Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-14 / 138. szám, csütörtök

Még nem oldják fel a Litvánia elleni blokádot Landsbergis: a moszkvai találkozó hasznos előjáték volt Maffia-klán Osban? • A Legfelsőbb Tanács előtt a kormányjelentés (ČSTK) - Nyikolaj Rizskov miniszter­elnök tájékoztatott tegnap Moszkvában Mihail Gorbacsov és a három balti köz­társaság elnökének találkozójáról. Közöl­te, a szovjet vezetés előterjesztett egy javaslatot, melynek alapján hozzá lehet látni a baltikum valamennyi problémájá­nak megvitatásához. Rizskov úgy véleke­dett, az ügy mozgásba lendült, a balti­kumban már kezdik érteni, politikai szem­pontból nem a legjobb út bemenni a zsák­utcába anélkül, hogy tudnák, hogyan kerülnek ki belőle. Hozzáfűzte, a döntés sora most a baltiakon van, a moszkvai vezetés megtette feléjük az első lépést. A miniszterelnök elutasította azt a mi­nősítést, hogy a szovjet vezetés javaslata ultimátum. Hangsúlyozta, kompromisszu­mot tettek annak érdekében, hogy ezt a kérdést politikai úton oldják meg. Az ultimatív követelés az lett volna, ha ra­gaszkodnak a népi küldöttek harmadik kongresszusának álláspontjához. Nyikolaj Rizskov arról is beszámolt, keddi ülésén a Föderációs Tanácsadó Testület megnyitotta az utat az új szövet­ségi szerződés kidolgozása felé. A részt­vevők egyetértettek abban, maximális mértékben figyelembe kell venni az egyes köztársaságok és köztársaságcsoportok sajátosságait. Visszatérve Litvániához, a kormányfő kijelentette, ha a litván parlament is előre­mutató döntést hoz, meg lehet találni a felvetődött problémák gyakorlati megol­dását. A Kremlben, Mihail Gorbacsov dolgo­zószobájában folyt a több mint egyórás megbeszélés a szovjet elnök, valamint a három balti köztársaság vezetője, Vyta­utas Landsbergis, Anatolij Gorbunov és Arnold Rüütel között, Rizskov minisz­terelnök jelenlétében. A megbeszélések után a litván és a lett elnök Litvánia moszkvai képviseletén sajtóértekezletet tartott, az észt államfő nyomban vissza­utazott Tallinnba. Landsbergis a Föderációs Tanácsadó Testület ülését tartalmasnak és az állam­fővel megtartott találkozó szempontjából hasznos előjátéknak nevezte, de felhívta rá a figyelmet: nem az ülés miatt utazott Moszkvába, hanem azért, hogy találkoz­zon Gorbacsovval. Magáról a találkozóról azonban csak nagy általánosságokban beszélt, az újságírók konkrét kérdései elől azzal tért ki, hogy ezekről a problémákról először még Vilniuszban kell tárgyalni. Mindenesetre sokkal mértékletesebb hangvételűek voltak kijelentései, mint a találkozó előtt. Elismerte, hogy magára Gorbacsovra is nagy nyomás nehezedik, s egyben felhívta rá a figyelmet: a legkö­zelebbi napokban nem fogják feloldani a Litvániával szembeni blokádot. Anatolij Gorbunov lett elnök elmondta, javasolta Gorbacsovnak, kezdjen konkrét tárgyalásokat a lett függetlenséghez ve­zető átmeneti időszak jogi statútumának behatárolásáról. Ezt Gorbacsov nem uta­sította el, de feltételként szabta a május 4-i függetlenségi nyilatkozat érvényessé­gének befagyasztását a megbeszélések idejére. x x x A TASZSZ hírügynökség tegnapi jelen­tése szerint a kirgizek és az üzbégek közti nemzetiségi összecsapások áldozatainak száma 139 főre emelkedett, s 486-an sebesültek meg. A hírügynökség semmi­lyen magyarázatot sem fűzött az áldoza­tok számának lényeges növekedéséhez, csak annyit közölt, hogy tegnapra virradó éjszaka mindössze egy incidensre került sor. Néhány fiatal kövekkel és üvegpalac­kokkal dobálta meg a kirgiz főváros, Frun­ze egyik rendőrállomását. Később a hivatalos szovjet hírügynök­ség arról tájékoztatott, hogy az Osi kerü­letben és a környező járásokban „a kirgiz és az üzbég vezetők közös lépéseinek köszönhetően" stabilizálódik a helyzet, a belügyi csapatok ellenőrzik a feszült­séggócokat, a megerősített járőrök nem engedik meg a terroristáknak, hogy beha­toljanak a településekre. A Komszomolszkaja Pravda napilap tegnap az osi véres események saját verziójával lepte meg olvasóit. Eszerint két helyi klán idézte elő a tragédiát, mi­után nem tudtak megállapodni a hatalom elosztásában. A lap szerint az egyik klán a kereskedelmi hálózatot és az étkezdé­ket ellenőrizte, a másik helyi irányítószer­veket és hivatalokat. A nemzetiségi ellen­tétek csak ürügyül szolgáltak nekik ah­hoz, hogy összemérjék erejüket, xxx Az Oroszországi Föderáció népi képvi­selőinek kongresszusa tegnap Vlagyimir Iszakovot választotta meg a köztársaság Szövetségi Tanácsa elnökévé. A 40 éves szverdlovszki jogásznak három ellenfele volt a választásokban, közülük az egyiket, Alekszandr Vessnyakov arhangelszki párttisztségviselöt választották Iszakov helyettesévé. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa tegnap felújította a vitát a kormány jelen­téséről, amely az ország gazdasági hely­zetéről és az irányító piacgazdálkodásra való áttérésről szól. A képviselők alapo­san elemezték a parlament ezzel kapcso­latos új határozati javaslatát, amely már magában foglalja a két héttel ezelőtt elő­terjesztett javaslatok, módosítások és kie­gészítések százait. A parlament ülésén részt vesz Nyikolaj Rizskov miniszterelnök és két helyettese, Jurij Maszljukov és Leonyid Abalkin. Újságírók előtt valamennyien úgy véle­kedtek, a parlament jóváhagyja vagy leg­alábbis tudomásul veszi a kormány kon­cepcióját. Leonyid Abalkin komolytalan­nak nevezte Borisz Jelcin ígéreteit, mi­szerint áremelések és az életszínvonal csökkenése nélkül át lehet térni a piac­gazdaságra. Komolytalannak nevezte Jelcin hozzáállását a problémához, hogy nem terjesztett elő semmilyen alternatí­vát, bár azt állítja, rendelkezik ilyennel. Az NDK ENSZ-tagsága és az egyesítés (ČSTK) - Lothar de Maiziére keletné­met miniszterelnök kedden este New Yorkban zárta rövid egyesült államokbeli látogatását. Az ENSZ-ben egyórás meg­beszélést folytatott a világszervezet főtit­kárával. A két német állam egyesítési folyamatáról és annak külpolitikai követr kezményeiről volt szó. Az ENSZ-ből távo­zóban az NDK miniszterelnöke az újságí­róknak elmondta, Javier Pérez de Cuel­larral egyetértettek abban, hogy az egye­sítési folyamatnak nem szabad veszé­lyeztetnie a nemzetközi biztonságot, el­lenkezőleg, hozzá kell járulnia a világ békéje és stabilitása megszilárdításához. Szó volt az NDK-nak az ENSZ-tagságá­ból kifolyó kötelezettségei kérdéséről is, azt vitatták meg, miként lehet ezt a prob­lémát úgy megoldani, hogy senkinek az érdekei se károsodjanak. Még ENSZ-beli látogatása előtt Wa­shingtonban a nemzeti sajtóklubban talál­kozott de Maiziére az újságírókkal. Meg­erősítette, az egyesült Németország NA­TO-tagságát politikai szempontból na­gyon robbanásveszélyes kérdésnek tart­ja. Az NDK-nak az a véleménye, úgy kellene megváltoztatni a Varsói Szerző­dés és a NATO struktúráját, hogy az elvezessen egy új összeurópai rendszer megteremtéséhez. A DPA nyugatnémet hírügynökség a Bundeswehr parancsnokainak keddi ta­nácskozásán olyan információkhoz jutott, hogy az egyesült Németország hadsere­ge valószínűleg 400 ezer fó lesz. Ez azt jelenti, hogy az NDK hadseregét