Új Szó, 1990. július (43. évfolyam, 153-177. szám)

1990-07-11 / 160. szám, szerda

Gorbacsov lett ismét az SZKP KB főtitkára ÚJSZÖ 3 1990. VII. 11. (Folytatás az 1. oldalról) Gorbacsov felhívta rá a figyelmet, hogy az átalakítás eddig példátlan szabadságot adott a szovjet társa­dalomnak, azonban sokan nem ta­nultak meg élni ezzel a szabadság­gal. Hangsúlyozta, tévednek azok, akik bíznak a régi rend visszatérésé­ben. Az SZKP nem változtat irány­vonalán és értékein, de ha nem érti meg, hogy a társadalom megválto­zott, elveszti erejét és potenciálját. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a gazdasággal foglalkozó bizottság létrehozásakor a küldöttek 80 szá­zaléka emellett szavazott, hogy ne­véből maradjon ki a ,,piac" szó. Kijelentette: az új gazdasági formák bevezetésének fékezésével a csőd szélére juttatják az országot. A piac­gazdálkodás világméretekben be­vált, a szocialista állam irányítani fogja ezt, főleg ami az emberek szociális védelmét illeti. A főtitkár elmondta, a párt ideoló­giai munkájának megvitatása során a plénumbol érezte „a régi hozzáál­lások erős leheletét". Senki se gon­dolja - mondotta -, hogy ha a párt­programban rögzítik a régi hozáállá­sokat, akkor minden visszatér a régi kerékvágásba. Elutasította, hogy az általánosan emberi értékekre úgy tekintsenek, mint valamire, ami ,,osztályidegen". Figyelmeztetett ar­ra, hogy a kommunisták egy része túlságosan megszokta az egyszerű jelszavakat. A helyzet azonban mér­hetetlenül bonyolult, és ha a párt most veszít, sosem lesz vezető erő. Gorbacsov tudomásul vette Szabad elnökválasztás lesz Irakban? (ČSTK) - Szaddam Husszein iraki köztársasági elnök a francia TF 1 tévétársaságnak azt nyilatkoz­ta, hogy az év végéig Irakban sza­bad elnökválasztások lesznek. Ha­sonló ígéreteket tett már néhányszor a múltban is, de a választások idejét nem jelölte meg, ,,Ha Allah akarja, még ebben az esztendőben választások lesznek Irakban. Először választ Irak a törté­nelem folyamán demokratikus úton köztársasági elnököt" - nyilatkozta Szaddam Husszein. Az új alkot­mány, amelynek tervezetén most dolgoznak, teret biztosít a gazdasági és politikai élet liberalizációjának és lerakja a politikai pluralizmus alap­jait. Az új alkotmány értelmében a köztársasági elnököt népszavazá­son fogják megválasztani. Afrikai aggodalmak (ČSTK) - Yoweri Museveni ugandai államfő, az Afrikai Egység­szervezet új elnöke szerint Afrikának nem szabad elszigetelődnie, épp el­lenkezőleg, be kell kapcsolódnia a világpiac létrehozásába, s végle­gesen le kell zárni a kolonializmus időszakát. Museveni ezt az Afrikai Egységszervezet Addisz Abeba-i csúcstalálkozóján jelentette ki. Mengisztu Hailé Mariam, a ven­déglátó ország elnöke az ülésen mondott nyitóbeszédében aggodal­mát fejezte ki amiatt, hogy a nyugati országok elsősorban Közép-és Ke­let-Európa államainak próbálnak majd segítséget nyújtani a piacgaz­daságra való áttéréshez. Felszólalá­sában szorgalmazta az afrikai or­szágok gazdasági együttműködésé­nek erősítését. Munkanélküliség az EK-országokban (ČSTK) - Az Európai Közösségek országaiban az átlagos munkanél­küliség májusban 8,6 százalék volt - közölte tegnap Luxemburgban az Eurostat, az EK statisztikai hivatala. Az adatok szerint a munkanélküliség ugyanazon a szinten mozog, mintáz év elején, a múlt év májusához ké­pest - akkor elérte a 9,3 százalékot - viszont csökkent. A statisztikai hivatal jelentéséből az is kiderült, hogy májusban a leg­több munkanélküli Írországban (16,6 százalék), Spanyolországban (15,8), Olaszországban (11,1) volt, a legkevesebb pedig az NSZK-ban (5,2 százalék), Portugáliában (5,1) és Luxemburban (1,7). a pártvezetéssel szembeni bírálatok jelentős részét, de teljesen elfogad­hatatlannak nevezte a szovjet külpo­litika elutasítását. Azt mondta, az a gyanúja, hogy e mögött valaki önös céljai rejlenek. A Kelet-Euró­pával szembeni szovjet magatartás bírálatára kérdéssel válaszolt: Meg­int küldjünk oda tankokat, megint tanítsuk őket, hogyan kell élni? Kife­valamint a határterületi és területi pártszervezetek több képviselője Mihail Gorbacsovot javasolta. A jelö­lő bizottság még három személyre tett javaslatot, de Vlagyimir Ivasko, az Ukrán Legfelsőbb Tanács elnöke, Oleg Lobov, az örmény KP KB másodtitkára és Sztanyiszlav Gu­renko, az Ukrán KP KB első titkára egyaránt nem fogadta el a jelölést. Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára és Ivan Polozkov, az OSZSZSZK KP Központi Bi­zottságának első titkára a szovjet párt kongresz­szusának egyik szünetében (ČSTK/AP telefoto) jezésre juttatta véleményét, hogy azok, akik magas állami tisztségeket töltenek be és nem értenek egyet az államfő és a kormány külpolitikai irányvonalával, azoknak - ha tisz­tességes emberek - le kellene mon­daniuk. Végezetül felszólította a kül­dötteket, mondjanak le a dogmatiz­musról és értsék meg, hogy a párt feladta hataími monopóliumát. Elí­télte azokat, akiknek felszólalásaiból nyilvánvalóvá vált, hogy visszasírják a múltat és mindenért az átalakítást okolják. Gorbacsov váratlanul kemény be­széde után következett a jelöltek indítása a pártfótitkári tisztségre. A szövetségi köztársaságok kom­munista pártjainak több képviselője, A küldöttek még* hét javaslatot tettek, jelölték Alekszandr Jakovle­vet, Eduard Sevardnadzét, Vagyim Bakatyin belügyminisztert, Tejmu­raz Avaljanit, a kiszeljovi (Kemero­vói kerület) járási pártbizottság első titkárát, ugyancsak Oleg Lobovot, valamint két teljesen ismeretlen kongresszusi küldöttet: Oleg Szi­szujevet és Nyikolaj Sztoljarovot. Végül csak Mihail Gorbacsov és Tej­muraz Avaljani maradt versenyben, hat jelölt lemondott jelöléséről. A ČSTK közvetlenül lapzárta előtt érkezett gyorshíré szerint Mihail Gorbacsovot tegnap titkos szava­zással, 3411 küldött szavazatával 1116 ellenében megválasztották az SZKP KB főtitkárává. Megoldatlan a kirgiz-üzbég konfliktus Bányászok politikai figyelmeztető sztrájkja (ČSTK) - Kotljarov tábornok, a bel­ügyminisztérium munkatársa a Komszo­molszkaja Pravda című napilap tegnapi számában megerősítette, hogy a kirgiziai nemzetiségi konfliktus kegyetlenségét, az áldozatok számát és a bűncselekmények mértékét tekintve az eddigi legsúlyosabb volt. Sokkal súlyosabb, mint a ferganai, azerbajdzsáni vagy az örményországi összecsapások. Az Osi kerületben a hely­zet továbbra is rendkívül robbanásveszé­lyes, a kirgiz-üzbég etnikai konfliktus még távolról sincs megoldva. Éppen ezért a te­rületi tanács kérte a kirgiz kormánytól a rendkívüli állapot^novemberig történő meghosszabbítását. Illetékes személyiségek szerint még így is messze állnak a valóságtól az áldozatok számáról közzétett hivatalos adatok. A legutóbbi adatok szerint néhány száz volt a halottak száma, az SZKP XXVIII. kongresszusán viszont hétfőn az egyik küldött ezernél több halottról be­szélt. A Komszomolszkaja Pravda szerint nagyon nehéz lesz megállapítani az áldo­zatok valódi számát, mivel a kirgizek a halottaikat a hegyekbe vitték és titokban eltemették. Túl szerénynek mondhatók azok az adatok is, amelyek szerint több mint 800 kirgiz és üzbég tűnt el nyomtala­nul, köztük negyven 14 évesnél fiatalabb gyermek. A legfelsőbb szovjet vezető számtalan felhívása ellenére ma politikai figyelmez­tető sztrájkot tartanak a bányászok. Még tegnap sem voltak pontos adatok arról, mekkora lesz a sztrájk mértéke és időtar­tama. A leghatározottabban a donbaszi bányászok szorgalmazták a sztrájkot, a donyecki kollektívák többsége a 24 órás figyelmeztető sztrájk mellett tette le vok­sát. Mihail Gorbacsov és Nyikolaj Rizs­kov vasárnap esti tévéinterjúja után azonban több kollektíva inkább a tünteté­seket, s nem a sztrájkot szorgalmazta. Bármilyen formát is ölt a bányászok mai tiltakozása, egy biztos: rendkívül éles és határozott bírálatnak lesz kitéve a Rizskov-kormány. A bányászokat ugyanis mindenekelőtt az nyugtalanítja, hogy hosszadalmas a tavalyi ígéretek megvalósítása. Az idén követeléseik is radikálisabbak - a kormány lemondását követelik. Kormányváltozások a szkipetárok földjén (ČSTK) - Albániában tegnap újabb változások történtek a kormányban. A ti­ranai vezetőség szerint.a személycserék hozzájárulhatnának a kiéleződött helyzet enyhítéséhez. Szombaton leváltották a belügy- és a nemzetvédelmi minisztert, tegnap pedig változás történt négy gaz­dasági minisztérium élén. Menesztették Volt román miniszter emigrált (ČSTK) - Mihai Lupoi volt román ide­genforgalmi miniszter politikai mene­dékjogot kért Svájcban. A múlt héten szökött Svájcba Magdaléna nevű felesé­gével együtt. Kormányhivatali funkciójától februárban fosztották meg, mert nem ér­tett egyet Petr Roman miniszterelnök azon döntésével, hogy 21 hotelt és étter­met bocsát a hadsereg rendelkezésére. A kormány megvádolta őt azzal, hogy részt vett a bányászok utcai tüntetései­ben. Lupoi az ismert Ceausescu-ellenes politikai emigránsok egyike. Jelentős sze­repet töltött be a december 22-i bukaresti felkelésben. a könnyűipari, élelmiszeripari, a szolgál­tatási és a belkereskedelmi minisztert. Az ATA hírügynökség egyben közölte, Si­mon Stefani volt belügyminisztert az Ál­lami Ellenőrző Bizottság vezetésével bíz­ták meg. . Megfigyelők szerint az albán vezetés ezekkel a változásokkal az ország rossz gazdasági helyzetének javítását kívánja elérni, s megpróbálja elejét venni az újabb zavargásoknak. Albániában az elmúlt na­pokban közölték, hogy a legalacsonyabb béreket 20 százalékkal emelik és enge­délyezik a magánvállalkozást is. L assan már két éve, hogy a tűz­szünet érvényben van Irán és Irak között, de a békekötés reménye még mindig ködbe vész. Ez pedig csak egyet jelenthet: továbbra is fennállnak azok az okok, amelyek a háború kirobbanásához vezettek. S ez így igaz. A demarkációs vonal gyakorlatilag a harcok előtti határvo­nalon húzódik, s minden tárgyalási kísérlet elbukik a síita perzsák és a jobbára szunnita arabok bizalmat­lanságán, gyűlölködésén. Százával voltak még utórezgései a több tízezer áldozatot követelő júniusi földrengésnek, ugyanúgy azoknak a politikai problémáknak, amelyeket a föld mé­lyéből feltörő energi­ák vetettek a nap­fényre. Ez az óriási nemzeti tragédia arra kényszerítette Iránt, hogy önként kilépjen a még Khomei­ni által kikényszerített elszigetelt­ségből. Fellebbent a fátyol, amikor az ország letörölte a gyász könnyeit, s egy pillanatra láthatóvá vált igazi arca. Most látni csak, hogy Khomeini, a kegyetlen aggastyán vak hittel és vak buzgalommal hová vetette visz­sza iránt, a térség egykoron legmo­dernebb, legerősebb országát. Nem, nem állítom, hogy a sah egy angyal volt, de meggyőződésem, hogy távolról sem volt olyan sátáni, mint az imám. S ami igazán fájdal­mas: van utódja. Jóval fiatalabb, de majdnem olyan elvakult, mint ő volt. Ali Khamenei mintha csak cáfolni akarná a kétségeket, amelyeket az ország vallási vezetőjévé történt megválasztása keltett. Mintha csak bizonyítani akarná: ő igazán jó aja­tollah, méltó utód. Megmozdult a világ az iráni föld­rengés hírére. Az áldozatok kis szá­máról szóló első jelentések senkit sem vezettek félre: még mindenki élénken emlékszik az örményorszá­gi tragédiára, s aligha hitte valaki is, hogy Irán északnyugati részén eset­leg olyan szigorú szabályok szerint építkeznek, mint San Franciscóban. A feltevések, sajnos, igazolódtak. Ami azonban sokkal sajnálatosabb: az iráni vezetés volt az utolsó, amely komolyan aggódni kezdett. Teherán a nyomban felajánlott segítséget megköszönte, de nem kért belőle. Szerencsére, ENSZ-nagykövete másképpen reagált, a segélyszállít­mányok és a speciális mentőalaku­latok már útrakészen álltak, amikor - a helyszínen tett látogatása után - Rafszandzsani elnök rádöbbent: itt egyedül semmire sem mennek. Khamenei » ajatollah reagálása a katasztrófára több mint sajátos volt: Isten próbája ez, vélte, amelyet az igaz hívőknek kell kiállniuk. Halla­ni sem akart arról, hogy idegenek csak úgy, minden ellenőrzés nélkül betegyék lábukat Allah Országába, ahogyan a papság Iránt nevezi. S vért hozni a sebesülteknek? Mi­csoda sátáni ötlet hitetlen kutyák vérével fertőzni a hithű muzulmáno­kat! De ezúttal meg kellett hátrálnia a fekete hatalomnak„győzött az em­berség, a világi hatalom rr:ág végleg ki nem irtott józansága. A mullahok azonban nem nyugodtak bele ebbe: merényletet kíséreltek meg az elnök ellen. Csak közeli munkatársainak köszönheti, hogy mégsem volt azon a helikopteren, amely felrobbant. Hogy az utolsó pillanatban úgy dön­tött, mégis gépkocsin utazik vissza Teheránba, csak egyet bizonyít: Rafszandzsani tisztában van azzal, sok az ellensége. Merthogy sok a mullah Iránban... Van más is az elnök rovásán: megpróbált nyitni - kihasználva az április végi libanoni túszmentés utá­ni kedvező légkört - az Egyesült Államok, s egyáltalán a Nyugat felé. Leállították öt, s Irán újabb hadjára­tot kezdett az USA, a „legnagyobb sátán" ellen. Ugyanilyen sorsra ju­tott a kapcsolatfelvétel az iraki veze­téssel a béketárgyalások beindítása ügyében. Ebbe az ismételt vissza­rendeződésbe illik bele az a szelek­tív köszönetnyilvánítás is, ami a földrengés áldozatainak nyújtott segítségért hangzott el Teheránban. A hivatalos hírügynökség a címzet­tek közül kihagyta az Egyesült Álla­mokat, Irakot és Szaúd-Arábiát. Na­pokkal később Rafszandzsani korri­gálta ezt a neveletlenséget. Amivel sikerült elérnie az érintettek rokon­szenvét, meg a hazai klérus újabb gyúlöletrohamát. N em tartom kizártnak, hogy ez a veszélyes kötéltánc is köz­bejátszott abban, hogy mégis sor került a napokban az iraki és az iráni külügyminiszter első közvetlen talál­kozójára Genfben. Az ENSZ főtitká­ra ezúttal csak a találkozó kezdemé­nyezőjének jogán volt jelen, s nem közvetítőként, mint korábban. Raf­szandzsani a genfi találkozó után azt mondta, véleménye szerint ma már jobb a légkör Irak és Irán között, már sokkal nagyobb a remény a bé­ke megteremtésére. S ezt már én teszem hozzá: az iráni belpolitikai légkörre még a rendkívül erős föld­rengés utórezgései sem voltak ha­tással, az ajatollahok megingatha­tatlanul uralják a társadalom életét. Ezen a helyzeten csak egy politikai földcsuszamlás változtathat. GÖRFÖL ZSUZSA Letartóztatások az Izrael-megszáirta területeken Kelet-Bej rútban ismét fegyveres konfliktus (ČSTK) - Az egyiptomi napilapok teg­nap a palesztinok tömeges letartóztatásá­ról számoltak be a megszállt területeken. Az izraeli hatóságok ezzel válaszoltak az általános sztrájkra, amelyet az intifada parancsnoksága hirdetett meg abból az Alkotmányozó nemzetgyűlés (ČSTK) - A bulgáriai Veliko Trnovóban tegnap megkezdődött a júniusban meg­választott Nagy Nemzetgyűlés első ülése. A négyszáz képviselő egyik legfőbb fela­data az lesz, hogy kidolgozzák az új bolgár alkotmányt. A tanácskozást a legi­dősebb képviselő, a 81 éves Joszif Pet­rov, az ülés elnöke nyitotta meg és vezet­te. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Nagy Nemzetgyűlésnek le kell raknia az új szabad, független, demokratikus jogál­lam alapjait. Ezután a fő politikai erők parlamenti csoportjainak elnökei szólaltak fel. Barikádok Managua utcáin (ČSTK) - Violeta Chamorro ni­caraguai elnök tegnapra virradó éj­szaka a hadsereget hívta segítségül a rend helyreállítására Managuá­ban, ahol a sandinista ellenzék hívei barikádokat emeltek és megbénítot­ták a közlekedést. A sandinista párti szakszervfezetek állítólag gazdasági jellegű sztrájkja egyre inkább politi­kai erőpróbává változik. Kérdéses, hogy a hadsereg képes lesz-e a rend helyreállítására, mivel a fegy­veres erők és a rendőrség továbbra is az idei elnökválasztásokon vere­séget szenvedett sandinisták befo­lyása alatt állnak. Chamorro elnökasszony bejelen­tése szerint a hadsereg parancsot kapott arra, hogy Managua utcáiról távolítsa el a barikádokat és a sztráj­kolok által elfoglalt épületeket adja vissza a polgári hatóságoknak. alkalomból, hogy a 32. hónapjába lépett a palesztin felkelés. A napilapok rámutattak, hogy Izrael­ben is egyre több a tűzvész és a bomba­támadás, amelyek a megszálló hatósá­gok ellen irányulnak. Az Izraelben élő palesztinok akciói miatt a hatóságok úgy döntöttek, hogy három hónapra betiltják a Haifában megjelenő Al-Had és Al-Hurri­ja című arab napilapok kiadását. Amíg a libanoni eseményeket szem­mel tartó közvélemény legfőbb figyelme a Hezbolah állásai ellen intézett izra­eli légitámadásokra összpontosul, addig Kelet-Bejrútban hosszabb tűzszünet után ismét kirobbantak a harcok a Michel Aun keresztény tábornok csapatai és a Liba­noni Erők maronita milíciái között. A fegy­veres konfliktus, amelyben a szembenálló felek könnyebb fegyvereket vetettek be, egy óra után csitultak el. Partizánok szökésben (ČSTK) - Victor Polay, a második legnagyobb perui kommunista partizán­szervezet, a Tupac Amaru Forradalmi Mozgalom vezetője hétfőn reggel 47 fog­va tartott felkelővel együtt megszökött a szigorúan őrzött Canto Grande börtön­ből. Ebben a fogházban a partizánmozga­lom mintegy 250 partizán veteránját őrzik. A helyi rendőrség közlése szerint a szökevényeknek sikerült eljutniuk az őrtoronyig, majd azon az alagúton ke­resztül jutottak ki, amelyet a fogva tartott felkelők társai ástak kívülről. Röviddel a szökés után a perui rendőrség mintegy 20 ezer személyt tartóztatott le. IRÁN Utórezgések

Next

/
Oldalképek
Tartalom