČSTK) - A Le Figaro című fran­cia napilap tegnapi számában jelent meg Václav Havel interjúja. Az ál­lamfő ebben értékeli hazánk jelenle­gi helyzetét és megállapítja, még nem sikerült leszámolni a totalitárius rendszer örökségével, azzal a rend­szerrel, amely óriási károkat okozott, mivel teljesen elfojtotta az emberek alkotókészségét, vállalkozókedvét és találékonyságát. Havel hangsú­lyozta, a régi rezsim erős struktúrái még mindig működnek, a régi bürok­rácia a helyén maradt valamennyi szinten - a központi hivatalokban és a szövetségi minisztériumokban is - s akadályozza a racionális gazda­sági élet bevezetését. Havel cáfolta, hogy a régi erők által okozott komoly problémák a bársonyos forradalom hiányait tük­röznék. Mint mondotta, ez a forrada­lom nem szenvedett kudarcot, egy­szerűen még nem fejeződött be, a lényeges dolgokat még ezután kell megtenni. Energikusan és azonnal fel kell lépni mindazokkal szemben, akik reménytelenséget és apátiát keltenek. Nem azért harcoltunk - je­lentette ki -, hogy ezek a maffiák továbbra is kiszipolyozzák az orszá­got. Hozzáfűzte, ezeket a maffiákat nem lehet azonosítani a kommunis­Az Országgyűlés elfogadta a privatizációs törvényt (ČSTK) - Keddi ülésén a magyar par­lament jóváhagyta a privatizációs tör­vényt. A tulajdonviszonyok reformjának alapjaként szolgáló törvény előnyben ré­szesíti a privatizálást a reprivatizálással szemben, mivel célja nem az államosítás miatt vagy az előző rezsimek egyéb túlka­pásai következtében károsultak anyagi kompenzálása, hanem a feltételek meg­teremtése a kereskedelem és a szolgálta­tások jó működéséhez. Az Országgyűlés október közepéig fel­függesztette ülésszakát, hogy a képvise­lők segíthessenek pártjaiknak a szeptem­ber 30-i helyhatósági választások kampá­nyában. ta párt valamennyi tagjával, mivel egészen becsületes kommunisták is voltak. Nyilatkozata további részében a csehszlovák elnök rámutatott, gyorsan be kell indítani a privatizá­lást, amely felszabadítja az alkotó energiát. A parlamentnek meg kell gyorsítania a munkát, a kormánynak pedig nem szabad félnie a határo­zottabb intézkedések elfogadásától. Végezetül kifejtette véleményét, mi­szerint a gazdaság az ősszel vagy az év végén elérheti a kritikus pon­tot, mivel fennáll a veszély, hogy a helyzet rosszabbodni fog. Ha nem vezetünk be határozott reformokat, az államhatalom valóban veszélybe kerül - mondja Havel, majd hozzá­fűzte: húsz évet veszítettünk éle­tünkből, most már nem vesztegethe­tünk el egyetlen napot sem. a nemzetek önrendelkezésének jo­ga és az emberi jogok tiszteletben tartása. Ezenkívül bebizonyosodott, hogy jelentős mértékben megbízha­tatlan a fennálló helyzet megőrzése túlnyomórészt katonai eszközökkel. A katonai egyensúlyra való állandó törekvés csak a fegyverkezés foko­zódásához vezet, de nem képes biztosítani a stabilitást. A főtitkár leszögezte: mindent egybevetve azt lehet mondani, hogy az elmúlt év az ENSZ pozíciójának megerősödésé­hez vezetett. A Közgyűlés megnyitásának nap­ja immár hagyományosan a béke nemzetközi napja is. Ebből az alka­lomból az ENSZ székhelyén kedden megkondult a békeharang. BANGKOK Sikertelen találkozó (ČSTK) - A thaiföldi fővárosban, Bangkokban eredménytelenül ért véget a négy kambodzsai frakció második tárgyalási fordulója a leg­felsőbb nemzeti tanács személyi összetételében. Ez az új szerv, amelynek felállításáról a négyek a múlt hétfőn döntöttek, igazgatná az országot a szabad választások megtartásáig. Hun Sen, a phnom­penhi kormány vezetője, aki tegnap utazott haza, hangsúlyozta, a tár­gyalások nem értek véget, csupán elnapolták azokat. A kormány és a három ellenzéki csoport képvi­selői nem jutottak közös nevezőre abban, ki legyen a legfelsőbb nem­zeti tanács elnöke - mint ismeretes, korábban Szihanukot javasolták, aki ezt nem vállalta, egészségi okok miatt hat hónapra visszavonult a po­litikai élettől (?) -, s abban sem jutottak egyetértésre, hogy ki vezes­se az ENSZ-közgyűlés kedden megnyílt 45. ülésszakán résztvevő kambodzsai küldöttséget. A Sziha­nuk-féle bejelentés ellenére a kam­bodzsai kormány azt javasolta, hogy a legfelsőbb nemzeti tanács elnöke a herceg legyen, az ENSZ-üléssza­kon részt vevő delegációt pedig Hun Sen kormányfő vezesse. Ezt a meg­oldást az ellenzék nem fogadta el. Nagyszabású amerikai katonai csökkentések (ČSTK) - Közel 150 amerikai katonai támaszponton korlátozzák a tevékenysé­get, vagy állítják le teljesen, jelentette be kedden Richard Cheney amerikai védel­mi miniszter. A második világháború óta ez a legnagyobb mértékű korlátozás. A Pentagon vezetője elmondta, mivel Eu­rópában csökkent a szovjet fenyegetés, az USA-nak pedig pénzügyi gondjai van­nak, a jövő évtől kezdve fokozatosan beszüntetik 127 katonai objektum műkö­dését, további 23-on pedig korlátozásokat léptetnek életbe. A döntés a világ 10 országában levő támaszpontokat érinti, beleértve a jelenlegi NSZK-t is, ahol összesen 108 ilyen objektumra vonatko­zik a rendelet. A legnagyobb amerikai támaszpontok közül csak hármat zárnak be, egyet Spanyolországban, kettőt pedig az NSZK-ban. Ugyancsak a Pentagonból származó hír az, hogy az elkövetkező években 60 ezer amerikai katona távozik a jelenlegi NSZK területéről. Ezt a bajor hivatalos szervek is megerősítették. A kivonulást természetesen nem kapkodják el, a 60 ezer katonát hat év alatt vonják ki, igaz, a nagyobbik hányadot 1993 végéig. Az amerikai képviselőház kedden több mint Jaruzelski emelt fővel akar távozni Lengyel „csúcs" Glemp bíborosnál ÚJ szú 1990. IX. 20. (ČSTK) - Wojciech Jaruzelski, len­gyel államfő szóvivője tegnap bejelentet­te: az elnök kérni fogja a szejmet, hogy alkotmányos úton döntsenek államfői megbízatási időszakának lerövidítéséről. A parlamenti képviselők határoznak tehát arról, hogy Jaruzelski meddig marad hiva­talában, mikor adja át tisztségét az általá­nos választások során megválasztott új államfőnek. Jaruzelski e lépését azzal indokolta, el akarja kerülni a fölösleges szenvedélyeket, s demokratikus megol­dást szeretne. Persze, az a szempont sem mellékes, hogy emelt fővel kíván távozni, ugyanis ha nem az alkotmányos utat választotta volna, az felért volna egy leváltással. Nem mellékes az sem, hogy Jaruzelski bejelentésére közvetlenül a politikai vezetők keddi találkozója után került sor. A lengyel politikai élet vezetői Jozef Glemp bíborosnál találkoztak, először szűkebb körben. Ott volt maga Jaruzelski, továbbá Tadeusz Mazowiecki kormány­fő, Mikolaj Kozakiweicz és Andrzej Stelmachowski, a két parlamenti kamara elnökei, valamint Lech Walesa. A „krém­hez" később csatlakoztak a parlamenti frakciók vezetői, a kormány tagjai, úgy­hogy 27-en lettek a bíboros székházának konferenciatermében. A tanácskozásról csak nagyon kevés hír szivárgott ki, az optimisták azt várták, hogy pontosan meghatározzák az előrehozott elnök- és parlamenti választások dátumát és mód­ját, a pesszimisták pedig aggódtak. Attól tartva, hogy a politikai elit szűk körben megállapodik, s így csak egy rituális el­nökválasztást tartanak majd. Valószínű­leg ez késztette Lech Walesát, hogy hiva­talosan is bejelentse: megpályázza az államfői tisztséget. A tegnapi lengyel saj­tókommentárokra is az volt a jellemző, hogy a szerzők kevés információval ren­felére csökkentette azt az összeget, ame­lyet George Bush elnök javasolt az úgy­nevezett csillagháborús programra, va­gyis a hadászati védelmi kezdeményezés fejlesztésére. A honatyák a javasolt 4,7 milliárd dollár helyett csupán 2,3 milliárdot szavaztak meg. A demokrata párti képvi­selők nem fogadták el a republikánusok azon érvelését, hogy a