gyakor­latilag feloszlatják. Egy magas rangú ka­tonatiszt azt mondta, sem az NSZK kor­mánya, sem a NATO nem akar egyoldalú előnyökhöz jutni az egyesítés nyomán. A keletnémet belügyminiszter tegnapra virradó éjszaka Berlinben bejelentette, hogy Magdeburgban újabb nyugatnémet terroristát tartóztattak le. A most 46 éves Inge Viett a RAF terrorszervezet tagja volt, s a csoport 30 legkeresettebb tagja között szerepelt. Két villáminterjú a koalíciós tárgyalásokról Kivel alakítanak kormányt? ÚJ szil 1990. VI. 11. Jan Urban, a Polgári Fórum ko­ordinációs központjának tagja úgy döntött, hogy a továbbiakban nem vesz részt a központ munká­jában. Miért határozott igy? - Már decemberben bejelentet­tem, hogy távozom, de megállapod­tunk, hogy a választásokig még dol­gozom a koordinációs központban azzal a szándékkal, hogy segítsek a több személy távozásával kapcso­latban keletkezett nehézségek le­küzdésében. Véleményem szerint ahhoz, hogy valaki rendesen és hi­vatásszerűen politizáljon, nem indul­hat ki csupán az ellenzékieskedés­ben szerzett érdemekből. Vissza akarok térni ahhoz, amit mindig csi­nálni akartam, az újságíráshoz. • Ez azt jelenti, hogy már nem vesz részt az új kormány összetéte­léről folytatott tárgyalásokon? - Tudatosan nem, egyrészt azért, amit már elmondtam, másrészt nem akarok taktikázni, aminek bizonyára tanúi leszünk majd az egyes minisz­teri tárcák betöltése során. A legfon­tosabb minisztériumokra, főleg a Szövetségi Belügyminisztériumra gondolok, ahová egyedüli lehetsé­ges jelöltem Jan Rumi, a mai minisz­terhelyettes. • Milyenek az elképzelései politi­kai rendszerünk további alakulá­sáról? - Úgy gondolom, nagyon szeren­csétlen lenne, ha az állam által irá­nyított elnöki rendszert alakítanánk ki. Minden nehézség ellenére képe­sek leszünk arra, hogy rövid időn belül parlamenti demokrácia legyen nálunk, a parlamentben több politi­kai irányzat legyen képviselve. Egy­mással együttműködve és verseng­ve többet érhetnek el, mint egy poli­tikus csoport autokrata rendszere. • Mi a véleménye a készülő koa­líciós tárgyalásokról? - A választások eredményeiből kell kiindulnunk, ezek a Polgári Fó­rum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen koalíciójának fölényét bizonyít­ják. Tehát ennek a koalíciónak kell megadnia a hangot. A Keresztény és Demokratikus Unióval kapcsola­tos botrányok ellenére, inkább a jö­vőre kell gondolni, és ezért szerin­tem az uniónak az ellenzékben van a helye. A parlamentnek ugyanis erős ellenzékre van szüksége és szerintem a CSKP ezt a szerepet nem tudná betölteni. Abból indulok ki, hogy a Kereszténydemokrata Unió tagsága politikailag szakkép­zettebb, mint az elnöksége és sze­repét naqvon jól be tudná tölteni. Ján Čarnogurský, a szövetségi kormány elnökhelyettese és a Ke­reszténydemokrata Mozgalom el­nöke így nyilatkozott pártja állás­foglalásáról a koalíciós tárgyalá­sokkal kapcsolatban. • Koalícióra lépnek a Polgári Fó­rummal? - Én csupán a Keresztényde­mokrata Mozgalom nevében beszé­lek. Az az álláspontunk, hogy a Pol­gári Fórummal nem lépünk koalíció­ra. Ez azt jelenti, hogy nem lesz képviselőnk a szövetségi kormány­ban. Arról, hogy nekem állítólag fel­ajánlották a szövetségi belügymi­niszter funkcióját, csak a rádióból szereztem tudomást és ez nem hi­vatalos közlés. Amennyiben hivata­losan felajánlanák ezt a tárcát, akkor sem változtatnánk döntésünkön. Szlovákiában nem alakítható kor­mány a Kereszténydemokrata Moz­galom nélkül. Ezért úgy döntöttünk, hogy a Nyilvánosság az Erőszak Ellen-nel és a