Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-20 / 143. szám, szerda

Gyilasz aggodalmai (ČSTK) - Milovan Gyilasz, az egyik legismertebb jugoszláv disszidens a Borba című napilapban közölt kommentárjában óva intett a „vak és pusztító antikommunizmus áradatától". Egyben síkraszállt az „értelmes, demokratikus erők" megerősítéséért, amelyek megmenthetik Kelet-Európát a „vallási és nemzetiségi háborúktól, a nacionalista totalitarizmustól". Az antikommunizmust, amely csak ösztönzi a gyűlöletet, nem lehet elfogadni, idézi az APA hírügynökség Milan Gyilaszt. „Az az állam, amely a demokrácia útjára lépett, nem nézheti tétlenül, hogy a sötét erők, amelyek az emberekben és a népekben szunnyadnak, értelmetlen és totális erőszakká változzanak." Ilyen veszély fenyegeti elsősorban a Szovjetuniót és Jugoszláviát, ahol már hagyományos a nemzetiségi és a vallási feszültség. Az EK élesen bírálja a bukaresti kormányt Romániát kihagyták a segélycsomagból, az aláírás pedig elmaradt • Ausztria eljárást indított Rövidül a COCOM-lista (ČSTK) - Az amerikai kereskedelmi minisztérium hétfőn liberalizálta a számítógépek, távközlési berendezések és több más új technológia kivitelére vonatkozó korlátozásokat. Ez azt jelenti, hogy a 85 ezer korszerű, katonai célokra is felhasználható amerikai termék közül 20 ezerre nem kell exportengedélyt kérni. Dennis Kloske, az USA kereskedelmi miniszterének helyettese arról is tájékoztatta az újságírókat, az intézkedés jelentős lépés afelé, hogy enyhüljön az amerikai stratégiai.áruk kivitelének kereskedelmi ellenőrzése. Az amerikai cégek számára lehetőség nyílik termékeik jobb érté-. kesítésére a nemzetközi piacokon. (ČSTK) - Az Európai Közösségek hétfőn elhalasztotta az új kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás aláírását Romániával. Luxemburgban döntöttek erről az EK külügyminiszterei a bukaresti kormányellenes tüntetések kemény elfojtása miatt. Ezenkívül Romániát nem sorolták be a kelet- és középeurópai országoknak nyújtandó pénzügyi segély programjába sem. A külügyminiszterek ezen felül nyilatkozatukban élesen bírálták a román kormányt, a tüntetőkkel szembeni durva eljárás miatt. Hivatalos adatok szerint Bukarestben hat személy vesztette életét, a román kormányellenes szervezetek viszont - ezek elküldték képviselőiket Luxemburgba - 22 halottról tudnak. Az Egyetem téren- hétfőn este kisebb incidensek és összecsapások voltak a Nemzeti Megmentési Front hívei és a kormányellenes tüntetés között, de az összetűzésekbe a rendőrség nem avatkozott be. Helyi idő szerint 20 óra körül a belügyminisztérium épületében a tárca vezetője megbeszéléseket kezdett kb. 20 független és diákszervezet képviselőivel. Röviddel ezelőtt éppen a belügyminiszter javaslatára a román parlament egyetértett a törvények olyan értelmezésével, amely lehetővé teszi a rendőrség beavatkozását a nem engedélyezett tüntetésekkel szemben, a közrend megóvása érdekében. A román kormány szóvivője közölte az újságírókkal, a kormány elutasította a Zsil völgyi bányászok újabb ajánlatát, hogy ismét Bukarestbe mennek és rendet teremtenek. A bányászok állítólag akkor álltak elő ismét ötletükkel, amikor a televízióból tudomást szereztek az újabb bukaresti zavargásokról. A szóvivő hangsúlyozta: a kormány nyomatékosan elutasította a bányászok indítványát és felszólította őket az otthonmaradásra és a munka folytatására. India-Pakisztán Tárgyalások kezdődnek Kasmírról (ČSTK) - Hamarosan közzéteszik azon indiai-pakisztáni tárgyalások megkezdésének időpontját, amelyek hozzájárulhatnának a két ország közötti feszültség enyhítéséhez. Ezt héfőn közölte az indiai külügyminiszter-helyettes, s hozzáfűzte: a döntés Muskund Dubejnak, az indiai külügyminisztérium képviselőjének és Besir Hán Babarnak, Pakisztán delhi nagykövetének találkozóján született. A pakisztáni külügyminisztérium szerint a jövő hónap elejére tervezik a magas szintű tárgyalásokat. A pakisztáni Kasmírban hétfőn közölték, hogy megalakult a kasmíri emigráns kormány. Erről a lépésről, amely az AP hírügynökség szerint komolyan veszélyeztetheti a pakisztáni-indiai párbeszédet, Amanullah Hán, a Kasmíri Felszabadítási Front elnöke tájékoztatta az újságírókat. A pakisztáni külügyminisztérium nem ismerte el az „ideiglenes" kormányt, hiszen tagjainak túlnyomó többsége illegalitásban él, vagy rácsok mögött ül. Delhi óva intette Benazir Bhutto miniszterelnököt, hogy a kasmíri kormány elismerése „nagyon megnehezítené" a béketárgyalásokat és javasolta, hogy Amanullah Hánt tartóztassák le vagy utasítsák ki Pakisztánból. Iszlámábád ezt a követelést elutasította. Az észak-indiai Kasmír állam fővárosában, Srinagarban hétfőn összetűzések voltak az indiai biztonsági egységek és a muzulmán felkelők között, öt rendőr és két szeparatista életét vesztette. Tegnap a kasmíri szélsőségesek rakétákkal és gránátokkal támadták az indiai katonák két kaszárnyáját Srinagarban. A támadás, melynek során a terroristák először vetettek be rakétákat, valószínűleg válasz Muhammad Badullah Bangrunak, a kasmíri felkelők egyik vezetőjének meggyilkolására. Salvador Kiújultak a harcok (ČSTK) - Röviddel a salvadori kormány és az ellene harcoló partizánok közötti béketárgyalások további fordulója előtt ismét heves harcok robbantak ki a közép-amerikai országban. A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front rádióállomása közelebbi információk nélkül közölte, hogy a múlt héten 107 kormánykatonát tettek ártalmatlanná, míg a hadsereg parancsnoksága szerint az északi Chalatenango tartományban legkevesebb 35 felkelő vesztette életét a harcokban. Ausztria elindította azt a nemzetközi eljárást, amelyet a helsinki folyamat bécsi záróokmánya rendszeresített az emberi jogok megsértésének eseteire. Kormányának e lépését Alois Mock külügyminiszter jelentette be hétfői sajtóértekezletén. Mint mondta, az eljárás keretében Ausztria bukaresti ügyvivője teljes felvilágosítást fog kérni a román kormánytól a történtek ügyében. Maga Mock Románia bécsi nagykövetének tudomására kívánja hozni, hogy Ausztriában felháborodást keltettek a súlyos kilengések. Alois Mock úgy vélte, Ausztria más európai országokkal együtt megfontolhatná, ne függesszék-e fel a Romániának állami szinten nyújtott segítséget. Bukarestben tegnap jelentette a belügyminisztérium képviselője, hogy letartóztattak három olyan ellenzéki vezetőt, akik főszerepet játszottak áprilisban és májusban az Egyetem téri kormányellenes tüntetések megszervezésében. Marian Munteanut, a Román Diákliga sajtószóvivőjét, Nica Leont, a Nemzeti Demokrata Párt egyik vezetőjét és Dumitru Dincát, a Népi Szövetség volt vezetőjét erőszakra való felbujtással és a társadalmi vagyon rongálásával vádolják. A jelentés megfogalmazása szerint a múlt heti kormányellenes támadások során keletkezett károk elérik a 35 millió lejt. Az összecsapásokban 64 rendőr sérült meg, közülük 9-et még kórházban ápolnak. Újabb géprablás a Szovjetunióban (ČSTK) - Tegnap ismét elraboltak egy repülőgépet a Szovjetunióban. A TU-134-es a Riga-Murmanszk útvonalon közlekedett, egy géprabló Helsinkibe kényszerítette az Aeroflot repülőgépét. Röviddel a leszállás után a géprabló megadta magát, a finn rendőrség jelentése szerint a gép fedélzetén tartózkodó 59 személynek nem esett bántódása. A hozzáférhető adatok szerint azzal kényszerítette a pilótát az útvonal megváltoztatására, hogy bomba van a fedélzeten. A géprabló eredetileg azt követelte, hogy Svédországon keresztül Izraelbe repüljenek. Bush üzenete Samirnak (ČSTK) - George Bush amerikai elnök a közel-keleti békefolyamat felélesztésére szólította fel Jicchak Samirt, aki a múlt héten alapította meg új kormányát. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője közölte: az izraeli miniszterelnökhöz intézett levelében Bush nemcsak jókívánságait fejezte ki az ismételt kormányalakításhoz, hanem kifejezte reményét is, hogy Samir megpróbálja megvalósítani béketervét, amellyel tavaly májusban érkezett washingtoni látogatásra, s melyben javasolta palesztin képviselők megválasztását a megszállt területeken. Samir a múlt héten elutasította az amerikai külügyminiszter rendezési tervét, amely közvetlen párbeszédet javasolt a palesztinokkal. -Sztrájkhangulat a szovjet bányászok körében Benzinhiány Lettországban, tüntetések Litvániában ÚJ szú 1990. VI. 20. (ČSTK) - Ivars Godmanis lett miniszterelnök bejelentette: megoldották a problémákat a köztársasági belügyi tárca elfoglalása körül, mégpedig anélkül, hogy ez konfliktusokat szült volna Moszkva és Riga között. A lett belügyminiszter Aloizs Vaznisz lesz, akit a parlament jóváhagyott ebbe a tisztségbe, de akinek elődje nem akarta átadni a helyét, mondván, hogy ez ügyben csak Moszkva dönthet. Az új belügyminiszter háromnapos látogatást tett Moszkvában, három ízben tárgyalt Bakatyin szovjet belügyminiszterrel is. Ugyanakkor a lett belügyminisztérium továbbra is a belügyi tárca össz-szövetségi struktúrájába tartozik, de mint azt Vaznisz megjegyezte, az volt a benyomása, Moszkva nem fog olyan utasításokat kiadni, amelyek ellentétesek a lett alkotmánnyal. A lett kormány tegnap közelebbről meg nem határozott időszakra beszüntette a benzin eladását magánszemélyeknek és vállalatoknak egyaránt. Az intézkedés visszavonásáig csak a mentők, a rendőrség, az áruszállítás és néhány létfontosságú szolgáltatás gépkocsijai, valamint a rokkantak kapnak benzint a tartalékok csökkenése miatt. Vilniuszban konfliktushoz, hatalmas tüntetéshez vezetett a litván kormány ajánlata, hogy a Moszkvával való tárgyalások megkönnyítése érdekében fagyasszák be a függetlenségi nyilatkozatot. A heves reagálás után a kormány és a parlament elnöksége Vytautas Landsbergis vezetésével hétfő este együttes ülést tartott, ezen egy alternatív javaslatot dolgoztak ki és terjesztették tegnap a parlament elé. Várható azonban, hogy a képviselők az indítványról csak azután kezdik meg a vitát, hogy Kazimiera Prunskiene kormányfő a hét végén hazatér görögországi és olaszországi látogatásáról. Az Izvesztyija napilap tegnap arra hívta fel a figyelmet, hogy a kuzbaszi bányákban egyelőre teljes ütemben folyik a munka, de hatalmasak a szociális feszültségek, a bányászok elégedetlenek az ellátással, amely rosszabb, mint a tavalyi sztrájkok előtt volt. Elégedetlenek amiatt is, hogy múlt évi követeléseik lényegében csak papíron maradtak, így aztán - véli nemcsak az Izvesztyija - tartani lehet attól, hogy Kuzbaszban és más bányavidékeken is újabb sztrájkhullám tör ki. M

ár az első választási forduló után is - nyilvánvaló volt, hogy a kommunista párt utódját, a Bolgár Szocialista Pártot (BSZP) a győzelem veszélyé „fenyegeti". A második forduló csak igazolta a papírformát: a 400 tagú parlamentben a BSZP-nek 211 képviselője van, megszerezte az abszolút többséget. Röviden a további eredmények: a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Demokratikus Erők Szövetsége (DESZ) 144, a török-muzulmán párt, hivatalos nevén Mozgalom a jogokért és szabadságért 22 a Bolgár Népi Földműves Szövetség (BNFSZ) 16 mandátumot szerzett, hatot pedig a kisebb pártok, illetve független jelöltek kaptak. Voltak kilengések, kisebb csalások, erőszakos ráhatások, de egészében véve a külföldi megfigyelők is elismerték, hogy most először választott demokratikusan és szabadon ez a balkáni ország - és már ez sem semmi. A meglepetést nem az első és a második, hanem a további helyezések okozták. A szavazásra jogosult állampolgárok száma hat és fél millió körül mozog, a BSZP-nek pedig ugyanannyi tagja van, mint a kommunista pártnak volt: egymillió. Ezek családtagjait is számítva várható volt, hogy a BSZP a legelőkelőbb helyet szerzi meg. Az is segítette, hogy a legjobban szervezett erő, még mindig hatalmas apparátussal, s a tömegtájékoztató eszközök döntő részét is a kezében tartja. Vezető személyiségei is népszerűek, főleg a Zsivkovot megbuktató trojka: Mladenov államfő, Dzsurov honvédelmi miniszter és Lukanov kormányfő. Felzárkózott hozzájuk Lilov, a BSZP főtanácsának elnöke is. Lényegében az ő érdemük, hogy a februári pártkongresszuson a konzervatív tagság ellenében valóban jelentős változásokat sikerült keresztülvinniük. Mindezek ellenére mégsem lehettünk biztosak abban, hogy a BSZP megszerzi az abszolút többséget, tehát a DESZ egyáltalán nem esélytelenül indult. Ez utóbbi főleg a városokban győzött, a vidék inkább a BSZP-re voksolt - nem utolsósorban a régi hatalmi struktúrának, a helyi hatalmasságok sok esetben demokratikusnak nem nevezhető módszereinek eredményeként. Egyes vélemények szerint a választások szinte kettéosztották a bolgár társadalmat: a „műveletlen, a falusi tömeg" a BSZP-re, az értelmiség és a fiatalság inkább a DESZre szavazott. Tény, hogy a volt keleteurópai szocialista országok közül egyedül Bulgáriában őrizték meg hatalmukat az „átalakult" kommunisták. Erre a BSZP büszke is, mondván, egyedül ők voltak képesek a lényeges reformokra, a többi „testvérpárt" csak az időt húzta a hatalom átmentésének reményében. R

ontotta a DESZ esélyeit, hogy rendkívül heterogén, 16 pártot és mozgalmat tömörítő laza koalícióról van szó, egységesnek igazán nem nevezhető nézetekkel. Ráadásul csak néhány hónappal ezelőtt alakult, nem tudott olyan alaposan felkészülni a választásokra, mint a jól szervezett BSZP. A legnagyobb meglepetésnek az számít, hogy a török-muzulmán párt feljött a harmadik helyre. A legnagyobb csalódás pedig a BNSZF-t, a parasztpártot érte, amely remélte, hogy a vidék mellé áll. De ez a párt több mint négy évtizeden keresztül hűségesen kiszolgálta a régi rendszert, s ezt nem felejtették el neki. Most a kormányzás kérdése izgat mindenkit, az elemzők többféle variációt is lehetségesnek tartanak. A BSZP már korábban bejelentette, hogy széles koalíciót szeretne. Erre viszont - legalábbis pillanatnyilag - sem a DESZ, sem a parasztpárt nem hajlandó. A BSZP-nek tehát erős ellenzéke lesz a parlamentben, sarkalatos törvényeket nem tud majd egyedül elfogadtatni, mert nincs kétharmados többsége. Áthidaló megoldásként ajánlotta a DESZ, hogy az elkövetkező két évre hozzanak létre egy szakértőkből, vagyis olyan emberekből álló kormányt, akik minden politikai erő számára elfogadhatóak. Ebben is van ráció, csak kérdés, hogy sikerül-e. Az abszolút többség birtokában a BSZP egyedül is alakíthatna kabinetet, de ezt nem tenné szívesen. A DESZ azért nem megy bele a nagykoalícióba, mert nem akar társfelelősséget vállalni, másrészt, mint azt vezetője, Zseljo Zselev mondta: a BSZP néhány hónap alatt lejáratná magát, bizonyítaná, hogy nem is akar és nem is tud igazi reformokat végrehajtani. A győzelem veszélyei Tavaly november óta csak romlott a gazdasági helyzet. Nemrégiben, a Lukanov-kormány száz napját értékelve az ellenzék azt állította, hogy Bulgária a teljes gazdasági összeomlás felé halad. Az igaz, hogy a tüntetések, sztrájkok miatt jelentős volt a termeléskiesés. Az üzletekben a polcok egyre üresebbek, s már nemcsak a tartós fogyasztási cikkekből van hiány, hanem az élelmiszerekből is. Sorba kell állni a lisztért, a kenyérért, s a hús is egyre ritkábban szerezhető be. Kiérezhető volt a választások utáni első reagálásokból, hogy a Nyugat különbséget tesz például Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia, valamint Bulgária között, mondván: az említettek közül Szófia van a legmesszebb a demokráciától, hiszen itt sikerült a kommunistáknak átmenteni a hatalmat. Ezért konkrét gazdasági segítséget Bulgária még nem is kapott. Enélkül pedig a piacgazdaságra való átállást képtelen végrehajtani. Ebbe bukhat bele a BSZP, ha tényleg arra kényszerül, hogy egyedül alakítson kormányt, ez teszi indokolttá, hogy e párt szempontjából a győzelem veszélyéről beszéljünk. Hiszen abszolút többsége a választásokon - a társadalmi feszültségeket, a növekvő elégedetlenséget tekintve - abszoiút csődhöz is vezethet. Mindehhez adjuk hozzá a nemzetiségi feszültségeket. A hozzávetőleg másfél milliós török és a macedón kisebbség beolvasztására irányuló zsivkovi politika nem tűnt el, a törökök tavalyi nagyarányú kivándorlása után az idén is nemzetközi felháborodást váltott ki a bolgár nacionalizmus. Az utca ,,spontán nemzeti felbuzdulásból" követelte, hogy a török kisebbséget fosszák meg még vissza sem kapott alapvető jogaitól. A választási kampányban DESZ-vezetők részéről is elhangzottak olyan kijelentések, hogy a török-muzulmán pártra semmi szükség. Nagyon sokan szívesebben látnák őket a rács mögött, mint a parlamentben. Ez érthetőbbé teszi az emberi jogokra érzékeny nyugati fővárosok magatartását. N

em zárhatók ki a további sztrájkok, tüntetések és zavargások sem. Ezt a tegnapi szófiai napilapok is hangsúlyozták, rámutatva, nem csökken, hanem inkább növekszik a feszültség az országban. Ami a politikai kultúrát illeti: egyik fél, így a DESZ sem válogatta meg jelzőit a kampány során, s nem is igen fogja: már az ősszel esedékes helyhatósági választásokra készül. Fő célja helyi szinten szétverni a régi hatalmi struktúrákat, hiszen ezek is okozták, hogy most nem tudott győzni. MALINÁK ISTVÁN Az NDK-ban letartóztattak két RAF-terroristát (ČSTK) - A keletnémet rendőrség hétfőn a nyugatnémet terrorista szervezet, a RAF további tagját tartóztatta le, közölte tegnapra virradó éjszaka az ADN hírügynökség. A 40 éves Silke Maier-Witt már a nyolcadik letartóztatott személy arról a listáról, amelyen a 24 legkeresettebb nyugatnémet terrorista neve szerepel. Peter-Michael Diestel, az NDK belügyminisztere tegnapi sajtókonferenciáján közölte, hogy hétfőn este őrizetbe vették Henning Beert is, akit szintén azzal gyanúsítanak, hogy a Vörös Hadsereg Frakció tagja volt. A letartóztatott terroristák, akik az egykori keletnémet titkosrendőrség jóvoltából élhettek az NDK-ban, a hetvenes és a nyolcvanas évektől egy sor emberrablást, támadást és gyilkosságot követtek el az NSZK-ban.