Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-20 / 143. szám, szerda

Baker felszólítása: Győztesnek tekintik magukat De ki lesz a vesztes? (Munkatársunktól) - A Szlovák Nemzeti Párt győztesként került ki a választásokból - állították a tegna­pi pozsonyi nagygyűlésen a párt szóvivői, akik eképpen kívánták megköszönni választóik bizalmát. Mint élmondták, pártként Szlovákiá­ban az SZNP kapta a legtöbb szava­zatot, ezért tekinthető győztesnek. A tömegnek úgy látszik, tetszett a „győztes párt" kifejezés, mert ahányszor elhangzott, annyiszor tapssal szakította félbe a szónoko­kat. Az utóbbiak viszonzásként egy tucatszor szőtték bele mondanivaló­jukba a két szót. Igazi tapsvihart azonban csak Víťazoslav Móric, a párt újonnan megválasztott elnöke aratott, aki biztosította a több száz fős tömeget arról, hogy a törvényho­zásba juttatott képviselők elsőren­dű feladatuknak tekintik a szlovák nyelv államnyelvvé nyilvánítását, s mindent megtesznek annak érde­kében, hogy Dél-Szlovákiából ne akarjanak elköltözni a szlovák ajkú­ak. Az elnök úgy fogalmazott: az SZNP síkraszáll ezeknek az ősszlo­vák országrészeknek mihamarabbi „természetes szlovakizálásáért". A nemzeti kisebbségekre vonatko­zott az a megjegyzése is, miszerint a párt a jövőben is határozottan fellép az irrendenta megnyilvánulá­sok és törekvések ellen, melyeket nyíltan vagy az oktatásügy, illetve kultúra zászlaja alatt kívánnak egye­sek elfogadtatni. A párt szóvivői a továbbiakban bírálták a jelenlegi kormányt, név szerint Mečiar bel­ügyminisztert, amiért az SZNP-nek a mai napig nincs székháza. A nagy­gyűlésen támogató aláírást gyűjtött a Szlovákia önállóságáért Mozga­lom, amelynek - legalábbis a szóno­kok szerint - immár az egész or­szágban vannak szimpatizánsai. G. A. Morva-sziléziai parlament alakul? (ČSTK) - „Más pártoktól, mozgalmak­tól eltérően bennünket nem leptek meg a választási eredmények, ellenkezőleg: azt vártuk, hogy 10-15 százalékkal job­bak lesznek" - hangzott el az önigazga­tási Demokrácia Mozgalma - Morvaor­szág és Szilézia Társaság képviselőinek tegnap Olomoucban tartott sajtóértekez­letén. A továbbiakban kiemelték, hogy a tör­vényhozó testületekben mozgalmuk egyetlen párttal szemben sem kíván elvi ellenzékbe kerülni, és elvi koalícióra sem lép. Támogatni lógja azokat a demokrati­kus elveket érvényesítő pártokat és moz­galmakat, amelyek célja Morvaország és Szilézia problémái rendezésének előse­gítése. Szóltak továbbá arról, hogy sze­rintük milyen változásoknak kellene tör­ténniük a helyhatósági választások után. Például nem számolnak a Dél- és Észak­morvaországi Kerületi Nemzeti Bizottság 1991. január elseje utáni fennmaradásá­val. Jogkörüket egy megbízott területi szerv venné át. így végrehajtó hatalom­mal rendelkező területi szerv jönne létre, a morva-sziléziai parlament. Államiból magánlakás (ČST£Q - A Cseh Köztársaság kormányának tegnapi ülésén a kör­nyezetvédelmi miniszter jelentést terjesztett elő arról, hogy az illetéke­sek miképp teljesítették a főváros gáz- és energia ellátására, valamint a prágai környezetvédelemre vonat­kozó tavalyi kormányhatározatot. A továbbiakban a testület jóvá­hagyta a nemzeti bizottságok által az állami lakások magántulajdonba Kulturális Nyár 1990 (Folytatás az 1. oldalról) közreműködésével gitárzenei napo­kat rendeznek, augusztus közepén a Vár koncerttermébe pedig az or­gonamuzsika rajongói válthatnak je­gyet, spanyol, lengyel, svájci és ha­zai művészek estjére. A színházi előadások közül a bé­csi Fo-Theater Világvége című da­rabját és a nagyszombati Juventus Álomrablók című rockmusiceljét ajánljuk olvasóink figyelmébe. Hétfőnként a klarisszák templo­mában lesznek kamarahangverse­nyek. Itt mutatkozik be többek között Sara Stowe szopránénekesnő és az angliai Gemini Ensemble, amely ze­neszerzőnők alkotásaival járja a vi­lágot. Kellemes meglepetés vár azokra is, akik Victor Vasarely művészetét szeretik; a Franciaországban élő világhírű grafikus alkotásait július 10-étől a Szlovák Nemzeti Galériá­ban tekinthetik meg az érdeklődők. A Művészetek Házában a hatvanas évek legjelesebb szlovák fényképé­szeinek a fotóit állítják ki, a dévényi várban A nagy francia forradalom, Napóleon és Pozsony címmel nyit­nak tárlatot, a Mirbach-palotában pedig indiai játékok várják a szülőket s a gyerekeket. Honismereti kirándulást is szer­veznek a rendezők: augusztus 14-én Corvin Mátyás nyomában jár­hatnak majd azok, akik a magyar történelem egyik legismertebb alak­járól szeretnének többet tudni. S végül egy-egy csemege a tánc és a mozi megszállottjainak. Július második hetében, a ružinovi műve­lődési házban Táncreflexiók címmel rendeznek balettnapokat, a Metropol moziban pedig napjaink leghíresebb sztárjainak a filmjeit vetítik. (sz) adása (eladása) során követendő eljárást. A kabinet az egészség- és szociálisügyi miniszter előterjeszté­sében meghallgatta a szövetségi kormány által kidolgozott elvek ja­vaslatát, amely értelmében a mun­kaadó egy héttel hosszabbíthatja meg alkalmazottainak szabadságát. A cseh kormány tegnapi ülésén olyan intézkedéseket is jóváhagyott, amelyek a társadalombiztosítási szervek számára kedvező feltétele­ket teremtenek a szövetségi kor­mány által elfogadott 140 koronás állami támogatás (kompenzálási jut­tatás) folyósításához. Magyar parlament Vita az elnökválasztásról (ČSTK) - Tegnapi ülésén a magyar parlament folytatta a vitát az alkotmány­módosításról. Tölgyessy Péter, a Sza­baddemokraták Szövetsége parlamenti csoportjának vezetője még a vita meg­kezdése előtt támogatta a Magyar Szo­cialista Párt és néhány további párt és szervezet javaslatát, hogy a köztársasági elnök megválasztásának módjáról nép­szavazás döntsön. Az SZDSZ, a legerő­sebb ellenzéki frakció szerint a népszava­zást mielőbb meg kell tartani. Az országgyűlés mostani rendkívüli ülésszakát éppen azért hívták össze, hogy döntsenek az elnökválasztás mód­járól. Az eddigi vita azonban csak meg­erősítette a fennálló véleménykülönbsé­geket. Kompromisszumos megoldást ja­vasolt Németh Miklós független képvise­lő, volt miniszterelnök. Indítványozta, hogy két évre most a parlament válassza meg az államfőt, ezután véglegesen a népszavazás döntsön arról, hogy a jö­vőben a képviselők vagy közvetlenül az állampolgárok válasszanak-e elnököt. Antall József magyar kormányfő teg­nap hivatalos látogatásra az NSZK-ba utazott. Tárgyalásait Münchenben kezdte meg, s csütörtökön találkozik Bonnban Kohl kancellárral és Weizsäcker államfő­vel. Pénteken utazik Párizsba, ahol Mit­terrand elnökkel is találkozik. Sajtószabadságot (ČSTK) - A Csehországi Újságírók Szindikátusa nyilatkozatot juttatott el a Csehszlovák Sajtóirodához. Egyebek között ez áll benne: A Szovjetunió ne támogassa Kubát (ČSTK) - James Baker amerikai külügyminiszter hétfőn közvetve fel­szólította a Szovjetuniót, hogy a kö­zép-amerikai béke és demokrácia megszilárdítása érdekében ne tá­mogassa tovább Kubát. ,, Reméljük, hogy a Szovjetunió a jövőben nem fogja támogatni azokat a rezsime­ket, amelyek segítséget nyújtanak azoknak, akik fegyverrel akarják megváltoztatni a választások ered­ményeit Közép-Amerikában" - mondotta a miniszter a guatemalai Antiguában megtartott sajtóértekez­leten. Baker egyben reményét fejez­te ki, hogy a Szovjetunió együtt fog működni az új nicaraguai kormány­nyal, ugyanúgy, mint korábban a sandinista rezsimmel. James Baker kijelentette, Közép­Amerika a béke, a demokrácia elé­résének történelmi lehetősége előtt áll. Egyben eloszlatta a közép-ame­rikaiak aggodalmát, hogy az Egye­sült Államok a Kelet-Európában tör­tént változások következtében hátat fordít nekik. Hangsúlyozta, az USA továbbra is támogatni fogja a béke­folyamatot Közép-Amerikában. Arról is beszámolt, hogy az Egyesült Álla­mok, Kanada, Japán, az EK és több más ország pénzügyi segélyt kíván nyújtani a térség országainak. A saj­tóértekezletre azután került sor, hogy Baker különtárgyalásokat foly­tatott az öt közép-amerikai elnökkel, akik szombaton és vasárnap Anti­guában tanácskoztak a regionális gazdasági együttműködés elmélyí­téséről. Konferenciából - alakuló kongresszus (Folytatás az 1. oldalról) mogatta az új párt létrehozásának gondolatát, hangsúlyozva, hogy Oroszország szükségletei és érde­kei is így kívánják. Javasolta, hogy az Oroszországi Föderáció Kommu­nista Pártja nevet viselje. Az ország politikai fejlődésének jelenlegi sza­kaszát, a rendkívül éles, drámai és mély változások időszakaként jelle­mezte. Mélyül a feszültség, a hely­zet labilis, amit bizonyos mértékben az átalakítás során elkövetett téve­dések, a sikertelenségek is előidéz­tek. Ugyanakkor hangsúyozta, hogy az elmúlt öt év hatalmas és pozitív változásokat hozott. Szerinte van­nak erők, amelyek a szükséges konstruktív bírálat helyett az átalakí­tás híveit támadják. A fejlődés új minőségi szakaszá­ba történő átmenet kulcsának az irányított piacgazdaság bevezetését nevezte. Elutasította az olyan állítá­sokat, amelyek szerint a piacgazda­ság a kapitalizmushoz való visszaté­rést jelentené. Az SZKP az utóbbi időben a bírá­latok kereszttüzébe került, s ez - te­kintettel arra a felelősségre, amely a múltbeli és a jelenlegi folyamato­kért a pártra hárul - érthető is. Ugyanakkor bírálta azokat, akik ,,lik­vidátorokként" lépnek fel a párttal szemben. A főtitkár szerint a két hét múlva megnyíló XXVIII. kongresszus elő­készítése most sokkal nyitottabb volt mint korábban. A programnyilatko­zat tervezete sokkal tartalmasabb, lakonikusabb mint az SZKP KB programplatformjának korábban publikált tervezete. A párt most konkrét válságellenes intézkedése­ket javasol. Az új alapszabályzat célja, hogy az SZKP olyan szerve­zetté váljon, amely sikeresen állja a versenyt más politikai erőkkel. Sík­raszállt az autonóm területi alakula­tok nagyobb önállóságáért, Orosz­ország, valamint a föderáció terüle­tén élő nemzetek szellemi megújulá­sáért. Bírálta a bezárkózásra hajla­mos tendenciákat, és azokat ame­lyek az Oroszországi Föderáció Szovjetunióból való kilépését cé­lozzák. Gorbacsov szerint veszélyesek azok az erők, amelyek az új pártot úgy képzelik el, mint az SZKP belül­ről történő szétverésének az eszkö­zét. Beszédének végén leszögezte; az SZKP célja a humánus demokra­tikus szocializmus társadalmának a felépítése. Amint az várható volt, a konzer­vatív erők már tegnap megkezdték első támadásukat. Ivan Oszadcsij, az értekezlet előkészítő bizottságá­nak tagja kijelentette: ellenzi, hogy az Orosz Kommunista Párt parla­menti vagy ,,szociáldemokrata, esetleg reformista" párttá váljon. Szerinte az új pártnak lenini típusú, a lenini alapokra épülő kommunista pártnak kell lennie. Azzal vádolta az SZKP vezetőségét, hogy olyan hely­zetbe sodorta a pártot, amelyben elvesztette kezdeményező készsé­gét, s már képtelen megfelelő mó­don befolyásolni az események ala­kulását. Az Együttélés Politikai Mozgalom nyilatkozata a választások eredményéről A Független Magyar Kezde­ményezés székhelye június 19­ével megváltozott. Új címünk: Žabotova 2., Bratislava. Tele­fon: 453-22, 425-41 -46, 349­es mellék. A választások utáni első monda­tunk szavazóinknak szól: a minket választóknak köszönet a bizalomért. A diktatúra szorításából szaba­dulva termőre fordítható a szó: biza­lom. NeiV frázist mondunk, nem a hatalomnak hízelgünk. Saját, egy­másnak mondott szavunk ezúttal: bizalom. A választások után mindenkihez szólunk széles e hazában. Felvállal­juk, hogy becsületesen, tisztessége­sen és nyílt sisakkal küzdünk annak a programnak megvalósításáért, amelynek teljesítésére kis híján há­romszázezer csehszlovákiai állam­polgár szavazata és bizalma kötelez bennünket. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés Politikai Mozgalom koalíciója a választáso­kon országos visszhangot keltő eredményt ért el. Ennek értelmében akarunk politizálni; s nyíltan számot adni minden lépésünkről. Szeret­ném, ha megbízó közösségünk ál­landó ügyelőnk és számonkérőnk lenne. A nyilvánosság tájékoztatása és megszólaltatása érdekében a kö­zeljövőben lapot kívánunk megje­lentetni és a többség erkölcsi bizal­mának alapján formálunk igényt közvéleményünk alakítására. Az Együttélés a csehszlovákiai magyarság hetvenéves tapasztala­tának birtokában kíván politizálni, kiemelve történelmünk legtanulsá­gosabb tapasztalatait. Ez azért fon­tos, mert a csehszlovákiai magyar­ságnak kevés a sikerélménye. Sze­gények vagyunk építkező tapaszta­latokban. Tudatosítanunk kell histó­riánk szinte minden pozitív értékű mozzanatát. Múltunk, s jelenünk szellemi, erkölcsi értékeit j a teremtő munkát akarjuk mércévé alakítani. Az értékek, az alkotás igazságát kívánjuk érvényre juttatni. Választóink erkölcsi bizalmának birtokában elvetjük az elmúlt évtize­dek gondolkodási mechanizmusát: a vádló és vádlott, a megbízható és megbízhatatlan, a szent és bűnös, a kisajátított érdemek elöregedett praktikáit! Erélyesen, elvi szinten kívánunk fellépni a lealacsonyító személyes­kedés, a rágalmazás, az ellenség­kereső magatartás ellen. A demokráciát nemcsak hirdetni, hanem tárgyiasítani is akarjuk. A konkrét, a magunk életét emelő demokrácián fogunk munkálkodni. Az Együttélés Politikai Mozgalom tiszteletben tartja a nemzeti kisebb­ségek társadalmi, kulturális és szak­mai szervezeteinek szuverenitását, s programja kimunkálásában és megvalósításában számít azok se­gítségére. Keressük a szövetségeseket ré­giónk felvirágoztatásához, tisztessé­ges munkával megteremthető em­beri élethez, az emberi jogok bizto­sításához. Barátnak, szövetséges­nek tekintünk minden olyan egyént, szerveződést és mozgalmat az or­szág határain belül, amely támogat­ja a nemzeti kisebbségek erkölcsi, szellemi s anyagi felemelkedését. Szövetséget keresünk és kötünk Európa más országaiban olyan szervezetekkel, amelyek programja hasonló vagy rokon az Együttélés célkitűzéseivel. Ennek értelmében, a szolidaritás alapján, a tolerancia szellemében kívánjuk építeni bel- és külföldi kapcsolatainkat. A szolidari­tást és toleranciát tekintjük olyan eszmének, amely egy más, új Kö­zép-Európa meghatározója és egy­ségesítő eszméje lehet. Köszönet a választóknak! Állásfoglalás Az Együttélés Politikai Mozgalom Központi Ügyvivői Testülete és a já­rási ügyvivő testületek megbízottjai a megválasztott képviselőkkel együtt 1990. június 16-án Losoncon országos értekezletet tartott. A résztvevők: 1. nagyra értékelték az állampol­gárok politikai érettségét, amellyel a demokratikus átalakulást segítet­ték elő. örvendetes ténynek minősí­tették, hogy az ország nemzetiségi­leg vegyes lakosságú területein az állampolgárok döntő többsége részt vett a választásokon. Ez a diktatúra elutasítását, társadalmunk egészé­nek demokratikus átalakulását és gazdasági talpraállását szorgalma­zó pártok s politikai mozgalmak vá­lasztási sikerét eredményezte; 2. köszönik azon választópolgá­rok bizalmát, akik a 12-es listára: a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés Politikai Mozgalom koalíciójára adták le sza­vazataikat. Mozgalmunk megvá­lasztott képviselői a törvényhozó szervekben arra törekszenek majd, hogy programunk: a demokrácia, a gazdasági fellendülés, az egyenjo­gúság és a tolerancia elvei értelmé­ben következetesen képviseljék vá­lasztóik és a nemzeti kisebbségek érdekeit: 3. megerősítették azt a szándé­kot, hogy az Együttélés Politikai Mozgalom - a célok azonossága és a kölcsönös tisztelet alapján - a jö­vőben is együtt kíván működni koalí­ciós partnerével: a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalommal. Moz­galmunk nyitott mindazon politikai mozgalmak felé is, amelyek a törvé­nyek megvitatása s elfogadása so­rán a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak biztosítását és az általuk lakott területek anyagi, szellemi és erkölcsi felemelkedését támogatják; 4. javasolták annak kezdeménye­zését, hogy Václav Havel köztársa­sági elnök fogadja az Együttélés Politikai Mozgalomban tömörülő, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köz­társaságban élő nemzeti kisebbsé­gek küldöttségét. Megbíztak továb­bá egy tárgyalócsoportot, hogy Du­ray Miklós vezetésével látogassa meg a választásokon sikert elért pártok és politikai mozgalmak veze­tőit s tájékoztassa őket programunk­ról és céljainkról; 5. tájékoztató jelentést hallgattak meg az 1990. novemher 23-án ese­dékes helyhatósági (községi) vá­lasztásokról; 6. áttekintették a mozgalom jelen­legi szervezeti felépítését és jóvá­hagyták e hálózat átépítésének elvét; 7. a Központi Ügyvivői Testület 1990. június 30-ra Losoncra össze­hívta az Együttélés Politikai Mozga­lom II. kongresszusát; 8. állásfoglalást fogadtak el az 1990. június 8-9-ei parlamenti vá­lasztások kapcsán, és megbízták a KÜT irodáját, hogy gondoskodjék a nyilatkozat cseh, szlovák és ma­gyar nyelvű közzétételéről. ÚJ SZÚ 2 1990. VI. 20. ,,A Csehországi Újságírók Szindikátu­sa megütközéssel figyeli némely politikai párt és erő arra irányuló törekvéseit, hogy ismét korlátozza az újságíróknak az ob­jektív információk közléséhez s az esz­mék pluralista versengése keretében való egyéni vagy kollektív véleménynyilvání­táshoz való jogát. Egyesek újra meg sze­retnék határozni, hogy az írott sajtó képvi­selői mennyi és milyen információt továb­bíthatnak. A meghatározó politikai erők nincsenek tudatában annak, hogy a tö­megtájékoztató eszközök milyen szerepet játszanak a modern demokratikus társa­dalomban, amelyben nem a hatalmi érde­kek engedelmes eszközeinek, hanem az egészséges társadalmi fejlődés egyik ga­ranciájának tekintik őket."

Next

/
Oldalképek
Tartalom