Demokrata Párttal lépünk koalícióra. Hogy milyen lesz a szerepünk a szlovák kormányban, erről még nincs döntés. Eddig két tanácskozás valósult meg, a tárgya­lásokat folytatjuk. • Pártjának milyen a viszonya a Szlovák Nemzeti Párthoz? - Tudomásul vesszük, hogy a szlovákiai politikai élet része. Cél­jait és módszereit nem tesszük ma­gunkévá és a politikai elemzéseket végző szakemberek szerint elvette szavazataink egy részét. Azt mond­hatom, hogy ellenzékben van. • Milyen a kapcsolata a Keresz­ténydemokrata Unióban egyesült cseh és szlovák pártoknak? - Egyenjogú, egyenrangú, sza­badon társult partnerek vagyunk, respektáljuk az unió tagjainak auto­nomitását. Ezért a Bartonőík-ügy a Csehszlovák Néppárt belügye. Václav Bendát több éve ismerem, jó barátok vagyunk. A Keresztényde­mokrata Mozgalomban reálisan megállapítottuk, hogy abban az idő­ben, amikor unióba léptünk, a Cseh­szlovák Néppárt tagsági alapja és politikai ereje nagyobb volt mint a Kereszténydemokrata Párt tagsá­ga és ereje. (S, L) Az egységet nem adják ingyen Röviddel a német-német állam­szerződés aláírása után éles viták bontakoztak ki, valójában azonban csak kevesen kérdőjelezik meg a dokumentum ratifikálását a Bun­destagban, illetve a Volkskammer­ban. A nyugatnémet SPD kifogásai is inkább erőfitogtatásra vallanak a két tartományban aratott győzelem után, annál is inkább, mert a pártve­zetők túlnyomó többsége kezdettől hajlott az államszerződés jóváha­gyására. A Süddeutsche Zeitung tegnapi cikkéből pedig már az is kiderült, hogy az eddig csökönyös Oskar Lafontaine, a Saar-vidéki kor­mány elnöke szintén beadta a dere­kát, nem köti többé az ebet a karó­hoz korábbi álláspontjával, mely szerint az SPD-nak a Bundestagban le kellene szavazni az uniószerző­dést, míg a Bundesratban (a parla­ment másik kamarájában, amelyben többségben vannak) némi módosí­tással jóváhagyhatnák azt. A kelet­német SPD-partnerek, akik fenntar­tások nélkül elfogadnák a reményt jelentő államszerződést, maguk sür­getik nyugati partnereiket, adják ál­dásukat a dokumentumra. Az NSZK-beli kollégáknak ma kellene végső választ adniuk. Papíron tehát egységes a két né­met állam gazdasága. Legfőbb ide­je, vélik a bonni kormánypártok, hi­szen a „közös háztartásnak" már a fata morgánája is meg tudta állíta­ni az NSZK-t igencsak próbára tevő menekültára­datot. A hármas unió megteremté­se mellett szólnak más okok is: első­sorban a széthul­lóban levő kelet­német gazdaság, melynek valóban katasztrófái i s álla­potára csak az utóbbi hetekben derült fény. Günther Krau­se nyugatnémet államtitkár a Népi Kamarában volt kénytelen ismer­tetni a következő elszomorító ada­tokat, amelyeket a Spiegel hetilap is megerősített: az NDK külföldi adóssága 27,2 milliárd nyugatné­met márkát tesz ki. S ami rosz­szabb: a hazai termelők többsége még az állammal szembeni pénzügyi kötelezettsége­ket sem tudja teljesíteni - a belső adósság 21 milliárd márkára rúg. Elképesztő, hogy a keletnémet vál­lalatoknak csupán a 32 százaléka nyereséges, a jó fele veszteséggel termel, de hitelekkel és „nyugati injekciókkal" még működőképesek lehetnek. Az üzemek, vállalatok 14 százaléka megmenthetetlen - véli Krause. A kemény márka beáramlása jó rugót jelent a keletnémet gazdaság­nak, de az eredményekre néhány évet várni kell majd. Az NDK számá­ra most az átmeneti időszak a nagy ismeretlen. Mi lesz július 2-a, a pénz­ügyi, gazdasági és szociális unió életbe lépése után? A berlini kor­mány természetesen számol azzal, hogy a piacgazdaság bevezetésével megszűnnek