Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-21 / 144. szám, csütörtök

Kissinger nem híve az új európai biztonsági rendszernek „A csehszlovák szabadság mindig az európai demokrácia és szabadság barométere volt" (ČSTK) - Henry Kissinger, az ismert amerikai politológus, volt külügyminiszter keddi prágai előadásában az európai biztonsági rendszer kilátásaival, az USA és a Szovjetunió politikájával és a közép-európai helyzettel foglalkozott. A Valdštejnpalota Lovagtermében összegyűlt újságírók és szakértők előtt elégedettséggel szólt a csehszlovákiai változásokról, leszögezve: ,,A csehszlovák szabadság mindig az európai demokrácia és szabadság barométere volt". A helsinki Záróokmányról - amelynek kimunkálásában ő maga is részt vett - megállapította: a dokumentumot annak idején azért bírálták, mert állítólag Washington engedményt tett vele Moszkvának. A Záróokmány azonban arra kötelezte az aláíróit, tartsák tiszteletben az emberi jogokat, s elősegítette, hogy olyan emberek is . felemeljék szavukat, mint például Václav Havel, Csehszlovákia jelenlegi elnöke. Ezenkívül megalapozta Közép- és Kelet-Európában azt a folyamatot, amely a múlt évben tetőzött. A két nagyhatalom jelenlegi nemzetközi szerepét taglalva rámutatott: az USA folytatódó jelenléte Európában nagyon fontos, szembe kell szállni az izolacionizmus tendenciáival, amelyek például Amerikában mind a baloldal, mind a jobboldal részéről megnyilvánulnak. A Szovjetunió jelenleg súlyos válságot QI át, s ennek Kissinger szerint három jellemzője van: 1. gazdasági válságról van szó; 2. a politikai legitimitás válsága ez; 3. az állami struktúra válsága is.' Méltatta Mihail Gorbacsov szerepét: felismerte, hogy a szovjet rendszer reformja nélkül a Szovjetunió a „legfejlődőbb fejlődő ország lenne". Közép-Európáról szólva emlékeztetett arra, hogy ő maga is Németországban született, ott élte át a nácizmus előretörését. Viszont az NSZK elmúlt négy évtizedes fejlődése bizonyította, hogy az ország vezetői valóban a béke és a demokrácia hívei. A német újraegyesítést szükségszerűnek nevezte, s méltatta Václav Havel államfő reális hozzáállását a kérdéshez. Európának nem kell az egyesült Németországtól félnie, ha ez az ország Európával, a NATO-val és az Egyesült Államokkal fog szorosan összetartozni. Bizonyos fenntartásokkal szólt azokról a tervekről, amelyek a jelenlegi európai struktúrákat új biztonsági rendszerrel akarják felváltani. Véleménye szerint ez a rendszer, amelynek minden európai állam tagja lenne bévülről nem nyújtana védelmet az egyik országnak a másikkal szemben. Az összeurópai intézményt nem a biztonsági, hanem más kérdések megoldása szempontjából tekintette hasznosnak, ilyen például a környezetvédelem, a gazdasági együttműködés, á leszerelési megállapodás ellenőrzése. Vagyis, a jelenlegi biztonsági struktúrák kiegészítőjeként lehet pozitív szerepe. Kérdésekre válaszolva a volt amerikai külügyminiszter kitért arra is, milyen lehet a közép-európai országok helyzete az összeurópai biztonsággal összefüggésben. Ellenezte, hogy ezek az államok a NATOhoz csatlakozzanak. Azt ajánlotta, Csehszlovákia, Lengyelországgal, Magyarországgal és Ausztriával együtt valamilyen semleges, pontosabban szólva: különleges biztonsági övezetet hozzon létre. Ennek az övezetnek a két oldalán például a lengyel-német határmenti 400 kilométer széles sávban a Kelet és a Nyugat is csak szerződésben rögzített mennyiségű katonát és fegyvert állomásoztathatna. Fennmaradna a NATO is és fennmaradhatna a Varsói Szerződés is, azon országokkal, amelyek a szervezetben kívánnának maradni. Francois Mitterrand francia államfő nyilatkozott a Le Monde című napilapnak a Közös Piac által a Szovjetuniónak nyújtandó esetleges pénzügyi támogatásról. Kijelentette, szeretné, ha az Európai Közösségek és a leggazdagabb országok mérlegelnék a Szovjetunió anyagi, kereskedelmi és műszaki támogatását. Ilyen jellegű javaslatot akar terjeszteni a dublini közöspiaci csúcs elé, valamint a houstoni csúcstalálkozó elé, melyen a hét legfejlettebb ipari ország vezetői vesznek majd részt. Mitterrand úgy vélekedett, mindenkinek az a nézete, hogy Gorbacsov sikeres legyen. Kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy a szovjet államfő képes emelni a nép életszínvonalát, decentralizálni a Szovjetunió alkotmányos és politikai rendszerét, bár ez - mint mondotta - „szörnyen nehéz feladat". Iliescu hivatalosan is az elnöki székben (Folytatás az 1. oldalról) van szükség. Kitért rá, hogy a változások mellett ügyelni kell a szociális problémákra, mivel ezen a területen rendkívül súlyos a régi rendszer öröksége. Szükségesnek vélte az emberek életkörülményeinek fokozatos javítását, az esetleges feszültségek tompítását. Rámutatott, az újjáépítés és a demokratizálás folyamata nem lesz egyszerű, de nincs más lehetőség. Iliescu röviden hangsúlyozta az emberi jogok, ezen belül a nemzeti kisebbségek jogai betartásának szükségességét is, a kisebbségeknek adandó kollektív jogokról azonban nem szólt. Kitért néhány külpolitikai problémára és megismételte, hogy Románia továbbra is nyitott akar lenni a nagyvilág, az összes Kerekasztal Belgrádban Nem sikerült közelíteni az álláspontokat (ČSTK) - A múlt heti sikertelen kísérlet után kedden végre megtartották Belgrádban a szerb kommunista kormány és 30 ellenzéki párt képviselőinek kerekasztal-tárgyalásait. A fő téma a szabad választások időpontjának kitűzése és az ellenzék részvétele az új választási törvény kidolgozásában. A Tanjug hírügynökség jelentése szerint a tanácskozás nagyon viharos volt, a kormánypárt és az ellenzék álláspontját egy szemernyire sem sikerült közelíteni. Az ellenzék követelte: még a párbeszéd megkezdése előtt meg akarnak ismerkedni annak a kormánybizottságnak a jelentésével, amely a június 13-i tüntetés elleni beavatkozást vizsgálja ki. Ezt a tüntetést az ellenzék szervezte, tiltakozásul amiatt, hogy a szerb vezetőség nem hajlandó kiírni a szabad választásokat és tárgyalni az ellenzékkel. Az ellenzéki pártok további egybehangzó követelése volt, törvényben rögzítsék, hogy minden politikai párt csak területileg szerveződjön, vagyis nem föderatív alapon ahogyan a kommunisták. Síkraszálltak azon törvény eltörléséért, amely tiltja a politikai pártok alakítását olyan személyeknek, akik büntetve voltak. A keddi kerekasztal legjelentősebb eredménye, a felek egyetértettek abban, hogy a párbeszédet néhány nap múlva folytatják. Tegyük hozzá: a szerb kommunisták, akik a legnagyobb jugoszláv tagköztársaság élén állnak, még a közelmúltban is hevesen elleneztek bármilyen demokratikus változást, az ellenzéki pártok pedig mind a mai napig lényegében törvénytelenül működnek. állam felé. Különösen fontosnak mondta a szomszédos államokkal való jó együttműködést. Hangsúlyozta, hogy Bukarest aktívan be akar kapcsolódni a nemzetközi életbe, s támogatni fogja a helsinki folyamat intézményesítését is. Szólt az új román államfő a múlt heti bukaresti