Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-17 / 90. szám, kedd

A pozsonyi csúcstalálkozó jelentősége túlmutathat az ezredfordulón Milan Čič szombat esti tévébeszéde Megromolhat a két nagyhatalom viszonya (ČSTK) - Milan Čič, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke szom­baton este - bizonyára több olva­sónk is hallgatta, nézte - beszédet mondott a televízióban. A kormányfő egyebek között visszatért az elmúlt napok eseményeire. Szólt az euró­pai filozófusok, írók Etika és politika címmel tartott pozsonyi szimpóziu­máról. A tanácskozás témája kap­csán a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az főleg napjainkban fontos és időszerű, amikor hosszú évtizedek után első szabad választásokra ké­szülünk. - Közvetlenül az említett szimpó­zium után olyan találkozóra került sor Pozsonyban, amelynek jelentő­sége túlmutathat az ezredfordulón - folytatta. - A három államfő és miniszterelnök, valamint a hat kül­ügyminiszter megbeszélései Közép­Európa számára egy új folyamat, egy új együttműködési stílus kezde­tét jelenti. Havel elnök tíz „szokrate­szi" kérdése megadta a keretet. Va­lakinek úgy tűnhetett, hogy az túldi­menzionált, másnak viszont hiá­nyoztak további kérdések. A nem­zetközi sajtókommentárok ugyan­csak eltérőek voltak. Napjaink plura-. lista világában azonban ez másként nem is történhet. Véget ért az az időszak, amikor Kelet-Európában az alaphangot a moszkvai Pravda kom­mentátora adta meg. Viszont azo­nos a vélemény arról, hogy a talál­kozóra - noha nem fogadtak el egyetlen hivatalos dokumentumot sem - megfelelő időben került sor: a közép-európai országokban leját­szódó politikai történéseket a konti­nens perifériájáról egyenesen a szí­vébe helyezte át. Beszédének további részében megemlítette a Cseh és a Szlovák Nemzeti ünnep alkalmából (ČSTK) - Václav Havel köztársa­sági elnök táviratban üdvözölte Ha­fez Asszadot, a Szíriai Arab Köztár­saság elnökét országának nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Marián Čalfa, a szövet­ségi kormány elnöke üdvözlő távira­tot küldött Mahmúd Zaubi minisz­terelnöknek, Jift Dienstbier, a szö­vetségi kormány alelnöke, külügymi­niszter pedig Farúk Sará külügymi­niszternek. Vasúti szerencsétlenség (ČSTK) - A csécsi vasútállomás közelében, a Kassa-vidéki járásban szombat reggel vasúti szerencsét­lenség történt. Az 583-as számú, Pozsony és Kassa között közlekedő gyorsvonat vakvágányra futott ós ki­siklott. A szerencsétlenség követ­keztében a mozdonyvezető ós egy utas könnyebb sérülést szenvedett. Az anyagi kárt 400 ezer koronára becsülik. A pályán a forgalmat nem kellett megszakítani. ' Norvég lány a világszépe (ČSTK) - A Miss Universe, vagyis a világszépe címet a 19 éves norvég Mona Grudt nyerte el a Los Angelesben tartott szép­ségversenyen. Az idén össze­sen 71 résztvevője volt a szép­ségkirálynő koronájáért vívott versenynek. A második helyen a Miss Egyesült Államok, a har­madikon pedig Miss Kolumbia végzett. A vöröshajú norvég szépség méretei 86-60-38, al­kalmilag manökenként is fellép. A tíz tagú elődöntőbe a cseh­szlovák Jana Hronková is ,,be­verekedte" magát, s a szépség­versenynek szovjet résztvevője is volt. A győztesnek egyéves királynői minőségében bizonyá­ra nem lesznek anyagi gondjai, hiszen a hollywoodi 40 ezer dol­láros szerződésen kívül 66 ezer dollárt készpénzben kapott, egy éven át egy luxuslakást vehet igénybe Los Angelesben, s a személygépkocsin, nercbun­dán, gyémántköves aranyórán, elektronikai berendezéseken kí­vül számos egyéb ajándékban részesült. Köztársaság kormányának közös tanácskozását is. - Olyan találkozó volt, amelynek a múltban nincs pre­cedense. Ha fél évvel korábban ke­rült volna rá sor, mindkét kabinet számára súlyos következményekkel járhatott volna. Ugyanis a '68-as, később szigorúan büntetett politikai gyakorlatról, az úgynevezett hori­zontális információnyújtásról van szó. Az adminisztratív centralizmus éveiben tiltott volt, hogy a munkások másképp mint a központ közvetíté­sével találkozzanak társaikkal. És ez a nemzeti kormányokra is vonatko­zott - mondotta. - Elismerem, hogy kissé aggoda­lommal indultunk a tanácskozás színhelyére. Készek voltunk nyíltan beszélni mindazokról a problémák­ról, amelyeket sürgősnek tartunk. A nemzetek és nemzetiségek, a po­litikai pártok és mozgalmak közötti felkorbácsolódott indulatok mai vilá­gában azt feltételeztük, hogy a part­nerek bizonytalanok lesznek. A kez­deti zavar csak 20 percig tartott. Sőt, meglepett bennünket, hogy a közös problémák rendezéséről mindkét kormánynak teljesen azonos a véle­ménye - hangsúlyozta Milan Čič. Nagy siker volt (ČSTK) - Szombat este a moszkvai Lenini Komszomol Színházban a prágai Realista Színház művészegyüttese a Moszkva 90 nemzetközi színházi feszti­vál keretében előadta Václav Havel Sza­nálás című darabját. Az előadásnak sok cseh és szlovák nézője is volt, s az „elnök-drámaíró" művére kíváncsi moszkvaiak füllhallgatók segítségével, orosz tolmácsolásban kísérhették figye­lemmel a szöveget. A közönség hatalmas tapssal reagált a totalitárius rendszer fo­nákságait pellengérre tűző jelenetekre. ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETET tartott Budapesten az eddig kormányzó Magyar Szocialista Párt, amely már arra készül, hogy az új parlamentben a „konstruktív ellenzék" szerepét töltse be. A tanácsko­zás résztvevői vasárnapra virradóra úgy döntöttek, hogy május végén tartják meg az MSZP második kongresszusát. AZ AFP hírügynökség egy johannes­burgi lapértesülésre hivatkozva beszá­molt arról, Frederik de Klerk dél-afrikai államfő ezen a héten rendkívül fontos nyilatkozatot tesz: bejelenti, hogy eltörlik az apartheidet rögzítő utolsó törvényeket is. Az államfő állítólag ma fog beszédet tartani a parlamentben. NELSON MANDELA, a világszerte is­mert dél-afrikai polgárjogi harcos vasár­nap Londonba érkezett, tegnap pedig részt vett a Wembley stadionban az ó tiszteletére rendezett koncerten. Megér­kezése után kijelentette, egyelőre nem lenne időszerű egy találkozó Margaret Thatcher brit kormányfővel. BIRENDRA nepáli király tegnap a leg­nagyobb ellenzéki párt, a Nepáli Kong­resszus vezetőjét bízta meg egy ideigle­nes kormány megalakításával. Ez a kor­mány irányítaná az országot az általános választásokig. Ganesman Szingh, a meg­bízott kormányfő már tárgyalásokat is kezdett saját pártjának és néhány kom­munista csoport - ezek együttesen alkot­ják az Egyesült Baloldali Frontot-vezető­ivel az új kormány megalakításáról. OLGA CRISTESCU, egy faipari üzem igazgatónője bejelentette, megpályázza Románia államfőjének a tisztségét. Eddig hatan jelezték, hogy jelöltetni kívánják magukat, de nő még nem volt közöttük. NORODOM SZIHANUK herceg, a kambodzsai ellenzék vezéralakja szom­baton visszatért Kambodzsába, a thaiföldi határ mentén húzódó úgynevezett felsza­badult kambodzsai területen lévő meg­erősített rezidenciájába. Szihanuk a múlt szerdán volt kénytelen Thaiföldre mene­külni a kormányerők támadásai elől. (Folytatás az 1. oldalról) terjút, s ebben azt fejtegette, hogy az Egyesült Államok esetleg pénz­ügyi segélyt nyújthatna Litvániának, ha Moszkva tényleg bevezeti ellene a gazdasági blokádot. Dole arra is figyelmeztetett, a Litvánia elleni szovjet akciók bonyolíthatják az amerikai katonai költségvetés csök­kentése érdekében kifejtett törekvé­seket is. Megfigyelők mindebből azt a kö­vetkeztetést vonták le, hogy a Litvá­nia körüli feszültség újabb kiélező­dése nagymértékben veszélyezteti a két nagyhatalom jó viszonyát. Az amerikai kommentárok szerint an­nak ellenére, hogy az újabb csúcsta­lálkozó időpontját nem egészen két héttel ezelőtt tűzték csak ki, a jelen pillanatban nagyon bizonytalan, hogy meg fogják-e tartani. Maga Bush elnök csak nagyon óvatosan reagált a legújabb fejleményekre, azonban egyre nagyobb nyomást gyakorolnak rá annak érdekében, hogy lépjen fel keményebben Moszkvával szemben. A Kreml vasárnap a párt központi lapján, a Pravdán keresztül figyel­meztette Washingtont: a litván füg­getlenségi törekvések miatt ne koc­káztassa a hidegháborúhoz való visszatérést. Itt kell megjegyezni, Bush elnökhöz hasonlóan Baker külügyminiszter is visszafogott volt, azt mondotta, ha Gorbacsov életbe lépteti a gazdasági blokádot, az ked­vezőtlen hatással lenne az amerikai -szovjet viszonyra. Az értékelések ezt a megfogalmazást úgy minősí­tették, hogy Washington folytatja az eddig is tapasztalható várakozó ál­láspontot. Douglas Hurd brit kül­ügyminiszter felhívást intézett Mihail Gorbacsovhoz annak érdekében, hogy a szovjet kormány ne alkal­mazzon semmilyen nyomást Litvá­niával szemben. Hurd a múlt héten Moszkvában járt, s Gorbacsov meg­ígérte neki, hogy a litván problémát nem szankciókkal fogják megoldani. A brit külügyminiszter most arra fi­gyelmeztetett, ha ez nem így lesz, akkor a Nyugat és a Szovjetunió kapcsolataiban komoly károk kelet­kezhetnek. * * * Vitautas Landsbergis litván el­nök a pénteki ultimátum óta több nyilatkozatot is tett. Első reagálásá­ban, szombaton a 48 órás határidő kapcsán kijelentette: az ultimátum­nak szimbolikus jellege van, hiszen Moszkva jól tudja, hogy Litvániában hétfőig ünnepek lesznek, s ezért a parlament csak kedden foglalkozik majd a kérdéssel. Hírügynökségi je­lentések szerint húsvéthétfő ellené­re tegnap mégis összeült a litván kormány és a legfelsőbb tanács el­nöksége, hogy kidolgozzák a Moszkvának adandó válasz terve­zetét. Ezt azonban a parlament csak ma fogja megtárgyalni. Landsbergis nyilatkozatában kije­lentette: az ultimátum nyilvánvaló politikai célja az, hogy a litván lakos­ság körében elégedetlenséget szít­sanak a köztársasági vezetéssel szemben. De az is megtörténhet, hogy épp az ellenkező hatást érik el, s az emberek még inkább követelni fogják a Moszkvától való teljes el­szakadást. A továbbiakban azt fejte­gette, hogy a többi tagköztársaság is különféleképpen reagálhat a moszk­vai intézkedésre. Kétséges például, hogy Lettország és Észtország tisz­teletben fogja tartani a moszkvai rendelkezéseket, hiszen épp csütör­tökön írtak alá megállapodást Litvá­niával a gazdasági együttműködés­ről és a három balti állam úgyneve­zett közös piacának a létrehozá­sáról. Vasárnap érkeztek bővebb hír­ügynökségi jelentések az örmény fővárosban, Jerevánban szombaton kirobbant zavargásokról. Mint isme­retes, mintegy ezer fős tömeg szom­baton megpróbálta elfoglalni az ál­lambiztonsági (KGB) helyi székhá­zát, a támadás során egy ember meghalt - állítólag egy házi gyárt­mányú bomba felrobbant a kezében. A Reuter hírügynökség jereváni for­rásokra hivatkozva arról számolt be, hogy vasárnap harckocsik és pán­célozott gépkocsik cirkáltak az ut­cákon. Békésen indult szombaton Jere­vánban a tüntetés, a városközpont­ban hozzávetőleg 150 ezer ember gyűlt össze. Amiatt tiltakoztak, hogy az egyik helyi vegyi üzemben történt baleset következtében mérgező klórgáz került a levegőbe, s több tíz embert kellett kórházba szállítani. Tegyük hozzá, hogy a környezetvé­dők már évekkel ezelőtt veszélyes­nek nyilvánították az említett vegyi üzemet. A környezetvédők által Ki a népszerűbb az NDK-ban? Kissinger ellenzi a NATO feloszlatását (ČSTK) - Egy nyugatnémet va­sárnapi lap a keletnémet lakosság körében végzett közvélemény-kuta­tást, s meglepő eredményt kapott, összesen ezer embert kérdeztek meg, s a válaszokból kiderült, hogy az NDK-állampolgárok körében sok­kal népszerűbb Oscar Lafontaine, a nyugatnémet szociáldemokraták vezéralakja, mint maga Helmut Kohl kancellár. Lafontaine a nyugat­német SPD kancellárjelöltje. A meg­kérdezettek 46 százaléka látná őt szívesen az egyesült Németország kormányának élén. Kohlra csupán 24 százalék szavazott. Persze, mint minden közvéle­mény-kutatást, ezt sem lehet kész­pénznek venni. A külpolitikai szakér­tőket a személyi kérdéseknél jelen­leg sokkal jobban foglalkoztatják a Németország NATO-tagságával összefüggő kérdések. John Galvin tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka a Washington Post­nak adott interjújában például azt mondotta, az egyesült Németország a NATO különleges statútummal fel­ruházott tagállama lehetne. Szerinte az amerikai kormány azt a megol­dást támogatná, ha Németország a NATO teljes jogú tagja lenne, viszont a jelenlegi NDK területén nem helyeznének el csapatokat. Polgárháborús veszély Nicaragauában (ČSTK) - Miguel d'Escoto nica­raguai külügyminiszter vasárnap Mexikóban kijelentette, hogy Nicára­gua egy polgárháború küszöbén áll. Szerinte ez gyakorlatilag nem aka­dályozható meg, mivel semmi re­mény sincs arra, hogy a kontrák április 25-ig letegyék a fegyvert. Ezen a napon kell ugyanis a sandi­nistáknak átadniuk a hatalmat a feb­ruár 29-i választásokon győztes Violeta Barrioso Chamarrónak. Megfigyelők szerint a miniszter szavai azt igazolják, a kontrák lesze­relésének és feloszlatásának a halo­gatása meghiúsíthatja a demokrácia irányába történő fordulatot. Koráb­ban Ortega államfő azt mondotta, a sandinisták április 25-én minden­képpen átadják a hatalmat, tekintet nélkül arra, hogy milyen viszonyok lesznek az országban. A Fehér Ház a közelmúltban ka­pásból elutasította azt a szovjet ja­vaslatot, amely szerint Németország egyidejűleg mindkét katonai tömb tagja lehetne. Henry Kissinger, volt amerikai külügyminiszter, aki máig is a wa­shingtoni politikai élet egyik megha­tározó személyiségének számít, ugyanezzel a témával foglalkozott a már említett amerikai napilapban. Kissinger Németországban szüle­tett, s természetesen a német kér­dés és az európai ügyek szakértőjé­nek számít. Cikkében elutasította a NATO feloszlatásának gondolatát. Az európai helyzet várható alakulá­sára és a német egyesítésre való tekintettel is írta azt, hogy irreálisnak tűnik a katonai tömbök feloszlatása és a kollektív biztonsági rendszer létrehozása. Szerinte ez olyan csap­da lenne, amelyben sem Európá­nak, sem Amerikának nem volna szabad beleesnie. Fejtegetése sze­rint a kollektív biztonsági rendszer történelmileg hatástalannak bizo­nyult a béke elleni legnagyobb fe­nyegetéssel - egy nem tisztességes nagy országgal szemben. Azt írja, a múltban a Szovjetuniónak nem sikerült elérnie célját: a NATO eltör­lését és Németország semlegessé­gót. Paradox dolog lenne ezt éppen most, egy meggyengült Szovjetunió­nak megengedni. Azzal Kissinger is egyetért, hogy az új feltételek között a NATO-nak is változtatnia kell poli­tikáján. Rainer Eppelmann, az új kelet­német védelmi miniszter a Neues Deutschland napilapnak adott szombati interjújában annak a véle­ményének adott hangot, hogy az össznémet hadsereg kérdése egye­lőre nem időszerű. Szerinte minden­képpen figyelembe kell venni a Szovjetunió álláspontját. összehívott tüntetésen KGB-elle­nes jelszavak hangzottak el, ezekre az adott okot, hogy nemrégiben le­tartóztattak négy örmény férfit, aki­ket a KGB azzal vádolt, hogy január­ban megtámadtak egy fegyverrak­tárt. A TASZSZ hírügynökség szom­baton jelentette: a Demokratikus Oroszország nevű frakcióba tömö­rült képviselők Borisz Jelcint java­solták az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa elnökének tisztségébe. Egyébként ennek a radikális plat­formnak a hívei kerültek többségbe a moszkvai városi tanácsban is. Már napokkal ezelőtt megindult a harc a radikálisok és a konzervatívok kö­zött, ez utóbbiak attól félnek, hogy a Demokratikus Oroszország befo­lyása nemcsak a fővárosban fog növekedni, hanem a szovjet politikai élet egészét tekintve is. Jellemző, hogy pénteken a moszkvai tanács végrehajtó bizottságának eddigi el­nökét, Valerij Szajkint az Oroszor­szági Föderáció kormányának alel­nökévé nevezték ki. A konzervatívok másik húzása a moszkvai városi pártbizottság azon döntése volt, hogy a Moszkovszkaja Pravda, az egyik legnépszerűbb napilap, ezen­túl nem a városi pártbizottság és a városi tanács közös lapja lesz, hanem csak a városi pártbizottságé, így a városi képviselőtestületben többségbe került reformpárti képvi­selőket megfosztják attól a lehető­ségtől, hogy a helyi sajtón keresztül propagálhassák álláspontjukat. Egy héttel ezelőtt, a Lett KP 25. kongresszusán megtörtént a párt­szakadás, a küldöttek kétharmada úgy döntött, hogy hű marad az SZKP platformjához, s a pártveze­tésbe a kemény vonal híveit válasz­tották. A küldöttek egyharmada vi­szont kivonult a kongresszusról és saját platformot alakított. A lett önál­lósághoz ragaszkodó kommunisták szombaton megalakították új pártju­kat: a Független Lett KP-1. Elnökévé Ivars Kezberset választották. Ľuboš Dobrovský, a csehszlo­vák Külügyminisztérium sajtófőnöke kijelentette: A Külügyminisztérium aggodal­mát fejezi ki az olyan ultimatív gaz­dasági nyomás lehetséges követ­kezményei miatt, amely arra irányul, hogy a litván nép lemondjon a nem­zeti önrendelkezésre irányuló köve­telményeiről és saját szuverén álla­mára való jogáról. Az ilyen nyomás gyakorlása ellentétben áll az etikus, demokratikus politika általánosan el­fogadott normáival. A gazdasági és hatalmi nyomás kedvezőtlenül befo­lyásolhatja az államok közti kapcso­latokat, csökkentheti annak remé­nyét, hogy számos más európai kér­dés békés, megfontolt és demokrati­kus megoldást nyerhet. A Külügyminisztérium reményét fejezi ki, hogy a vitában érintett felek elkerülik ezt a megoldást, s új, nem ultimatív jellegű kiindulási alapokra helyezik az egyenjogú partnerek dialógusát. Jaruzelski Katynban (ČSTK) - Wojciech Jaruzelski szom­baton este fejezte be szovjetunióbeli láto­gatását és hazautazott. A lengyel államfő hivatalos programja már szombaton reg­gel véget ért, s ezután utazott Jaruzelski Moszkvából Szmolenszkba. Mint ismeretes, Jaruzelski és Gorba­csov pénteken nyilatkozatot írt alá a köl­csönös kapcsolatokról. A szovjet államfő átadta vendégének a katyni mészárlással kapcsolatos dokumentumokat. Ugyan­csak pénteken ismerték be Moszkvában első ízben, hogy a 15 ezer lengyel kato­natiszt lemészárlásáért a sztálini titkos­rendőrséget terheli a felelősség. Jaruzelski szombaton délután látoga­tott el Katynba, ahol tisztelettel adózott az ötven évvel ezelőtt meggyilkolt lengyel katonák emlékének. A kétórás ceremó­nián lengyel és szovjet díszegység is megjelent, Flórian Klewiado ezredes, a lengyel hadsereg főkáplánja pedig imát mondott. Jaruzelski az emlékkönyvbe a következőket írta: „A szabad Lengyel­országért harcoltak, ártatlanul, családjuk­tól és hazájuktól távol haltak meg. Az utolsó lélegzetükig hűek voltak Lengyel­országhoz és a katonai becsülethez. A lengyel katonatisztek, a kegyetlen sztá­lini terror áldozatainak örök emlékére - a Lengyel Köztársaság elnöke." ÚJXZÓ 2 1990. IV. 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom