Új Szó, 1990. augusztus (43. évfolyam, 178-204. szám)

1990-08-25 / 199. szám, szombat

Szombat, 1990. augusztus 25. • • Ára 1 korona XLIII. évfolyam, 199. szám A szlovák kormány munkanapja Garamszentkereszten A jelenlegi állapotért az előző kormány felelős Megdöbbentő adatok a Járásból (ČSTK) - Nem véletlen, hogy a Szlovák Köztársaság kormánya hamarosan napirendre tűzi a Ga­ramszentkereszti járás problémáit. A járás ökológiai szempontból már évek óta Szlovákia legjobban de­vasztálódott területei közé tartozik. Erről ottani munkalátogatása során hektár erdő súlyosan károsodott, s a vállalat környékén megközelítő­leg ugyanekkora földterület műve­lésre alkalmatlan. Vladimír Mečiar minderre a követ­kezőképpen reagált: ,,A jelenlegi ál­lapotért az előző kormány felelős. Gyakorlatilag nálunk hosszú éveken Vladimír Mečiar a Garamszentkereszti alumíniumkohóban (Vladimír Gabčo felvétele - CSTK) Vladimír Mečiar miniszterelnök s a szlovák kormány további 16 tagja is meggyőződhetett. A vendé­geket a járási nemzeti bizottság székházában Marián Futák elnök üdvözölte. A találkozón elmondta, hogy milyen súlyos károkat okoz az emberben és a természetben a mo­nopolhelyzetben levő garamszent­kereszti alumíniumgyár. Az adatok hallatán a jelenlevőknek szinte elállt a lélegzetük: a járásban a gyerme­kek 40 százaléka szenved vérsze­génységben, a levegőbe évente 800 tonna fluorvegyület és 8 ezer tonna kén-dioxid kerül. Csaknem ezer keresztül semmit sem tettek az em­berek érdekében. Azért jöttünk eny­nyien, hogy megpróbáljuk - ha le­hetséges - a felsorolt hibákat kijaví­tani." Ezt követően Jozef Kučerák, Zászlós Gábor és Vladimír Ond­ruš miniszterelnök-helyettesek né­hány miniszter kíséretében az alu­míniumgyárba látogatott, ahol nagy­gyűlést tartottak a vállalat dolgozói a szlovák kohóipar képviselőinek részvételével. Itt számos kérdést tettek fel a küldöttségnek, elsősor­ban a fennálló ökológiai problémák­kal kapcsolatban. Leginkább Michal Kováč pénzügyminiszter válaszával voltak elégedettek, aki megígérte, hogy a lehető legrövidebb időn belül megoldódik a vállalat számára nyúj­tandó kölcsön kérdése. Ebből a pénzből építik fel az elektroíizáló üzemet, amely megoldja a környe­zeti problémákat. A gazdasági és politikai helyzettel foglalkozva Vladimír Mečiar ezeket mondta: „Az önök vállalata és tulaj­donképpen az egész járás szinte mintapéldája annak, hogy hogyan befolyásolhatja hátrányosan a meg­bontott ökológiai egyensúly a válla­lati gazdálkodást. A kormányok ha­táskörét illetően el akarom mondani, hogy nem megyünk bele olyan föde­rációba, amelyben nem érvényesül­het a Cseh vagy a Szlovák Köztár­saság. El kell azonban azt is monda­nom, hogy vannak olyan dolgok, amelyek számunkra nagyon káro­sak. Ilyen lehet például a szlovák állam rózsahegyi, az Andrej Hlinka­emlékünnepségek során való kikiál­tásának névtelenül hangoztatott szándéka. Hangsúlyozni szeretném, hogy Európában senkinek sincs szüksége olyan szegény rokonra, akit el kellene tartani, s amilyen Szlovákia lenne, ha kiszakadna a fö­derációból." A szlovák miniszterelnök a továb­biakban szólt a bősi vízlépcső építé­séről, valamint a nemzetiségi, illetve szociális problémákról is. Agrokomplex '90 Csöd felé sodródik a Polnopo Szaporodunk (ČSTK) - Az ENSZ Titkár­ságának szakértői nyilvános­ságra hozták legutóbbi felmé­résüket, amely szerint az idei év közepén 5,3 milliárd volt földünk lakosainak száma. A feltételezések szerint az év­század végéig 6,3 milliárdan leszünk, további 25 év múlva pedig 8,5 milliárdan. A gazdaságilag fejlett or­szágokban él az emberiség egynegyede. Ez az arány azonban csökken, 2000-ben már csak egyötöd lesz, s 2025­ben a fejlődő országokban él majd planétánk lakosságának öthatoda. Ennek oka: a fejlett államokban a népszaporulat 0,5 százalékos, a fejlődő or­szágokban pedig 2,1 százalé­kos. Azon országok közül, amelyekben a legmagasabb a születési arányszám, a több­ség Afrikában található. Ugyanakkor itt a legmagasabb a gyermekhalandóság is, s az átlagos életkor csupán 54 év, szemben az észak-amerikai és nyugat-európai 76 eszten­dővel. A világ tíz országának van százmilliónál több lakosa, 11­nek pedig 50 és 100 millió között. Az emberiség 43 szá­zaléka városokban él, a fejlett államokban ez az arány sokkal magasabb, a népesség há­romnegyedét teszi ki, a fejlődő országokban pedig csak az emberek egyharmada él vá­roson. (Munkatársunktól) - A Zobor alján las­san a végéhez közeledik a tíznapos nem­zetközi mezőgazdasági seregszemle, mégis - vagy talán éppen ezért? - egyre ezrével érkeznek az ország minden részé­ből a látogatók az Agrokomplex-re, ahol szombat-vasárnap a rendezők számítása szerint valószínűleg csúcsforgalom lesz. Bár az Aranysarló díjakat csak ma este adják át, a kiszivárogtatott informáci­ók birtokában sokan már csütörtök óta következetesen kutatnak az értékelő bi­zottság által legjobbnak talált termékek után. A pozsonyi Tőzegkitermelő Vállalat részlegének látogatói főleg az olajszeny­nyeződés felszámolására kifejlesztett, szintén díjazott speciális készítmény iránt érdeklődtek. Akik fontosnak tartják a kör­nyezetvédelmet, valószínűleg örömmel hallották, hogy a természetes alapanya­gokból készült, ROPSTOP-S néven be­mutatott szer gyártását a pozsonyi öntö­zógazdasági Kutatóintézet mielőbb sze­retné megkezdeni. Kapacitására, könnyű kezelhetőségé­re és alacsony energiaigényességére va­ló tekintettel, a pozsonyi Állami Törzste­nyésztő Vállalat zsolnai üzeme s az uni­čovi BE FI Tervezőiroda által bemutatott, zárt ciklusú, környezetkímélő szárító be­rendezést elsősorban a kertbarátoknak, háztáji termelőknek és élelmiszeripari jel­legű vállalkozásra készülőknek ajánlhat­juk. Egyszerre 200-300 kiló gyümölcsöt aszalni, gombát, gyógynövényt vagy egyéb terményt lehet szárítani benne. Gyártását jövőre tervezik. Szintén a kis­termelőknek, pontosabban a nyúlte­nyésztőknek szóló információ, hogy a Branko közös vállalat rövidesen meg­kezdi a házilag szárított nyúlgerezna szervezett felvásárlását. Két éve működik állami vállalatként a pozsonyi Polnopo. Képviselőitől jó és rossz híreket egyaránt hallottunk. Aminek örülhetünk, 108 millió korona ráfordítással (terménnyel fizetnek majd a külföldi gépe­kért) megkezdték a kistapolcsányi gom­batermesztő központ korszerűsítését. Ez lesz Európa második legnagyobb ilyen célú létesítménye, s a korábbi 220-230 tonna helyett évi 1900 tonna csiperkét fog produkálni. Ami viszont elgondolkoztató, a vállalatot egyre inkább fenyegeti a fize­tésképtelenség. Az ok: a szorult pénzügyi helyzetben levő és a privatizálás miatt bizonytalanságban élő mezőgazdasági vállalatok „fogják" a koronát. Egyre keve­sebb gépet, műtrágyát, vegyszert és egyéb kelléket vásárolnak, sokan már az átvett szállítmányokért sem tudnak fizetni. Pedig a vállalat az árakból is engedett. A havi forgalmuk a korábbi 140 millió koronáról 50-60 millióra csökkent, s mivel a gyárak tovább ontják termékeiket, rak­tárkészletük havonta mintegy 60-70 millió koronával növekszik. De ami iránt volna kereslet, kisgépekből a magánvállalko­zóknak alig tudnak valamit kínálni. Lehet­ne külföldről megfelelő kisgépeket behoz­ni, pénz is van rá, de a régi előírások és a virágzó bürokrácia megköti a vállalat kezét. (kádek) Mai számunkban: Itt a Gabonaváros! ... Másnap reggel a feleségem figyelmeztetett, hogy a házunk előtti bokrok között egy férfi fürkészi a környé­ket... (4. oldal) Méltóan a hírnévhez ... A megrendelő leszámíthatja a készülék árából, vagy tekintheti ajándéknak is... (5. oldal) Klaus úr nem fog (sajnos) haragudni ... Hétfőn délelőtt 10 órakor a 400 m-es férfi gátfutás selejtezőivel kezdődik az atlétikai Európa-bajnokság. Nem kizárt, hogy egy-egy rendkívüli teljesítmény és váratlan siker esetén a jutalom egy részét kemény valutában kapják ver­senyzőink. .. (7. oldal) Mi lesz a diplomáciai képviseletekkel? Katonák zárták körül Kuvaitban a nagykövetségeket (ČSTK) - Tegnap járt le a határidő, amelyet Bagdad adott a külföldi országok­nak, hogy bezárják kuvaiti nagykövetségeiket. Sten Andersson svéd külügymi­niszter tegnap délelőtt közölte, hogy az iraki egységek már három nagykövetséget zártak körül, a norvég, a magyar és a brit külképviseleti hivatalt. A miniszter szerint a katonák egyelőre nem alkalmaztak eröszakot a nagykövetségeken tartózkodókkal szemben. Az idegek háborújában, amely a nyu­gati túszok körül robbant ki, csütörtökön személyesen Szaddam Husszein iraki elnök is szerepet vállalt. A bagdadi televí­zió közvetítette - és a felvételeket a CNN amerikai televíziós társaság is átvette - az elnök találkozóját a fogva tartott külföldiek, egy csoportjával. Erre egy kis helyiségben került sor, nők, férfiak és gyerekek is jelen voltak, valamint az iraki hadsereg két tisztje. Nem volt azonban egyértelmű, hogy egyenes adásról van-e szó, vagy egy korábban rögzített felvétel­ről. Husszein először azt mondta, az iraki vezetés azt akarja, hogy a külföldiek biz­tonságban érezzék magukat, majd kije­lentette, hogy nem túszok. Reményét fe­jezte ki, hogy iraki tartózkodásuk nem fog hosszúra nyúlni. Kuvait megszállását az­zal magyarázta, hogy az angoloknak sem tetszene, ha valaki elszakítaná az ország egy részét. Ezt bizonyára sajnálnák, s így vannak ezzel az irakiak is. Utalt arra, hogy Kuvait egykor Irak része volt. Az egyik anya kérdésére, hogy szabad (Folytatás a 2. oldalon) Perzsa-öbölbeli csendélet mecsettel és repülógép-anyahajóval. Felvételünk akkor készült, amikor a Saratoga áthaladt a Szuezi-csatornán. Az előtérben