Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-01 / 127. szám, péntek

Kari Schwarzenberg, a Nemzetközi Helsinki Emberjogi Szövetség elnöke, Václav Havel köztársasági elnök ta­nácsadója tegnap nyilatkozatot adott a Die Presse című osztrák napilapnak. Többek között'arra hívta fel a figyelmet, hogy a szlovákok és a csehek között valójában nincs komoly probléma, sem­milyen vita, mindkét fél a föderatív megol­dásra törekedik. Létezik azonban egy sor idegesítő dolog. A szlovákokat például az bosszantja, hogy a Prágába látogatók egyúttal nem mennek el Pozsonyba is. A soviniszták Pozsonyban ülnek, mondot­ta továbbá Schwarzenberg, s hozzáfűzte: Kassán már nyugodtabb a légkör. Megje­gyezte, hogy Pozsonyban negatív szere­pet játszott a szlovák emigráció egy része - számos kivándorló nagy pénzösszege­ket adott ki politikai propagandára. Schwarzenberg megállapította továb­bá, hogy a nemzetiségi probléma elsősor­ban Szlovákiában jelentkezik, mivel ott él a magyar kisebbség és a romák túlnyomó többsége. A Csehszlovákiában megnyil­vánuló antiszemitizmussal kapcsolatban elmondta, csupán kisebb szélsőséges csoportokról van szó, s azok nem okoz­nak nagyobb gondokat. Komoly problé­mát jelent azonban a CSSZSZK-ban élő mintegy 750 ezer romával szembeni ma­gatartás. A Die Presse azt is megjegyezte, hogy Václav Havel valószínűleg kerüli a talál­kozást Kurt Waldheimmel. Schwarzen­berg ezt a nézetet visszautasította. Mint mondotta, már szinte biztos, hogy a két államfő nyáron, a salzburgi fesztivál meg­nyitása alkalmából találkozik. (ČSTK) Bonn a vízumkényszer eltörlését javasolja Prágában Alfred Dregger ma érkezik hazánkba • Ülésezik a berlini parlament • (ČSTK) - A bonni kormány szerdán úgy döntött, javasolni fogja a CSSZSZK kormányának, hogy kezdjenek azonnal kétoldalú tárgyalásokat a vízumkötele­zettség eltörléséről. Ez a három hónapnál rövidebb turistautakra vonatkozna - kö­zölte Hans Klein, a szövetségi kormány szóvivője szerdai bonni sajtóértekezletén. Klein elmondta, az NSZK kormánya még nem szabta meg a vízum eltörlésének dátumát. Jürgen Chrobog, a külügymi­nisztérium szóvivője pedig ezzel össze­függésben megállapította: az NSZK olyan országokat részesített előnyben, amelyek sokat tettek a demokrácia fejlesztéséért és alkalmazkodtak a nyugati mércékhez, mint például Magyarország és Csehszlo­vákia. Alfred Dregger, a nyugatnémet CDU /CSU parlamenti csoportjának elnöke ma hazánkba érkezik. Itt-tartózkodásának napirendjén szerepel a találkozó Václav Havel köztársasági elnökkel. Dregger ezenkívül tárgyalásokat folytat a kormány és a kereszténydemokrata pártok képvi­selőivel. Berlinben tegnap kezdődött meg a Né­pi Kamara kétnapos ülése. Ezen olyan törvényjavaslatokat vitatnak meg, ame­lyekkel a keletnémet jogrendet hozzáiga­zítanák az NSZK törvényhozásához, mint ahogy azt a gazdasági és pénzügyi unió­ról szóló német-német szerződés feltéte­lezi. A képviselők áttekintik a DSU képvi­selőcsoportjának javaslatát, hogy a köz­épületekről távolítsák el a NDK címerét. A Népi Kamara várhatóan létrehoz egy Jelcin: a Rizskov-kormány mondjon le (Folytatás az 1. oldalról) és politikai fejlődés stratégiai koncepciói­nak előkészítéséért, a köztársaságok közti kapcsolatok koordinálásáért. Köz­vetve figyelmeztette a központi szerveket, *hogy ezentúl Oroszország igényes és nem könnyű partner lesz számukra. Oroszország akár ki is válhat a Szovjet­unióból, bár ezt nem kell feltétlenül meg­tennie. A gazdasági programot illetően Jelcin megismételte a Gorbacsov által múlt hé­ten keményen bírált követeléseket, hogy a szovjet köztársaságok világpiaci áron kereskedjenek egymással, erre a rend­szerre fokozatosan, de lehetőleg már egy éven belül térjenek át. Bírálta a szovjet kormányt az „öngyilkos" áremelések be­jelentéséért. Jelcin úgy vélekedett, a kor­mány elveszítette a nép bizalmát, s ezért le kell mondania. Ugyancsak közölte, hogy Ukrajnához hasonlóan Oroszország is elutasítja az áremelések tervét. A Mihail Gorbacsovhoz fűződő vi­szonyáról Jelcin megismételte azt, amit az elmúlt napokban már többször elmon­dott: Tárgyszerű kapcsolatokra törekszik vele, elvi párbeszédre..Emlékeztetett rá, hogy 1987 óta vannak köztük ellentétek ­az átalakítás stratégiáját illetően. Ezek közül néhány már megszűnt, így például az SZKP vezető szerepének ügye, mások tovább tartanak. Meglepően tartózkodóan reagált Jel­cin Litvánia és a Baltikum problémájára. Lényegében ugyanarra az álláspontra he­lyezkedett, mint a litván vezetéshez inté­zett, legutóbbi ajánlatában Mihail Gorba­csov. Az Interfax független szovjet hírügy­nökség tegnap délelőtt azt jelentette, hogy Nyikolaj Rizskov miniszterelnök szerdán autóbalesetet szenvedett, de azt sértetlenül úszta meg. Csak egyik munka­társa szenvedett könnyebb sérüléseket, amikor a szolgálati ZIL gépkocsi Moszkva nyugati részében a délelőtti órákban elő­zés közben nekiütközött egy katonai au­tóbusznak. Délután viszont azt a hírt kap­tuk Moszkvából, hogy Rizskov mégiscsak megsebesült: három bordája eltörött. Vytautas Landsbergis, a litván parla­ment elnöke és Kazimiera Prunskiene kormányfő egy videokazettán juttatta el üzenetét Mihail Gorbacsovhoz. A kazettát Washingtonban átadták a sajtónak. A két litván vezető felszólítja Gorbacsovot a gazdasági embargó azonnali beszünte­tésére. Figyelmeztetnek arra, hogy a kő­olajhiány a helyi atomerőmű bezárására kényszeríti őket, csak azért, hogy meg­akadályozzanak egy a csernobilihez ha­sonló szerencsétlenséget. Nem adtak magyarázatot azonban arra, mi idézhetne elő egy ilyen balesetet. A TASZSZ hírügynökség szerint szer­dai döntésével a litván kormány újabb lépést tett a tárgyalások felé, enyhített eddigi álláspontján, amikor bejelentette, hogy a párbeszéd idejére kész felfüg­geszteni azokat a döntéseket, melyeket a függetlenségi nyilatkozat óta fogadtak el. különleges parlamenti bizottságot is, amely felügyelne az NDK egykori állam­biztonsági minisztériumának végleges feloszlatására. A megosztott Berlin mielőbbi egyesíté­sét sürgette felszólalásában Tino-Antoni Schwierzin (SPD) keletberlini polgár­mester, akit a városi parlament szavazat­többséggel szerdán választott meg. A Német Demokratikus Köztársaság­ban egyre nagyobb problémát okoznak a szélsőséges és az erőszakos megnyil­vánulások - hangsúlyozta Bernd Wag­ner, az NDK bűnügyi főtanácsadója, a Neues Deutschland című napilapnak adott nyilatkozatában. A keletnémet rend­őrség 1500 olyan szélsőjobboldali sze­mélyt tart nyilván, akik támadásokat haj­tanak végre a külföldiek, a baloldaliak, a homoszexuálisok, a rendőrök ellen - ál­talában futballmérkőzések alkalmából. Gyakoriak azok az esetek is, amikor ha­lállal fenyegetik meg az egyes pártok képviselőit, kezdve a Német Szociális Uniótól egészen a szociáldemokratákig és kommunistákig. Palesztin terrorakció - izraeli válasz (ČSTK) - A Palesztinai Felszaba­dítási "Front vállalta a felelősséget a tengeri úton végrehajtott szerdai támadásért. A PFF nyilatkozatában az áll, hogy Tel Aviv partjai közelé­ben összesen hat csónak intézett támadást két izraeli tengerparti strand ellen. Ez válasz lett volna a palesztinok meggyilkolására Izra­elben. A Reuter szerint a csónakban ülő támadók gépfegyverrel lőtték a fürdőzőket. A helyszínre érkező biztonsági erők helikopteres támo­gatással ellentámadást indítottak, s a mintegy félórás tűzharcban négy támadót megöltek és tizenkettőt el­fogtak. Hasonló összecsapás zajlott le egy másik strandon. A támadással összefüggésben még szerdán izraeli repülőgépek je­lentek meg a dél-libanoni Szidon kikötő körüli palesztin menekülttábo­rok felett. A katonai közlemény sze­rint a gépeket légelhárítók „üdvö­zölték". A strandok elleni támadás után még inkább kiéleződött a feszültség a megszállt arab területeken. Az izraeli hatóságok ismét kijárási tilal­mat rendeltek el a Gázai övezetben. A katonák és a tiltakozó palesztinok közötti szerdai összecsapásokban mintegy 70 személy sebesült meg. Tüntetéseket tartottak Hebronban, Ramallahban, Kalkíliában, Betle­hemben és a Gázai övezet néhány menekülttáborában. Kelet-Jeruzsá­lemben az izraeli hatóságok ismét bezárattak több iskolát, mivel a diá­kok részt vettek az Izrael-ellenes tüntetéseken. Zárva maradtak az is­kolák Nabluszban is, ahol tovább folytatja éhségsztrájkját az a 68 pa­lesztin, aki az izraeli katonák és rendőrök brutális közbelépései ellen tiltakozik. "^gyar Kerfe^ Grendel Lajos író „Ha a politika is a gondolkodás művészete, akkor én az FMK-t választom." Szavazzon az 5-ösre ^Velünk jövőjére szavaz!© UP-218 ÚJ SZÚ 3 EGYÜTTÉLÉS Politikai Mozgalom • EGYÜTTÉLÉS Politikai Mozgalom MÁSOKKAL ÉS MÁSKÉNT Magyar vagyok, bár őseim lengyel jobbágyok voltak, akiket gróf Zichy kapott ajándékba nagyidai birtokára, miután azt az 1500-as években elnéptelenítette a török... Ilyen elnéptelenítő időben születtem én is - a II. világháború vége felé. Alapiskoláimat a Kanyapta partján fekvő Buzitán végeztem. Ebben a dombokkal koszorúzott katlanban értek életem első élményei: a rokonok kitelepítése, a deportálás veszélye, a többi elnemzetietlenítő esemény. Szepsiben érettségiz­tem és Nyitrán szereztem pedagógusi oklevelet. Öt évig a csallóközi Nagyszarván tanítottam, azután a Tábortűz szerkesztőségében dolgoztam. Ekkor, riportútjaim során, kezdtem feltérképezni a csehszlo­vákiai magyar valóságot. Később a pozsonyi Népművelési Intézet Nemzetiségi Osztályának munkatársa lettem. Ekkor sikerült létrehoznunk a járási és a kerületi amatőr versenyek szervezett „hálózatát"; ekkor indítottuk útjára a bábmozgalmat, a Duna Menti Tavaszt, a Csengő Énekszót és más országos versenyeinket. Most Komáromban élek és tizenöt éve az immár Jókai Színház dramaturgja vagyok. Az Együttélés programját azért támogatom, mert az fejezi ki a leghívebben a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek évtizedek óta méltánytalanul mellőzött jogait és óhajait. ÚP-204 A 12-es lista jelöltjei • A 12-es lista jelöltjei • A 12-es lista jelöltjei • A 12-es lista jelöltjei 1990., V11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom