Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-12 / 136. szám, kedd

A csehszlovák választásokról ír a világsajtó A külföld már a koalíciós esélyeket latolgatja (ČSTK) - A világ hírügynökségei, a külföldi lapok a csehszlovákiai választások eredményeiről szóló tudósításaikban mindenekelőtt azt emelték ki, hogy a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen meggyőző elsőséget szerzett, meglepetésnek minősítik Csehszlovákia Kommunista Pártjának helyezését, valamint a Kereszténydemokrata Unió gyengébb szereplését, s rámutatnak a nemzeti mozgalmak sikerére. , Ezeket a tényeket emeli ki tudósításában a Reuter hírügynökség is, rámutatva arra, hogy a parlamentbe csak hat politikai párt került be, beleértve azokat, amelyek a magyar és a morva kisebbséget képviselik, valamint a szeparatista Szlovák Nemzeti Pártot. A DPA nyugatnémet hírügynökség szintén kiemeli, hogy a 44 év utáni első szabad választások egyértelmű győztese az a két mozgalom, amely a novemberi fordulat döntő ereje volt. A hírügynökség meglepőnek tartja, hogy a kommunisták megelőzték azt a konzervatív csoportosulást, amelynek még közvetlenül a választások előtt a második helyezést ígérték a közvélemény-kutatások. A DPA szerint a föderáció felszámolására törekvő Szlovák Nemzeti Párt akadályozni fogja a döntéseket az országos törvényekről. Az AFP hírügynökség szerint is meglepő Csehországban a kommunisták második helye és csalódás a kereszténydemokraták harmadik helyezése. A francia hírügynökség szerint rontotta esélyeiket az a botrány, amely néhány órával a szavazás megkezdése előtt robbant. Az UPI hírügynökség úgy vélekedett, a választások végeredménye csapást jelent a kereszténydemokratáknak, akik abban bíztak, hogy jelentősebb szerepet fognak játszani mindkét köztársaságban. Idézte a kereszténydemokrata Ján čarnogurský miniszterelnök-helyettest, aki az UPI-nak azt mondta, pártja nem vesz részt az új szövetségi kormányban és ő nem fog a kormányfői tisztségre pályázni. LONDON - A The Times napilap szerint a Polgári Fórum, a választások győztese, tudomásul kell hogy vegye, a Cseh Nemzeti Tanácsban fő ellenzéke a kommunista párt lesz, amelynek infrastruktúráját és kiváltságait csak részben számolták fel. Szlovákiában pedig a kereszténydemokraták és a nacionalisták olyan tömböt hoztak létre, amely a szeparatizmus kérdéseiben leszavazza az NYEE-t. A The Guardian feltette a kérdést: mennyi ideig folytathatja a tevékenységét mozgalomként a Polgári Fórum? A lap véleménye szerint nyilvánvaló probléma, hogy a Polgári Fórum nem lesz képes hosszú távon képviselni a politikai vélemények egész skáláját. BÉCS - A Kurier szerint a Polgári Fórumnak és az NYEE-nek a meggyózó siker ellenére is megbízható partnerre Nicaragua: nehéz a megbékélés (ČSTK) - Nicaraguában vasárnap lejárt a kontrák fegyveres csoportjai leszerelésének a határideje, de a 12 ezer főből eddig csupán mintegy hétezren tették le a fegyvert. A közép-amerikai békemegállapodások teljesítésére felügyelő nemzetközi bizottság képviselői szerint a leszerelés két-három hét múlva befejeződhet. A nicaraguai ellenállás azon tagjai, akik letették a fegyvert, az új kormánnyal kötött megállapodás szerint a számukra kijelölt területeken, úgynevezett fejlesztési földeken telepedhetnek le. A vonatkozó megállapodások értelmében a kontrák bekapcsolódhatnak a polgári életbe, s az új kormány erre a célra az Egyesült Államok által Nicaraguának nyújtott 300 millió dollárnak az egytizedét szánja. A leszerelt kontrák jogot kaptak a kormánytól arra, hogy említett területeiken saját állásokat építsenek ki. Félnek ugyanis a sandinista néphadsereg megtorló akcióitól, hiszen tíz éven át harcoltak e hadsereg ellen, amelyet a Chamorroskormány változtatások nélkül vett át elődjétől, az Ortega-kabinettől. A sandinisták viszont attól tartanak, hogy a kontrák nem adnak le minden fegyvert, s megpróbálnak bosszút állni. Ez a kölcsönös bizalmatlanság nagymértékben nehezíti a kormány erőfeszítéseit a nemzeti megbékélés kialakítására. Japán származású elnöke van Perunak (ČSTK) - Az előzetes eredmények szerint Alberto Fujimori, a japán származású közgazdász került ki győztesen a vasárnapi perui elnökválasztások második fordulójából. Az egyes televíziós állomások adatai szerint Fujimori a szavazatok 49-55 százalékát szerezte meg, 9 százalékkal többet kapott, mint ellenfele, Mario Vargas Llosa író. Megfigyelők úgy vélik, hogy Fujimori világosan megfogalmazott programjának köszönheti győzelmét. Ebben a gazdasági válság felszámolását, több munkát ígért a polgároknak. Vargas Llosa lényegesen radikálisabb eszközökkel kívánta felújítani a gazdaságot, ami aggodalmat keltett a lakosság körében. lesz szüksége ahhoz, hogy az országot kivezesse a mély válságból. A lap véleménye szerint széles koalíciós kormányt kell létrehozni. Hasonlóan vélekedik a többi psztrák napilap is, a legesélyesebb koalíciós partnert a Kereszténydemokrata Mozgalomban látják. Az osztrák sajtónak egyöntetű a véleménye, hogy a keresztény pártok a választások vesztesei. BONN - A Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írta, Csehszlovákiában és Bulgáriában is az emberek 44 évig vártak arra, amikor végre ugyanolyan kíváncsiak lehetnek a választások eredménye, mint a foci világbajnokság meccseinek eredményeire. A Süddeutsche Zeitung szerint a Polgári Fórum úgymond pártatlansága volt éppen a legnagyobb hatással a választókra. BERLIN - A keletnémet sajtó főleg arra mutat rá, hogy az NDK-val ellentétben Csehszlovákiában azok győztek a parlamenti választásokon, akik a demokratikus forradalom élén álltak. A Polgári Fórum és az NYEE abszolút többségét viszont úgy értékelik, hogy az a derűlátókat is meglepte. WASHINGTON - A The Washington Post és a The New York Times a szavazás sima lefolyását és a nagyarányú részvételt emelte ki. Mindkét lap az első oldalon tájékoztatott a csehszlovákiai választásokról. A vezető washingtoni napilap rámutatott: a két mozgalom győzelmére árnyékot vetett Ján Budaj beismerése, hogy az állambiztonság ügynöke volt. PÁRIZS - A francia napilapok Václav Havel nagy győzelmeként értékelik a választási eredményeket. Úgy vélekedett, a közeljövő nagyon nehéz lesz az ország számára. Arra is rámutat, hogy a két győztes mozgalom nem más, mint egy sokrétű koalíció, amit hamarjában hoztak létre, a novemberi események lázában. Balközépként jellemzi, olyan emberek és csoportok koalíciójaként, akik illetve amelyek könnyen szétválnak ha problémákba ütköznek vagy az elkerülhetetlen népszerűtlenségbe. Beváltak választási eszközként, de nem szolgálnak szolid alapként a hatalomhoz. MOSZKVA - A háború utáni Csehszlovákiában a kommunistáknak első ízben nem lesz képviseletük a kormányban - kommentálta a választási eredményeket a Pravda. A két győztes mozgalom - véli a lap -, bizonyára koalíciós szövetségi kormányt fog létrehozni. Rámutat arra is, utalva a Bartonóík-ügyre, hogy a választási kampány nem volt botrányoktól mentes. A Pravda szerint a legtöbb támadás a CSKP-t érte, ellenfelei kihasználták azokat a durva hibákat, melyeket a volt pártvezetés követett el. Megkezdődtek a pártok közti puhatolozó tárgyalások Nemzetközi sajtóértekezlet Prágában (ČSTK) - A Polgári Fórum Koordinációs Központjának vasárnap a választások eredményeiről és a koalíciós tárgyalásokról tartott nemzetközi sajtóértekezletén Zdenék Jičlnský, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, Petr Miller munka- és szociális ügyi miniszter, valamint Petr Kučera és Petr Uhl válaszolt a hazai és külföldi újságírók kérdéseire-. ÚJ SZÚ 1990. VI. 11. Bevezetőjében Petr Kučera konstatálta, hogy bekövetkezett a Polgári Fórum várt választási győzelme. Meglepőnek nevezte a CSKP-re leadott szavazatok viszonylag magas arányát, a kereszténydemokrata pártok részleges sikertelenségét, továbbá azt, hogy rendkívül sok szavazatot kaptak a nemzeti pártok, valamint, hogy némely nagy reményekkel induló párt - például a Zöldek, a Csehszlovák Szociáldemokrácia és a Csehszlovák Szocialista Párt - nem tudták átlépni az 5 százalékos küszöböt. Kučera hozzáfűzte, hogy a következő napok fó feladata a koalíciós partner(ek) keresése. Zdenék Jičínský mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a parlamenti választásokon a szavazásra jogosult állampolgárok 96 százaléka vett részt. „Nincs tudomásom arról, hogy bármelyik demokratikus államban is ennyi választópolgár járult volna az urnákhoz" - tette hozzá. Arra a kérdésre, vajon a Polgári Fórum koalícióra lép-e a Csehszlovák Néppárttal vagy másokkal, Petr Kučera így válaszolt: „Csak a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalommal folytattunk konkrét megbeszéléseket, de más politikai pártokkal is felvettük a kapcsolatokat". Elismerte, mind ez ideig nem tárgyaltak a nemzeti pártokkal, hogy mit fognak a közeli napokban tenni. Ismét megerősítette, hogy a Polgári Fórum nem lép koalícióra a CSKP-val és a Szlovák Nemzeti Párttal. A sajtó képviselői az iránt is érdeklődtek, hogy a Polgári Fórum képviselői minek tulajdonítják a CSKP jó választási eredményeit. Petr Uhl kifejtette, hogy Csehszlovákiában még sokan félnek az antikommunizmustól. A CSKP betiltásáért indított kampány egybekovácsolta azokat az embereket, akik tagjai a CSKP-nak vagy nemrég még azok voltak. „Tudatában kell lennünk annak, hogy ebben az országban kétmillió olyan állampolgár él, aki benne van vagy volt a kommunista pártban". A kommunistaellenes hangulat azonban országunkban nem járt túlzásokkal, így szerencsére közülük nem mindenki voksolt a CSKP-ra" - mondotta. Személy szerint a kommunista pártot a múlt pártjának tekinti. Azonban nem tartja lehetetlennek belső megújhodását. „Tekintet nélkül a CSKP-ban kialakult helyzetre, respektálni fogjuk, hogy a választópolgárok 13 százaléka ennek a pártnak szavazott bizalmat" - fűzte hozzá Petr Uhl. A Csehszlovák Sajtóiroda munkatársa felkérte a Polgári Fórum képviselőit, hogy fűzzenek magyarázatot a Polgári Fórum és Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök közötti megbeszélésekről szóló, meg nem erősített hírekhez. Petr Miller határozottan cáfolta, hogy ilyen tárgyalásokra sor került volna: „A szövetségi kormány tagjaként nem tudok róla, hogy találkoztunk volna Čalfa úrral." Meglepetésszerűen hatott az amerikai UPI hírügynökség prágai tudósítójának információja. Az újságíró közölte, hogy a sajtótájékoztató előtt néhány perccel beszélt Ján Čarnogurskýva

I, a szlovákiai Kereszténydemokrata Mozgalom elnökével. A tudósító szerint Čarnogurský elutasította a KDM részvételét a kormányalakításban. A hírre reagálva Petr Kučera elmondta: a Čarnogurský úrral folytatott tárgyalások során nem tűnt nekik úgy, hogy lezárult ez az ügy, hogy a mozgalom esetleg kimarad a szövetségi kormányból. Arra a kérdésre, hogy a választások előtt ki mindenki támogatta a Polgári Fórumot, Ivan Havel közölte, hogy a kormány 10 millió korona kölcsönt, a diákok ugyancsak 10 millió koronát adtak, s külföldről is kaptak 300 ezer dollárt. Szóba került az is, hogy a CSKP aznap tartott sajtóértekezletén Ladislav Adamec pártelnök nem tudta megmondani, hogy Barčák miniszter tagja-e még Csehszlovákia Kommunista Pártjának. Petr Kučera szerint ezt a Polgári Fórumban sem tudják. „Azonban már több ízben hangsúlyoztuk: nem tervezzük, hogy a miniszteri székekbe kommunista jelölteket ültetünk..." - A CSKP-val való koalíción kívül kizárják még a Szlovák Némzeti Párttal való szövetséget is. Miben látják e párt választási sikerének okát? - hangzott egy további kérdés. Petr Kučera: „A Szlovák Nemzeti Párt a Kereszténydemokrata Mozgalom rovására aratott sikert. El kell mondanom, hogy a kereszténydemokraták a föderációt támogató és a kimondottan nacionalista hangvételű állásfoglalások között lavíroztak." Petr Uhl: „A Ján Budajjal ma (vasárnap) délelőtt folytatott megbeszélésen is szóba került ez. Szlovákiai barátaink úgy vélekednek, hogy a Szlovák Nemzeti Párt sikere pillanatnyi, hogy olcsó, hangzatos jelszavakkal sikerült megnyernie a lakosság egy részét, amely kevésbé művelt és kisebb az áttekintése. Az általuk hangoztatott hamis elképzelés a következő: Minden rendben lesz, ha különválunk. Ezután rendeződnek a szociális, politikai és kulturális problémák." Párhuzamok fV .orsan változó világunkban ami ÓV ma szenzációnak számít, holnap már senkit sem érdekel. Csak az igazán nagy horderejű események nem veszítenek jelentőségükből, esetleg eltolódnak a hangsúlyok, (gy van ez a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének múlt heti moszkvai ülésével. E héten és a jövő héten is a német egyesítés lesz a világpolitika egyik legfontosabb témája, akár Lothar de Maiziére keletnémet kormányfő washingtoni, Sevardnadze és Genscher breszti tárgyalásait, akár a négy plusz kettő szakértői értekezletét nézzük, amely előkészíti a talajt a hat külügyminiszter jövő heti találkozójához. Most a VSZ-csúcs és a német egyesítés közötti összefüggésekre szeretnék elsősorban utalni. Pontosabban arra, hogy a Varsói Szerződés gyökeres átalakítása miként módosíthatja az erővonalakat a NATO-tagság ügyében. Gyökeres átalakítást írtam, de nevezhetnénk akár felülvizsgálatnak is, attól függően mely fővárosból tekintünk a dologra. Moszkvai értékelések szerint a hetek csúcsa azt bizonyította, hogy a VSZ rugalmas, életképes szervezet, amely reagálni tud a változásokra. Nem véletlen ez a szemlélet, hiszen Moszkvának nagy szüksége van a VSZ-re. Mások szerint viszont azt bizonyította, hogy a tömb elindult a gyors széthullás útján. Például Budapest nyíltan hangoztatja kilépési szándékát, ami teljesen érthető - megszűnt az az ideológiai alap, amely a sztálinista szervezetet összetartotta. S Budapest nem tömbökre építve képzeli el az európai biztonság szavatolását. Mint ahogy mi sem, de a csehszlovák koncepció az, hogy a VSZ átmeneti időre, az új európai biztonsági struktúrák kialakulásáig valamilyen politikai konzultatív fórummá, a közép-európai stabilitás és koordináció, valamint a leszerelés eszközévé alakul át, majd fokozatosan megszűnik. Tehát tulajdonítunk neki valamilyen ideiglenes szerepet, nem áll szándékunkban a kilépés. Egyébként is a VSZ katonai szervezetként gyakorlatilag már ma sem működik, az egyesített fegyveres erők parancsnoksága is átalakul. Hiszen az új kelet-európai demokráciák nem óhajtják, hogy nemzeti hadseregeik felett (például a jelenlegi játékszabályok szerint, háború esetén a csehszlovák hadsereg kétharmada felett) szovjet tábornokok rendelkezzenek. A gyors kilépés talán azért sem lenne jó, mert a bécsi hagyományos leszerelési tárgyalások a VSZ és a NATO között folynak. A VSZ felbomlása meghiúsíthatná azt a szándékot, hogy még az idén aláírják a szerződést. Ezt a Nyugat sem szeretné, a későbbiekben látni fogjuk, hogy Bush is fontos szerepet szán neki a német egyesítésről kidolgozott koncepciójában. Tehát ma már mindenki elutasítja a szovjet diktátumot, s az együttműködés csak a teljes egyenjogúság alapján képzelhető el a Varsói Szerződésben. Úgy érzem, ez az elv pedig fontos taktikai szempont a németek NATO-tagságáról folyó alkuban. Figyelmet érdemel, hogy a nyugatnémet kancellár és a keletnémet kormányfő szinte egymásnak adták át, a Fehér Ház kapujának kilincsét. Kohl, aki szombaton tért haza az USA-ból, tévényilatkozatában azt mondta, nem hiszi, hogy a Szovjetunió hátráltatni akarná a négy plusz kettőn a megbeszéléseket, ellenkezőleg: az együttműködés jelei tapasztalhatók Moszkva részéről. Megjegyezte: abban is egyetértettek az amerikai elnökkel, hogy az egyesült Németország NATO-tagságáról és katonai erejéről nem a négy plusz kettő fórumon, hanem a Varsói Szerződés és a NATO között kell megállapodni. Ehhez azt szeretném hozzátenni, visszautalva az elhangzottakra, hogy a felbomlóban levő VSZ-ben az egyoldalú NATO-tagságot elutasító szovjet álláspont egyáltalán nem élvez általános támogatást, éppen ellenkezőleg. Oda kell figyelni arra, amit Lothar de Maiziére washingtoni útjával egyidőben Eppelmann védelmi és leszerelési miniszter mondott. Kijelentette: a moszkvai csúcson ugyan nem beszéltek arról, hogy az NDK távozik a Varsói Szerződésből, viszont „ hallgatólagos egyetértés volt abban, hogy Németország politikai egyesítésének pillanatában az NDK felmondja VSZ-tagságát". Számomra ez is bizonyítja, hogy Moszkva álláspontjával lassan teljesen elszigetelődik. Úgy mint a Varsói Szerződés esetében, a NATO jövője és a német egyesítés között is sok összefüggést lehet felfedezni. Az nem vitás, s erre utalt Václav Havel is Strasbourgban, hogy a NATO mint struktúra, mint demokratikus védelmi szervezet, stratégiájának felülvizsgálása után az új európai biztonsági rendszer egyik alapjává válhat. Ez lesz a nyári NATO-csúcson a legfőbb téma, s a tömb tavaszi tanácskozássorozatán körvonalazódtak is a kezdeti lépések. Ha nem így lenne, az események kényszerítenék ki a NATO átalakítását. Bush elnök ugyanis kilencpontos tervezetet dolgozott ki, ez tartalmazza azokat a garanciákat, amelyeket az észak-atlanti tömb kínál a Szovjetuniónak arra, hogy Németország NATO-tagsága nem fogja sérteni Moszkva biztonsági érdekeit. Úgy vélem, ezek a pontok egyúttal a NATO átalakítását is jelentik, ugyanis korábban szinte elképzelhetetlen lépéseket tartalmaznak. Például: Nem fognak NATO-egységeket telepíteni a mai NDK területére, ugyanakkor bizonyos ideig, a német egyesítés után is állomásozhatnak ott szovjet csapatok. Szavatolni kell az európai határok - beleértve Lengyelország nyugati határainak - sérthetetlenségét. Németországnak le kell mondania a nukleáris, vegyi és a biológiai fegyverekről. A NATO fölülvizsgálja konvencionális és nukleáris stratégiáját, s ezt a megváltozott feltételekhez igazítja. A bécsi tárgyalások mostani szakaszának befejezése után azonnal meg kell kezdeni a párbeszédet a közép-európai fegyveres erők felső határainak megszabásáról, s ezt követően tárgyalásokat lehet kezdeni az európai taktikai atomfegyverekről. A tervezetben szerepel még, hogy Németország gazdasági szerződéseket köt a Szovjetunióval, ezek segítenék a szovjet reformpolitikát, illetve arról van szó, hogy az egyesült Németország átvállalja azokat a szerződéseket, amelyeket az NDK kötött Moszkvával. r • I Igy tűnik, a Szovjetuniónak e gaU ranciák fejében rövidesen el kell fogadnia a németek NATO-tagságát. S még egy körülmény igazolja, hogy Moszkvának nem kell aggódnia. Mert nemcsak a Szovjetunió világpolitikai befolyása csökken, hanem az Egyesült Államoké is. Ahogy a Szovjetunió kivonul Kelet-Európából, úgy kérdőjelezik meg mind többen az USA katonai jelenlétének szükségességét földrészünkön, természetesen a távolabbi jövőt tekintve, mert az előttünk álló időszakban még indokolt lesz. Az egyre erősödő nyugat-európai integráció is kontinensünk önállóságát növeli, vagyis Nyugat-Európa és az USA viszonyából szintén eltűnnek a nagyhatalmi szempontok, mindinkább a partnerség kerül előtérbe. Érzik ezt Washingtonban is, nemhiába mondta Bush elnök két héttel ezelőtt Oklahomában, hogy Amerikának „a jövőben is európai nagyhatalomnak kell maradnia a legtágabb értelemben, politikai, katonai és gazdasági szempontból egyaránt". MALINÁK ISTVÁN Új elnöke van a keletnémet SPD-nek (ČSTK) - Szombaton tartották meg a keletnémet Szociáldemokrata Párt rendkívüli kongresszusát, amelyen Wolfgang Thierset, az SPD parlamenti csoportjának eddigi alelnökét választották a párt elnökévé. Az elnökválasztásra azért volt szükség, mert márciusban lemondott a párt eddigi elnöke, Ibrahim Böhme, akit azzal vádoltak, hogy együttműködött a Honecker-féle titkosrendőrséggel. Akkor az SPD ügyvivő elnöke Márkus Meckel, az NDK jelenlegi külügyminisztere lett, ô azonban nem tart igényt erre a posztra. A kongresszuson a nyugatnémet SPD két vezető személyisége is részt vett: Villy Brandt és Hans-Jochen Vogel. Ez utóbbi síkraszállt azért, hogy a két német Szociáldemokrata Párt egyesüljön, s egységes pártként induljanak az össznémet választásokon. Hans-Jochen Vogel vasárnap Saarbrückenben találkozott Oskar Lafontainnel, de a Saar-vidéki tartományi kormány elnöke még mindig nem adott világos választ arra, hogy kancellárjelöltként indul-e a parlamenti választásokon. Az SPD-n belül megoszlanak a vélemények a német politikáról. Az SPD nem ért egyet Lafontaine álláspontjával, mely szerint a szociáldemokratáknak a Bundestagban le kellene szavazniuk az államszerződést, míg a Bundesratban - a követelt módosítások után - jóváhagynák azt. Vogel kijelentette: egyetért Lafontaine-nel abban, hogy kockázatos az az út, amelyen Kohl elindult, de megállapította: az államszerződés nem fulladhat kudarcba. A Neues Deutschland keletnémet napilap tegnap azokra az erőfeszítésekre hívta fel a figyelmet, amelyekkel megpróbálják megakadályozni a DSZP (az egykori NSZEP) tevékenységének kiterjedését egész Németországra. A nagy bonni pártok nyilván nem örülnének, ha a Gregor Gysihez hasonló emberek bekerülnének az össznémet parlamentbe.