Új Szó, 1990. július (43. évfolyam, 153-177. szám)

1990-07-06 / 156. szám, péntek

Péntek, 1990. július 6. * Ára 1 korona XLIII. évfolyam, 156. szám Köztársaságunk elnöke ismét Václav Havel Elnökválasztó parlamenti ülés a prágai vár Ulászló termében • Václav Havel elnöki jelölését Alexander Dubček indokolta meg • A titkos szavazás eredményei • Díszszemle a várudvarén • Az elnök rögtönzött beszéde a várpalota erkélyéről • Népünnepély a várban (Parlamenti tudósítónktól) - Tegnap az egész ország figyelme a prágai vár Ulászló termére irányult, ahova együttes ülésre gyűltek össze a legfelsőbb törvényhozó testület kamaráinak tagjai, hogy megválaszszák a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnökét. Az ülést Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke nyitotta meg. Az alkotmányos aktuson jelen voltak a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének tagjai, a szövetségi, a cseh és a szlovák kormány tagjai, a politikai pártok és mozgalmak vezetői, az egyházak, a diákság, a kerületek és a hadsereg képviselői, az ünnepi eseményre meghívott hazai és külföldi vendégek, valamint a diplomáciai testület tagjai. A napirend jóváhagyása után Alexander Dubček elmondta', hogy a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom Václav Havelt jelölte az elnöki tisztségbe, , s javaslatát konzultálta a Szövetségi Gyűlésben részt vevő többi politikai •párt és mozgalom képviselőivel, akik egyetértésüket fejezték ki Václav Havel jelölésével. A parlament legutóbbi ülésén a Szlovák Nemzeti Párt Štefan Kvietik színművészt javasolta az államfői posztra. Az ismert színművész, közölte Alexander Dubček, közben visszalépett a jelöléstől. így az egyetlen elnökjelölt: Václav Havel. Ezután a Szövetségi Gyűlés elnöke átfogóan méltatta Václav Havel érdemeit a gyengéd forradalom kezdete és a szabad választások közti időszakban. A többi közt aláhúzta, hogy Václav Havel a politikai demokrácia megteremtésének és az állam egysége megőrzésének fontos tényezője, aki nemcsak idehaza, de külföldön is megérdemelt elismerést vívott ki hazánknak. Az Ulászló terembe, a cseh királyok egykori tróntermében a jelenlevők hosszan tartó tapssal fogadták Václav Havelnak az elnöki székbe való jelölését. Befejeződött az SZNT ülése Bizalmat kapott a kormány Vladimír Mečiar zárszava • Szlovákia legyen egyenrangú, teljes jogú szubjektum a szövetségen belül • Jóváhagytak három törvényerejű rendeletet • Képviselői interpellációk (Munkatársunktól) - A szlovák parlament szerdán folytatta munkáját. Az ülést Oľga Keltošová alelnök vezette. A kedden előterjesztett kormányprogram vitájához először kilenc miniszter szólt hozzá, majd Vladimír Mečiar, a kormány elnöke reagált az észrevételekre. Alexander Dubček beszéde után a Népi Kamara és Nemzetek Kamarájának képviselői titkos szavazással, a szükséges háromötödös többséggel jóváhagyták Václav Havel jelölését a CSSZSZK elnöki tisztségének betöltésére. A választás eredményeit a Népi Kamara részéről Július Bobrovnický, a Nemzetek Kamarája szlovákiai részének nevében Surový Ferenc, a cseh rész nevében Petr Toman képviselő ismertette. A két kamara szavazatszámlálói megállapították: a Népi Kamara jelen levő 139 képviselője közül 114-en Václav Havel jelölése mellett, 25-en ellene szavaztak. A Nemzetek Kamarája szlovákiai képviselőkből álló részéből a jelenlevő 73 törvényhozóból 57-en a jelölt mellett, s 16-an pedig ellene foglaltak állást. A cseh részből a jelenlevő 72 képviselő közül 63-an támogatták, s 9-en pedig ellenezték Václav Havel jelölését. Ezután a jelenlevők viharos tapssal fogadták Alexander Dubček megállapítását, miszerint a CSSZSZK Szövetségi Gyűlése az elkövetkező két esztendőre Václav Havel urat választotta köztársasági elnökké. Közben Alexander Dubček Rudolf Batték, a Népi Kamara és Milan šútovec, a Nemzetek Kamarájának elnöke, valamint Marián Čalfa szö(Folytatás a 2. oldalon) A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnöke 1936. október 5-én született. Minthogy ismert prágai vállalkozói családból származott, az általános iskolát kijárva, 1951ben nem tanulhatott tovább. Négy évig dolgozott vegyi laboráns-szakmunkástanulóként, s közben esti tagozaton elvégezte a gimnáziumot. Irodalmi és színházi szaklapokban húszéves kora óta tanulmányokat és cikkeket publikált. A családjából magával hozott kulturális hagyományok tisztelete fogékonnyá tette a cseh kultúrának az ötvenes években visszaszorított humanista értékei iránt. Származása miatt nem vették fel humán szakra, ezért két évig műszaki irányzatú tanulmányokat folytatott, majd bevonult két évre katonának. A leszerelés után színpadi technikusként dolgozott, először az ABC Színházban, majd 1960-tól a Divadlo na zábradlýban. Ez utóbMegállapította, hogy a kormányprogram feletti vita előre vetíti a kormány és a parlament jövőbeli együttműködését. Szükségünk van a munkánkat segítő igényes bírálatra - hangsúlyozta. A vélemények sokrétűségük ellenére tükrözik, hogy a parlament és a kormány tagjai egyaránt felelősséget éreznek Szlovákiáért. Elhangzott az a bírálat, hogy a program túl széles - mondta -, azonban a kormány nem összpontosíthatja figyelmét csak egy-két probléma gyors megoldására, mert ez a jövőben megbosszulná magát. Természetesen meg kell határozni a feladatok fontossági sorrendjét, az ütemtervet, de ehhez tisztázni kell Szlovákia és a szövetség viszonyát, mi tartozik majd a köztársaságok hatáskörébe, mely területeket irányítja majd a szlovák kormány, miért lesz felelős. A szövetségi kormány által eddig előterjesztett törvényjavaslatokkal nem lehetünk elégedettek - hangsúlyozta. - Célunk az, hogy a szövetségen belül a Cseh Köztársasággal együtt egyenrangú, teljes jogú szubjektummá váljunk. A szövetség hatáskörébe kell tartózFolytatódik a szovjet csapatok kivonása (ČSTK) - A megállapodások szerint folytatódik a szovjet csapatok kivonása hazánk területéről. Július 4-ig összesen 29 045 katona és 13 573 családtag, továbbá 567 tank, 885 páncélozott harci jármű, 7581 gépkocsi, 92 helikopter hagyta el többek között az országot. A csapatkivonás második szakasza az év végéig tart; hogy a feladatot sikerüljön teljesíteni, új vasútvonalat nyitottak, mely Lengyelországon keresztül vezet a Szovjetunióba. niuk a védelem és biztonság kérdéseinek, közös piacra és pénzre van szükségünk, közösen kell intéznünk külügyi teendőinket, de úgy, hogy a köztársaságok beleszólhassanak a külkapcsolatokba. Javasolta, hogy a szövetségi, a cseh és a szlovák kormány kössön megállapodást a decentralizálásról. A kormányprogram összeállítása során nem találtunk egy olyan területet sem, amelyen nincs szükség (Folytatás a 2. oldalon) Mai számunkban: Mocsáry Lajos, a kisebbségi jogok hirdetője ... Az elmúlt mintegy 150 évben amióta nemzetiségi kérdés' gyakorlatilag létezik, kevés olyan személyiséget találunk történelmünkben, aki egész életében következetesen kiállt a kisebbségi jogok mellett, az elnemzetlenítés ellen, szóval, írással, tettekkel. (4. oldal) Közelebb kerülni az igazsághoz ... az a véleményem - mivel pontosan senki sem tudja, hogy milyen környezeti hatása lesz hogy be kell fejezni és próbaüzembe kell állítani... (5. oldal) biban kerültek bemutatásra első darabjai, melyek között meghatározó szerep jutott az 1963-ban írt Kerti ünnepélynek (Záhradní slavnost). Ez a színdarab a cseh művészet és a cseh társadalom megújhodását szorgalmazó igyekezet jellegzetes terméke. S ez a törekvés 1968-ban a Prágai Tavasz beköszöntésével . érte el csúcspontját. Ebben Václav Havel is közreműködött, s nemcsak további színmüvek kiforrott szerzőjeként Leirat (Vyrozuméní - 1965) és A figyelem-összpontosítás csökkent lehetősége (Ztížená možnost soustfedéní - 1968), hanem a demokratikus cseh kultúra és társadalomszemlélet képviselőjeként is. A Varsói Szerződés öt tagállamának a Prágai Tavaszt elfojtó beavatkozását követően Václav Havel nem adta fel nézeteit, műveit, a korábbiakat és az újakat betiltották. Václav Havel világhírneve már a hatvanas években megalapozódott, a hetvenes és a nyolcvanas években pedig tovább nőtt. Ebben az időben Václav Havel azonban állampolgárként is hallatta hangját. Tiltakozott az ún. normalizációs éveket jellemző általános elnyomás ellen, s a Charta 77 kezdeményezés egyik életrehívója és első szóvivője volt. Háromszor bebörtönözték, összességében közel öt évet töltött börtönben. Ebben az időszakban újabb művei születtek: Koldusopera (Zebrácká opera - 1972), Audiencia (Audience - 1975), Megnyitó (Vernisáž - 1975), Tiltakozás (Protest - 1978), Largo desolato (1984), Kísértés (Pokušení - 1985), Szanálás (Asanace -1987), valamint világhírű (Folytatás a 2. oldalon) Havellal — Európába Januárban múlt két éve, hogy 24 oldalon, négyszáz példányban és illegálisan megjelent a Lidové noviny első száma. A vezércikkíró neve: Václav Havel. Gondolatait, ahogy a cikk végén zárójelbe tett dátum bizonyítja, karácsony napján vetette papírra. Idézzük most egy mondatát: „Radikálisan meg kell szabadulnunk a sérelmekre, a számkivetettségünkre, a Prágai Tavasz mitologizálására, a primitív utalásokra épülő publicisztikai megnyilvánulások fogságából. Az ilyen helytelen újságírói magatartásra az jellemző, hogy állandóan saját rendőrségi hányattatásainkról igyekszünk beszámolni..." Ezt az intelmet egyszerű szerkesztőségi programként is felfoghatjuk, de politikai állásfoglalásnak, krédónak is tekinthetjük. És ma, több mint fél esztendővel a novemberi forradalom után, illetve azt követően, hogy elnökként mindannyian megismerhettük Václav Havelt, már teljesen nyilvánvaló, hogy Václav Havel politikai magatartásának lényegét tükrözi az idézet. Más szóval: hátratekintgetés, történelmi darvadozás, összehasonlíthatatlan jelenségek összehasonlítgatása helyett, a sérelmek szüntelen emlegetése helyett az előretekintést, a jelenségek elmélyült tanulmányozását kell választanunk. Nem tehetünk mást, ha a szellemi szférában, a gazdaságban és más területeken is be akarunk toppanni Európába. Mindenképpen jelképnek kell tekinteni, hogy az elnök - miután elfoglalta hivatalát a várban - elrendelte, hogy minden munkahelyen legyen pontosan járó óra. Munkatársai napokon belül rájöttek, hogy itt nem valamiféle kishivatalnoki pedantériáról, a munkaidő betartására való utalásról van szó, hanem arról, hogy kronométerek az idő múlására, lemaradásunk fényére, a feladatok nagy száma és az idő rövidsége közötti ellentétre figyelmeztetnek bennünket. Most összegyűjtve, két kötetben megjelent a Lidové noviny két illegális évfolyama, és a 24 szám tartalma jól tükrözi a haveli országépítő, emberformáló szándékok filozófiáját. Kis létszámú csapatának tagjai olyan európai és globális jelenségeket regisztráltak és elemeztek, amelyeket a pártállamot szolgáló természet- és társadalomtudományi kutatóintézetek munkatársainak sok ezres létszámú gárdája sem tudott (vagy inkább nem mert) megfogalmazni. Egyik elemző írásában Havel rámutat: az európai jelenségek megismerhetők, a tények birtokba vehetők, csak elfogulatlanul, értelmiségiekhez méltó bátorsággal, ideológiai béklyók nélkül kell hozzájuk közeledni. Ha a régi szemléletet érvényesítenék, Anglia és Németország, illetve Németország és Franciaország között az 1945 óta eltelt ötödfél évtized alatt már akár több véres háború is kitörhetett volna. E megállapítás tükrében most már jobban értem, miért volt bátorsága Václav Havelnak elnöki minőségben nyomban megválasztása után a Német Szövetségi Köztársaságba utazni, és ott, nem kevesek meglepetésére, minden előzetes feltétel nélkül felajánlani a béke jobbot. Botrányként is felfoghatjuk, hogy négy évtizednyit kellett várnunk, amíg hazánkban olyan férfiú került az ország élére, aki észre merte venni azt, ami már legalább harminc esztendeje nyilvánvaló: ez az Európa már nem az, ami a második világháború előtt volt. Nagy lehetőséget szalasztottunk el, hogy nem alakultak úgy a viszonyaink, ahogy azt kontinensünk nyugati felének alakulása lehetővé tette volna. Ez a nemzetek és a nemzetiségek viszonyában is érezteti áldatlan hatását. E kérdés megoldásában, a közeledés módjának és irányának kijelölésében is példát mutatott elnökségének eddigi fél esztendejében Havel elnök. Ahol csak alkalma nyílt rá, kifejtette: európai normáknak megfelelően kell megoldani a hazánkban élő nemzetiségek problémáit. Ez egyúttal azt jelenti, hogy hátratekintgetés, régi sérelmekre és precedensekre való hivatkozás helyett, sérelmi politika helyett úgy kell a szlovákoknak és a magyaroknak hozzáfogniuk kölcsönös viszonyuk formálásához, hogy közben tudatosítják: Európában a legközelebbi évtizedekben semmi korábbihoz nem hasonlítható viszonyok alakulnak ki. Tehát e téren is bátor és szokatlan megoldásokra van szükség. Saját elnökömnek tekintem Václav Havelt, olyan entellektüelnek, akivel együtt haladva eljutunk Európába. TÓTH MIHÁLY