az állfipti támogatások, ijesztően megnő á tjőnkurencia, el­szabadulnak az árak, csökken a la­kosság reáljövedelme, s a piaci hul­lámverés következében dolgozók ezreit, sőt millióit kell szélnek eresz­teni. Az átmeneti- időszak szociális védőhálóját bizony ritkára szőtték. Mit szól ehhez az NDK állampol­gára? Elégedetlen, dünnyög, sztráj­kol, fél. Csábítja őt ugyan a nyugat­német márka, az utazás lehetősége, a nyugati életstílus, de már szinte rémképként tűnnek fel szeme előtt a piaci realitással járó magas árak. Félti eddigi biztos munkahelyét, ne­hezen megtakarított pénzét - amelynek csupán egy részét tudja kedvezően átváltani -, lakását, in­gatlanját - melyre igényt tarthat az egykori tulajdonos. Nem lesz könnyű a váltás a túlol­dalon sem. Azt a ritkára szőtt szoci­ális védőhálót mégis csak ki kell feszíteni, elő kell teremteni a pénzt a munkanélküli segélyek biztosítá­sára, ami becslések szerint évente legkevesebb 15 milliárd márkát kö­vetel meg. És akkor még nem is szóltunk a nyugdíjkiegészítésekről, az egyéb szociális jellegű támogatá­sokról, a pénzeszközökről az infra­struktúra korszerűsítésére, a környe­zetvédelem javítására. Ezt a szám­lát pedig a nyugatnémetek állják. S még így is, hogy az NSZK gazda­sága a virágkorát éli, Bonn bizonyo­san megérzi a szirmok hullását. Nos, mint ahogy arra Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter rámuta­tott: az egységet nem adják ingyen. Az államszerződés, tekintettel a keletnémet gazdaság megrogy­gyant egyensúlyára, mégiscsak re­latíve ésszerű megoldásokat tartal­maz. Az unió az NDK számára dön­tő lépés, amely biztosítja a struktu­rális reformokat, a gazdaság szük­ségszerű átvezetését a működő pi­acgazdaságba, a felzárkózást az NSZK-hoz. A szociális stressz elle­nére az NDK-nak mielőbb csatla­koznia kell a NSZK-hoz - a nyugat­német alkotmány 23. cikkelye alap­ján az államszuverenitás, az iden­titás körüli filozofálgatás értelmetlen, hiszen félő, hogy a további haloga­tás az NDK kártyavárhoz hasonló összeomlásához vezetne. Erre a kö­Kifeszítik a szociális védőhálót (A Neues Deutschland karikatúrája) vetkeztetésre jutott kedden a berlini kormánykoalíció vezető pártja, a CDU, sőt Kohl kancellár nyomásá­ra még abba is beleegyezett, hogy már december 2-a és 16-a között tartsák meg az össznémet választá­sokat, ezzel is meggyorsítva a vég­leges egyesítést. A CDU elképzelé­se szerint az uniószerződés életbe lépése után az NDK-nak hivatalos nyilatkozatban kellene kimondania belépését az NSZK-ba, persze, a berlini kormánynak és a Népi Ka­marának tovább kellene dolgoznia egészen a közös választásokig. A li­berálisok lényegében egyetértenek ezzel a koncepcióval, de álláspont­juk szerint a hivatalos csatlakozásról csak az össznémet választások után lehet szó. A nagykoalíció harmadik pártját, az SPD-t, amely ragaszkodik a kétéves átmeneti időszakhoz, mintha leforrázta volna a váratlan döntés. A nyomásnak azonban nem­igen fog tudni ellenállni, egy vétó­val ugyanis esetleg megkockáztat­ná, hogy rálép a politikai jelentékte­lenséghez vezető útra. URBÁN GABRIELLA Beléptünk az EFTÁ-ba (ČSTK) - Vladimír Dlouhý, a szövetségi kormány alelnöke, az Állami Tervbizottság elnöke tegnap Göteborgban nyilatkozatot írt alá az együttműködés fejlesztéséről Cseh­szlovákia és az Európai Szabadke­reskedelmi Társulás között. Ez a kormányközi regionális szervezet a nyugat-európai államok fölötti in­tegrációs-gazdasági komplexum alacsonyabb formáját képviseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom