Új Szó, 1990. augusztus (43. évfolyam, 178-204. szám)

1990-08-31 / 204. szám, péntek

Ünnep lesz a német egyesítés napja Az abortusz-vitában kompromisszum várható ŰJSZÖ 1990. VIII. 31. (ČSTK) - Wolfgang Schäuble nyugatnémet belügyminiszter azzal számol, hogy a szövetségi kormány már ma, az NDK-val folytatott záró­tárgyalásokon jóváhagyhatná az egyesítési szerződést. Az NSZK és az NDK képviselői ezt követően Ber­linben, a volt Reichstag épületében írnák alá a dokumentumot. Ugyancsak csütörtökön Bonnban találkozott Helmut Kohl kancellár a tartományi miniszterelnökkel. Megállapodás született arról, hogy október 3-át - az NDK ekkor csatla­kozik az NSZK-hoz - már ebben az évben állami ünnepnek, a német egység napjának nyilvánítják. Bonnban tegnap folytatódtak az intenzív tárgyalások az egyesítési szerződésről az NSZK és az NDK vezetői között. A megbeszéléseket továbbra is fékezi a kormánykoalíció és az ellenzéki szociáldemokraták vitája a terhességmegszakításról. A DPA hírügynökség szerint azon­ban várható egy kompromisszumos javaslat elfogadása. Eszerint a nyu­gatnémet nőket nem vonhatnák fe­lelősségre az NDK területén végre­hajtott abortuszért. Oskar Lafontaine (SPD), a Saar­vidéki tartomány kormányfője csü­törtöki sajtóértekezletén kijelentette: pártja abban az esetben egyezik bele az egyesítési szerződésbe, ha elfogadják a szociáldemokraták vé­leményét az abortuszról. A kormánypártok és az SPD kép­viselői még abban sem tudtak meg­állapodni, hogy a német egyesítés után meddiq maradjanak érvényben a terhességmegszakítást érintő különböző törvényhatározatok. A CDU/CSU két évet javasol, az SPD viszont ragaszkodik az ötéves átmeneti időszakhoz. Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter tegnap a bécsi leszerelési tárgyalásokon is­mertette kormánya kötelező érvényű nyilatkozatát, miszerint az egyesített Németország fegyveres erőinek száma nem lépi túl a 370 ezer főt. Lothar de Maiziére keletnémet kor­mányfő, aki mint megbízott külügy­miniszter vett részt a tárgyalásokon, ugyanezt a nyilatkozatot tette. Az NDK-ban augusztus végén a munkanélküliek száma elérte a 350 ezret, júliushoz képest ez 80 ezer személlyel több. Jürgen Kle­ditzsch keletnémet egészségügyi miniszter azonban kijelentette, a helyzet távolról sem olyan drámai, mint június végén, illetve július ele­jén, amikor a munkanélküliek száma megkétszereződött. Lezárult a mohawkok lázadása (ČSTK) - Tegnapra virradó éjsza­ka váratlanul gyorsan rendeződött a kanadai hatóságok és a mohawk indiánok közötti, hét hete tartó konf­liktus. Az indiánok a hadsereg tag­jaival együtt közösen láttak hozzá a barikádok eltávolításához a Mont­real melletti Kahnawake rezervá­tumban. A konfliktus júliusban robbant ki, amikor Oka város hatóságai úgy döntöttek, hogy a helyi golfpályát kibővítik az indiánok szent területé­re. A mohawkok fellázadtak, s ezt követően a quebeckí rendőrök tá­madást indítottak ellenük. Az össze­csapás során egy rendőr életét vesztette. A hadsereg képviselője szerint végre sikerült megállapodást kötni az indiánokkal. Állítólag már tegnap eltűntek, a barikádok és a közutak szabaddá váltak. Jeszenszky Géza nyilatkozata prágai tárgyalásairól (ČSTK) - Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter előzetes várakozásainak megfelelően sikeresnek minősítette prá­gai tárgyalásait. Mint mondotta, csehszlo­vák partnerével, Jirí Dienstbierrel csak az indítást tudták megadni ahhoz, hogy a szakértők megvitathassák a két ország közötti időszerű ügyeket. Jeszenszky szerdán, Prágában akkre­ditált magyar újságíróknak adott nyilatko­zatában újólag megerősítette azt a már korábban bejelentett szándékát, hogy Magyarország a jövő év - tehát 1991 - végéig távozni kíván a Varsói Szerző­dés katona részéből. Ennek ismételt ki­nyilvánítását az tette szükségessé, hogy a prágai sajtóértekezleten Jeszenszky angolul elhangzott szavait rosszul fordí­tották cseh, majd ennek alapján magyar nyelvre: a tolmács a jövő év helyett ez évet mondott. A magyar miniszter sajnálkozását fe­jezte ki amiatt, hogy Trianonnal kapcsola­tos kijelentését a csehszlovák sajtó, rész­ben a Csehszlovák Sajtóiroda szerkesz­tésében kiadott beszámoló alapján szen­zációkeltésre használta fel, amikor csak arról tájékoztatott, hogy „Magyarország nem ismeri el a trianoni szerződést". BULGÁRIA Drága a sztrájk Az év első hét hónapjában tartott sztrájkok sorozata mint­egy 1 milliárd rubeles kárt oko­zott a szovjet gazdaságnak - ál­lapította meg az, állami statiszti­kai bizottság adataira hivatkozva a Rabocsaja tribúna című na­pilap. A tájékoztatások szerint az el­ső helyen Azerbajdzsán áll, ahol 779 millió 500 ezer rubeles kárt okozott a termeléskiesés. Ez­után következik Kirgizia (60 mil­lió 377 ezer), majd Tádzsikisztán (35 millió 020 ezer). A napilap emlékeztet a sztrájkoló bányá­szok állítására, miszerint mun­kabeszüntetéseiknek kizárólag politikai jellege lesz és gyakorla­tilag nem károsítják meg az or­szág gazdaságát, mert a lema­radt tervet hamarosan behoz­zák. A Rabocsaja tribúna azon­ban megállapítja, a Donyecki ke­rületben több mint 6 millió rubel, a Kemerovói kerületben 3 millió, a Rosztovi kerületben pedig 2,5 millió rubel kárt okoztak a sztráj­koló bányászok. (ČSTK) Ismét Lukanov alakít kormányt (ČSTK) - Zseljo Zselev bolgár államfő tegnap Andrej Lukanov szocialista párti politikust, az eddigi miniszterelnököt bízta meg az új kormány összeállításával. Lu­kanov elfogadta a felkérést. Meglepetésre, a szavazatok döntő többségével hagyta jóvá a bolgár parla­ment azt a nyilatkozatot, amely a Bolgár Szocialista Párt, minden demókrartikus erő, a parlamenti demokrácia ellen elkö­vetett merényletnek bélyegzi meg a BSZP székházának a felgyújtását. A dokumen­tum hangsúlyozza a politikai pártok fele­lősségét a jelenlegi időszakban, rámutat­va, Bulgáriának nem gyűlöletre és erő­szakra, hanem politikai érettségre és bé­kére van szüksége. Szerdán is volt tüntetés Szófia köz­pontjában, a parlament előtt. De a válto­zatosság kedvéért ezúttal a lakosság nézte tétlenül, nyugodtan a belügyminisz­tériumi alakulatok tüntető tagjait. A bizton­sági szervek tagjai sürgették a milíciáról szóló új törvény kidolgozását és jóváha­gyását annak érdekében, hogy pontosan szabják meg a rendőrség jogait és köte­lességeit. Akciójuk válasz volt arra a bírá­latra, amely szerint a BSZP székházának felgyújtását tétlenül nézték. Lefegyverezték az Drmény Nemzeti Hadsereget (ČSTK) - Jerevánban tegnapra virradó éjszaka az örmény belügyminisztérium tagjai széles körű hadműveletet hajtottak végre, melynek során az örmény Nemze­ti Hadsereg vezérkara önként letette a fegyvert. Ezt a szovjet belügyi szóvivő közölte a Csehszlovák Sajtóiroda tudósi­tójával. Elmondta továbbá, mintegy 250 fegyveresről volt szó, akiknek élén Va­sziljan, az örmény Nemzeti Hadsereg vezérkarának főnöke állt. A szervezet tagjait letartóztatták, és az örmény bel­ügyminisztérium megkezdtö* tevékenysé­gük kivizsgálását. A legnagyobb illegális örmény fegyve­res szervezet tagjai lőtték le szerdán reggel Viktor Ajvazjan parlamenti képvi­selőt és kísérőjét. Ez arra kényszerítette az örmény legfelsőbb tanácsot, hogy szerdától a köztársaság egész területén rendkívüli állapotot, Jerevánban pedig éj­szakai kijárási tilalmat hirdessen ki. A par­lament arról is döntött, hogy az örmény Nemzeti Hadsereg csapatait azonnal le kell fegyverezni. Egyben közölte, azokat, akik önként megadják magukat nem von­ják felelősségre. Állítsák le az egyoldalú kampányt! (Folytatás az 1. oldalról) a kormány tanácsadói, megbízott opponensek. Szakértőkről és szak­tanulmányokról döntenek, sőt mi több befolyásolni kívánják, maximá­lis nyomást akarnak gyakorolni az SZNT képviselőire. A vízbázisok elértéktelenedéséről csak mint hipotézisről, feltételezés­ről beszélnek. A földalatti vizek idő­szakos változásaival, a csatorna­rendszer sorsával és az áriéri erdők­kel kapcsolatos kétségeket viszont tagadják, pedig érveik szintén felté­telezéseken alapulnak. Mindezt an­nak ellenére teszik, hogy a vízminő­ség romlására figyelmeztető prog­nózisok a Duna mentén, Ausztriá­ban hasonló körülmények között be­igazolódtak. Jogunkban áll-e a tervezett kísér­letet megvalósítani? A vízminőség megőrzésére nincsenek garanciák. Megelégszünk-e vajon a kollektív felelősséggel, ha az ivóvízkészlet értéktelenné válik? Pótlására hol és milyen áron keressünk majd megol­dást, azt az ökológusokra, a hidro­kémikusokra bízzuk? A vízminőség romlását nemcsak az oxigénháztartásban bekövetkező változások nyomán fellépő mangán­és vasredukció, de az idegen, káros anyagok - amelyeket oxigénpótlás­sal nem tudunk eltávolítani - a beke­rülése is előidézi. A minőség javítá­sa így alapvetően más műszaki megoldást igényel. A technikai eljá­rást és a berendezéseket külföldről, devizáért kell majd behoznunk és egyúttal viselnünk kell a magas üze­meltetési költségeket. Az elmondottak alapján köve­teljük: - hogy a szlovák kormányfő és kabinetje, valamint az SZNT összes­ségében ismerje meg a bősi vízlép­cső kapcsán felvetődő megoldatlan problémákat, s a tájékoztató anya­got tegyék hozzáférhetővé; - hogy a Szlovák Köztársaság kormánya fogadja el az Európai Kö­zösségek független szakértői véle­mény kidolgozására tett ajánlatát. A külföldi és a hazai szakértőknek a tárgyilagos állásfoglalásuk érde­kében tegyék hozzáférhetővé a víz­lépcsőt érintő valamennyi forrása­nyagot és szakvéleményt; - hogy a bősi vízlépcső hatáste­rületének környezetvédelmi kérdé­seivel és a Duna Menti Trilaterális Nemzeti Park előkészítésével összefüggő feladatokat teljes terje­delmében helyezzék a Szlovák Kör­nyezetvédelmi Bizottság hatáskö­rébe: - sürgősen végezzék el a bősi vízlépcső várható előnyeinek és hát­rányainak gazdasági elemzését, te­kintettel a Cseh és Szlovák Szövet­ségi Köztársaság kormányhatároza­tában felsorolt valamennyi válto­zatra; - állítsák le a vízerőmű befejezé­sére irányuló egyoldalú kampányt, mely manipulálja a politikai és a nemzetiségi hangulatot; -terjesszenek az SZNT környe­zetvédelmi. bizottsága elé elemzést arról, hogy az utóbbi két évben ho­gyan használták fel az erőmű építé­sére előirányzott pénzeszközöket. Abban az esetben, ha a tervező és a kivitelező túllépte hatáskörét von­janak le megfelelő következtetése­ket. Ha komoly hiányosságokat álla­pítanának meg, azokat a Szlovák Köztársaság Ellenőrzési Minisztéri­uma vizsgálja ki. MILOŠ LICHVÁR mérnök, DR. MIKULÁŠ J. LISICKÝ kandidátus, a szakértőcsoportok vezetői, DR. MILAN RUŽIČKA kandidátus, az SZTA Elnöksége környezetvédel­mi bizottságának elnöke, DR. MI­KULÁŠ HUBA kandidátus, a Ter­mészet- és Tájvédők Szlovákiai Szövetségének elnöke, DR. JU­RAJ MESÍK, a Zöldek Pártjának elnöke. 0-7 addam Husszein alaposan O L. megkeverte a dolgokat a Közel-Keleten, s nem először. Azonban másodszor is ugyanazokat hozta nehéz helyzetbe, akiket annak idején az Irán ellen indított támadás­sal: a palesztinokat és a libanonia­kat. Ez a két elhúzódó regionális probléma nemcsak hogy háttérbe szorult, hanem még bonyolultabbá is vált, az érintettek helyzete pedig nehezebbé. Nézzük előbb a megszállt terüle­tek ügyét. Az intifada mintha kifulladt volna - ami 32 hónap után igazán nem meglepő. A palesztin áldozatok száma már így is ezerhez közelít. A felkelés vezetése éppen ezért uta­sítást adott a katonákkal való konf­rontáció kerülésére, minek köszön­hetően július eleje óta az izraeliek csak három pa­lesztint öltek meg. A kődobálás, a passzív engedetlenségi mozgalom azért tovább folytatódik, de a felke­lés mégis lekerült az újságok címol­daláról, s már maguk az izraeliek is kezdték hinni, hogy az egész intifa­da szép csendesen kifullad. Éppen ez a helyzet kedvezett a tárgyalási előkészületek beindítá­sának, hiszen az izraeliek már nem hivatkozhattak a palesztinok agresz­szivitására, elvesztették fő érvüket, mivel korábban sorra elvetették a közvetítési kísérleteket. így aztán felcsillant a remény, főleg az egyip­tomi elnök erőfeszítéseinek köszön­hetően: kezdett körvonalazódni egy esetleges kompromisszum. No, nem a palesztin-izraeli megállapodást il­letően, hanem arról, ki kivel, hogyan és miről tárgyalhatna - esetleg. N em volt ez a remény igazi fénysugara, csak egy apró gyertyaláng, amit nyomban kioltott a Kuvait elleni agresszió kavarta vihar. Főleg azért, mert a palesztin vezetés, maga Arafat, de a tömegek is Irak oldalára álltak, bekapták a horgot, amelyre Szaddam Husz­szein egy jó kövér csalit tett. Ami az évtizedek óta megszállás alatt élő palesztin népet illeti, talán még ért­hető is ez a magatartás, az, hogy meg se próbálják szélesebb össze­függéseiben szemlélni az új helyze­tet, képesek komolyan venni, hogy az izraeli kivonulás a megszállt terü­letekről feltétele lehet Kuvait szuve­renitása helyreállításának. Ami vi­szont a palesztin vezetőket illeti, az ő elvakultságuk megbocsáthatatlan, egy felelős politikus nem lehet ilyen szúk látókörű. Kérdés, milyen állás­pontra helyezkednek most, hogy Bagdad bekebelezte Kuvaitot. Azt az országot, amely olajdolláraiból mindig juttatott a palesztin ellenál­lásnak. Arafaték ráadásul nagyon kényel­metlen, egyenesen kényes helyzet­be hozták Szaúd-Arábiát, egyik leg­főbb támaszukat, meg Egyiptomot, amely valóban sokat tett ügyükért. S az már végképp kizárt, hogy az USA kész lenne felújítani a párbe­szédet a PFSZ-szel, ha olyan orszá­got támogat, amely amerikaiakat tart túszként fogva. Márpedig nyilvánva­ló, Washington nélkül nincs közel­keleti rendezés. De Moszkva nélkül sem, s a szovjetek ugyancsak elítél­ték az agressziót. így a palesztin vezetés megint rossz lóra tett, egy­csapásra elveszítheti mindazt, amit az intifadával nyert. Más a helyzet Libanonban. Egye­lőre úgy tűnik, az örökösen marako­dó vallási-politikai csoportokat Bag­dad agressziója rádöbbentette arra, ha nem veszik kézbe a dolgokat, akár úgy járhat az ország, mint Ku­vait. Még azok az erők is lényege­sen módosították álláspontjukat, amelyek helyeselték, hogy szíriai csapatok tartózkodjanak Libanon te­rületének csaknem kétharmadán. Kuvait tragédiája pedig lényegében új fejezetet nyitott a két nagy rivális, Irak és Szíria ellenségeskedésében is - mégpedig éppen Libanon vonat­kozásában. A szélsőséges iszlám csoportok Bagdad mellé álltak, amint az idegen haderő megjelent a tér­ségben. Kilátásba helyezett öngyil­kos akcióik akár Damaszkusz ellen Gyertyaláng is irányulhatnak, mert hiszen most már az sem tartja vissza őket, hogy Szíria Irán mellé állt a háborúban, mivel Irak elfogadta Teherán feltéte­leit, lezárta ezt a konfliktust. Ez az új helyzet pedig a teheráni támogatást élvező radikális síita szervezeteket már nem kötelezi automatikusan, hogy támogatójuk szövetségesét saját barátjuknak is tekintsék. Szíria álláspontjának rugalmas­ságát az is növelte, hogy a Kuvait elleni agresszió miatt elesett az iraki támogatástól Michel Aun tábornok, aki a legkeményebb ellenfele Szíriá­nak. Éppen ezért támogatta őt - bár maronita keresztény - Szaddam Husszein rezsimje. Meg az is fontos, hogy az adott helyzetben Damasz­kusz demonstrálhatja: valóban bé­két akar Libanonban, politikája szö­ges ellentétben áll Bagdad nyílt ag­resszivitásával. Ezeknek a körülményeknek a kedvező egybeesése eredmé­nyezte, hogy a libanoni felek hozzá­láttak a szaúd-arábiai Taifban tavaly ősszel kidolgozott rendezési terv megvalósításához. Megtörtént az al­kotmánymódosítás, a muzulmán erők ezentúl nagyobb részt kapnak a hatalomból, a keresztényekkel azonos arányban vehetnek részt az ország irányításában. Az eddig nagyhatalmú (mindig maronita ke­resztény) elnök már nem fog a kor­mány fölött állni, s ez még annál is fontosabb döntés, mint a parlamenti mandátumok fele-fele alapon törté­nő elosztása. Rövidesen sor kerül a szíriai-libanoni csúcstalálkozóra, melyen nemcsak az új kormány megalakításának alapelveiről lesz szó, hanem a szíriai csapatok fo­kozatos kivonásáról is, első lépés­ként visszavonulásukról a Bekaa­völgybe. F élő azonban, hogy a Kuvait körüli konfliktussal elfoglalt Arab Liga, a taifi megállapodások végrehajtásának garantálója nem tud majd az adott helyzetben és időben tevékenyen részt venni a körvonalazódó libanoni rendezés­ben. Márpedig ez komoly problé­mákkal járhat a későbbiekben, a vál­tozásokkal egyet nem értők esetleg majd arra hivatkozhatnak, hogy nem a Taifban elfogadott módon kezdték meg a polgárháború lezárását. Vagyis nagyon valószínű, hogy ez még nem a fény a libanoni alagút végén, ez is csak egy kis gyertya­láng, valahol félúton. GÖRFÖL ZSUZSA EDU-kongresszus Helsinkiben (ČSTK) - Finnország fővárosá­ban, Helsinkiben tegnap megkezdő­dött az Európai Demokrata Szövet­ség (EDU) kongresszusa, amelyen várhatóan a Perzsa-öbölben kiala­kult válságról és a nemzetközi hely­zet alakulásáról lesz szó. A 28 kon­zervatív európai politikai pártot tö­mörítő EDU kongresszusán először vesznek részt az egykori „szocialis­ta tábor" hat pártjának képviselői, konkrétan három magyar és három csehszlovák párt vezetői. A Magyar Demokrata Fórumot Antall József kormányfő képviseli. Csehszlovák részről a Kereszténydemokrata Párt, a Kereszténydemokrata Moz­galom és a Csehszlovák Néppárt tagjai vesznek részt a kongresszu­son. A fórum tekintélyét számos ve­zető politikus részvétele növeli. A brit konzervatívokat Margaret Thatcher, a nyugatnémet CDU-t Rita Süss­muth, a Bundestag elnÖKe képviseli. Képviselők az MSZMP székházában (ČSTK) - Az MSZMP KB egykori szék­háza, amely mint a budapesti „Fehér Ház" vált ismertté, tegnap óta a parla­menti képviselők hivatala. A Duna parti épület mintegy 500 helyiségét a parla­menti pártok és bizottságok között osztot­ták szét. Kádár János volt dolgozószobá­ja egyelőre üres, viszont Grósz Károly egykori irodájába már beköltözött a Ma­gyar Demokrata Fórum parlamenti frak­ciójának vezetője. A legfrissebb statisztikai adatok szerint Magyarországon júliusban az infláció meghaiadta a 27 százalékot. Harmincegy nap során 2,6 százalékkal lett drágább az élet, ám a szakértők szerint még mindig nincs ok a nagyobb nyugtalanságra. Az április után következő három hónapban egyértelművé vált, hogy az év eleji sokk után némileg stabilizálódik a helyzet. Ez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy májustól júliusig 26-28 százalékkal magasabb árszint alakult ki, mint tavaly ilyenkor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom