Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-17 / 90. szám, kedd

G S E HSZLO VÁ KIAI M AG Y A R NA PI L. AP Kedd, 1990. április 17. * Ára 1 korona XLIII. évfolyam, 90. szám A köztársasági elnök s jokivansagai (ČSTK) - Václav Havel köztársasági elnök üdvözlő táviratot küldött II. Margarethe dán királynőnek jubileumi születésnapja alkalmából. Köztársasági elnökünk táviratban köszöntötte Vigdís Finnbogadóttir asszonyt is, az Izlandi Köztársaság elnökét, ugyancsak jubileumi születésnapja alkalmából. A csehszlovák államfő Izraelbe készül (ČSTK) - Az izraeli kormányszóvivő vasárnap megerősítette, hogy Václav Havel csehszlovák államfő hivatalos látogatást tesz Izraelben. Kijelentette: ez lesz az első olyan eset, hogy kelet-európai államfő Tel Avivba utazik. A látogatást április végére tervezték, a pontos időpontot még nem határozták meg. Viszont az AFP hírügynökség Prágából szerzett információkra hivatkozva azt írta, hogy április 25-27-e jphet számításba: A hírrel kapcsolatban még emlékeztetett arra, hogy Csehszlovákia februárban újította fel diplomáciai kapcsolatait Izraellel. Bányatűz (ČSTK) - Az ostravai bányavidék Zárubek Bányájában a légritkított csővezeték karbantartása közben vasárnap reggel a tizedik fejtési szint alatt, 595 méteres mélységben tűz keletkezett. A tüzet egy acetilénes hegesztókészülékből kipattant szikra okozta. Mivel a tüzet nem sikerült a keletkezés helyén eloltani, a bánya belső térségeit lezárták. Személyi baleset nem történt, a közeli lakóházakból azonban ideiglenesen ki kellett költöztetni a lakókat - akiket az Ostrava-Karvinái Bányamedence munkásszállóiban helyeztek el - az esetleg fellépő gázveszély miatt. A pozsonyi húsvéti békemeneten - amelyet a Szlovák Béke- és Emberjogi Unió rendezett - több százan vettek részt. Szlovákok, osztrákok, magyarok. A Riviéráról röviddel délután két óra után indultak útnak a mintegy 8 kilométerre levő úticél, a festői dévényi vár romjai felé. Néhányan autóbuszra szálltak, hogy - a „dolog rövidebb végét megfogva" - közelítsék meg a Duna és a Morva összefolyása felett álló műemléket. Aki először vett részt ilyen akción, annak kissé „erőltetett menetnek" tűnt a békemenet: az emberek húsz-harminc fónyi csoportokra szakadtak, előzték egymást, úgy tűnt, hogy a béke-hangulat elszállt - talán Dévény felé. A várrom alá megérkezve az Ifjú Szívek Magyar Dal és Táncegyüttes zenekara, a Ghymes fogadta a résztvevőket, természetesen ereNézetek, vélemények a közvélemény-kutatás tükrében (ČSTK) - A Közvélemény-kutató Intézet adatai szerint hazánkban a lakosság 49 százaléka a halálbüntetés további fenntartása mellett foglal állást. A kérdezettek 33 százaléka ellene van, a többiek ebben a kérdésben határozatlanok. Az intézet a 726 válaszadótól.azt is megkérdezte, hogy szerintük az új törvények közül melyiket kellene elsőként megtárgyalni a Szövetségi Gyűlésben. A kérdezettek 31 százaléka a szociálpolitikai és a nyugdíjellátási törvényeket helyezte az első helyre, 23 százalék az állami és a szövetkezeti vállalatokról, valamint a részvénytársaságokról szóló törvényeket tartotta a legfontosabbaknak, míg a válaszadók 17 százaléka 200 új kút (ČSTK) - A kassai vállalatok és szervezetek az utóbbi időben mintegy 200 új kutat létesítettek, ami a starinái víztározó bekapcsolásával, valamint a mecenzéfi új vízforrások hasznosításával együtt elősegítette a város vízellátásának jelenlegi stabilizálását. Az ivóvízforrások feltételezhető szennyeződése miatt azonban újabb nagy vízhozamú kapacitások kiépítésére lesz szükség. Az 1994-1997-es években felépülő csendes-pataki víztározó például másodpercenként 600-650 liter vízzel járulhat hozzá a város vízellátásához. a magánvállalkozási törvényt részesítette előnyben. Csupán 3 százalék sorolta a legfontosabbak közé a köztársaság nevével, az állami címerrel és az állami zászlóval kapcsolatos tárgyalásokat. Ami a gazdasági reform végrehajtásával kapcsolatos nézeteket illeti, a kérdezettek 53 százaléka a szociális megrázkódtatások nélküli, lassú, fokozatos átmenet mellett foglalt állást, 33 százaléka viszont a gyorsabb ütemű végrehajtást tartja célszerűnek. Ez az arány főleg a Szlovák Köztársaságra jellemző. Végül pedig a közvélemény-kutatók újból feltették azt a kérdést, hogy az állambiztonsági szerveket, a Népi Milíciát, a közbiztonsági szerveket, valamint a hadsereget képeseknek tartják-e a jelenlegi fejlődésbe való beavatkozásra. Ami az államvédelmi szerveket illeti, az év elején még a kérdezettek 38 százaléka válaszolt igennel, jelenleg már csak 28 százaléka. Hasonló arányú volt a vélemények módosulása a többi fegyveres alakulat helyzetének megítélésében is. Az év elején a kérdezettek 78 százaléka vélte úgy, hogy a hadsereg nem tud beavatkozni az eseményekbe, jelenleg a válaszadók 80 százaléka van ezen a véleményen. Ami a Népi Milíciát illeti, a beavatkozás lehetőségével a kérdezettek 16 százaléka számol, 72 százalék viszont nem tud elképzelni ilyen lehetőséget. deti népzenével. Az itt rögtönzött nagygyűlésen több ismert személyiség is felszólalt, köztük Ľubomír Feldek író, Peter Weiss, az SZLKP KB Végrehajtó Bizottságának az elnöke és mások. Az akciót üdvözölte az osztrák békemozgalom képviselője, valamint Horváth László, a magyar Hazafias Népfront győri városi titkára is. Felolvasták Milan Čičnek, a Szlovák Köztársaság miniszterelnökének a békemenet résztvevőihez intézett levelét, majd Vojtech Kondrót költő két versfordítását - az egyik a magyarországi Veress Miklós nemrég íródott alkotása volt - adta elő. Beszélt még Dušan Ondrejovič evangélikus püspök, Csekes Erika, az FMK képviselője s több más vendég. A gyűlés után a dévényi templomban ünnepi istentiszteletre került sor. (madi) * * * Nyugat-Európában, s így az NSZK-ban is már hagyományosak a húsvéti békemenetek, az NDK területén azonban az idén került sor első ízben ilyen rendezvényekre. A keletnémet békemozgalmak és más, túlnyomórészt baloldali szervezetek a legnagyobb akciósorozatot az NDK fővárosában rendezték. Kelet-Berlinből a békemenet több tízezer résztvevője ment át NyugatBerlinbe. A fő jelszavuk: Berlint fal nélkül, Németországot fegyverek nélkül és Európát katonai tömbök nélkül! A Kelet-Berlin központjában megrendezett nagygyűlés résztvevői a katonai kiadások drasztikus csökkentését követelték, radikális leszerelési lépéseket sürgettek. Mai számunkban: Ideiglenes ... Tegyük fel, hogy Kovács József órák javítására vállalkozik, s a közelben nem sokkal később hasonló műhelyt nyit német precizitást idéző névvel Doxa úr. Kihez tér majd be a megrendelő?... (3. oldal) A reform már kevés ... Új iskolapolitikai modellek, iskolarendszerek keresgélése a gazdaságilag fejlett országokban, s átplántálásuk a mi romos gazdasági viszonyaink közé - szinte meddő kísérlet... (4. oldal) Ki az igazgató? ... Nem én vagyok az egyedüli, akinek az alkalmazott választási forma nem tetszett. A tizennyolc pedagógus közül nyolcan ezen 3 véleményen vannak, ők nem is szavaztak, egy pedig tartózkodott... t (5. oldal) Elsöprik Pelét és Brazíliát ... Aztán Hurst belőtte a negyediket. Anglia az 1966-os világbajnok. De menjünk sorjában... (8. oldal) RÓMA Pápai áldás ötvennégy nyelven Békemenet az NDK-ban: Kelet-Berlinből Nyugat-Berlinbe vezetett az út (Telefoto: ČSTK-AP) A feltámadás köszöntése Húsvéti békemenetek hazánkban és külföldön (Munkatársunktól és ČSTK) - Mint Európa más országaiban, idén a kontinens államai közé visszatérő hazánk több városában is sor került a húsvéti ünnepekhez szorosan kapcsolódó békemenetre, arra az akcióra, amelyet évenként - a feltámadás, az újjászületés köszöntéséül - a legszentebb ügyért, a béke megőrzéséért és garanciájáért, a fegyverkezés megszüntetéséért harcoló polgárok, csoportosulások szerveznek. (ČSTK) - II. János Pál pápa vasárnap húsvéti üzenetében párbeszédre és felebaráti szeretetre szólította fel a világ keresztényeit. Rómában, a Szent Péter téren a hideg idő és a szemerkélő eső ellenére hozzávetőleg 150 ezer ember gyűlt össze, akik előtt a pápa kijelentette: a megváltó, aki feltámadott halottaiból, ma is „önmagunk legyőzésére, a jó szolgálatában álló szeretetre ösztönöz bennünket, az olyan szeretetre, amely a jövó alkotójává és nem pedig lerombolójává változtatja az embert". A szentatya a kelet-európai események kapcsán emlékeztetett arra, a második világháború szörnyűségei és a diktatúra évei után - ez a diktatúra megfosztotta az embert alapvető szabadságjogaitól - Kelet-Európában most ismét felfedezték a léleknek azokat az igazi értékeit, amelyeket az egyház nagyon régtói fogva hirdet. A demokrácia újraébredése elvezet a párbeszédhez, a népek közötti bizalomhoz. A világ ma ismét megértette, hogy „az ember nem élhet isten nélkül". A kétórás mise, a húsvéti üzenet után a pápa a Szent Péter-székesegyház középsi erkélyéről apostoli áldását küldte az örök városnak, Rómának és a világnak. Az áldást 54 nyelven mondta el. Oroszországban is hatalmas méreteket öltöttek az idén a húsvéti ünnepségek, amelyek a pravoszláv naptár szerint vasárnap tetőztek. A sajtókommentárok azt állapították meg, hogy az utóbbi évtizedekben még soha nem ünnepeltek egyházi ünnepet ilyen nyíltan ós ilyen tömegesen. A moszkvai és a leningrádi televízió szombaton este egyenes adásban sugározta az ünnepi istentiszteleteket. Számos napilap közölt egyházi és húsvéti témájú cikkeket, s ugyancsak közzétették Pimennek, Moszkva és egész Oroszország pátriárkájának nyilatkozatát. Václav Havel javaslata: A szovjet-amerikai csúcs legyen a szlovák hegyekben (ČSTK) - Václav Havel államfő április 12-én üzenetet intézett George Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnökhöz. Az üzenet szövege a következő: Tisztelt Elnök Úr, örömmel fogadtam a hírt, hogy kitűzték soron következő munkatalálkozójuk időpontját. Hiszek abban, hogy tárgyalásaik sikeresek lesznek. Ugyanakkor emlékeztetem önöket egy korábbi ajánlatomra, amelyről önökkel személyesen is tárgyaltam. Azt javasoltam, hogy Csehszlovákiában rendezzék meg a legközelebbi szovjet-amerikai csúcstalálkozót. A gyönyörű szlovákiai hegyekben ismerek olyan épületkomplexumot, amely - véleményem szerint - kiválóan alkalmas lenne egy ilyen találkozó megrendezésére. Ha még mindig érvényes az önök kedvező ítélete ajánlatomról, akkor kérem, mielőbb küldjék el szakértőiket az említett komplexum feltérképezésére. Országunk nagy megtiszteltetésnek venné, ha biztosíthatná az önök számára a lehető legkedvezőbb feltételeket a nyugodt véleménycseréhez világunk legidőszerűbb problémáiról és jövőjéről. CSEHSZLOVÁK ÁLLÁSFOGLALÁS A LITVÁN KÉRDÉSRŐL Megromolhat a két nagyhatalom viszonya Amerikai szenátorok bírálták Gorbacsov pénteki ultimátumát (ČSTK) - A litván kérdés miatt megromolhatnak a szovjet-amerikai kapcsolatok. Több amerikai hírmagyarázó reálisnak tartja ezt a veLegyen béke teveled... Húsvét, feltámadás, béke, emberi jogok, békemenet Hoszszú-hosszú évek után nálunk is - először. Több száz gyülekező rajtol a fúvósinduló hangjaira. Csendes menetelés (néha inkább rohanásnak tűnt - talán a szebb jövő felé?!), halk beszélgetések. A görcs nem oldódik. Egyedül vagyunk, megszólalni alig merünk. Félünk, hátha észreveszik másságunkat, s kiközösítenek, mint az imént az autóbuszban egy fiatalember. Dévény, hármas határ, új időknek, új dalai. Vajon, itt van az idő? Megértjük már az új dalokat? Szorongásom még mindig nem múlik. „Béke bennem, béke a világnak", „Megértés és szeretet az emberek között" - jelszavak. Valóban csak jelszavak? „Fel kell, hogy támadjon a jobbik énünk", „Béke, igazság, biztonság mindenkinek", „Megújulás a szivekben", „Eddig testvérek voltunk, legyünk most barátok, mivel a mondás úgy tartja: a testvérét nem, a barátját megválaszthatja az ember" - hangzik a szónokok szájából, s a tömeg tapsol. Tapsolja, csodálja és tiszteli az anyanyelvemen megszólaló népi muzsikát. Lassan beköltözik a béke a szívünkbe. Körülöttünk kizöldülnek a fák, süt a nap. Béke van, emberek vagyunk mindnyájan, jogunk van élni. Megnyugszom. Szinte hallom, ahogyan egyszerre dobban a sok száz szív, s jól érzem magam. Az idő kedvezett ezen a napon az emberi jogoknak, de vajon eljött-e az az idő, amely kedvez az emberi jogoknak? Bizakodunk. Úgy érezzük, most már van remény! (jakab) szélyt, s elsősorban három dologra utalnak. Az egyik a szovjet Pravda rendkívül éles hangú kommentárja, amely a legutóbbi litván fejleményekre való amerikai reagálásokat a Szovjetunió belügyeibe való beavatkozásnak minősítette. A másik kettő: az amerikai szenátus republikánus és demokrata párti frakciójának vezetője is elítélte Gorbacsov és Rizskov múlt pénteki, Vilniusnak címzett ultimátumát. Mint ismeretes, a szovjet államfő és a kormányfő lényegében gazdasági blokáddal fenyegette meg Litvániát, ha a vilniusi vezetés 48 órán belül nem vonja vissza a függetlenségi nyilatkozatot. George Mitchell, a szenátus demokrata párti többségének vezetője vasárnapi tévényilatkozatában kijelentette: lemondhatjuk a csúcstalálkozót, megszakíthatjuk a kereskedelmi megállapodásról folyó tárgyalásokat, vagyis többféle lehetőségünk van arra, hogyan reagáljunk Moszkva Litvánia elleni szankcióira, amelyeket elítélünk. Robert Dole, a republikánus kisebbség vezetője szintén vasárnap adott egy tévéin(Folytatás a 2. oldalon)