Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-15 / 139. szám, péntek

Bulgária Nagy lépés a demokrácia felé Az ellenzék a DESZ győzelmét várja a második fordulóban (ČSTK) - Ivajlo Trifonov, az ellenzéki Demokratikus Erők Szövetsége koordinációs tanácsának tagja a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette, a manipulációk ellenére is az a DESZ véleménye, hogy a mostani választásokkal Bulgária nagy lépést tett a demokrácia felé. A vasárnapi első fordulóban a 200 mandátumból (ezeket most a többségi rendszer alapján osztják el) 32-t szerzett meg. Az első helyen a kormányzó Bolgár Szocialista Párt, a volt kommunista párt örököse végzett, 75 képviselői hellyel. Trifonov úgy vélte, a vasárnapi második fordulóban - amelyben eldől annak a 81 mandátumnak a sorsa, amelyek az elsőben nem találtak gazdára - mind a 81 körzetben a DESZ fog győzni. Állítását azzal indokolta, hogy az összes párt összefog a BSZP ellen, amelynek így csak elenyésző többsége lesz a parlamentben. Tegyük hozzá, a 17-i második fordulóban Fordulat Bécsben (ČSTK) - Több hetes stagnálás után tegnap a Varsói Szerződés és a NATO 23 tagállama jelentős fordulatot ért el a hagyományos fegyveres erőkről folyó bécsi tárgyalásokon. A küldöttségek megállapodásra jutottak a harckocsik és a páncélozott csapatszállító járművek számának felső határával és meghatározásával kapcsolatos javaslatokat illetően. Az indítványt Lengyelország és Franciaország nyújtotta be. Ezzel egy újabb akadály hárult el a megállapodás aláírásának útjából. Van remény arra, hogy még ebben az évben aláírják a dokumentumot. Amint azt Rüdiger Hartman, az NSZK küldöttségvezetője elmondta, Bécsben most a figyelmet a repülőgépek kérdésére kell összpontosítani. Elterjedt az a hír is, hogy az elmúlt napokban haladás történt a fegyverrendszerek felszámolásának kérdésében is. 200 további mandátum sorsáról is döntenek, de már csak 23 választási körzetben.* A DESZ erős parlamenti frakcióként akarja majd bizonyítani a nép előtt, hogy az ő érdekeit képviseli. Nem destruktív ellenzékként akar szerepelni, de úgy véli, hogy a kormánypártnak saját érdekei nem engedik majd meg, hogy végrehajtsa a szükséges reformokat. A DESZ a kommunista képviselők egy részének a támogatására is számít néhány törvényjavaslat elfogadásakor. Trifonov beismerte, hogy a bolgár nép most a nomenklatúrát választotta. Ennek ellenére úgy ítélte meg, hogy a kormányzó párt néhány hónapon belül térdre kényszerül, hiszen azt fogja bizonyítani, hogy nem akar változásokat. A DESZ addig kiépíti a saját struktúráit, s már most hozzálátott a helyhatósági választások előkészítéséhez, mert szerinte ezekben az ellenzék fog győzelmet aratni. Tegnap hivatalosan is bejelentették, hogy a Bolgár Szocialista Párt nyerte meg a 40 év után először tartott parlamenti választásokat. A végleges szavazatszámlálás során bebizonyosodott, hogy a szombati első fordulóban a volt kommunista pártra a választók 47,15 százaléka szavazott. A DESZ a szavazatok 36,2 százalékát szerezte meg. Tűzszüneti megállapodás (ČSTK) - Managuában szerdán Violetta Chamorro kormányának képviselői és a kontrák utolsó frakciójának tagjai tűzszüneti megállapodást írtak alá. Eszerint az úgynevezett déli front mintegy 700 tagja június 25-ig leteszi a fegyvert. Ez a megállapodás a végleges békét jelenti - mondotta Jósé Pallaís nicaraguai belügyminiszter-helyettes. Közölte, az országban nem maradnak semmilyen irreguláris fegyveres csoportok. A Reuter hírügynökség viszont felhívja rá a figyelmet, bár eddig valójában leszereltek 17 ezer kontrát, de 4 ezer felkelő még mindig nem adta át fegyverét. Szovjet kiadvány Václav Havelról (ČSTK) - Az Iz glubin (A mélységből) nevű szovjet független kiadó egy brossúrét adott ki Václav Havel elnök személyéről. A kiadvány a tavaly november előtti tevékenységével és politikai nézeteivel foglalkozik. Közli az elnök beszédeit, idézeteket közöl műveiről, amelyek tükrözik álláspontját a politikai, társadalmi és erkölcsi problémákról. Tanácskozik az NDK parlamentje (ČSTK) - Berlinben tegnap megkezdődött a Népi Kamara kétnapos ülése, melynek napirendjén szerepelnek az alkotmánymódosítások és -kiegészítések, valamint az új törvények tervezetei. Közülük a legfontosabbak azok a gazdasági törvények, amelyeket az NDK és az NSZK közötti pénzügyi unió követel meg. Ezenkívül a képviselők megvitatják a tartományi területi elrendezésről szóló törvényt, melynek alapján az NDK-ban fölszámolják a kerületeket. A két hadsereg is egyesül (ČSTK) - Rögtön azután, hogy az egész Németország demokratikus állam lesz egy parlamenttel és egy kormánnyal, rövid átmeneti időszak után egyesíteni szeretnénk a hadsereget is. Ezt Gerhard Stoltenberg nyugatnémet hadügyminiszter jelentette ki a bundeswehr parancsnokainak szerdai tanácskozásán. Mint mondotta, szükség van a nyugatnémet fegyveres erők integrálására a NATO-ban, a keletnémet alakulatok pedig a nagy területi szervezet részeként új struktúrát nyernének. A bundeswehr változások előtt áll, számolni kell azzal, hogy csökkenni fognak a védelemre szánt pénzeszközök. A miniszter a továbbiakban bejelentette, hogy lerövidül a kötelező katonai szolgálat, de közelebbi adatokat ezzel összefüggésben nem közölt. A DPA hírügynökség szerint a szakértők azzal számolnak, hogy 15-ről 12 hónapra rövidül le a katonai szolgálat. Javult Moszkva és a Baltikum viszonya ÚJ szú 1990. VI. 11. (Folytatás az 1. oldalról) Rizskov miniszterelnökkel és Anatolij Likjanov parlamenti elnökkel. A találkozón részt vett még Algirdas Brazauskas litván miniszterelnökhelyettes is. Prunskiene asszony a találkozó után közölte, Moszkva némileg enyhíti a Litvániával szembeni gazdasági szankciókat, a köztársaság több földgázt fog kapni és néhány jszükséges nyersanyag szállítását is felújítják. Megjegyezte, a szovjet vezetés kezd nagyobb bizalommal lenni a litvánok iránt és ez fordítva is érvényes. Úgy vélekedett, a litván vezetésnek alaposan át kell gondolnia álláspontját a függetlenségi nyilatkozatnak a Moszkvával való tárgyalások idejére történő felfüggesztéséről. A miniszterelnök-asszony kijelentései is bizonyítják, javult a viszony Moszkva és a Baltikum között. Ez nemcsak a Szovjetunió számára fontos, de megelégedést vált ki külföldön is. Az amerikai elnök például szerdai sajtóértekezletén jó hírnek nevelte, hogy Moszkvában létrejött a négyes találkozó. Kirgiziában a nemzetiségi összecsapások után fokozatosan normalizálódik a helyzet. Tegnap délután jelentette a TASZSZ, hogy a zavargások gócpontjában az Osi kerületben az elmúlt 24 órában nem voltak már összetűzések, s a kirgiz fővárosban is nyugalom volt. Ennek köszönhetően tegnaptól az Osi kerületben már egy órával rövidebb az éjszakai kijárási tilalom. Beindult a termelés az üzemekben, de a dolgozóknak csak kb. 50 százaléka vette fel a munkát. A rendőrség intenzíven keresi azokat a provokátorokét, akik halállal fenyegették meg a kereskedelemben és a tömegközlekedésben dolgozókat, ha felveszik a munkát. Moszkvában szerdán megalakult a Szovjetunió Parasztszövetsége. Az alakuló kongresszus delegátusainak véleménye jelentősen eltért több fontos kérdésben, így például a magántulajdon egyenjogúsítását, a különböző gazdálkodási formák bevezetését illetően. A kongresszuson részt vevő Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára revizionistáknak, szociáldemokratáknak, nacionalista szeparatistáknak nevezte a magántulajdon híveit, s azzal vádolta őket, hogy céljuk a Szovjetunió felosztása valamiféle hűbérbirtokokra. Cáfolta, hogy a szovjet mezőgazdaság válságos helyzetben lenne, ugyanúgy azt is, ha nem tesznek radikális intézkedéseket, éhség fenyeget. Figyelemreméltó, hogy a küldöttek többsége egyáltalán nem osztotta Ligacsov véleményét. Donyeckben tanácskozik június 11 -e óta a bányászok első össz-szövetségi kongresszusa. A küldöttek kétségbeejtőnek tartják a bányászok helyzetét, az egész tanácskozás nagyon harcias, s a Szovjetunióban nem tartják kizártnak, hogy egy évvel a nagy sztrájkok után újabb sztrájkhullám söpör végig a szovjet bányákban. Most először hasznos számunkra a Varsói Szerződés (Folytatás az 1. oldalról) szigetelódjön el Európától és a Nyugattól". A múlt csütörtöki PTT-ülést értékelve kifejtette: a Szovjetunió elvben beleegyezett abba, hogy a szovjet ellenőrzés alatt álló tömb túlnyomórészt politikai szervezetté váljon, amely tiszteletben tartja tagjainak szuverenitását. A tagországok hadseregei nemzeti irányítás alá kerülnek, s a Politikai Tanácskozó Testület is, amely eddig csupán passzív módon jóváhagyta a szovjet javaslatokat, igazi döntéshozatali fórummá válik. Dienstbier szerint az is a VSZ fennmaradása mellett szól, mert sokkal hatékonyabb lesz, ha Európa jövőjéről két nemzetközi szervezet fog tárgyalni, nem pedig 35 különálló ország. Mindent meg kell tenni azért, hogy a Szovjetunió megmaradjon Európában és megakadályozzuk egy új „versailles-i komplexus" kialakulását - ezúttal a Szovjetunióban. A New York Times ezzel kapcsolatban emlékeztetett a legújabb csehszlovák-NDK-lengyel javaslatra, megállapítva: a csehszlovák álláspont szembekerült'a magyarországival, mivel Budapest a VSZ feloszlatását akarja. A magyar külügyminiszter is a Varsói Szerződés jövőjéről nyilatkozott a Reuter hírügynökségnek adott interjújában. Jeszenszky Géza kijelentette: Budapest bízik abban, meg lehet találni a Varsói Szerződésnek, mint katonai szövetségnek a felszámolásához vezető olyan utakat, amelyek nem fogják félteni a Szovjetunió érdekeit. Kifejtette továbbá, szerinte a Varsói Szerződés már semmilyen célt sem fog szolgálni, de Magyarország egy ideig még a tömb tagja marad, hogy ne ártson a Varsói Szerződés és a NATO között folyó bécsi leszerelési tárgyalásoknak. Négy első lépés Megtört a jég, Moszkva és a Baltikum viszonya kedd este óta már nem olyan fagyos: a szovjet államfő végül is találkozott a három baltikumi parlamenti elnökkel. Mivel aznap ülésezett a Föderációs Tanácsadó Testület, melynek tagjai a köztársaságok legfelsőbb vezetői, sem a szovjet elnök, sem balti kollégái nem voltak kénytelenek látványos engedményt tenni. Az viszont, hogy a baltiak elmentek Moszkvába az ülésre, s az, hogy Gorbacsov egy mozgalmas nap estéjén (délelőtt beszéd a parlamentben, délután a már említett ülés), talált még egy bő órát a már régen esedékes eszmecserére, bizonyítja: Mind a négyen megtették azt a bizonyos első lépést. Nem látványosan, de céltudatosan. Legfőbb ideje volt. Litvánia már agyontakarékoskodja magát, segítségért házal a szovjet határokon belül és azokon túl - egyelőre minimális eredménnyel. Olaja már egy csepp sincs, jószándékkal viszont minimum az ezredfordulóig el van látva. Lettország és Észtország adni igyekszik abból a kevésből, amije van, de csak óvatosan, hiszen sem Tallinnban, sem Rigában nem lehetnek biztosak abban, hogy rájuk nem verenitásának deklarálása nem keltett nyugtalanságot a Kremlben, a nyilatkozatot nem jogi, hanem politikai lépésként értelmezték. S ez így is van, ez nem a balti út. Borisz Jelcin elnök, köztudomású, az unió megőrzésének híve,, s egyben lényeges megújulásának is, ugyanakkor nagyon szimpatizál a baltikumi törekvésekkel. Ebből a szempontból egyfajta figyelmeztetésnek érzem az oroszországiak állásfoglalását, mellyel cselekvésre akarják ösztönözni a lassú, halogató, sót néha egyenesen merev Kremlt. Nos, mindezek alapján úgy látom, minden érintettet más-más indok vezérelt - szerencsére egyazon irányba. Valójában egy év kellett ahhoz, hogy eljussanak idáig. Kinek hosszú, kinek rövid volt ez az év, attól függően, hol állt, amikor tavaly nyáron az első jelentős tömegtüntetések kezdődtek a Baltikumban. Talán akkor még maguk a litvánok, a lettek, és észtek sem hitték, hogy a szovjet bekebelezés ötvenedik évfordulójakor már mint (elvben) független államok fognak visszatekinteni ellentmondásos, nem ritkán tragikus múltjukra. Nem egészen egy évvel a Molotov-Ribbentrop paktum terjesztik ki a gazdasági blokádot. Éppen ezért - bár a függetlenségi nyilatkozatot nem áll szándékukban visszavonni - megpróbálnak és megpróbáltak minden lehetőt megtenni annak érdekében, nehogy elszakadjon az" a néhány szál, ami még Moszkvához köti őket. Ha nem is a legmagasabb szinten, de ápoltak, óvtak néhány csatornát, amelyeken keresztül eddig lényegében mindent megkaptak, ám legfőképpen a fontos információkat Moszkva szándékairól. Szó, ami szó, Gorbacsovnak van éppen elég gondja-baja a Baltikum nélkül is, igazán jól jönne neki, ha legalább ezt a problémát meg tudná oldani, vagy legalább feloldani. Már csak azért is, mert teljesen világos számára: ez a három köztársaság sem akar mást, mint a többi egy tucat. Éppen ezzel, az új szövetségi szerződés kidolgozásának beindításával foglalkozott a Föderációs Tanácsadó Testület keddi ülése. Az elnöki szóvivő szerdai tájékoztatása szerint az új állami elrendezés alapja a pluralizmus elve lesz, a Szovjetunió pedig valóban szuverén szocialista államok uniója. A köztársaságok föderatív vagy konföderatív alapon fognak csatlakozni a központhoz, aszerint, mennyit engednek át jogköreikből. Mégpedig önként, s nem kötelezően. Nem hangzik ez rosszul, s ha ezt sikerül mielőbb tető alá hozni - a tervek szerint még az idén -, akkor még megmenthető az unió, egyébként óhatatlanul elemeire hullik. Az Oroszországi Föderáció állami szuVietnami-kínai megbeszélések Kambodzsáról Nem közeledtek az álláspontok (ČSTK) - Vietnami-kínai tárgyalások folytak ezekben a napokban a kambodzsai rendezésről Hanoiban. Az álláspontokat nem sikerült közelíteni, főleg ami a vörös khmerek részvételét illeti a rendezésben - közölték tegnap hanoi diplomáciai források Szü Tyun Szin kínai külügyminiszter-helyettes vietnami látogatásának befejezése alkalmából. Kínai források szerint Peking továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a kambodzsai rendezésről folyó tárgyalásokból ne zárják ki a vörös khmereket. Ezzel szemben Hanoi és a phnompeni kormány elutasítja a népirtó polpotisták politikai szerepvállalását. Ráadásul a pekingi küldöttség nem volt hajlandó a kétoldalú, vietnami-kínai kapcsolatokról sem tárgyalni, hangoztatva, hogy először a kambodzsai problémákat kell megoldani. Washingtonba érkezett tegnap Csaticsaj Csunhavan thaiföldi kormányfő. Az amerikai vezetőkkel elsősorban a kambodzsai rendezésről kíván tárgyalni. Thaiföld közvetlenül érdekelt a konfliktusban, hiszen területén hozzávetőleg 300 ezer kambodzsai menekült él. Az USA hivatalosan elutasítja a vörös khmerek részvételét a kambodzsai rendezésben, de a „kommunista frakciónak" nyújtott amerikai segítség egy része az utóbbi hónapokban „ismeretlen úton" éppen a vörös khmerek kezébe jutott. és titkos záradékai aláírása után a sztálini vezetés hozzálátott, hogy végérvényesen legalizálja a benne foglaltakat: 1940. június 14-én Litvániát, két nappal később Lettországot és Észtországot kényszerítette behódolásra. Egy hónappal később már meg is tartották a „szabad" választásokat, melyekben - Moszkva szakavatott rendezése következtében - csupa jó továris győzött, így nem meglepő, hogy az új parlamentek első ülésükön, már július 21-én döntöttek az „önkéntes csatlakozásról" a Szovjetunióhoz. ötven évre ós igazán szabad választásokra volt szükség ahhoz, hogy a kényszerű igen után a baltikumiak felszabadultan kimondhassák: nem. A következmények ismeretesek és - súlyosak. A keddi eszmecsere után viszont a kilátások már biztatóbbak. Igaz, hogy Gorbacsov változatlanul ragaszkodik a hosszadalmas elszakadási procedúrához, de már nem hozakodik elő lépten-nyomon a népképviselők harmadik kongresszusa állásfoglalásával, amely törvénytelennek nyilvánította a függetlenség helyreállításáról hozott litván döntést. S igaz az is, kedden már nem a. nyilatkozat visszavonását követelte Litvániától és a másik két balti köztársaságtól, hanem azok érvényességének felfüggesztését a tárgyalások idejére. Módosulnak tehát az érintettek követelései, visszafogottabb a hangvétel. S bár alapállásuk változatlan, mintha végre tudatosítanák: nem az ultimátumok korát éljük, ma már nincs helye a diktátumnak. Nem titkolom, szurkolok a baltiaknak még akkor is, ha véleményem szerint nem feltétlenül szükséges viharos válással felbontani egy kényszerházasságot. Higgadtan talán többre mennének, s kevesebb lenne a megrázkódtatás mindkét oldalon. A Litvánia elleni blokád ugyan változatlanul érvényben van, de a keddi találkozó után - legalábbis a nyilatkozatokból erre lehet következtetni - enyhült némiképpen a légkör Moszkva és a Baltikum között. Ezt a kedvező fordulatot kellene okosan kihasználnia a négy elnöknek, s a keservesen született első lépések után bátran kilépni az új kapcsolatok megteremtéséhez vezető úton. Göröngyös, kátyús ez az út, de kompromisszumokkal járhatóvá lehet tenni GÖRFÖL ZSUZSA