Új Szó, 1990. augusztus (43. évfolyam, 178-204. szám)

1990-08-29 / 202. szám, szerda

CSEH-NÉMET REGIONÁLIS ÉRTEKEZLET Mit kifogásolnak a külföldi beruházók? (ČSTK) - Waidhausban, az első cseh-német regionális konferencián a küldöttek konkretizálták a két ország közötti kapcsolatfejlesztés formáit és eszközeit. Egyetértettek abban, hogy a csehszlovák törvények még mindig nem teszik lehetővé a teljes értékű gazdasági kapcsolatteremtést. Egyrészt megállapították, hogy az év elején elfogadott új gazdasági törvények nagy segítségül szolgálnak a német beruházók számára. Másrészt viszont továbbra is óriási akadályt jelent az, hogy nem lehet átutalni a nyereséget Csehszlovákiából az NSZK-ba. Tisztázatlanok a tulajdonjogi viszonyok is, amelyek a külföldi cégek számára bonyolítják az ingatlanokba való beruházást Csehszlovákiában. A vonatkozó csehszlovák törvényekről, szóló vitában értékes tájékoztatást adott a rakovníki Agrex cég, amely több csehszlovák vállalatot képvisel és szabad raktár- és más területek bérbeadását közvetíti a külföldi vállalkozók számára. Állítólag ez az egyetlen és jogilag meg nem támadható módja annak, hogyan lehet áthidalni azt az időszakot, amíg hazánkban is pontosítják a tulajdonjogi viszonyokat. A tanácskozáson arról is szó volt, hogy az illetékes szerveknek már a jövő hónapban alá kellene írniuk a megállapodást a nyugatnémet beruházások védelméről. NÉMET EGYESITES Vita az abortusztörvényről (ČSTK) - A nyugatnémet kormánypártok vezetői tegnap ismét találkoztak a bonni kancellári hivatalban, hogy megpróbáljanak kompromisszumot kötni az egyesítésről szóló szerződés nyitott kérdéseiről. Elsősorban a terhességmegszakítás átmeneti módosításáról folyik a vita. A szabaddemokraták (FDP) hétfőn megváltoztatták állásfoglalásukat, s az ellenzéki szociáldemokra- * tákhoz (SPD) hasonlóan már nem hajlandók elfogadni az úgynevezett lakóhelyelvet. Az ilyen módosítással a nyugatnémet nőket akkor is felelősségre vonhatnák, ha a jelenlegi NDK területén hajtanák végre az abortuszt. Tegnap az utolsó pillanatban elhalasztották a Bundestag által alapított Bizottság a Német Egységért szervezet ülését, amelyen az SPD javaslatairól kellett volna tárgyalni. A bizottság tanácskozását valószínűleg a jövő héten tartják meg. Előrelépés a kambodzsai rendezésben (ČSTK) - Hétfőn kezdődött meg New Yorkban a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának kétnapos tanácskozása a kambodzsai kérdésről. A tárgyalások célja a közös javaslatok kidolgozása. A tanácskozáshoz közel áló körök a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítóját nem hivatalosan arról tájékoztatták, elvi megállapodást sikerült elérni minden vitás pontban. A tervezetet New York-i idő szerint kedden délután szándékoztak előterjeszteni, erről lapzártáig nem kaptunk tájékoztatást. A már idézett források szerint a tervezetet a közeljövőben az érdekelt kambodzsai felek elé terjesztik. Ha valóban megállapodás született a BT állandó tagjai között, akkor az mindenképpen újabb fontos sikert jelent a nagyhatalmak együttműködésében - az ENSZ talaján - a regionális konfliktusok megoldása érdekében. Petre Roman nem megy a brassói munkásokhoz (ČSTK) - Petre Roman román kormányfő hétfőn határozottan elutasította a brassói traktorgyár sztrájkoló munkásainak követelését, hogy személyesen vegyen részt problémáik megoldásában. A sztrájkolok az üzem anyagi-műszaki ellátásának és munkafeltételeinek a javítását, valamint béremelést követeltek. Hangsúlyozták, mindaddig Baker Moszkvába készül (ČSTK) - James Baker amerikai külügyminiszter szeptember 9-e és 13-a között a Szovjetunióban tesz látogatást. Moszkvában részt vesz a két német áliam és a háborúban győztes négy nagyhatalom tárgyalásain a német egyesítés külső aspektusairól. Ezt Margaret Tuttwiler amerikai külügyi szóvivő közölte Washingtonban. nem veszik fel a munkát, amíg a kormányfő személyesen nem jön Brassóba. Roman indokolatlannak nevezte a sztrájkot és a munkások követelését, s úgy vélekedett, nyomást akarnak gyakorolni a kormányra. A traktorgyári munkások az elutasításra reagálva közölték, csütörtökön a város központjában nagy tüntetést rendeznek. Nem lesznek viszont ezentúl tüntetések Bukarest központjában, így az Egyetem téren sem - legalábbis így döntött Stefan Ciurel, Bukarest polgármestere. A városi szervek 30 napon belül Bukarest négy külvárosi parkjában akarják megteremteni a feltételeket a nagygyűlésekhez. Egy hasonló rendelkezést már az idén januárban is kiadtak, de mind-* eddig ezt senki sem vette figyelembe. Megszólalt a szovjet kémelhárítás főnöke Viktor Grusko, a KGB alelnöke, aki egyben a szovjet kémelhárítás főnöke is, interjút adott a moszkvai Pravdának. A nyilatkozat már csak azért is nagy érdeklődést keltett, mert Grusko épp a jelenlegi nemzetközi helyzetben mondta például azt, hogy a külföldi hírszerző szolgálatok az utóbbi időben egyre nagyobb aktivitást fejtenek ki a Szovjetunió ellen. Azt állította, az elmúlt öt évben a KGB több mint 30 „rendkívül veszélyes" CIA-ügynököt és más külföldi hírszerzőt leplezett le. Köztük azt az ügynököt, aki az amerikaiak számára a legértékesebb volt: Poljakov vezérőrnagyot, a szovjet vezérkar hírszerző osztályának vezető munkatársát. A szovjet kémelhárítás főnöke azt hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió területét jelenleg is szünet nélkül pásztázza 40 amerikai kémműhold, több száz speciális kémrepülőgép, és a Szovjetunió határai mentén telepített több mint 2000 rádiólokációs állomás. Azt fejtegette, hogy az amerikaiak közvetlenül Moszkvában is folytatnak kémtevékenységet. Szerinte az amerikai nagykövetségen olyan szakértői csoport dolgozik, amely több tucat kilométeres körzetben lehallgatja a rádióadókat, s gyakorlatilag a távolsági telefonbeszélgetések többségét is képesek lehallgatni. Beismerte, voltak egyedi esetek, amikor a szovjet hírszerzők árulásra vetemedtek. Csaknem mindegyiküket még a Szovjetunió területén letartóztatták és halálra ítélték. Az utóbbi időben mind több szó esik a Szovjetunióban arról, hogy a KGB-nek túl sok munkatársa van. Grusko ezt elutasította, mondván, a KGBhez tartoznak a határőr-alakulatok is, ezek állománya 220 ezer fő. Hozzáfűzte: a KGB nem ellenzi a személyi állomány csökkentését, „de a helyzet ezt még nem engedi meg". (ČSTK) ENSZ-tanácskozás Havannában Castro politikusán „depolitizál" (ČSTK) - A havannai Kongresszusi Palotában hétfőn kezdődött meg az ENSZ 8. kongresszusa a büntettek megelőzéséről és az elítéltekkel való bánásmódról. A kongresszus elnökévé a várakozások szerint Juan Escalona Reguerót, a havannai parlament elnökét, a kubai küldöttség vezetőjét választották meg. Az ENSZ-kongresszuson részt vesz a nyolctagú csehszlovák delegáció is, amelyet Ivan Gasparovič, az CSSZSZK legfőbb ügyésze vezet. A kubai sajtó szerint a fórumon 124 ország több mint 1400 küldötte vesz részt. Ennek ellenére az ünnepélyes megnyitón - meglepetésre - sok hely maradt üresen. A kongresszust Fidel Castro, legfelsőbb kubai vezető nyitotta meg. Beszéde bizonyos mértékben ellentétben állt a kongresszust előkészítő kubai bizottság állításával, amely szerint Havanna kívánsága, hogy a nemzetközi akció apolitikus maradjon, kizárólag szakmai kérdésekkel foglalkozzon. Castro hangsúlyozta: egyes fejlett országokban, amelyek másokat próbálnak kioktatni az emberi jogokról, sokkal nagyobb a bűnözés, mint a gyakran bírált Kubában. Castro említést tett a fiatalkorúak bűnözéséről is, s kijelentette: ezt a szempontot figyelembe véve a nyugati nagyvárosokban különösen rossz a helyzet. Hangsúlyozta, hogy a fejlett országokban a fiatalkorúak bűnözése „kizsákmányolásuk'' következménye. Ezzel összefüggésben kijelentette, a bűnözés elleni nemzetközi harcot „össze kell kapcsolni a harccal az új gazdasági rendért, amely véget vetne a harmadik világ igazságtalan kihasználásának". Némi csalódást okozott a Havannában akkreditált külföldi újságírók számára Joan Moargaret Amsteenek, a kongreszszus főtitkárának sajtóértekezlete. Határozottan elutasította a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának kérdését: vajon a kongresszus megrendezése Havannában azt jelenti-e, hogy az ENSZ elégedett az emberi jogok tiszteletben tartásával Kubában. A főtitkár hangsúlyozta, nem válaszol az emberi jogokat érintő kérdésekre, mivel ez az ENSZ illetékes genfi intézményeinek a feladata. Ledöntötték a Lenin-szobrot (CSTK) - A grúz fővárosban, Tbilisziben tegnapra virradó éjszaka emberek ezrei tapsoltak, amikor Leninnek, a szovjet állam megalapítójának 20 méter magas szobra a földre dőlt. Az 1917-es forradalom vezetőjének számos szobrát távolították el az Ukrajna és a balti köztársaságok városainak főtereiről. Benazir Bhuttónak még van esélye (ČSTK) - A pakisztáni államfő - a tegnapi napilapok tájékoztatása szerint - közölte, felkészült arra, hogy Benazir Bhutto visszatér a kormányfői posztra, ha győz az októberi választásokon. „Amikor visszahívtam' őt, világosan megmondtam neki, az első leszek, aki fogadja őt, a miniszterelnöki tisztségben, ha a nép ismét megválasztja" - jelentette ki az elnök, aki augusztus 6-án hívta vissza a miniszterelnökasszonyt tisztségéből. Továbbá megismételte ígéretét, hogy október 24-én „szabad, pártatlan és tisztességes" választásokat tartanak. Egy felszólalás visszhangja (Munkatársunktól) - Ján Čarnogurský, a szlovák kormány elnökhelyettese az SZNT hétfőn megkezdett ülésén.beszámolt a nyelvtörvény előkészítéséről. Az alábbiakban néhány képviselő véleményét közöljük az elhangzottakról. PETER TATÁR (NYEE): örülök, hogy Ján čarnogurský bebizonyította, a kormány foglalkozik a kérdéssel, s ezzel együtt azt is, hogy megalapozatlan a demagóg nacionalista, gazdasági és szociális hangulatkeltés. Más kérdés, hogy a kormányelnök-helyettes beszéde bevezető részében konkrét esetek említésével, általánosításával próbálta magyarázni, miért kell nyelvtörvényt alkotni. Ezek azonban teljesen egyedi esetek voltak, bár az érintettek számára nyilván fájdalmasak. Tudomásunk szerint a hivatalokban többnyire a szlovák nyelvet használják, Dél-Szlovákiában is. Ennek közvetett bizonyítéka, hogy az ügyiratokat szlovákul vezetik. Ezért az egyedi eseteket nézetem szerint nem kellene általánosítani. ANTON HRNKO (Szlovák Nemzeti Párt): Čarnogurský miniszterelnök-helyettes nyilatkozatát elvben elfogadható tárgyalási alapnak tartom. DOBOS LÁSZLÓ (MKDM-Együttélés): Kellemetlen meglepetést okozott, egyértelműen kiábrándító volt számunkra Ján Čarnogurský kormányelnök-helyettes felszólalása. Nem tartom korrektnek, hogy programon kívül napirendre került a szlovák állami és hivatalos nyelv témája. A felszólalás első része elfogadhatatlan szemléletet tükröz. A nemzetiségileg vegyes lakosságú területeken élő szlovákok veszélyeztetettségét hangsúlyozta, anélkül, hogy szót ejtett volna a nemzetiségi anyanyelvek használatának gondjairól, helyzetéről. Itt szemléletváltásról van szó - a még érvényes nemzetiségi alkotmánytörvénnyel szemben is, mivel a kisebbségi anyanyelvek használatának jogát mellőzve elsősorban a Dél-Szlovákiában élő szlovákok nyelvhasználatáról beszélt. Ugyanakkor a felvázolt helyzetkép egyoldalú és hamis, mert minden veszélyeztetettséget figyelembe kell venni, nem lehet csak a szlovák lakosság jogait félteni. A felszólalás pozitívuma, hogy idézte a helsinki és a koppenhágai megállapodások ide vonatkozó elvi cikkelyeit. BERÉNYI JÓZSEF (FMK): Nem érthetek egyet a felszólalás első részével, mert az említett példák nagyon egyoldalúan állítják be a nyelvhasználat kérdéskörét Dél-Szlovákiában. Számtalan példát tudnánk felsorolni mi is a diszkriminációra. Úgy vélem azonban, maga a törvénytervezet végül is kedvező lesz számunkra. Európaiságával túllép a Matica slovenská és mások törvénytervezetein. MILAN FTÁČNIK (CSSZKP): Úgy érzem, Čarnogurský úr kiegyensúlyozott szemléletre törekszik, azaz figyelembe veszi azt is, milyen hangulatot keltene Dél-Szlovákiában az, ha csak a szlovák nyelvről születne törvény. (m-n.) Dr. Ján Čarnogurský hétfői parlamenti beszédéből Mi a diszkrimináció? ÚJ szú 1990. VIII. ,24Nem hiszem, hogy közülünk bárkit is meglepett volna a Hlinka-ünnepségek hangvétele. Dr. Ján Čarnogurský azonban minden jel szerint nagyon is szívére vette az ott elhangzott jelszavakat, de főként a személyét sértő megjegyzéseket. A hétfőn megkezdett parlamenti ülésen az elsők között szólalt fel, s a készülő nyelvtörvény összefüggéseit magyarázva számomra váratlanul teljes mértékben támogatta a Szlovák Nemzeti Párt és más nacionalista mozgalmak követelését. Váratlanul, mert a választások előtt erről a kérdésről sokkal megfontoltabban, európai értékrend szerint nyilatkozott. Most viszont megismételte azt a több ízben is sokak által megcáfolt állítást, mely szerint Dél-Szlovákiában a szlovákok és a magyarok mind kevésbé képesek elviselni egymást, s miután „felelőssége tudatában" hangsúlyozta, nincs tudomása olyan esetekről, hogy a magyar nemzeti kisebbséget a Szlovák Köztársaság vagy a föderáció szervei diszkriminatív intézkedésekkel sújtották volna, rátért a lényegre: „a problémák elsősorban a nyelvhasználattal kapcsolatosak". Nézete szerint korábban a törvényhozás és a kormányzat is „ viszonylag széles körben tette lehetővé az anyanyelv használatát", s ez vezetett ahhoz az „abszurd helyzethez", amelyben a szlovák lakosság e vidéken gyakran nehezen érvényesül, egyszerűen csak azért, mert nem tud magyarul. Konkrét példaként említi azokat az eseteket, amelyeket már a márciusban megtartott komáromi kormányülésen felsoroltak a Matica slovenská képviselői a Komáromi járásban élő szlovákok diszkriminálásának példájaként. Elrettentő esetként szolgál az Alsópéteri Hnb határozata, amely a fogorvosnő és a körzeti orvos áthelyezését kérte, mivel nem tudnak magyarul. A nemzetiségi kérdésekért felelős miniszterelnök-helyettes szerint ez arra irányul, hogy Dél-Szlovákia elhagyására vagy a magyar nyelv megtanulására kényszerítsék a szlovák lakosságot. Említettek azonban számos más, a helyi sajtóban közzétett pályázati felhívást is, amelyek feltételül szabták meg a magyar nyelv aktív ismeretét. Dr. Ján Čarnogurský jogi képzettségének alaposságát bizonyítja, az említett példákkal közvetlen összefüggésben nem használta a diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) fogalmát. Ugyancsak nehéz lenne ugyanis megalapozott jogi érveléssel szolgálnia arra, miért lenne diszkrimináció az, ha egy orvosnak értenie kell betegeinek panaszait, miért diszkrimináció, ha egy igazgatótól elvárják, értsen a kétkezi munkások nyelvén, de miért nem diszkrimináció az, ha Ladislav Kováč oktatásügyi miniszter kizárólag szlovák nemzetiségű tanárokkal kívánta volna biztosítani a szlovák nyelv oktatását a nemzetiségi iskolákban. Lényeges különbség ugyanis, ha egy munkakör betöltését attól teszik függővé, rendelkezik-e a munkavállaló a feladatai ellátásához szükséges tudással, avagy attól, milyen nációhoz tartoztak a szülei. Az embereket származásuk alapján megkülönböztetni, tapintatosan szólva, diszkrimináció. Ki merné azonban egy működő demokráciában diszkriminációnak nevezni a tudás, a képességek szerinti megkülönböztetést?! Ki merné diszkriminációnak nevezni, hogy egy ügyvédnek, bírónak jogi képzettséggel kell rendelkeznie, ismernie kell a jogi nyelvet. Diszkriminációnak csupán azt nevezhetjük, ami eleve adott körülmények alapján tesz különbséget az emberek között. Az apróhirdetések valóban bőven szolgálnak ilyen példával. Kőművest (férfit) keresnek, s ugyanakkor takarítónőt, mintha falat rakni csak férfi tudna, takarítani pedig csak nő. Persze, csodálkoznánk, ha egy nő falrakásra vállalkozna, de sokkal inkább csodálkozom az olyan orvoson, aki a beteg gyógyítására vállalkozik anélkül, hogy meg tudná érteni panaszát. Mondom, dr. Ján Čarnogurský az említett példákkal közvetlen összefüggésben nem használta a diszkrimináció fogalmát, beszámolója befejező részében azonban már utalt rá, kétszer is. Az utalások teljesen egyértelműek voltak. Megértem, jókora sokk lehetett számára a Hlinka-ünnepség, szükségét érezte bizonyítani, hogy nem nemzetáruló, de az már azért mégiscsak túlzás volt, hogy az anyanyelv használatának jogát „tolmácsok révén, s más megfelelő és törvényes módon" kívánja biztosítani, miközben ilyen „más"formákat nem említ. Ennél azonban valamivel több jogot szavatol a nemzetiségi alkotmánytörvény, amely „a nemzetiségi fejlődéshez szükséges terjedelemben és a törvények által megszabott feltételek között biztosítja a hivatalos érintkezésben a saját nyelv használatát az illető nemzetiség lakta területeken". Mi itt Szlovákiában talán mégsem lehetünk egészen idegenek, esetleg csakis az idegen állampolgárokkal egyenjogúak a nyelvhasználat kérdéseiben. Itt születtünk, itt fizetünk adót, s teljesítjük egyéb törvényes kötelességeinket, s ezért az itt élő állampolgárokkal akarunk egyenjogúak lenni. Nyilvánvaló persze, dr. Čarnogurský ugyancsak erős politikai nyomás hatására nyilvánított ilyen véleményt. Kérdés azonban, milyen engedményeket tehet azoknak a szélsőséges politikai erőknek, amelyek bennünk ellenséget, benne árulót látnak? Meddig megy el az engedményekben, ha az extrémisták - vérszemet kapva - megismétlik szervezett fellépésüket? Holnap talán támogatni fogja a Matica slovenská törvénytervezetét a „majorizálási tilalomról" is, amely mindenféle demokratikus elvekkel szakítva leszögezi a szlovák nemzetiségű állampolgárok hegemóniáját, s lehetővé tenné a politikai komiszárok intézményének felújítását és a zsidótörvényeknél is körmönfontabb korlátozások bevezetését javasolja. FEKETE MARIAN