Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-24 / 96. szám, kedd

Cigány vagy roma - nem mindegy Az öntudat és a lehetőségek • A romungrók vagyis a magyar cigányok Legrégibb történeti adatunk a létezésükről egy 1489-ben kelt számadáskönyvi bejegyzés: „datto a zingani, qualli sonono di lauto..." vagyis: cigányoknak, akik lanton játszanak. Abban a korban ugyanis mind a törököknél, mind a görögöknél, ahonnan érkeztek, a cigány szó egyszerűen zenész foglalkozást jelentett. Akkor még nem volt sértő, bántó, vagy megbélyegző jelentése ennek a szónak. Később is csak ritkán, hiszen magyar szólások és közmondások múlt században összeállított gyűjteményében az őket említő 86 mondásból alig 15 minősíthető gunyorosnak. Igaz viszont az is, hogy a hozzánk érkezettek mit sem tudtak saját eredetükről, származásukról, de így nevezték önmagukat: rom. Jelentése: ember, cigányember. A „más" embert pedig a „gádzsó" kifejezéssel illették. Ennek a jelentése: nem cigány. Csak később kapott lenézést kifejező tartalmat, és ma már így értendő: paraszt. Napjainkban a cigány népcsoporthoz tartozók egyre inkább a roma megnevezést igénylik és várják el tőlünk. Gyakran még az adott, a jövőbeni szociális és művelődési lehetőségeket is mellékesnek minősítve, a gyengéd forradalomtól kapott demokratikus jog elismeréseként ezt tartják elsődlegesnek. Erről tanúskodik az érintettek véleménye is. Dr. Arne B. Mann, azSZTA Néprajzi Intézetének munkatársa: - Az úgynevezett cigánykérdés megoldásának szorgalmazói nagyon sokat ártottak a saját nemzetiségüknek, de leginkább a romáknak, mert hiszen még a népcsoport létezését sem akarták elismerni, minden gondot, bajt leegyszerűsítettek a szociális és hivatali intézkedések szintjére. Nincs a cigány szónak sértő jelentéstartalma, de ha ez a népcsoport a roma elnevezést igényli, tegyünk eleget a kívánságnak. És akkor mások sem gádzsók lesznek, hanem szlovákok, magyarok. Jirí Bloch, a Nyugat-szlovákiai kerület szociális gondnoka: - Ami az elnevezést illeti, hát másokat a romákhoz viszonyuló magatartás szerint ugyancsak érdekesen lehetne elnevezni, mégpedig így: a géppisztolyos, a buldozéros, a toldozó-foltozó, a statisztikus és az idealista. A lényeg azonban más. A Stavoprojekt vállalat elkészítette az átlagos romacsalád számára megfelelő ház tervét. Felépítése 118 ezer koronába került. Ez az összeg kölcsönből, a sterilizálásért kapható járulékból, takarékossággal ma még összegyűjthető - számításaim szerint a romacsaládok mintegy 35-40 száFényűzés a halál? Annyi hasznot húznak, amennyit csak lehet ,,... Hetvenéves vagyok, a nyugdíjam alacsony. Ha kifizetem a lakás rezsijét, hétszáz koronám marad. Diétára szorulnék, az orvos a sovány hús mellé sok zöldség, gyümölcs fogyasztását is ajánlja. Nem az bánt, hogy erre nem jutja kevéske pénzemből és hogy egy cipő vásárlásánál nem azt nézem, kényelmes-e, hanem főleg azt, mennyibe kerül. Az bánt, hogy nem tudok félretenni annyi pénzt - magányosan élek -, amennyi majd elegendő lenne a temetésre. Vagy tíz évvel ezelőtt fele összegért jó koporsót lehetett vásárolni. De manapság? Drága a halál is, nézzenek utána..." - írta reszkető kézzel olvasónk. Mivel a kérdést mások is felvetették, utánanéztünk. Forró János az érsekújvári temetkezési vállalat vezetője egyetértett a levélírókkal. - Tény, manapság egy tisztes koporsó ára jócskán meghaladja az ezer koronát. A zsolnai Obnova szállítja őket, s jelenleg már háromnégy hónapja nem kapható az olcsóbb, az 590 koronás. Igaz, mifelénk ezt nemigen keresik, a műbőrrel bevont 1870 koronás bélelt koporsó, illete az érckoporsó (3350ért) a legkeresettebbek. Az is igaz, hogy a koporsó még nem minden. A szemfedél, matrac, párna, a kereszt, a sírásás, a terembér, a sírhely - a virágról nem is szólva - tovább növelik a kiadásokat - avatott a témába, majd megmutatta a koporsók árjegyzékét. Láthattuk, hogy a nagykereskedelmi árak ilyen meg olyan plusz százaléktól igencsak megnövekednek. Csak egy példa az 590 koronás koporsó eladási ára így lesz 900, a 665-öset pedig 1007 koronáért árusítják. Ezek ismeretében vettük szemügyre a kiállított koporsókat. A flándérosat 900-ért, a márványosat 940-ért, a tölgyfából készültet 1360ért, és még sorolhatnánk. Megdöbbentett, hogy többségük tulajdonképpen nem fából, hanem préselt lemezekből készült. A szemle után Forró János „bevallott" mást is. Éspedig azt, hogy neki és munkatársainak érdeke a minél drágább termék eladása. Az ok egyszerű. A terv adott, a 200 ezer koronás havi tervet olcsó koporsókból teljesíteni lehetetlenség. - Még szerencse, hogy a hozzátartozók többsége a drágább koporsókat, szemfedőket vásárolja. Előny az is, hogy manapság már a krematóriumba is normál koporsókat rendelnek - tette hozzá őszintén. Az elmondottak egyáltalán nem nyugtattak meg bennünket, hiszen bebizonyosodott, a kisnyugdíjasokat okkal foglalkoztatja a temetési költségek magas összege. Még akkor is, ha a nemzeti bizottságok ezer koronával hozzájárulnak a költségekhez. Vajon a temetkezési vállalatok egységes árakkal dolgoznak? - tettük fel a kérdést előbb önmagunknak, majd Rapand Istvánnak, a galántai részleg vezetőjének. -A legolcsóbb koporsó tartozékaival együtt 1513 korona. Keresett ugyan a drágább fajta is, ám főleg a nyugdíjasok olcsó és erős koporsót szeretnének. Ilyen pedig nincs. Tudom, nem szép amit mondok, de olcsó koporsóból nem tudnánk teljesíteni a havi 185 ezer koronás tervünket. A bevételtől függ viszont a bérünk. Érthető? - szegezte nekünk a kérdést. Nincs szándékunkban bírálni a dolgozókat, hiszen az árakat nem ők állapítják meg. De a tapasztaltak alapján teljes mértékben igazat kell adnunk nyugdíjas levélíróinknak, mert a koporsók indokolatlanul drágák. Az a gyanúnk, hogy az érdekeltek, a gyártók és a temetkezési vállalatok annyi hasznot húznak, amennyit csak tudnak, illetve nem szégyenlenek. Mintha számolnának azzal, hogy a gyászoló hozzátartozó beletörődik a többezres végösszegbe. Szerintünk a nyugdíjasok kérése jogos és indokolt, „ha már nem lehet a nyugdíj nagyobb, legalább a koporsó legyen olcsóbb". PÉTERFI SZONYA ÚJ szú 5 1990. IV. 24. zalékánál. Ma még! De mi lesz holnap? Karol Seman, az SZK kormánybizottságának alelnöke: - Mi romák a természetes együttélés követelményének tartjuk, hogy magunk határozhassuk meg a nevünket. Akárcsak azt, hogy minden bizottságban, helyi, járási és kerületi szinten egyaránt, mi képviselhessük magunkat, nélkülünk sehol se dönthessenek rólunk. Az utóbbi időben különféle csoportokat, egyesületeket, sőt pártot is szerveztünk, alapítottunk, hiszen mi is különfélék vagyunk, ám egységesek roma mivoltunkban. Dr. Tomáš Haišman, néprajzkutató: - Magam is roma vagyok. Emlékszem rá, apáink, nagyapáink aránylag békességben éltek másokkal akkor is, ha cigánynak szólítottak bennünket, de hát a mi nyelvünkön a cigány roma. A hatvanas években erőszakkal igyekeztek bennünket szétszórni, beolvasztani, névleg mégis engedélyezték a Roma Szövetség működését. De akkor miért ne lehetnénk romák ma is? Különben még az elmagyarosodott cigányok is azt mondják magukról, hogy ők romungrók. Sípos Kakko Vince, mesterszakács: - Külföldön sem szoktam letagadni, sőt, büszkén mondogatom, hogy én magyar cigány vagyok. Igen, persze, a mi nyelvünkön romungro, de egyszerűbb úgy, hogy roma, meg jobban is kedvelem. Ha persze Ausztriában az olasz, vagy a svéd vendégnek ízlik a főztöm és megkérdezi tőlem: Ugye ez cigányétel? hát én a világért se kezdeném magyarázni, hogy a cigány az roma. Ravasz József költő, a Roma Demokratikus Kezdeményezés szóvivője: - Néhány hónappal ezelőtt még nem volt képviseletünk a különféle szervekben és bizottságokban, s akkor a jogbitorlóktól csúfolódva kérdeztem: Uraim, csak nem cigányok önök is? Erre azután lemondtak a mi képviseletünkről. Szóval, a cigány szónak van azért valamiféle csúfolódó-gúnyolódó jelentéstartalma. Magam egyébként leginkább magyarul írom a verseimet, ritkábban a mi nyelvünkön, és mindig büszkén vallom magam magyar romának, vagyis hát romungrónak. Igénylik, várják tőlünk, meg kell tehát adnunk nekik a tiszteletet: ők romák! Még akkor is, ha a mi nyelvünkben nincs jelentéskülönbség a cigány és a roma szó között. Elsősorban a magyar roma, eddig magyar cigány, vagyis a romungro néven jelölt, még néprajzilag sem véglegesen tisztázott összetételű, de létező népcsoport törekvéseire kell odafigyelnünk, mert akár tetszik nekünk, akár nem, sorstársaink. Több csallóközi, gömöri, bodrogközi faluban tíz százalékon felüli a részarányuk, népesedési növekedésük 8,6-szor gyorsabb az átlagosnál. Nem mindegy hát, hogy mai és holnapi közös dolgainkat miként fogjuk rendezni HAJDÚ ANDRÁS Új névvel - új tartalommal? Az első tavaszi nappal Szlovákiában befejezte több mint negyvenéves tevékenységét a Nemzeti Front. Helyébe - átmentve mindazon értékeket, amelyek kiállták a gyöngéd forradalom múltat bíráló-elsöprő viharainak próbáját - a Politikai Pártok és Társadalmi Szervezetek Egyesülése, mint önálló jogi személy lépett. Hosszú volt az út - a tél kezdetétől tavasznyitásig tartott a megújulás, az új tartalom, a jövő keresése a Nemzeti Frontban -, míg az Egyesülés megalakult. A Nemzeti Front gyorsan és egyértelműen fogadta a forradalmi társadalmi változásokat, s egyetértéssel, támogatóan kapcsolódott be a javító szándékú társadalmi mozgásokba. Tovább tartott viszont a pártállam feltételei közt akarva-akaratlanul vállalt deformációk politikai, erkölcsi súlyától való megszabadulás. A legaktívabb politikai erők és a közvélemény egy része túlbuzgóan, indokolatlanul ragaszgatták a Nemzeti Frontra a pártállam alantas, vazallus kiszolgálójának cimkéit. A Nemzeti Frontot „sztálini fantazmagória szüleményének", a „kommunista párt meghosszabbított kezének" minősítve, némely politikai körök erősen megkongatták a vészharangot felette. A társadalmi nyitás feltételei közt gomba módra szaporodó pártok és társadalmi szervezetek viszont bizalommal fordultak a Nemzeti Front felé, valamiféle közös platform igényévei-lehetőségével. így jutott el a Nemzeti Front Központi Bizottsága március 13-i plenáris üléséhez, amely - a Szabadságpárt kivételével - kiállt a megújhodott Nemzeti Front - a Politikai Pártok és Társadalmi Szervezetek Egyesülése jövőjéért, társadalmi szükségességéért. A Nemzeti Front létjogosultságának legfontosabb érveit hangsúlyozták a politikai pártok és társadalmi szervezetek a legutóbbi, sorsdöntő központi bizottsági ülésen: az egyesülés ideológiáktól mentes, nyílt, széles platform, nem politikai mozgalom; gazdagodtak működésének alapelvei, melyek a nyitottságot, egyenlőséget, önkéntességet, a kollektív tagságot, a megegyezés elvét érvényesítik: mint a demokratikus fejlődés szószólója a szabad választások egyik garantáló tényezője lehet. Erre a több mint nyolcvan jelenlegi tagszervezetének társadalmi ereje, tekintélye jogosítja fel. így erősítheti társadalmi ellenőrző szerepét és lehet a kormány opponense. A Nemzeti Frontot mint a Politikai Pártok és Társadalmi Szervezetek Egyesülését tagszervezetei elsöprő többséggel támogatják, létét-szerepét társadalmilag szükségesnek tartják. Az viszont, hogy sikerül-e a többi politikai erőt is meggyőzni ennek a szükségességéről, szerveinek és minden tagszervezetének további tevékenységéről, következetességétől, küzdeni tudásától függ. MÁZSÁR LÁSZLÓ Ök húsvétkor sem ettek húst Klubot alapítottak Losoncon a vegetáriánusok Az utóbbi időben felerősödtek azok a hangok, melyek a helytelen életvitel mellett az egészségtelen táplálkozást, így a korai elhalálozások egyik közismert és bizonyított okát ostorozzák. Egyre több híve akad ma már nemcsak szóban, de a gyakorlatban is a hústalan táplálkozásnak, a vegetarianizmusnak. A vegetáriánusok nem fogyasztanak húst, s az állati eredetű fehérjékkel szemben a növényi eredetű tápanyagok fogyasztását helyezik előtérbe. Az új életszemlélet és táplálkozási forma losonci hívei március végén jöttek össze először és Anna Chovanová kezdeményezésére megalakították a Cseh-Szlovák Vegetáriánus Társaság losonci városi egyesületét. Azóta mintegy harminc taggal működnek, rendszeresen kéthetenként jönnek össze. Első két összejövetelükön főleg szervezési kérdésekkel és a munkaterv kidolgozásával foglalkoztak. Az egyesületnek száz korona tagsági illeték befizetése ellenében bárki - esetleg családtagjaival együtt is - tagja lehet, aki érdeklődést tanúsít a hústalan táplálkozás iránt. Komolyan foglalkoznak egy vegetáriánusból létrehozásának gondo0 -Q -ca CD b 1 A múlt év derűlátással telí/l tődött forradalmi hangulata mindannyiunkat magával ragadott. Felejthetetlen novemberi estéken a korán jött téli napok dermesztő hidegét fölhevítette a lelkesedés, a jövőt követelő közös kiállás erejébe vetett hit. Ekkor még minden olyan könynyűnek tűnt: egy volt a cél, közös az érdek. Rosszkedvünk tavasza * A télen lezajlott földcsuszamlásszerű változások után mintha rosszkedvünk tavasza jött volna • el. A gyors átalakulás egyfajta elbizonytalanodással is járt. A tespedés nyugalmához szokott mentalitásunkkal nehezen barátkoztunk az egymásra torlódó, eddigi életünkben szokatlan eseményekkel. Elsősorban a gazdasági helyzet vált ki sokunkban aggodalmat. Nehéz megszoknunk, hogy eddig mindig munkaerőhiánnyal küszködő munkahelyünkön egyik napról a másikra bennünket is a munkanélküliség veszélye fenyeget. Aggódunk amiatt is, vajon eddigi szakképzettségünk elég lesz-e ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjunk a jövő gyorsan változó követelményeihez. Számtalan olyan kérdés merül föl, amely eddig ismeretlen volt, s ez a bizonytalanság az oka romló társadalmi közérzetünknek. A nagyobb demokrácia olyan indulatokat is szabadjára engedett, amelyekről már azt hittük, kivesztek. Elemi erővel törtek föl a korábban elfojtott nacionalista szenvedélyek. Pártok viszályától hangos a közélet. Maholnap választanunk kell, nem ,,egy közül egyet", mint eddig, hanem több tucat párt jelöltjei közül - felelősséggel. A demokrácia nemcsak szabadságunk horizontját tágította, állampolgári nagykorúságunkkal járó felelősségünket is fokozta. A szabadság a megszaporodott lehetőségek választásának szabadságát jelenti. Szokatlan ez, szorongást vált ki bennünk. A gyors változások okozta elbizonytalanodással együtt, itt és most talán ez is egyik oka rosszkedvünknek. -y-r latával. Az üzlet a főutcán kapna helyet, és a Zelenina, a Kertészeti Szolgáltató Üzem, valamint a vegetariánusklub és a Zöldek Pártjának megbízottai üzemeltetnék. Az utóbbi már konkrét intézkedéseket is foganatosított az elárusítóhely mielőbbi megnyitása érdekében. A Zöldek Pártja a városi és a járási szervek segítségét is kéri, konkrét érvekkel és számadatokkal alátámasztja a diétás étrendre szorultak igényeit. Adataik szerint például csak a cukorbajban szenvedők száma meghaladja a háromezret a járásban. Tevékenységük főleg felvilágosító, népszerűsítő munkában és tanácsadói tevékenységben jut kifejezésre. Szakemberek, orvosok bevonásával több előadást is szerveznek a helyes táplálkozás fontosságáról és a vegetáriánus életmód előnyeiről. Mindemellett nagy teret biztosítanak a propagált életvitel legfontosabb velejárójának, a vegetáriánus ételek elkészítésének. E célból főzőtanfolyamot is indítanak. Bizonyára sokat segít majd számukra a hazai vegetariánizmus atyjának, Karel Červenýnek még ebben az évben megjelenő Vegetáriánus konyha című receptgyűjteménye. A szerzővel természetesen beszélgetést is szerveznek különleges ételeiről és eddigi tapasztalatairól. A könyv kéziratát már most sikerült megszerezniük, ami nemcsak a tanfolyamra váló felkészülésben, de abban is segít, hogy a leendő üzlet árukínálata elsősorban ezen receptek szerint készült ételkülönlegességek elkészítését tegye majd lehetővé. -polgáriBelépés csak devizakontóval Ezekben a napokban a csehszlovák állampolgárok is szerencsét próbálhatnak a Karlovy Vary-i kaszinókban, feltéve, ha devizakontóval rendelkeznek. Ugyanis a zsetonokát schillingért kell venni. A Casino Austria International (CAI) tulajdonában levő játékteremben három amerikai rulettasztal, három Black Jack kártyaasztal, 29 játékautomata és egy bárpult található. A játéktermet főleg arab vendégek látogatják. A legnagyobb nyereményt, 250 ezer schillinget tavaly fizettek ki. A CAI és a Balnex részvénytársaság által üzemeltetett játékterem a múlt évben 1,679 ezer devizakorona hasznot hozott. Ezt az összeget a Balnex egy Renault Masters mentőautó vásárlására és a városfejlesztésre fordította. (ČSTK)