eseményekről, bár gyakorlatilag csak a korábbi hivatalos véleményeket ismételte meg. Élesen elítélte a kormányellenes akciókat, de emellett elismerte: az ezeket követő rendcsinálásnál is történtek túlkapások. Szerinte azért kellett ez ügyben a lakosság segítségéhez folyamodni, mivel a rendfenntartó erők, a rendőrség és a hadsereg nem álltak feladatuk magaslatán. Ezzel összefüggésben mutatott rá arra, hogy a jövőben meg kell erősíteni ezeket a szerveket. Az eseményeket aprólékosan ki fogják vizsgálni - ígérte Iliescu. Azt sem hallgatta el, hogy a külföld döntően negatívan reagált az eseményekre, de hangoztatta meggyőződését: mindezek ellenére végül is az egész ügyet tárgyilagosan ítélték meg. Itt hangsúlyozta, hogy Romániának a demokratizáláshoz szüksége van a külföld segítségére. Beszéde végén az államfő bejelentette, újra Petre Románt kérte fel a kormányfői tisztségre, egyben őt bízta meg az új kormány megalakításával. Az ünnepélyes beiktatás után Bukarest központjában több ezer ember gyűlt össze, Ion Iliescut és a kormányzó Nemzeti Megmentési Frontot éltették. KOKES JÁNOS, Bukarest A

nagy altatásnak egyszer s mindenkorra vége, a „lenininek" nevezett nemzetiségi politika kudarca a Szovjetunióban a napnál is világosabb. A jó kétszáz nemzetből és nemzetiségből összebarkácsolt birodalomban nap mint nap más ponton ütnek ki a nemzetiségi válság pörsenései. A lángban álló Kaukázus hírei már feltűnést is aligha keltenek, a Baltikum katasztrófája túlontúl is ismert ahhoz, hogy szenzáció erejével hassanak újabbnál újabb hírei. Most a figyelem Közép-Ázsiára irányul, amely feltehetően a legneuralgikusabb térsége lesz az impériumnak. Vajon miért? Egyebek közt azért, mert ez a muzulmán világ határvidéke, itt ér véget valamiféle, a középkorban fogant, jól kontúrozott, vallási, erkölcsi és más kulturális parancsolatokkal körülhatárolt kultúra, és találkozik azzal, amit Moszkva még megnevezni sem nagyon képes. Mivelis történik itt a találkozás? A nómenklatúrával, a pártbizottságosdival, azzal, amit a pénteken ünnepet tartó, a moszlim morálnak méltóságteljesen engedelmeskedő nép még élményként sem oszt meg felsőbbségével, mármint a hivatalossal. Kirgíziában ismét kirobbantak a nemzetiségi zavargások. Elfojtásukra módszer nincs, csillapításukra a receptet nem tanulták meg a szovjet politikusok, akik egyébként nem figyeltek fel arra, hogy az iszlám reneszánsz - egyebek közt a khomeini-féle perzsa forradalom - hullámverései átlüktetik az egész muzulmán világot. Alapbaj ütközött ki a szovjet közép-ázsiai köztársaságoknak ebben a fertályában. Alapbaj, hiszen a nemzeti elnyomás olyan fokú, hogy még a kirgiz fővárost is egy közepes orosz hadvezérről nevezték el - mintha Kirgizia földje nem tudott volna felmutatni Frunzéhoz fogható nemzeti héroszt. Az oroszosítás sivatagi porvihara fedte el eddig is a bajokat, egyebek közt azt, hogy az országban - mások mellett - számottevő üzbég nemzeti kisebbség él, viharok, csetepaték, véres összecsapások már tavasszal is kitörtek. Akkor legelőkért és öntözővízért folytatott csatározásnak tüntette fel a megmozdulásokat a TASZSZ. Most már látjuk, többről van szó. A nemzeti feszültségek ellenére Kirgíziában megtartották a kongresszus előtti pártkonferenciát, az ilyenkor szokásos napirenddel. Mintha megelevenedne a középkor híres-hírhedt epizódja. A dátum 1453. Bizáncot ostromolják a török seregek, a császár hívei, papjai, harcosai nem találnak sürgetőbb feladatot, minthogy állást foglaljanak A kirgiz dominó abban a sorsdöntő kérdésben: milyen neműek is az angyalok? Férfiak vagy nők lennének? - Közben a sokkal szerényebb intellektuális kíváncsisággal megvert törökök győztek, s a vita mindenesetre hoszszú távra eldöntődött. Kirgíziában tart a vita. De ez a kihívás most mindennél komolyabb. Jelzi, hogy a Szovjetunión is végigsöpört az iszlám örvény, és ez elől nem tud kitérni a birodalom jó ötvenmilliónyi polgártól ellepett szubtrópusi térsége. Hiába az elkésett alkotmánymódosítások beígérése, a muzulmán óriásszilánk kifelé igyekszik a szovjet államtestből. Most már semmi sincs, ami lefékezhetné az iszlám mozgást, a nemzeti érzelmek újjáéledését. mi lesz, ha a nemzetiségiUt/ nemzeti zavargások megfojtják a peresztrojkát és Gorbacsovot? A furcsa szónoki kérdést Örményországban, Azerbajdzsánban, a Baltikumban, Moldáviában és Kazahsztánban másként tették fel: Mire jó a peresztrojka és Gorbacsov, ha a mi sorsunkon semmi és senki sem változtat? KRAJCZÁR IMRE BUDAPEST Még nem döntöttek a népszavazás időpontjáról (ČSTK) - A további alkotmánymódosításokról szóló törvényjavaslat elfogadásával ért véget kedden Budapesten az országgyűlés ülése. A legtöbb vita a köztársasági elnök megválasztásának a módjáról folyt. Miután a képviselők elutasították azt a kompromisszumos javaslatot, hogy most a parlament két évre válasszon államfőt, s azt követően népszavazás döntse el, hogy a jövőben parlament által, vagy pedig népszavazás útján választott elnöke legyen-e Magyarországnak, szenvedélyes vita robbant ki. Az ellenzéki szabaddemokraták ugyanis kijelentették, támogatják az MSZP, az MSZMP és a DEMISZ aláírásgyűjtő akcióját. Ezt annak érdekében indították, hogy népszavazás útján válasszanak államfőt. A népszavazást még a helyhatósági választások előtt meg kellene tartani. Antall József azt javasolta, hogy október 14-e helyett már szeptember 23-án tartsák meg a tanácsi választásokat. A szabaddemokraták pedig amellett szálltak síkra, hogy július 14-ére írják ki a referendumot. A képviselők kedden az ország új címeréről is vitáztak, s mivel a két előterjesztett javaslat közül egyik sem kapta meg a kétharmados töobséget, egyelőre a régi címer marad érvényben. Antall József kormányfő, aki kedden az NSZK-ba érkezett, Max Streibl bajor kormányfővel tárgyalt. A vendéglátó méltatta az új magyar kormány állásfoglalását Németország újraegyesítésével kapcsolatban. Ezt követően azt fejtegette, hogy nincs harmadik út a szocializmus és a szociálisan orientált piacgazdaság között. László Balázs magyar kormányszóvivő a négyszemközti és a kibővített tárgyalásokról elmondta, a felek sajnálatosnak minősítették, hogy a tavaly októberben aláírt, a vegyes vállalatok létrehozását előmozdítandó, 250 millió márkás bajor hitelkeretről eddig mindössze 2 milliós nagyságrendben jött létre szerződés. A bajor kereskedelmi bankok állami g'aranciával hajlandók lennének 100 millió márkával bővíteni a fenti keretet. Éles viták az OSZSZSZK Kommunista Pártjának alapító kongresszusán (Folytatás az 1. oldalról) Az eltérített gép visszatért Rigába A légikalózt Helsinkiben tartják fogva ÚJ SZÚ 1990. VI. 21. (ČSTK) - Annak a TU-134-es repülőgépnek a legénysége, amelyet kedden Finnországba térítettek el, nem beszélt angolul és nem voltak nemzetközi repülési tapasztalatai. Egy nyugatnémet Cessna sportrepülőgép segítette a leszállásban Helsinkiben. A nyugatnémet gép fedélzetén volt egy szovjet szakember, aki fordította az utasításokat a személyzetnek. A finn belügyminiszter kedd esti sajtóértekezletén beszámolt néhány részletről a géprablássai kapcsolatban. Azt mondta, Oleg Kuzlov, a 20 éves légikalóz Stockholmon keresztül nem Izraelbe, hanem az Egyesült Államokba akart repülni. Agresszivitása jelentősen csökkent, amikor rájött, hogy a gép nem a svéd, hanem a finn fővárosban ért földet. Egyórás egyezkedés után adta meg magát a rendőrségnek. A megfigyelők többsége úgy véli, szinte biztos, hogy a géprablót kiadják a szovjet hatóságoknak, bár a két ország között 1974 óta nincs ilyen jellegű megállapodás. Az elrabolt repülőgép tegnap Helsinkiből visszatért Rigába, s a szovjet szervek megkezdték a büntető eljárást és a géprablás körülményeinek kivizsgálását. A szaratovi géprabló Helsinkiben van letartóztatásban, s két további utas azzal gyanúsítható, hogy összejátszott vele. a nyilatkozat javaslatában egyes megfogalmazások ellentétesek a szovjet törvényhozással, ugyanúgy a nemzetközi jogi aktusokkal is. Elutasította azonban a címére kedd óta sorozatban elhangzó közvetlen és közvetett vádakat és kijelentette: a vádaskodás előtt alaposan tájékozódni kell és meg kell ismerni minden körülményt. Felhívta rá a figyelmet, hogy nem saját nevébep beszél, hanem tisztségéből kifolyólag, majd hozzáfűzte: lehetséges, hogy 12 nap múlva valaki egészen rnás| lesz az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának elnöke a Pravda napilap tegnapi számában értékelte a népképviselők köztársasági kongresszusának eredményeit. Véleménye szerint az a legfontosabb kongresszusi döntés, hogy jóváhagyták a nyilatkozatot a föderáció állami szuverenitásáról. A kongresszus most majd ennek alapján dönt arról, a hatalom ilyen részét adják át a központnak. Jelcin szerint a kongresszus nagyon merész lépést tett azzal, hogy nyomban 30 különböző képviselőcsoportot jegyzett be, e csoportok részvétele a felvetett kérdések megoldásában elősegítette számos probléma tisztázását. A beszélgetésben kitért az oroszországi pártkonferenciára is. Az első napi vitát egyoldalúnak nevezte, bár nem zárta ki, hogy az SZKP KB és politikai bizottságának éles bírálása bizonyos mértékben jogos. Egyben emlékeztetett rá, nem lehet csak a párt vezetését okolni. Úgy vélekedett, a köztársaság legfelsőbb tanácsa és az alakuló köztársasági pártszervezet között kölcsönös bizalomnak kell kialakulnia, együtt kell működniük a köztársaság érdekeit szem előtt tartva. Ami saját párttagságát illeti, Jelcin azt mondta, amíg az oroszországi törvényhozás elnöke, esetleg nem lép ki a pártból csak felfüggeszti tagságát. Beismerte, ez nagyon fájdalmas döntés lesz számára, de végérvényesen csak a pártkongresszus után fog lépni ez ügyben. Tbilisziben tegnap megkezdődött a grúz parlament rendkívüli ülésszaka. A képviselők ki akarják bővíteni a március 9-i határozatot a köztársaság állami szuverenitásáról, amely törvénytelennek tekinti a Grúzia hozzácsatolását a Szovjetunióhoz. A képviselők foglalkoznak majd az állami függetlenség helyreállításának jogi mechanizmusával is. A KGB kedden Rigában feltartóztatta majd kiutasította az országból a lett származású Ivars Embrekts 23 éves amerikai állampolgárt, aki május óta fordítóként dolgozott a lett külügyminisztériumban és parlamentben. A KGB nem közölte a kiutasítás okát, az USA leningrádi konzulja azonban tájékoztatta a rigai külügyminisztériumot, hogy az Egyesült Államok az üggyel kapcsolatban tiltakozni fog a szovjet kormánynál.