Szuez város ™ C9 <"' e (Teletelő: ČSTK-AP) Egyetlen kisebbség se érezze magát veszélyeztetve Az Együttélés Politikai Mozgalom képviselői a Szlovák Nemzeti Tanács elnôkénéľ A Szlovák Nemzeti Tanács elnö­ke František Mikloško augusztus 24-én, pénteken fogadta az Együtt­élés Politikai Mozgalom képviseleté­ben Duray Miklóst, Szabó Re­zsőt és Dobos Lászlót. A baráti légkörben zajlott másfél órás találkozón megbeszélték a? Együttélés képviselőinek munkáját a Szlovák Nemzeti Tanácsban, me­lyet nagyon konstruktívnak ítéltek meg. Ennek kapcsán kitértek a hely­hatósági választási törvényjavaslat­ra, a községek önigazgatásáról szó­ló törvénytervezetre és a nyelvtör­vény körül sokasodó problémákra. Megvitatták a szlovákok és a nemzeti kisebbségek együttélésé­nek néhány kérdését is, különös tekintettel a magyar kisebbségre. A jelenlegi feszültségek feltételez­hető okai között a félreinformáltsá­got tették az első helyre, s kitértek arra is, hogy ebben a kérdésben az ellenségkép kialakítása mennyire veszélyes - játék a tűzzel. Külön (Folytatás a 2. oldalon) Meghökkentő üzleti szellem Annyi ügyes, okos, körültekintő ember vág bele ma­napság különböző vállalkozásokba. Bevallom, sokukat megcsodáltam, amikor hallgattam őket, milyen elképze­léseik vannak új termékek gyártásáról, a kereskedéssel, vagy éppen a hiányzó szolgáltatások nyújtásával kap­csolatban. A merészebbek azt sem titkolták, hogy már az országhatárokon túlra is gondoltak. Lesik, mikor lesz erre törvényes lehetőség, máris próbálkoznának. Éppen ezért meghökkenéssel olvastam a Národná obroda című lapban Ľubomír Herda mérnök, pezinoki vállalkozó aggályait. Azzal kezdi, megütközéssel vette tudomásul Vladimír Mečiar kormányfő szavait, hogy az államnyelv törvénybe iktatása előtt külföldi szakem­berekkel kíván tanácskozni. És személyes aggodalmát is kifejti: ha Szlovákiában kívánok vállalkozni, úgy lát­szik, meg kell tanulnom magyarul, ukránul meg a romák nyelvét, vagy csupán tiszta szlovák területekre leszek kényszerítve. Ezt a vállalkozások korlátozásának tekin­tem - fejti ki a levélíró - és egyben a többi területtel való hivatalos érintkezés koríátozásának is. Észbontó. Úgy látszik, ez is egy újabb, speciálisan szlovák vállalkozói nézet. Amikor nem a vállalkozó - saját érdekében - törekszik arra, hogy ügyfeleit csalogassa, hogy ő alkalmazkodjon - úrként becsülendő - vásárlójához, hanem az ilyen természetesnek tekint­hető kapcsolatba is a nemzetiségi ellentétet erőlteti. A vállalkozó úr, nyilván még nem járt szűkebb hazájá­nak határain túl. Pedig elég volna, ha nyugati szomszé­dunk első városkájába, Hainburgba látogatna, ahol a ha­tárzár megszüntetése után a minden bizonnyal ügyes kereskedők első teendői közé tartozott, hogy szlovákul tudó eladókat alkalmazzanak. Mert ók tudják: a kedves vevővel szót illik érteni, nem pedig tőle kell megkövetelni, hogy a vállalkozóhoz alkalmazkodjon. Sót, ók azt is tudják, hogy az ilyen magatartásra nem a vevő, hanem mága a vállalkozó fizetne rá. Vagy a mi tájainkon nem ez a bevált módszer lesz a módi? Az ilyen apróságokban mi nem követjük a nyu­gatot? DEÁK TERÉZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom