Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-07 / 132. szám, csütörtök

Jó bornak is kell cégér ... állítja az ismert közmondással ellentétben Kiss Péterné, a budapesti Skála reklámstúdió kereskedelmi igazgatóhelyettese. Meg is magyarázza: azért, mert létezhet egy másik jó bor is és a fogyasztónak útmutatást kell adni, hogy a miénk mégis mitől jobb. Tulajdonképpen ezt az elméletet (leegyszerűsítve) a reklám alapjának is tekinthetnénk. A konkurencia versenyt eredményez Amíg Magyarországon a Centrum kereskedelmi vállalat monopolhelyzetben volt a piacon, tulajdonképpen nem volt különösebben szükség a reklámra. Egyszerűen adott volt a kínálat, olyan volt az üzletpolitikai helyzet, hogy a kedves vevő vagy viszi ami van, vagy másutt más nincs. Aztán jött a robbanás, megjelent a Skála, pontosabban először a Skála Budapest Nagyáruház, s Demján Sándor, a ,,skála-papa" úgy érezte (és jól ráérzett), reklám nélkül nem fog menni a bolt. Ahhoz, hogy versenyhelyzetet alakítsanak ki, szükség van rá. Viszont a konkurencia is „megérezte a veszélyt", s ez a kényszer indította el az egészséges reklámversenyt. - Kezdetben a Budapest Nagyáruházban reklámosztály működött, majd ahogyan bővült a Skála-hálózat - jelenleg 69 áruház és több mint száz szaküzlet alkotja a láncot - a részleg is terebélyesedett - mondotta Kiss Péterné. - Legfontosabb elvünk az egységes megjelenés, az áruházak közös akcióinak szervezése. A Skálához váló tartozás viszont nem zárja ki, hogy a stúdióban egyéb cégeknek is készítsenek reklámot. 1987 márciusától a Magyar Hitel Bank részvénytársasággal közös vállalatként működnek, tehát többek között az ő reklámjaik is itt készülnek. Lehetőség a megrendelőknek és a munkatársaknak - Nem zárkózunk el más érdeklődők, megrendelők elől sem - folytatta az igazgatóhelyettes. - A hozzánk fordulóknak igyekszünk komplex szolgátatást nyújtani, az ötlettől a megvalósításig. S hogy ez a gyakorlatban mit jelent? Partnerünk elmondja szándékát, esetleges elképzeléseit, s mi aztán, ennek alapján, felajánljuk neki a szóba jöhető megoldásokat. Megbeszéljük, milyen formák és módszerek volnának a leghatásosabbak. Filmgyártással, sajtóhirdetés előkészítésével, rádióés televíziós reklámmal, nyomdai tevékenységgel egyaránt foglalkozunk, de különböző rendezvények szervezését is vállaljuk. Amióta külkereskedelmi tevékenységre is jogosultak vagyunk, bel- és külföldi kiállítások megszervezésére, kivitelezésére is elfogadunk megrendeléseket. Az, hogy állandóan bővül a stúdió partnereinek köre, ez elsősorban azzal magyarázható, hogy nálunk a minőség az elsődleges, más szóval, a megbízókkal olyan kapcsolatot alakítanak ki, olyan színvonalas együttműködést teremtenek, hogy aki a stúdióhoz fordul, az ne kényszerüljön, sőt ne is akarjon más cég után nézni. Mindezt viszont csak úgy tudják elérni, hogy valamennyi munkatársnak azonos a célja. -Az egyén ebben a szakmában nem sokat ér el, összehangolt csapatmunkára van szükség a jó ötletek megvalósításához. Ez viszont egyáltalán nem zárja ki, hogy az érdekes reklámfeladatok megoldásakor ne nyilvánuljanak meg az ambiciózus, kreativitással rendelkező munkatársak. És a sikerélmény lehetősége is adott: a sajtóban, a televízióban megjelenő reklámok szerzőire, a szóróajándékok tervezőire, készítőire ,, vissza-visszapillantanak" alkotásaik. ' A kópé még mindig él Ha azt mondjuk Skála, az ismert piros-kék emblémán kívül a kópé is megjelenik előttünk - az a kópé, akinek a szíve mindig a vásárlóké. - A kópé Décsi Gyula „ szüleménye" - árulta el Kiss Péterné. - A figura megalkotása után következett a ,,többi", ami közismertté, közkedveltté tette felnőttek, gyerekek körében egyaránt. A fülbemászó zene is hozzásegített ahhoz, hogy a nagyközönség befogadja, szívébe zárja. Később beszélni és énekelni is „megtanítottuk" és különböző feladatokkal bíztuk meg. Ó köti össze a reklámfilmeket, de például külön karácsonyi száma is van. A kópé évek óta él, s hogy még meddig? Ki tudja. Felmerült már, hogy „leépítik" a skálások, de a fogyasztók tiltakoztak, leveleket írtak, kiálltak kedvencük mellett. Végül is a reklámszakemberek úgy döntöttek, amíg a kópénál nincs jobb, vonzóbb, ő lesz a vevőcsalogató. S hogy milyen sikere volt, arra az is bizonyíték, bár kezdetben nem is gondoltak rá, hogy gyártani, illetve forgalmazni fogják, végül erre is Sor került. Mert a gyerekeknek kópé kellett... Megtérül a ráfordítás -A reklám hatékonyságát nem egyszerű lemérni - magyarázta az igazgatóhelyettes. - Az árureklámnál ugyan könnyebb a helyzetünk, mint amikor gyártót vagy valamilyen céget reklámozunk. A termék forgalmazásából ugyanis könnyebben megállapíthatjuk, mennyire volt sikeres az ötlet és annak megvalósítása. Például, amikor a színes televíziók megjelentek a piacon, a fekete-fehér készülékek iránt alaposan megcsappant az érdeklődés. Az áruházak raktáraiban viszont bőven volt belőlük. Megbeszéltük a kereskedőkkel, először azt kell megszerveznünk, hogy a Skála-áruházakban mindenütt kaphatók legyenek, megegyeztünk a koncepcióban és beindítottuk az egy hónapra tervezett kampányt. Úgy félidőnél tartottunk, amikor egymás után jelezték: azonnal hagyjuk abba, nincs több készülék. Hát ez nevezhető sikernek. Persze nem is várjuk, hogy mindig ilyen kirobbanó legyen reklámjaink hatása. Tulajdonképpen a kereskedők kísérhetik figyelemmel a legjobban, mit hoz nekik egy-egy termék jól sikerült reklámja. Számukra az a fontos, hogy minél több fogyjon el, nagyobb legyen a forgalom és így már nem érzik felesleges kiadásnak a reklámra fordított összeget. Persze nem lehet ennyire leegyszerűsíteni a hatékonysági mércét. Azt nem lehet megállapítani, hogy milyen plusz forgalmat hozott a cégnek az a fogyasztó, aki például a reklámozott termék miatt ment az áruházba, de egyúttal az élelmiszer-részlegen is bevásárolt, nem ment a konkurencia boltjába, esetleg számos más cikket is megvett, amit csak úgy véletlenül meglátott. Egy bizonyos: a fogyasztóknak szükségük van az eligazításra, hogy tájékozódni tudjanak az árukínálatban, hogy a jó termékek közül a lehető legjobbat, legmegfelelőbbet válasszák. Ezt próbálják szolgálni a Skála reklámstúdió munkatársai. DEÁK TERÉZ a piacgazdaságról Hogyan lehetünk részvényesek a Tatra Bankban? Több olvasónk jelezte, hogy pénzét a pozsonyi székhelyű Tatra Bank részvényeibe szeretné fektetni, de nem tudja miként teheti ezt. Néhány nappal ezelőtt már tájékoztattunk erről, de a sajtóiroda jóvoltából híreinknek a fele sem volt igaz. Mielőtt a Tatra Bank részvényeinek megszerzésével kapcsolatos részletekbe bocsátkoznánk, mintegy eligazítóul tudnunk kell, hogy a részvényvásárlás hosszú távú befektetés. Célja a tőkéhez, illetve a nagyobb tőkéhez való jutás. Az elmúlt néhány évtized alatt nem volt lehetőség az ilyen jellegű befektetésre, pénzünk értékét ház-, telek vagy egyéb ingatlan vásárlásával őrizhettük meg, illetve így növelhettük vagyonunkat. A nemrég megalakult Tatra Bank részvénytársaság alaptökéje az elképzelések szerint 400 millió korona lesz. Ebből az összegből körülbelül 70 millió koronát magánszemélyek jegyezhetnek majd. A részvények jegyzése június 8-án kezdődik és július 20-ig tart. A pénzintézet magánszemélyek részére névre szóló részvényeket bocsát ki, névértékük egyenként 10 ezer korona. Egy személy maximálisan tíz darab részvényt vehet meg, tehát összesen 100 ezer koronát fektethet be. Ez a megkötés illetve lehetőség minden családtagra életkortól függetlenül vonatkozik. Tehát például egy négytagú családban minden tag nevére lehet részvényt vásárolni az előbb említett szabályok alapján. A befektetni szándékozók személyesen vagy levélben a következő címen érdeklődhetnek: Tatra Banka, Vajanského nábr. 5., 811 02 Bratislava, 116. számú iroda. Telefonszám: 07331-351, 234-es és 229es mellék. A részvényvásárláshoz ki kell tölteni egy nyomtatványt (a telefonon vagy írásban érdeklődők postán kapják meg a szükséges iratokat), s a mellékelt utalványon a részvény jegyzésétől számított öt napon belül be kell fizetni a jegyzett tőke legkevesebb harminc százalékát. A hátralékot egy év leforgása alatt kell befizetni. A pénzt egy öszszegben, vagy az eredetileg meghatározottól eltérően nagyobb részletekben is be lehet fizetni. Ha valaki betétkönyvön vagy zsírószámlán helyezte el pénzét, akkor a takarékpénztár a meghatározott összeget átutalja a Tatra Bank 937 012 számú számlájára, amelyet az Általános Hitel Bank vezet. A pénzintézet részvényeit nemcsak koronában, hanem átváltható valutában is lehet jegyezni. Valutáért történő vásárlás esetén a kereskedelmi bank napi árfolyamon számítja át a pénzt, tehát 10 ezer koronának megfelelő összegű valutát utal át a Tatra Bank devizaszámlájára (száma: 34833-59754042). Mit ígér a pénzintézet a részvényvásárlás ellenében? Terveik szerint egy-egy 1

0 ezer koronás részvény után 8-10 százalékos lesz az osztalék, amelyet első alkalommal a bank működésének harmadik évében fizetnek ki. Egyébként a kérdésben a közgyűlés dönt majd, várhatóan szeptember első felében hívják össze. A közgyűlésre minden részvényest meghívnak, s mindenkinek - bármilyen értékű részvénnyel rendelkezik - van szavazati joga. A későbbiek folyamán ugyancsak az évi közgyűlés dönt arról, hogy a gazdasági eredmények függvényében milyen összegű osztalékot oszthatnak szét a részvényesek között. Most mindenkit az érdekel, hogy miként fektetheti be pénzét az alakuló részvénytársaságokba, adott esetben a Tatra Bankba. Később azonban lesznek részvényesek, akik értékpapírjaikat nem kívánják megtartani. Ez esetben részvényeiket eladhatják. Az eladás egyik feltétele, hogy a részvényes találjon valakit, aki értékpapírját vagy névértéken (tehát egyenként 10 ezer koronáért) vagy az érvényes árfolyamon (amely a pénzintézet jó gazdálkodása esetén a névértéknél magasabb), megveszi. Ha a részvény tulajdonost cserél, akkor az új tulajdonfos az értékpapír hátuljára ráírja nevét és címét. Az eredeti tulajdonos pedig írásban közli a bankkal, hogy részvényét eladta. Mélyponton a hazai mezőgazdasági gépgyártás? A hírnév emléke Csehszlovákiát a két világháború között textil- és cipőipara mellett fejlett gépiparáról ismerték. Egyformán jó híre volt az országban gyártott fegyvereknek, fémmegmunkáló és mezőgazdasági gépeknek. Négy évtizeddel a világháború után - a napjainkra terhessé vált hadiipartól eltekintve - a hírnévnek már csak az emléke maradt. A gépgyártás színvonalának visszaesése érzékenyen érintette a mezőgazdaságot is. Több agrárszakember szerint ez az egyik oka annak, hogy az ágazat drágán termel. Paradox árpolitika Az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági gépek, illetve a termények árai nagyon ellentmondásosan alakultak. A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumának adatai szerint ugyanis míg 1979-ben egy 100 kilowatt teljesítményű traktor ára 49 tonna gabona árának felelt meg, 1984ben már csak 94 tonna ellenértékéből lehet megvásárolni. Ahhoz, hogy egy cukorrépa-betakarító gépsort vásárolhassanak, 1979-ben 1117 tonna, 1984-ben viszont már 1950 tonna cukorrépát kellett értékesíteni. A vetőgépek is jelentősen megdrágultak: 1979-ben 12, 1984ben pedig 42 tonna gabonáért lehetett egyet megvásárolni. A 8. ötéves tervidőszak folyamán az árak további 40-70 százalékkal emelkedtek. A gépek minősége pedig egyre romlott, élettartamuk csökkent. A különféle - elsősorban az önjáró - gépek, berendezések alacsony hatásfoka és egyéb hibái negatívan hatottak az ágazat gazdasági helyzetére is. Például a Made in Czechoslovakia jelzésű önjáró gépek úgynevezett készenléti együtthatója nem haladja meg a 0,86-ot. A fejlett agrárgépgyártással rendelkező országokban ez a mutató több éves használat után sem csökken 0,95 alá. Emberi tényező Szomorú az is, hogy lépten-nyomon tapasztalható a nagyüzemi mezőgazdasági munka, a szakma becsületének csökkenése. Ez sokakból - más ágazatokban is - szinte már kiveszett. Bizonyára komoly hiányosságok vannak a szakemberképzésben is. Több mezőgazdasági vállalatnál nem fordítanak kellő figyelmet az igényes gépek, berendezések kezelésének elsajátítására. Elhanyagolják a rendszeres karbantartást is. A kezelőszemélyzet pedig - a nagyobb kereset érdekében - magas napi és idényteljesítmények elérésére törekszik. Nem csoda tehát, ha a mezőgazdasági idénymunkák alatt az alkatrészhiány, a karbantartások és a javítások következtében - leszámítva a munkaszüneti napokat - a kényszerű állásidő jelentősen megnőtt. Például k traktoroknál ez 31, a gabonakombájnoknál 40, a tehergépkocsiknál 30, a cukorrépa-betakarító gépsoroknál és az önjáró kaszálóknál 53-57 százalék volt. Az oly sokat hangoztatott új gazdasági feltételek közepette ezért olyan ösztönzőket kellene bevezetni, amelyek ezeket a hiányosságokat megszüntetnék, és az összköltségek 24 százalékát kitevő karbantartási, javítási költségeket 14-15 százalékra csökkentenék. A kifogásolható minőség és a beszerzési gondok a mezőgazdasági üzemeket arra kényszerítik, hogy nagy mennyiségű pótalkatrészt raktározzanak, s a szükségesnél egyegy költséges géppel többet vásároljanak. Ez természetesen jelentős pénzeszközöket köt le. Ellentétben az eddigi hazai gyakorlattal, a fejlett agráriparral rendelkező országokban a szükséges technika beszerzése és a műszaki haladás üteme között megfelelő összhang tapasztalható. Környezetvédelmi igények Gépiparunk a világszínvonalhoz jobbára tehát csak áraiban - minőségében viszont nem - zárkózott fel. Nem csoda tehát, ha az évek folyamán a nyitrai Agrokomplex kiállításon a melléküzemági termelés bemutatása egyre nagyobb teret kapott. A jövőben a minőségi mutatóknak az elektronika, az automatizáció adta lehetőségek hasznosítására is ki kellene terjedniük. A gyakorlat a szokványostól eltérő technológiájú talajművelésre alkalmas, a munkafolyamatok minimalizálását lehetővé tevő berendezéseket, univerzális vontatókat, betakarítógépeket követel. Szintén több kistraktorra, szállítógépre, raktári technikára lesz szükség. A jövőben pedig még a magángazdálkodók speciális igényeinek kielégítésére is gondolni kell. Napjainkban az agráripari tevékenység minden területén környezetvédelmi igényeknek is eleget kellene tenni. Csökkenteni kellene a gépek talajra gyakorolt nyomóerejét, a kipufogógázoktól a környezetbe kerülő veszélyes anyagok menynyiségét. Mondanunk sem kell, hogy a használatban lévő szállító-, betakarító- és egyéb eszközök ezeknek a követelményeknek sem felelnek meg. Nem kívánt mértékben nyomják, tömörítik a talajt, szennyezik a levegőt. Kifogásolható műszaki állapotuk következtében kenő- és üzemanyagokkal mérgezik a talajt. Licencek megvásárlására, kooperáció és külföldi tőke bevonása nélkül az elmúlt negyven év hiányosságait aligha lehet felszámolni. P. R. Biogázmeghajtás - ösztönzéssel Környezetkímélő és olcsó A világban már régen felismerték, hogy a nem hagyományos üzemanyagé, energiahordozóé a jövő. Számos országban évekkel ezelőtt megkezdték a gázhajtású gépkocsik kifejlesztését. Olaszországban már négy évvel ezelőtt mintegy négyezer, Izlandban pedig kétezer gépjármű közlekedett gázzal, de Argentínában, az Egyesült Államokban és Uj-Zélandban is figyelemre méltó eredményt értek már el. Hazánkban is történtek sokat ígérő próbálkozások, de mint más területen sajnos, a világranglistán ezúttal is kedvezőtlen helyet foglalunk el. A legtöbb ésszerű javaslat, tervek és elképzelések az asztalfiókba kerültek. Az észak-csehországi víz- és csatornagazdálkodási vállalat teplicei üzemében értek el figyelemre méltó eredményeket, mégpedig a biogáz felhasználása terén, amelyet a szennyvíz bomlasztásával nyernek. Megépült az öt töltőállomás, így ma már itt 200 gépkocsi közlekedik biogázra. Szlovákiában a Közép-szlovákiai Vízés Csatomagazdálkodási Vállalat számít első fecskének. A töltőállomás megépítésében a tepliceiek, a gépjárművek átépítésében a litvínovi kollégáik jöttek segítségükre. Ma már tizenhét S 1203, ARO 210-es és AVIA 30-as típusú autó közlekedik ezzel az olcsó üzemanyaggal, amelyből egy köbméter 3-4 koronába kerül, vagyis a speciál benzin literenkénti árának a fele. Az ARO terepjáró jármű egy töltéssel 180 kilométert tesz meg. Ha kifogy a biogáz sem történik katasztrófa. Elég egy gombnyomás és az autó a hagyományos üzemanyaggal folytatja az útját. ösztönzésként a vállalat vezetői minden biogázzal megtett 1500 kilométerért 250 korona jutalmat fizetnek gépjárművezetőiknek. A besztercebányaiak számítása szerint a beruházás hét év alatt térül meg, de ha a teljes kapacitást kihasználnák -150 autót tudnának kiszolgálni -, akkor két év is elég volna a költségek megtérüléséhez. A városi szennyvíztisztító bővítése után, 1992-ben már annyi magas metántartalmú biogázt állítanak majd elő, amellyel 1,2 millió liter benzint lehetne megtakarítani. A biogáz előnye, hogy teljesen elég, a gépkocsi kipufogócsövét csupán vízpára hagyja el. Példa tehát már van, csak követőkre volna szükség. A jövőben a megépülő víztisztítóállomás berendezéseknél már e szempontokat is figyelembe kellene venni, de nem ártana, ha azok a szakemberek, akik az autók tervezésével és fejlesztésével foglalkoznak, nagyobb figyelmet fordítanának olyan gépjárművek előállítására, amelyek benzinnel és biogázzal egyaránt közlekedni tudnak. Csökkenne az üzemeltetési költség, de annál is fontosabb, hogy szénmonoxiddal és ólommal nem szennyeznénk a környezetünket. (németh) ÚJ SZÚ 2 1990. VI. 11.