SDI-re szükség van, tekintettel arra a veszélyre, amelyet az USA-ra nézve az iraki ballisztikus rakéták jelentenek. Tegnap óta egyáltalán nincsenek amerikai vegyi fegyverek az NSZK-ban. A miesaui raktárakban levő eszközöket a reggeli órákban szállították a nordenha­mi kikötőbe, ahol a konténereket két ame­rikai hajóra rakták, s ma hajnalban indítot­ták útnak a dél-csendes-óceáni Johnston korallzátonyra, ahol megsemmisítik azokat. A Szovjetunió a Kola-félszigeten levő sarkvidéki katonai támaszpontjára irányí­tott jelentős számú vadászbombázót - je­lentette kedden Oslóban a norvég fegyve­res erők főparancsnokságának egyik tag­ja. Hozzávetőleg 12-24 darab SU 17-es típusú gépről van szó. delkeztek. A Gazeta Wyborcza azt han­goztatta, a fiatal lengyel demokráciának szüksége van egy bizonyos válságellenes paktumra, és természetesen egy olyan államfőre, aki élvezi a lengyelek bizalmát, akinek tekintélye van, aki a demokrácia fejlődését segítené elő. A lap ezzel kap­csolatban arra emlékeztet, hogy a közel­múltban baráti gesztusok történtek Lech Walesa, Tadeusz Mazowiecki, valamint Jagielski egykori kommunista miniszter­elnök-helyettes között, s ez az említett feltételezést támasztja alá. Jozef Glempnél is tárgyaltak arról, az elnököt válasszák-e előbb vagy a parla­mentet, esetleg a kettőt együtt. A politiku­sok magánjellegű nyilatkozatai a keddi találkozó eredményeiről eléggé eltérőek. Nem hivatalos források szerint állítólag azzal értettek egyet, hogy előbb az állam­főt kell megválasztani. A parlamenti vá­lasztások időpontjában nem született megállapodás, Balcerowicz miniszterel­nök-helyettes pedig megerősítette, hogy a gazdasági reformhoz még 40 törvényt kell a mostani parlamentnek jóváhagynia. A győzelem csak a kezdet Nemcsak azért ragasztottuk a tör­ténelmi jelzőt Margaret Thatcher mostani csehszlovákiai látogatásá­hoz, mert brit kormányfő még sosem járt hazánkban. Elsősorban azt tar­tom fontosnak, pár nap leforgása alatt két kiemelkedő nyugati politikus is szükségesnek tartotta, hogy ép­pen nálunk fejtse ki véleményét Eu­rópa és tágabb értelemben a világ jövőjéről. Francois Mitterrand egy „reálisat álmodott" földrészünkről, Thatcher pedig megpróbált konkrét menetrendet ajánlani Európába való visszatérésünkhöz. Persze, a szűken vett csehszlo­vák-brit kapcsolatok - ha még egyáltalán lehet két ország viszo­nyát „szűken" értelmezni - szem­pontjából több oknál fogva is mér­földkőnek tekinthetjük ezt a látoga­tást. Először azért, mert a miniszter­elnök-asszony parlamenti beszéde hivatalos bocsánatkérésnek is te­kinthető Münchenért, tehát lezárta egyébként évszázados kapcsolata­ink legárnyékosabb fejezetét. Má­sodszor azért, mert a kormányfői látogatás remélhetően ösztönözni fogja a brit vállalkozókat, hogy jöjje­nek hozzánk, segítsenek kihasznál­lanul magasabb szinten volt, mint most Cseh-Szlovákia. Thatcher is bízik az új egységes Európában, Kelet felzárkózásában. Figyelmet érdemel, hogy most sem felejtette el méltatni Mihail Gorba­csov érdemeit, előrelátását. Mitter­rand egy európai konföderációról „álmodik",. Thatcher azt javasolja, hógy a harmincötök novemberi pári­zsi csúcsértekezletén fogadják el az Eúrópai Magna Chartát, amely min­den nép és egyén számára szava­tolná az alapvető szabadságjogokat. Igaz, a végső cél azonos, de a két nyugati vezető más-más módon kí­vánja felépíteni az új Európát. Most nincs mód Mitterrand és Thatcher koncepciójának az összevetésére, az alapvető különbség szerintem abból származik, hogy miként tekin­tenek a német egyesítésre. London jobban aggódik az egységes Né­metország várható gazdasági, pénz­ügyi túlsúlya, vezető szerepe miatt. Thatcher prágai parlamenti beszé­dében is azt szorgalmazta, az Euró­pai Közösségek tegyen határozott ígéretet arra, hogy befogadja a kö­zösségbe azokat a kelet-európai or­szágokat, amelyekben végérvénye­sen győzött a de­mokrácia. Sőt, a teljes jogú tag­ságot megelőző valamilyen társult tagságot is lehet­ségesnek tart. Pedig az EK-or­szágok többsége szerint a keletiek csatlakozása las­súbb folyamat lesz, s 1992 előtt, vagyis a nyugat­európai unió előtt szóba sem kerül­het. Thatcher ér­velése szerint a Nyugat nem mondhatja a ke­let-európaiaknak, hogy Európához tartoznak, ha ugyanakkor kikö­zösíti őket. Nem állítom azt, hogy a brit kormányfő, csak a saját érdekei, csak az óhajtott brit külpolitikai szerepvállalás mi­att szorgalmazza a kelet-európaiak mielőbbi csatlako­zását, de hogy ennek igen nagy szerepe van a „vaslady" stra­tégiájában, az biztos. London elis­meri, történelmi jelentőségű lesz az egységes piac kialakítása 1992-ig, de továbblépni nem akar. Nem ért egyet azzal a nyugatnémet-francia elképzeléssel, hogy az EK-t pénzü­gyi és politikai unióvá is át kell for­málni. Egyrészt azért, mert korlátoz­va érezné a brit szuverenitást, más­részt azért, amit már említettem: igazán nem lehet kiszámítani, mi­lyen szerepet játszik majd Európá­ban egy 80 milliós Németország, amelynek gazdasági súlyától nem­csak az angolok tartanak, hanem más, a kisebb nyugat-európai or­szágok is. London azt hangoztatja, a brit külpolitika hagyományos célja az, hogy Európában megőrizze az egyensúlyt. Ezt (is) szolgálná tehát, ha a kelet-európaiak lehetőleg Nagy-Britannia védnöksége alatt csatlakoznának az Európai Közös­ségekhez. Úgy tűnhet, túlságosan eltértem a témától, a csehszlovák-brit kap­csolatok méltatásától. De csak lát­szólag, mert a csehszlovák külpoliti­ka csak akkor lehet hatékony, ha szélesebb összefüggésekben is vizsgáljuk egy-egy országhoz fűző­dő viszonyunkat, ha többféle szem­pontból is górcső alá veszünk egy­egy javaslatot. m^linÁK ISTVÁN •Szovjetunió Szobcsak lesz az új kormányfő? (ČSTK) - Vlagyimir Voronyin, a szovjet politikai pártok és mozgal­mak centrista blokkja szervezeti bi­zottságának elnöke tegnapi moszk­vai sajtóértekezletén közölte, a blokk Anatolij Szobcsak leningrá­di polgármestert javasolja az új kor­mányfő tisztségébe. Elmondta to­vábbá, a centristák az új szövetségi kormányról konzultációkat javasol­nak az államfőnek és a parlament elnökének. Voronyin felhívta rá a figyelmet, hogy a centrista blokk csak javasla­tot tesz, ismerteti saját elképzelését, de semmi esetre sem hozza létre a kormányt. Ez nem tartozik a blokk hatáskörébe - jelentette ki Voronyin. Természetesen Prágában Is dicsérte Gorbacso­vot (Archívumi felvétel) ni tartalékainkat. Harmadszor azért, mert felkínálta a szigetországban ki­emelkedő gazdasági eredményeket hozó „thatcheri forradalom" tapasz­talatait. Negyedszer pedig azért, mert valószínűleg London fogja a legkövetkezetesebben támogatni visszatérésünket Európába az eddig tisztán nyugatinak tartott intézmé­nyekhez való csatlakozásunk által. Azonkívül, hogy október elsejétől vízum nélkül utazhatunk Nagy-Bri­tanniába, Thatcher pontosan ennyit ígért és nem többet. Vagyis annyit, amennyit Václav Havel Londonban kért még márciusban. Köztársasá­gunk elnöke akkor valahogy úgy fogalmazott, számunkra a pénzbeli segítségnél értékesebb a jó tanács, az együttműködés, az, hogy mások jó tapasztalatait átvehessük. Nem adják ingyen az Európába • való visszatérést. Amint Thatcher mondta, a kommunizmus bukása, a győzelem csak a kezdet. Ahhoz, hogy ismét bekapcsolódhassunk Európa vérkeringésébe, először meg kell teremtenünk a piacgazda­ságot, az igazi demokráciát. Ez pe­dig fájdalmaktól sem lesz mentes - Thatcher igazán tudhatja, őt is erősen bírálták gazdaságpolitikájá­ért, annak ellenére, hogy amikor elkezdte úgynevezett forradalmát, Nagy-Britannia összehasonlíthatat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom