Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-16 / 140. szám, szombat

„Zúgva, bőgve törte át a gátat" 25 éve a Duna Csicsónál átszakította a gátat Nagy csapás sújtotta a Csallóközt 1965. június 17-én 10 óra 45 perckor a 31-32-es kilométerkőnél a megáradt Duna átszakította a gátat Csicsó és Kulcsod között. A víz rettenetes pusztítást végzett, a Dunaszerdahelyi járásban több község romba dőlt, több ezer hektár termés tönkrement. A Komáromi járásban még nagyobb volt a pusztítás, egykét falu kivételével víz alá került valamennyi település és a szántóföldek több mint nyolcvan százaléka. A Duna 1896-ban és 99-ben is kiöntött. Ezek az árvizek azonban nem okoztak olyan nagy károkat, mint az 1965-ös. Idézzünk néhány adatot: 1865-től 1964-ig márciusban az átlagos vízszint két méter körül mozgott; 1965 márciusában három méterig emelkedett, ami még nem jelent veszélyt, hiszen az akkori gátak huzamosabb ideig hét méter víznek is ellent tudtak állni. Április közepétől úgy tűnt, hogy minden veszély elmúlt. A belvizek a Csallóközt átszelő csatornákból a szivattyúk átemelték, és a hónap utolsó harmadában le is állították a szivattyúkat. Május első hetében újabb árhullám vonult le a folyón, amit az Alpokban beállt hirtelen olvadás idézett elő. A vízügyi szervek ekkor már megtették a szükséges óvintézkedéseket. A hónap közepén a víz rohamosan emelkedett, naponta hetven centimétert nőtt, s rövidesen elérte a hat métert. Ezen a szinten állt több mint két hétig, majd lassú, pár centis apadás következett. Molnár István, bátorkeszi gátőr így emlékezik vissza ezekre a naVáltozások a betegbiztosításban Hét nap a beteg gyermek ápolására A Szövetségi Gyűlés májusban törvényt fogadott el, amely értelmében a betegbiztosítás ezentúl nem a szakszervezetek, hanem az állami szervek jogkörébe tartozik. A törvény július elsején lép életbe. Ettől a naptól a Központi Betegbiztosítási Igazgatóság a Szövetségi Munka- és Szociális Ügyi Minisztériumhoz tartozik és szeptembertől betegbiztosítási igazgatóságok létesülnek a köztársaságok munkaés szociális ügyi minisztériumai keretében. Mivel a változásokról olvasóink keveset tudnak, az alábbiakban ismertetjük azt a beszélgetést, amelyet a Práce Miroslav Prúchával, a Központi Betegbiztosítási Igazgatóság igazgatójával készített. • Milyen új feladatok kerülnek a Szövetségi Munka- és Szociális Ügyi Minisztérium hatáskörébe? - Ezentúl irányítani fogja a betegbiztosítást, kidolgozza a vonatkozó törvénymódosítások javaslatait és koncepciókat és ügyel arra, hogy a betegbiztosításra előirányzott összegeket célszerűen használják fel. Továbbá koordinálja az egységes betegbiztosítást az egész szövetségi köztársaságon belül és gondoskodik a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítéséről. • Mi újat hoz a törvény a polgárok számára? - A legjelentősebb változás, hogy az eddigi öt napról hét napra növekszik a családtagápolási-segély folyósításának időtartama. Az az egyedülálló dolgozó, aki legalább egy tanköteles gyermekről gondoskodik, 13 munkanapra igényelheti ezt a segélyt. További előnyt jelent, hogy egy évről három évre hosszabbodik meg az elévülési határidő azokban az esetekben, ha valaki betegbiztosítási járulékot igényel. Ugyancsak újdonság, hogy a biztosítottak bírósághoz fordulhatnak olyan esetekben, ha visszakövetelik a jogtalanul kifizetett juttatásokat. Ugyanakkor nem tarthatnak igényt a betegbiztosításra azok, akik kábító- vagy bódító szerek fogyasztásával idézték elő saját munkaképtelenségüket. • Ezentúl nem tartozik a betegbiztosításijuttatások közé a szakszervezeti üdülés és a gyermeküdültetés. Mi várható ezen a téren? -A szakszervezetek által szervezett üdültetés és gyermeküdültetés költségeihez a hozzájárulást az állami költségvetésből fizetjük majd. Hogy milyen módon és milyen összegben, azt a szövetségi pénzügyminisztérium határozza majd meg az illetékes szakszervezeti szervek javaslatára. • Minek alapján döntenek a családápolási-segélyröl a július elseje körüli napokban, vagyis akkor, amikor a változásokat bevezetik? - Amennyiben a segély odaítélésének indoka még július elseje előtt keletkezett és a segélyt ezen a napon is folyósítják, pokra: - Májusban elrendelték a harmadfokú árvízvédelmi készültséget. Június 13-án, reggel éppen ellenőriztem a búzgároknál őrt álló embereket, amikor a rádióból értesültem, hogy Ausztriában az elmúlt nap 120 mm csapadék hullott. Ez már előre vetette a veszély árnyékát. Délelőtt tíz órakor utasítást kaptam, hogy a falu minden épkézláb embere azonnal jöjjön a gátra. Tíz órakor a töltésen az emberek százai töltötték földdel a zsákokat, s hordták a búzgárokba. Igen sok asszony is segített. A töltés akkor már úgy át volt ázva, hody besüppedt az ember lába alatt. A 18,6 kilométernél öt ember folytatott hősies küzdelmet a vízzel. Itt ugyanis hatalmas buzgár keletkezett, amibe az emberek több ezer homokzsákot süllyesztettek. Pihenés nélkül dolgoztak, több mint huszonnégy órát egyhuzamban. Amikor megtudták, hogy hiába volt minden erőfeszítésük, mert Csicsó és Kulcsod között átszakította az ár a gátat, sírva fakadtak. összeroskadtak, összetörtek, nem szóltak semmit, égő tekintettel nézték a lábuk alatt hömpölygő szennyes áradatot. Hiába volt minden, az őrjöngő elem legyőzte az embert. 1954-ben, amikor 777 cm volt a vízmagasság, még az ember győzött. Igaz viszont, hogy ez a vízállás akkor csak nyolc napig tartott, nem hetekig, mint 1965-ben. A gátszakadást követően a rémisztő ár először a laposokat töltötte meg vízzel, majd ahogy nőtt a rés, úgy tódult mindinkább a magasabban fekvő területekre is. Kolozsnémára június 20-án, délután öt órakor tört az ár, Bátorkeszire hét és nyolc óra között. A falu házainak hetven százaléka rombadőlt. Az emberek azt hitték, itt a vég. A falu többé nem épül fel, mert ezt a pusztítást nem lehet helyrehozni, pótolni. Nem telt el egy év sem, amikor a vályogházak helyén felépültek a családi villák, hirdetve a társadalmi összefogás erejét. MOLNÁR FERENC Kis Nyelvőr Érsekújvárba vagy Érsekújvárra utazzunk? Egy magyarországi nyelvész említette, hogy szokatlan és számára meglepő alakban találkozik lapjainkban az Érsekújvár helységnévvel. A lapok ezt legtöbbször belviszonyraggal látják el, vagyis a hol, honnan, hová kérdésre felelő alakokként ezeket használják: Érsekújvárban, Érsekújvárból, Érsekújvárba. Megkérdezte, hogy nálunk valóban például Érsekújvárba utaznak-e az emberek, nem pedig Érsekújvárra, és ha igen, mi ennek az oka. Ez a raghasználat nemcsak a magyar nyelvészt lepi meg, hanem másoknak is szokatlan, még itt is, és különösen a Szlovákia keleti részén lakóknak. Amikor én csaknem negyven évvel ezelőtt Pozsonyba kerültem, szintén furcsának találtam ezt a ragozási formát, hiszen azelőtt sem szülőföldemen, Kelet-Szlovákiában, sem egykori középiskolámban, a diákjait a magyar nyelvterület nagy részéről fogadó sárospataki gimnáziumban nem találkoztam vele. A helységnevek helyhatározóraggal való ellátása egyébként elég bonyolult kérdése nyelvtanunknak és nyelvművelésünknek, mert jóllehet e nevek nagyobb része úgynevezett kül viszony ragot kap - vagyis például Ipolyságon voltam, Ipolyságra utazom, Ipolyságról jövök -, kisebb része bizony belviszonyragot kíván: Debrecenben, Debrecenbe, Debrecenből. S azt is csak nagyjából tudjuk meghatározni, hogy milyen hangokra végződő helységnevekhez illesztünk belviszonyragot, mert kivétel mindig akad még a köznyelvi névhasználatban is. Hiába állapítjuk meg, hogy a magánhangzóra végződök - az -/végűeket nem számítva - külviszonyragot kapnak: Abaújszántón, Kassán, Gödöllőn stb., mert a Nagykálló név már belviszonyragot vesz fel: Nagykállóban. Talán csak a -j, -m, -n, -ny, -/'végűek azok, amelyek eléggé következetesen fordulnak elő belviszonyraggal: Badacsonytomajban, Komáromban, Sopronban, Pozsonyban, Bodrogolasziban. Például az -r végűek sem viselkednek egységesen: Egerben, de Nagymegyeren. A. nyelvjárások helységnévragozása még bonyolultabbá teszi a helyzetet, mert gyakran eltér a köznyelvitől. Például a köznyelvet használó magyar ember Somorján járt, de a régi somorjaiak Somorjában laknak. Vagy a köznyelvi használat szerint Pozsonypüspökiben van a jó hírű kórház, a környékbeliek szerint Pozsonypüspökin. Most pedig térjünk vissza eredeti kérdésünkre, az Érsekújvár helységnév ragozására. A szabály itt egyértelmű: a -vár, -hely utótagú helységnevek vagy külviszonyragot kapnak, vagy hol kérdésre felelő alakjuk a -t, -tt régies és ma már választékosnak ható toldalékot veszi fel: Székesfehérváron vagy Székesfehérvárott, Kolozsváron vagy Kolozsvárott stb. Akármelyik -vár utótagú helységnevet nézzük is, a köznyelvben egyik sem fordul elő belviszonyraggal. Furcsa is volna, ha ezt hallanánk: Székesfehérvárban, Kolozsvárban. Honnan, hová kérdésre felelő alakjuk meg csupán -ról, -rôl, -ra, -re kül viszony ragos lehet: Székesfehérvárról, Székesfehérvárra; Kolozsvárról, Kolozsvárra stb. Ugyanez a szabály vonatkozik az Érsekújvár helynévre is. Ha a hol kérdésre felelő alakban a választékosabb formáját óhajtjuk használni, akkor ezt írjuk vagy mondjuk: Érsekújvárott. Ha a mindennapi formájához ragaszkodunk, akkor az Érsekújváron alakot választjuk. A honnan, hová kérdésre felelő köznyelvi alak meg ez: Érsekújvárról, Érsekújvárra. Ezek után már azt is könnyen megállapíthatjuk, hogy az Érsekújvárban, Érsekújvárból, Érsekújvárba alakok nem köznyelviek. Még talán azt sem mondhatjuk, hogy tájnyelviek, vagyis nyelvjárásiak. Érsekújvár ugyanis a palóc nyelvjárásterület része, de nevének belviszonyragos használata egyrészt nem szűkíthető le erre a területre, másrészt nem jellemző az egész palócságra. Inkább területi, vagyis regionális jellegű ez a jelenség, mintsem nyelvjárási. E raghasználat eredetét nehéz felfedni. Nem valószínű, hogy a belviszonyt kifejező szlovák elöljáró szócskák hatására alakult ki, hiszen az Érsekújvártól távolabb élő csallóközi magyarok is következetesen a belviszonyragos alakot használják, akik közül többen talán nem is tudják, még kevésbé tudták régebben, hogy a szlovákban ezekben a jelentésekben a v Nových Zámkoch, z Nových Zámkov és a do Nových Zámkov formák szerepelnek. De nem is zárható ki teljesen ez az ok. Mint ahogy az sem, hogy a gyakran csak Újvár alakban előforduló névben a -vár köznévi utótag hatott a ragozásmód kialakulására. A vár köznevet ugyanis - ha ott-tartózkodást, onnan való távolodást vagy odajutást fejezünk ki - belviszonyraggal látjuk el: várban, várból, várba. Külviszonyragosan - váron, várról, várra - csak akkor fordul elő, ha a vár tetejéről, illetve a felületéről van szó. Az eddig elmondottak alapján azt tanácsoljuk a tömegtájékoztató eszközök dolgozóinak, hogy e helységnév használatában részesítsék előnyben a köznévi, azaz a külviszonyragos formákat. A belviszonyragosak a bizalmas-családias-társalgási stílusba tartoznak. JAKAB ISTVÁN Szálloda a művelődési központban Deáki várja a látogatókat Nyaranta több ezer turista keresi fel az országos hírű deák! termálfürdőt. A falutól pár kilométerre levő üdülőtelepen a látogatók mindent megtalálnak, az étkeztetéstől az elszállásolásig. A mátyusföldi településen az idén újdonságot vezettek be, a helyi művelődési központ felajánlotta szolgáltatásait a turistáknak. Színes programokat és olcsó árakat ígérnek az érdeklődőknek. - Az idei nyarat a vállalkozás egyfajta főpróbájának tartjuk informált Szabó Frigyes, a művelődési központ igazgatója. - A Galántai járásban annyi érdekes látnivaló akad, hogy kár azok mellett észrevétlen elengedni a hazai és külföldi turistákat. Vegyük csak a mi falunkat, Deákit. Kevesen tudják, hogy itt található Szlovákia legrégibb, 1001-ben épített temploma. A román stílusú Árpád-kori műemlék három részből áll. Az utolsót 1228-ban szentelték föl. Két idegenvezetőnk is van, akik nemcsak ezeket a páratlan ritkaságokat, hanem a környező településeken található műemlékértékű épületeket is bemutatják az érdeklődőknek. -A művelődési központban elszállásolást is biztosítanak. Mennyiért és hány személyt tudnak elhelyezni? -Jelenleg 50 ágyunk van, de szükség esetén pótágyakkal 120 személyt is el tudunk helyezni. Egy éjszakára mindössze 24 koronát kérünk, amihez természetesen hozzájön az étkeztetési költség - amenynyiben ezt a szolgáltatásunkat is igénybe kívánják venni. - A hirdetésükben „próbahelyiségeket" és „továbbképző tanfolyamokat" emlegetnek. Gondolom, ezzel kapcsolatban az egyes művészeti csoportokra céloznak. - A művelődési központban tágas helyiségek, színpad és pinceklub áll a létesítmény vezetője tájékoztatott az idénykezdésről. - Attól eltekintve, hogy épp most vezetik be hozzánk a jobb ivóvizet, s ezért itt-ott föl van túrva a fürdő területe, mi készen állunk a turisták fogadására. Az utazási irodák már el is foglalták a számukra fenntartott szobákat, s júliustól foglalt lesz a többi, részben üzemi nyaraló is. Vendégeinknek nincs okuk panaszra az ellátást illetően. Ebben az évben különösen sok lesz a magánkereskedő, akik a zöldségtől az ajándékcikkekig mindent kínálnak. A magántermelők, illetve vállalkozók természetesen csak engedéllyel kínálhatják árujukat. - Tavaly kitűnő volt az idény. Jó a kapcsolatunk a deáki művelődési központtal, bízom abban, hogy kölcsönösen hasznára válunk egymásnak. Nagyon örülök, hogy például rossz idő esetén lesz hova irányítanom a vendégeket, s annak is, hogy az elszállásolási problémák esetében hozzájuk fordulhatunk. A termálfürdő már évtizedek óta üzemel. Jó hogy akadtak bátor, vállalkozó emberek, akik össze tudják kapcsolni a szépet a hasznosat és a - kultúrát. SZITÁS GABRIELLA a csoportok rendelkezésére. Reggeltől estig próbálhatnak, gyakorolhatnak. És hadd tegyem hozzá, hogy ebben az évben még ingyen. - Ha jól tudom, a nyári hónapokban filmvetítéseket is terveznek. - A mozi már tavaly a termálfürdő területén is működött. Most már rossz idő esetén sem állunk le, hanem itt vetítünk. A közlekedést is megoldottuk a falu és az üdülő között, szerződést kötöttünk a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalattal. -Van érdeklődés szolgáltatásaik iránt? - Eddig még vannak hézagok a helyfoglalást jelző naptárunkban, de biztosak vagyunk abban, hogy erre az üzletre nem fizet rá a művelődési ház. A termálfürdőben Ľubica Fialová ÚJ SZÚ 4 1990. VI. 16. a régi rendeletek szerint kell eljárni. Ez azt jelenti, hogy az öt napra való meghoszszabbításról az illetékes szervnek, a leggyakrabban az üzem betegbiztosítási szakbizottságának kell döntenie. Amenynyiben a folyósítás indoka július elseje után keletkezik, a dolgozónak már joga van arra, hogy az új törvény szerint héttizenhárom napig kapja a segélyt. • Meddig működnek az üzemekben a betegbiztosítási szakbizottságok? - Ezek döntenek a gyógyfürdői beutalók szétosztásáról 1990. december 31-ig. A többi kérdésben jogkörüket 1990. szeptember 1-jétől az újonnan alakuló járási betegbiztosítási igazgatóságok veszik át> Megragadom az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a betegbiztosítási szakbizottságok tagjainak, azért a munkáért, amit eddig végeztek, illetve amit még ezen a téren a jövőben tesznek.