Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-06 / 82. szám, péntek

Vilnius hajlandó engedményeket tenni Moszkvának (Folytatás az 1. oldalról) hajlandó őket kinyomtatni. Annak a reményének adott hangot, hogy hamarosan találnak maguknak más nyomdát. Az amerikai Kongresszus képviselőháza szerdán arra szólította fel George Bush elnököt, hogy amint lehetséges, azonnal ismerje el a független Litvániát. A 416:3 arányban jóváhagyott határozat nem az azonnali elismerést követeli, viszont felszólítja az elnököt, olyan lépéseket tervezzen, amelyek elősegítik a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását Vilniusszal. Mint ismeretes, hasonló határozatot két héttel ezelőtt fogadott el a szenátus is. A szenátorok korábban elutasították Jesse Helmesnek azt a javaslatát, hogy az USA azonnal vegye fel a diplomáciai kapcsolatot a balti köztársasággal. Nyilvánvaló tehát, hogy az amerikai törvényhozás mindkét háza óvatos, visszafogott álláspontra helyezkedik, s nem enged a keményebb vonal híveinek. Párizsban Roland Dumas francia külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a balti köztársaságok függetlensége elkerülhetetlen, viszont ezt békés úton kell elérni. Horn Gyula magyar külügyminiszter a Népszabadságnak adott interjújában hangsúlyozta: Litvániának joga van a függetlenségre, de senkinek sem érdeke, hogy a Szovjetunió szétessen. Mihail Gorbacsov szerdán élesen bírálta Észtország függetlenségi törekvéseit is. Arndold Rüjtel, az észt legfelsőbb tanács elnöke a tallinni televízióban elmondta, telefonbeszélgetést folytatott Nemcsak a palesztinok ügye (ČSTK) - Jasszer Arafatot, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetőjét és James Carter egykori amerikai elnököt szerdán az Elysée-palotában fogadta Francois Mitterrand francia államfő. Carter magánkezdeményezésében, amelyet George Bush elnök is támogat, továbbra is az izraeli-arab konfliktus békés megoldására törekszik. A tanácskozás után kijelentette, több izraeli, de palesztin, szíriai, jordániai és libanoni vezető is nem veszi kellőképpen figyelembe népeik békeóhaját. Az egykori elnök hangsúlyozta, a békefolyamatot az Európai Közösségeknek, az Egyesült Államoknak és az összes érdekelt félnek állandóan ösztönöznie kell. Jasszer Arafat azt mondta: a találkozó is bizonyítja, nemcsak a palesztinok ügye a békekezdeményezés, hanem nemzetközi vonatkozása is van. Gorbacsovval, aki erős kifejezéseket használt és nagyon mérges volt. Észtország ugyanis a múlt héten jelentette be, hogy bizonyos átmeneti időszak után függetlenségének felújítására fog törekedni. Marju Lauristin, az Észt Népfront vezetőségének tagja az említett telefonbeszélgetést így kommentálta: „Igaz, hogy a reagálás negatív volt, de mégis csak bizonyos kontaktust jelent, s a tárgyalásokhoz minden kapcsolatra szükség van". Egyébként Gorbacsov azt követően telefonált az észt vezetővel, miután a tallinni parlament nyilatkozatában teljes mértékben támogatja a litván függetlenséget. Észtországnak jelenleg 1,6 millió lakosa van, 60 százalékuk észt nemzetiségű. Edgar Savisaar, az észt kormány új elnöke, aki a Népfrontnak is a vezetője, kedden ígéretet tett arra, hogy együtt fog működni minden Észtországban élő nemzetiségi csoporttal. Megfigyelők szerint azonban nem valószínű, hogy kormányában más nemzetiségű politikus helyet kapjon. , , * Vitautas Landsbergis litván elnök tanácsadója, Algis Cekuolis Londonban arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a litván vezetés kész bizonyos engedményeket tenni a függetlenség kikiáltásával kapcsolatban. Ezek az engedmények a következők: • A szovjet érdekek - de nem a jogok - elismerése a balti államokban, „esetleg a katonai jelenlétet is beleértve". • Lehetővé tenni, hogy a Szovjetunió hozzáférhessen Kalinyingrádhoz. • A Szovjetunió használhatná a balti kikötőket. • A Litvánia és a Szovjetunió közötti jelenlegi gazdasági kapcsolatok megőrzése. • Népszavazás megrendezése, amelyen a következő kérdést lehetne feltenni: Egyetért-e ön a március 11-i határozattal? Németország egyesítése és a Szovjetunió Gorbacsov: „Ha megengedik, először a Szovjetunió újraegyesítésével foglalkozom." A Lurie rajza Az utolsó szalmaszál? Ma kezdődik a Lett KP kongresszusa (ČSTK) - Mára hívták össze a Lett KP XXV. kongresszusát. Lényegében ez az utolsó kísérlet arra, hogy valami módon megőrizzék a párt egységét, hiszen április 14-re tervezik a független Lett KP alakuló kongresszusát is. Jan Vagris, a párt első titkára, a központi bizottság keddi plénumülésén elmondta, a tanácskozás elé kerülő dokumentumok tükrözik a pártban kialakult válságos' helyzetet, s 'nagymértékben ÚJ SZÚ 1990. IV. ,6. Magyarországi választások Esélylatolgatás a második forduló előtt A magyar parlamenti választások vasárnapi második fordulója előtt a napilapok központi témája a koalíciós lehetőségek és az esélyek latolgatása. A Népszabadság tegnapi száma beszámol arról a sajtótájékoztatóról, amelyet a jelenleg vezető helyen álló Magyar Demokrata Fórum vezetője, Antall József és Alfred Dregger, a nyugatnémet parlament CDU/CSU szekciójának elnöke tartott. Az MDF-hez felkérés érkezett az európai konzervatív, polgári és keresztény pártoktól, hogy lépjen be internacionáléjukba, az EDU-ba. A végleges döntést e szervezet szeptemberi helsinki konferenciáján hozzák majd meg. Antall József szerint ez újabb bizonyíték arra, hogy az MDF európai elkötelezettségű, s nem nacionalista, nem provinciális párt. A továbbiakban megelégedéssel nyugtázta a kisgazdákkal és kereszténydemokratákkal kötött választási koalíció elfogadtatását, de leszögezte: a megállapodás nem érinti a helyi szinten más pártokkal (így az SZDSZ-szel és a Fidesz-szel) korábban megkötött egyezségeket. Az MDF elnöke szerint a három párt összefogása választási szövetség, de nem tartotta kizártnak, hogy a megfelelő többség megszerzése esetén kormánykoalícióra lépjenek. Ebben az esetben az MDF beleegyezne, hogy az FKgP kapja meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárcát. Ez a kisgazdák természetes, történelmileg megalapozott igénye. Antall József ismét hangsúlyozta, hogy „kényszerházasságnak" tekintené a Szabad Demokraták Szövetségével kötendő nagykoalíciót. Az MDF április 12-én tartja harmadik országos gyűlését. Ez a fórum hivatott a koalíció kérdésében is dönteni. Magyarországon az utóbbi időben nagy port vert fel az úgynevezett Springer-botrány. Az MDF szakértői ezzel kapcsolatban kifejtették álláspontjukat: a Springer jó egy éve van jelen a magyar kulturális piacon, s ami a fejlett nyugati kompromisszumos jellegűek. Korábban a helyi sajtó is ismertette a tervezeteket, amelyek rengeteg bírálatot kaptak, s ezért nehezen feltételezhető, hogy a lett párton belüli minden frakciót ki tudnak elégíteni, A két egymással szemben álló legerősebb frakciót - lett szóhasználattal élve - a fundamentalisták illetve a nacionalisták alkotják. A fundamentalisták a jelenlegi állapotok megőrzése mellett vannak, a nacionalisták viszont az SZKP-tól való elszakadást követelik. Ez a párton belüli ellentét tükrözi a lett társadalmon belüli ellentéteket is. Az eddigi értesülések szerint a kongresszusi küldöttek több mint 50 százalékát a fundamentalisták alkotják, ezért várható, hogy ők fogják megadni a tanácskozás hangnemét is. Az SZKP-hez hű platformot elsősorban az orosz nemzetiségű kommunisták alkotják. Tegyük hozzá, Lettország lakosainak száma 2,7 millió, ebből az orosz nemzetiségűek 33 százalékot képviselnek. Új típusú biztonság Rövid idő alatt szinte frázissá koptattuk azt a megállapítást, hogy a csehszlovák külpolitika még sosem volt ilyen aktív. Eredményesen tárjuk szélesre az ajtót a nyugati partnerek előtt, hiszen az érdeklődés kölcsönös, ráadásul néhány hónap alatt nem keveset sikerült behozni az évtizedes lemaradásból. Ennek legújabb bizonyítéka: alig két héttel Václav Havel londoni látogatása után Jirí Dienstbier is háromnapos tárgyalásokat folytatott a szigetországban. E látogatás eredményeként konkrét formái öltöttek azok a megállapodások, amelyek a márciusi csúcstalálkozón elvi szinten fogalmazódtak meg. A két külügyminiszter által aláírt kulturális egyezményre gondolok, ilyenre nem volt példa a háború utáni évtizedekben országaink között. Dienstbier londoni útja másik leglényegesebb mozzanatának azt a javaslatot tartom, amelyet a csehszlovák kormány nevében ismertetett az európai biztonsággal összefüggésben. Miről van szó? Javasolta az Európai Biztonság Bizottságának a felállítását, ez lenne a kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződés végrehajtó szerve. Ha összeurópaiként emlegetjük, akkor természetesen a helsinki folyamat 35 tagországának képviselői dolgoznák ki és fogadnák el. A bizottságnak két kamarája lenne, a katonait a politikainak rendelnék alá. S távlatilag ez a bizottság váltaná fel a két katonai tömböt - a NATO-t és a Varsói Szerződést. Hangsúlyozni kell, hogy távlatilag, mert enélkül most még kissé utópisztikusnak tűnhet az egész. Az elképzelés szerint a két tömb továbbra is egymás mellett létezne, s fokozatosan, a természetes fejlődés által - ennek irányát a földrészünkön végbemenő változások, az egységes Európa kialakítása adja meg - veszítenék el jelentőségüket. Az olyan szervezetek tapasztalataira építve, mint az Európa Tanács, az európai parlament, kerülhetne sor Dienstbier fogalmazása szerint „az európai egyesült államok" kialakítására, s a harmadik, az igazán csak távlati fokozat lehetne az európai államok konföderációjának a létrehozása. Ábránd lenne ez? Nem. Először is azért, mert az európai változások üteme rendkívül gyors, hiszen már ma is sok olyan dolog valóság lett, ami pár éve még elképzelhetetlennek tűnt. Másodszor: sok közös vonás van a csehszlovák tervezet • és Francois Mitterrand elképzelése között. Az európai konföderáció fogalmát a francia államfő néhány hónappal ezelőtt, újévi beszédében vetette fel. Mitterrandról pedig igazán nem mondhatja senki, hogy a fellegekben jár. Hiszen ő a jelenkor egyik kiemelkedő reálpolitikusa. Csupán zárójelben jegyzem meg, Mitterrand szerint az európai konföderáció magvát a közöspiaci országok alkotnák, a többiek csak bizonyos idő után, bizonyos feltételek teljesítése esetén csatlakoznának hozzá. Harmadszor: míndenkképpen tekintettel kell lenni a most zajló európai folyamatokra, konkrétan a német egyesítéssel kapcsolatos problémákra, aggodalmakra. A német kérdés legvitatottabb pontja az egyesült Németország NATO-tagsága. E téren a legnagyobbak a véleménykülönbségek a Szovjetunió és a Nyugat között, s itt utalni lehet például Sevardnadze szovjet külügyminiszter mostani washingtoni megbeszéléseire. Kíváncsian várhatjuk, hogy a szovjet-amerikai tárgyalásoknak lesznek-e olyan elemei, amelyek összecsengenek azzal, amit Dienstbier Londonban előterjesztett. Nincs ellentmondás az új csehszlovák javaslat és aközött, amit például Havel elnök az Egyesült Államokban mondott, amikor elismerte, hogy a NATO jelenleg bizonyos stabilizáló szerepet tölt be Európában. Azért nincs ellentmondás, mivel egy folyamatról van szó, s ha így tekintünk rá, akkor az új tervezetként fogható fel a hétfőn kezdődő pozsonyi középeurópai csúcs a térség államai közötti koordinációról. Ennek ötletét Václav Havel januárban Varsóban vetette fel. Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia új típusú kapcsolatrendszerének a kiépítése a cél, de meghívót kapott a tanácskozásra Olaszország és Ausztria is. Tudjuk, az államfők és külügyminiszterek részvételével megrendezésre kerülő fórumon a legkényesebb témákat is meg kell vitatni, hiszen Horn Gyula magyar külügyminiszter szerint ha nem kerül szóba a nemzeti kisebbségek helyzete, akkor nincs értelme a pozsonyi találkozónak. A magyar elképzelés: e témáról akár kétoldalú, csehszlovák-magyar megállapodás is, születhet. Pár nappal ezelőtt éppen e problémák kapcsán hangzottak el olyan vélemények, hogy a pozsonyi csúcs megtartása is veszélybe került. Reméljük, hogy ez nem így van, hogy nem jön közbe semmi az utolsó pillanatban. S végezetül: az sem baj, hogy most még nem mindenki ért egyet az új csehszlovák javaslattal. Például Václav Havel és Margaret Thatcher sem ítélte meg azonosan az európai biztonság távlatait. Thatcher a NATO fennmaradásának a fontosságát hangsúlyozta, Havel pedig a katonai tömböket fölöslegessé tevő új európai biztonsági struktúrák kiépítését helyezte előtérbe. MALINÁK ISTVÁN (ČSTK) - Horn Gyula külügyminiszter szerdán este a budapesti televíziónak adott nyilatkozatában a hétfőn nyíló pozsonyi fórummal foglalkozott. Kijelentette: Szűrös Mátyás ideiglenes államfővel és Németh Miklós kormányfővel együtt úgy döntöttek, részt vesznek a tanácskozáson, nehogy olyan benyomás keletkezzen, hogy nem akarják a párbeszédet. A fórumon az európai integrációs folyamatokkal és a regionális együttműködéssel összefüggő kérdéseket vitatják meg. A magyar vezetés ezzel a programmal egyetért, bár a nyugat-európai tömörülésekkel folytatott együttműködésben Magyarország előbbre van mint a tanácskozás másik két résztvevője. Horn Gyula ismételten hangsúlyozta, meg kell vitatni a nemzeti kisebbségek dolgát, elsősorban azért, mert Szlovákiában erősödőben van a nacionalizmus hulláma, s nyugtalanító magyarellenes megnyilvánulások is tapasztalhatók. Ezekről a kérdésekről tárgyalni kell a csehszlovák féllel, úgy tűnik, hogy ezzel a csehszlovák vezetők is egyetértenek. Magyarország ezért szeretné, ha ezt a megállapodást a közös dokumentum is rögzítené. Mától hetente

: Remény Nagy örömmel tölti el a csehszlovákiai magyar katolikusokat, hogy a II. világháború befejeződése után ezentúl minden héten kezükbe vehetik az első egységes magyar hetilapot, a Reményt, amely e hét végén, a legtöbb helyen virágvasárnap kerül az olvasó kezébe. A lapról első száma kapcsán beszélgettünk Ďurdík László főszerkesztő-helyettessel. • A címe is sokat jelent a hívők számára: a remény szó - több puszta újságcímnél. - Valóban, és erről részletesen szól a lap vezércikkében Koller Gyula, a boldogfai esperes-plébános, a lap főszerkesztője. Tehát reménynyel indulunk, azzal a reménnyel, amely az isteni erények sorában a hit és a szeretet között áll. A hitből fakad és a szeretetben tökéletesedik ki. • Ismerkedjünk meg közelebbről a lappal, kiadásával. -A Glória, a Szlovákiai Magyar Katolikus Papok Társulata adja ki, amely most, február végén alakult. A lap egyébként az Apollopress nyomdájában készül, és templomiplébániai terjesztés útján kerül az olvasó kezébe. Ezért van az, hogy bár már a hét közepén elkészül, de a legtöbb helyen csak vasárnap juthatnak hozzá a hívők. • A szerkesztőségről szólhatna néhány szót. - Ahogy említettem, Koller Gyula esperes a főszerkesztő, én vagyok a helyettese. Két szerkesztőnk van: Bertha Éva és Gyepes Aranka, a tördelőszerkesztő Ordódy Dénes. A szerkesztőségben két adminisztratív munkaerő dolgozik és Bíróczi István tallósi plébános szintén részt vesz a szerkesztőség munkájában. • A Remény nyolc oldalon jel

enik meg... - Az első oldalon az első számot a „remény jegyében" Ján Sokol nagyszombati érsek, metropolita indítja útjára, és Koller Gyula vezércikke mellett Nagy József Krisztusfejgrafikája van. Belül, a második oldalon állandó rovatunk lesz, az egyházi naptár, a harmadikat pedig ezúttal a virágvasárnapnak szenteljük. A negyedik oldalon virágvasárnaptól a feltámadásig főcímmel elmélkedések olvashatók a nagyhétről. A további oldalakon található interjú, ismeretterjesztő írás, van ifjúsági oldal gyermekrovattal, benne rejiveny is. A neteűik oldalon állandó rovatokat indítunk: János atya válaszol az olvasók hittel összefüggő kérdéseire, s további rovat az Igaz-e? és a Múltunkból. Az utolsó oldalon egyházi hírek, tudósítások találhatók. Ezúttal például arról, hogy Nagykürtösön újra van magyar mise vasárnap esténként. • Amikor elindították a lapot, milyen szándékok vezérelték a szerkesztőséget? - Tudtuk, hogy ürességtől konganak a templomok, a hitüket megvallók és templomba járók többségét inkább az idősebbek teszik ki, s alaposan megcsappant számú papjaink nagyobb része nyugdíjaskorú. Bizonytalan, fordított értékrend, viszonylagos erkölcs, kettős magatartás vált környezetünk elfogadott normájává. Azonban reményre is van okunk, hiszen látjuk kirajzolódni a jövő egyházának biztató jeleit. Mindezek tudatában a lap szerkesztői egyházunk megújulásának szeretnének szolgálatába állni. A megváltozott körülmények között végre meginduló szlovákiai magyar katolikus sajtó véleményünk szerint az olvasók és szerkesztők közös munkája nyomán válhat igazán a magyar katolikusok sajátjává. Ehhez ezúttal is kérjük olvasóink megértését és támogatását. -méjtechnikát illeti, pozitívak a tapasztalatai. A kiadói tevékenység tartalmi oldalát tekintve viszont nem bocsátkoztak értékelésbe. A lapeladásokkal kapcsolatban az ügy politikai hátterére mutattak rá. Azt hangsúlyozták, hogy nézetük szerint az MSZP nem számolt el vagyonával, ezért a szóban forgó ügyletek a korábbi vagyonátmentési kísérletek sorába illeszthetők. Egyébként a megyei lapok helyzetét (lényegében ezeket akarja az MSZP eladni a Springernek) egy tényfeltáró csoport is vizsgálja. (kpr) Csehszlovák felszólalás az IPU ülésén (ČSTK) - Nicosiában, az Interparlamentáris Unió 83. konferenciájának szerdai ülésén többek között a foglalkoztatottsággal és a hivatásra való felkészítéssel kapcsolatos problémák szerepeltek a napirenden. Felszólalt Bohuslav Kučera, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, csehszlovák küldöttségvezető. Beszédében a csehszlovák piacgazdaság megteremtésével összefüggő kérdésekkel foglalkozott. Rámutatott ázonban a mélyen gyökerező negatív jelenségekre a káderképzés terén. Mint mondotta, nagy figyelmet kell fordítani a tehetségekre, fel kell számolni a középszerűséget. Szükség van a folytonos képzésre, ehhez meg kell teremteni a kellő feltételeket és meg kell győzni az embereket ennek fontosságáról, hangsúlyozta Bohuslpv Kučera.