Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-06 / 82. szám, péntek

Hála a jó munkaszervezésnek a nagyszombati Május 1. efszben csaknem egy hónappal a határidő előtt fejezték be a tavaszi munkák első szakaszához szükséges gépek javítását. A kedvező időjárás már február elején lehetővé tette, hogy a kijavított gépeket felhasználják a talajelőkészítésre és csaknem 300 hektár árpa és 8 hektár borsó vetésére. Képünkön Jozef Halaša a Šleza típusú permetező működését ellenőrzi. (ČSTK - Drahotín Šulla felvétele) Hol volt, hol nem volt... Áruátvétel miatt zárva - olvastam már néhányszor a kassai Magyar Könyvesbolt ajtaján a feliratot és megörültem, mert azt reméltem, hogy most kell majd jönnöm, kedvemre válogathatok a legfrissebb könyvtermés között. Csakhogy hiába voltam ott a nyitáskor - nemhogy a polcokon, de még a pulton is alig akadt egy-két új könyv. Ez hogyan lehetséges? - kérdeztem meg végül Széles Matildtól, a könyvesbolt vezetőjétől. - Teljesen kiszolgáltatott helyzetben vagyunk. Mi jóformán már nem is eladók, sokkal inkább magyarázkodók vagyunk, önnek teljes mértékben igaza van, amikor új könyveket akar vásárolni és meglepődve tapasztalja, hogy az áruátvétel után sincsenek új könyvek. Mi hiába rendelünk valamelyik könyvből 200-400 darabot, legföljebb 20-30at, de gyakrabban csak négyet-ötöt kapunk. Ezt is kénytelenek vagyunk a kerületi könyvtár számára félretenni. Mindez számunkra a legkellemetlenebb, még a zsebünkön is megérezzük. - Mit jelent ez? - Tíz évvel ezelőtt még arra is volt lehetőség, hogy a vásárló a keresett könyvet megrendelhette nálunk. Ezt mi továbbítottuk, és amikor megérkezett az áru, értesítettük az illetőket, hogy jöhetnek a kívánt könyvért. Ez jó módszer volt, ami fontos tartozéka, hatékony lehetősége a kereskedelemnek. Sajnos már közel tíz éve, hogy az eperjesi Slovenská kniha nem fogadja el az ilyen megrendeléseket. Hiába van kereslet, kínálatot mi nem tudunk biztosítani. Maga az a tény is lehangoló és elszomorító, hogy magyarországi könyveket például évente csak egyszer rendelhetünk. Igaz, a mi rendelésünk jóformán egy fabatkát sem ér, szinte figyelembe sem veszik. Meg is mondták, hogy hiába is akarMikor lesz igazi könyvkereskedés? nánk a kerület magyar könyvesboltjaiba évente hatmillió koronát elérő tételben rendelni, esetleg csak kétmillió korona értékben hoznak be könyveket. - Mi ennek a magyarázata? - Nekem azt mondták, hogy a Csallóközbe kell a több könyv, mert ott több magyar él, ide elég egymillióért is. - Elég? - Egyáltalán nem. A kereslet nagy és mi tehetetlenek vagyunk. Naponta ezt a három szót használjuk a legtöbbet: nincsen, nem tudjuk. Mert a vevőknek azt sem tudjuk megmondani, hogy mikor kapunk árut. Azt hittük, hogy november 17-e után az eddigi rossz gyakorlat megváltozik, de ennek jelei még nem mutatkoznak. Tavaly ugyan egyszer engedélyezték, hogy a Prágai Magyar Kultúrától rendeljünk könyveket. Ez lehetővé tette, hogy az eladási tervünket is teljesíteni tudtuk. - Tervteljesítéssel korábban is voltak gondjaik? - Hogyne lettek volna, ha egyre kevesebb könyvet kaptunk, ráadásul három évvel ezelőtt azt a lehetőségünket is megvonták, hogy a jól bevált „újsághírdetéses, tárgy nyereményes" módszerrel éljünk. Helyettünk a rozsnyóiaknak engedélyezték. Nekünk ez évi 300 ezer korona kiesést jelent. - A rozsnyói viszont nem tisztán magyar könyvesbolt, ott a szlovák könyvesboltban árulnak magyar könyveket is. önök nem tiltakoztak, hogy ez a döntés a kelet-szlovákiai kerület egyetlen magyar könyvesboltját hátrányosan érinti? - Eperjesről azt a választ kaptuk, hogy Rozsnyón nagyobb a raktárhélység, ők ezt az akciót könnyebben lebonyolíthatják. A 300 ezer korona kiesést valahogyan pótolniuk kellett. Hogyan sikerült? -Felajánlották, hogy rendeljünk szlovák könyveket is. Ezt kénytelenek voltunk megtenni, mert a magyarországi megrendelésünket még jobban lefaragták. így jutottunk el odáig, hogy a kassai Magyar Könyvesbolt karácsony előtt az utcán is szlovák könyveket árusított, hogy teljesíteni tudjuk a tervet. A vásárlóktól természetesen igen sok bírálatot kaptunk és kapunk, mert ők érthetően azzal érvelnek, hogy szlovák könyvet akárhol vehetnek Kassán, magyart viszont csak nálunk. De hogyan, amikor nincs? Nekünk a Prágai Magyar Kultúrából is csak egyszer engedtek könyvet rendelni... - Hogyan lehetne ezen változtatni? - Az igazi könyvkereskedés viszszaállításával, annak a jognak az elismerésével, hogy minden népnek - legyen az akár nemzeti kisebbség - korlátlanul lehetővé kell tenni, hogy anyanyelvén olvashasson szép- és szakirodalmat. Tarthatatlan helyzetünkről a minap levelet írtunk Kassa polgármesterének, és szándékunkban van állapotunkról értesíteni a Slovenská kniha állami vállalat vezérigazgatóságát és köztársaságunk elnökét is. Magyarország részéről a megértés és a segítő szándék nem hiányzik. Az egyik budapesti könyvkiadó vállalat például felajánlotta, hogy 30 százalékos árengedménnyel hajlandók nekünk eladni könyvet. Eljönnek értünk, kiválasztjuk a könyveket, a megrendelt mennyiséget leszállítják és mi koronával vagy rubellel is fizethetünk. Hát kell ennél jobb üzlet? A lehetőségről természetesen azonnal értesítettük feletteseinket. A hetek múlnak, de eddig még sem igenlő, sem elutasító válasz nem érkezett. Még reménykedünk. SZASZÁK GYÖRGY Felhívás a Magyar Köztársaság újságíróihoz Tisztelt Kolléganők és Kollégák! Mivel az elkövetkező hetekben a Cseh-Szlovák Szövetségi Köztársaság parlamenti választási kampányában az itt élő magyar nemzeti kisebbség saját politikai mozgalmain kívül az országos politikai pártok egész sorában lesz érintett, felhívást intézünk önökhöz. Kérjük, hogy a magyar nemzeti kisebbség életéről írt tudósításokban, riportokban, illetve rádió- és tévéműsorokban őrizzék meg józanságukat, valóságérzéküket. Szeretnénk, ha egyetlen csehszlovákiai magyar politikai mozgalmat sem preferálnának, s nem keresnék a szenzációt. Mindezt annak a tudatában kérjük, hogy a november 17-i forradalom óta eltelt időszakban is számos olyan elfogult írást olvashattunk, rádió- és tévéműsort hallhattunk, illetve láthattunk, amelyekhez hasonlóak a csehszlovák választási kampány ideje alatt erőteljesen befolyásolhatnák a választókat. Tudomásunk van arról, hogy a különböző sajtóorgánumokban a magyar nemzeti kisebbség politikai mozgalmainak képviselői vagy elvi támogatói már tettek a választási kampány etikájával összeegyeztethetetlen lépéseket. Tudunk arról is, hogy a hazánkban vendégszereplő magyarországi művészeket is kérdőre vonták, miért ennek vagy annak a politikai mozgalomnak a rendezvényén léptek fel. Szeretnénk, ha a Szlovák Köztársaságban is közkedvelt rádió- és tévéműsoraikban egyenlő mértékű és színvonalú publicitást kapnának mozgalmaink. Nem lenne helyes, ha a nemzetközi és országos történések pertraktálásakor a Magyar Köztársaság parlamenti választásait megelőző kampány módszereit alkalmaznák. Nem helyeseljük, hogy a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbséget pártérdekeknek szolgáltassák ki. Sajnos, a közelmúltban számos példával bizonyítható: ilyen törekvésnek lehetünk tanúi. Meggyőződésünk, hogy a pártatlanságot és a tárgyilagosságot nélkülöző tudósítások, állásfoglalások a csehszlovákiai magyar kisebbség érdekei ellen hatnak. Fontolják meg kérésünket, és a Cseh-Szlovák Szövetségi Köztársaságban élő magyarok természetes érdekeit tartsák szem előtt! Ne szolgáljanak párt- és mozgalmi érdekeket, amikor helyzetünkről írnak. Megértésüket köszönjük. A Nap szerkesztősége Az Új Szó szerkesztősége A Független írók Klubjának állásfoglalása A Független írók Klubja állásfoglalást juttatott el a csehszlovák sajtóirodának. A szöveget rövidített változatban ismertetjük: összetett korszakba lépünk, sőt, egyik lábunkkal már benne is vagyunk. Megdőlt a régi totális rezsim, és annyi új probléma került a felszínre, hogy társadalmunkban egyre nő a bizonytalanság, sót, olykor a félelem érzése is. Ezek a problémák, amelyeket újaknak nevezünk, nagyrészt régi, megoldatlan gondok, amelyeket a régi rezsim csak eltakart, vagy félretett. Az elnyomás fedele szétesett, s alóla, a tiszta forrásokkal együtt a felszínre tört a zavaros víz is, amely magával sodor mindent, ami negyven éven keresztül erőszakkal el volt nyomva. (...) Vissza kell térnünk a kiinduló ponthoz, nemzeti és társadalmi életünk gyökereihez. De hol is vannak a valódi gyökereink! Hová is kell visszatérnünk? (...) Nemzetünknek, csakúgy mint magunknak, szabad fejlődést kívánunk. Tudjuk, hogy a múlt nem mindig kedvezett nekünk, hogy hajtásainkat nyesegették, hogy másutt döntöttek rólunk, hogy még élnek a lekezelő tendenciák. így fejlődhetett ki bennünk a becsapottság érzése, azzal a meggyőződéssel együtt, hogy mások a bűnösök. Most azonban, amikor ORVOSI TANÁCSADÓ A szív ritmuszavarai 1. A költők és a szerelmesek a szívben nem a vért szivattyúzó izmot, hanem a szeretet és á tszerelem központját látják. Természetesen nekik is igazuk van, hiszen a kisbaba már hónapokkal születése előtt éjjel és nappal hallgatja édesanyja szívének dobbanását és ez a csendes, mély, nyugodt ritmusú hang elkíséri későbbi élete során is. Ez a ritmus néha túl gyorssá vagy egyenetlenné válik és akkor a szív már nem a szerelem jelképe, hanem orvosi kezelésre szoruló beteg szerv. Az emberi szív körülbelül 30 dekagramm' súlyú izom, belsejében négy üreggel. A tüdőből érkező friss, oxigéndús vér a bal pitvarba ömlik, ahonnan akadálytalanul átjut a bal kamrába. A pitvar és a kamra között egyenirányító szelepként működő billentyűk vannak, ezek akadályozzák meg a vér visszaáramlását a kamrából a pitvarba. Amint a bal kamra megtelt vérrel, a szívizom hirtelen összehúzódik (az összehúzódást systole-nak nevezi az orvosi nevezéktan) és a kamrában levő vér . kilövell az aortába, ahonnan a fokozatosan szétágazó veröerek (artériák) rendszerén keresztül eljut a szervezet minden részét behálózó hajszálerekbe. A bal kamra és az aorta között is billentyűk biztosítják a vér egyirányú áramlását. Az oxigénben szegény, széndioxidban és hulladékanyagokban gazdag vér a visszerek (vénák) rendszerén keresztül jut el a jobb pitvarba és onnan a jobb kamrába. A jobb szívfélben is megtalálhatók a szívbillentyűk a pitvar és a kamra, ill. a kamra és a tüdőverőér között. A szív összehúzódásakor a jobb kamrában levő vér a tüdőbe áramlik, ahol oxigénnel telítődik és az egész körforgás kezdődik előröl. A szívizom tehát nem egy, hanem két, párhuzamosan működő szivatytyúból áll. A bal oldali a szervezetbe pumpálja a vért, ahonnan az végül a jobb pitvarba jut - ez a nagy vérkör. A kisvérkör a szív jobb felében kezdődik, a tüdőben folytatódik és a bal pitvarban ér véget. A jobb és a bal szivattyút válaszfal választja el A szív - ez az öklömnyi izom - még a szervezet nyugalmi állapotában is körülbelül hetvenszer húzódik össze. Munkavégzés vagy izgalom hatására a szív frekvenciája és vele együtt a pulzus is elérheti a percenkénti 150-180-at. 70 éves korunkra a szívizom valahol a másfél milliárdomodik összehúzódásánál tart! Egy összehúzódásnál a két kamrából egyenként 70-100 ml vér áramlik ki. Ha ezt a mennyiséget összeszorozzuk a percenkénti összehúzódások számával, megkapjuk a szív perctérfogatát, amely 5-15 liter között van, de az élsportolóknál elérheti a 20-25 litert is. Testünk harántcsíkolt izmai az agykéregből kapják az utasítást az összehúzódásra. A szívizom ezzel ellentétben nincs az agykéreg közvetlen irányítása alatt. (Karunkat akaratunk szerint tudjuk mozgatni, a szívizom működését nem.) A szívnek saját vezérlőközpontja van a jobb pitvarban, amely percenként 70-180 jelet képes leadni. Ezt a központot a szakemberek szinuszcsomónak nevezik. A jelek hatására a pitvarok izomzata összehúzódik. A pitvarok és a kamrák között a vér szabadon áramlik, az elektromos jel azonban nem jut át, mert a pitvarok és a kamrák izomszálait kötőszövet választja el egymástól (ez a kötőszöveti gyűrű tartja a szívbillentyűket). Az impulzust a pitvarokról a kamrákra vékony kábel vezeti át, amelyet Wilhelm His, svájci származású német fiziológus fedezett fel. A Hisköteg a kamrák közötti válaszfalban három szárra oszlik, ezeket Tawara japán anatómusról nevezték el, majd szétágazik a két kamra izomrostjai közé. Az izomzatban levő szálak leírása a híres cseh természettudós, J. E. Purkyné érdeme. A szinuszcsomó karmesterként vezényli a szívet. A pitvarok izomzata azonnal reagál az utasításra, a kamrák egy kicsit később, amikor a His-kötegen, a Tawara-szárakon és a Purkyné-rostokon keresztül a jel megérkezik a kamrába. Ennek a késésnek az az élettani jelentősége, hogy a pitvarok összehúzódásakor még töltődnek vérrel a kamrák. Ezek összehúzódása a töltés befejezésekor kezdődik. A szív önállósága nagyon fontos biztonsági tényező a szervezet egésze szempontjából, mert a vezérlőmű az idegrendszer súlyos károsodása esetében is biztosítja a szív működését. Ez az önállóság azonban nem öncélú. Az agyból érkező utasítások hatására a színuszcsomó gyorsítja vagy lassítja működését,, aszerint, mennyi vérre van a szervezetnek szüksé9® Dr. RÁCZ OLIVÉR megteremtődtek a szabad társadalmi, szellemi és anyagi fejlődés új feltételei, csak rajtunk múlik, mire leszünk képesek. Nemzetünk sorsáért érzett felelősségünk azonban nem gátolhat meg abban, hogy útját álljuk az új bálványoknak, ha már a régieket ledöntöttük. (...) Nem szeretnénk megélni a visszatérést bármilyen totalitáshoz, még akkor sem, ha ezt a visszatérést a nemzet szüksége motiválná. Idegen tőlünk a militáns nacionalizmus, bárhol is üsse fel a fejét, mivel semmi köze nincs a nemzeti büszkeséghez, öntudathoz, amelyet, mivel nálunk el van nyomva, kétségtelenül fel kell emelni. Ez azonban csak a tiszta lelkiismeret eszközével, csak saját eredményeink és munkánk felmutatásával lehetséges. Nyugtalansággal tölt el bennünket a nemzetiségi ellentétek kiéleződése, bármely oldalról is jöjjenek. Ellenzünk bármiféle nemzeti, vallási, faji és egyéb konfliktust. A nehezen megszerzett pluralizmus nem nőhet át intoleranciába és gyűlöletbe. (...) Síkra szállunk azért, hogy az igazi demokrácia uralkodjon az élet minden területén. Ellenezzük a szeparatizmust, támogatjuk a két egyenrangú nemzet közös köztársaságát, mert meg vagyunk győződve róla, hogy minden különbözőség ellenére, a kétoldalú, a történelem motiválta averzió ellenére is természetes szövetségről van szó, gyümölcsöző kapcsolatról. Közösen készülünk az Európába való belépésre, ám mindenki a maga nevében. Ez az Európa már nem a 19. század Európája. Nem lehet belépnünk csupán hímzett ingben, olyan értékek nélkül, amelyeknek súlyuk van. Térjünk viszsza a gyökereinkhez, de tekintsünk fel a koronára is, hogy terebélyesedjék, hogy a jövő Európájában mint egyenragú és méltó partnert fogadjanak minket. Sorsunk nincs idegen kezekben, a saját, mindannyiunk kezében van. A fönt ismertetett állásfoglalás szövege a Független írók Klubjának kezdeményezésére fogalmazódott, s amelyhez további művészek, irodalmárok és tudományos dolgozók csatlakoztak. Štefan Žáry, Milan Rúfus, Milan Hamada, Ivan Kupec, Peter Jaroš, Ľubomír Feldek, Vladimír Kompánek, Albín Brunovský, Milan Lasica, Július Satinský, Marián Labuda, Martin Huba, Emília Vášáryová, Martin Kučera, Ivan Slimák, Peter Zajac, Milan Gáfrik, Magda Vášáryová, Július Noge, Rudolf Chmel, Vladimír Petrík, Pavel Vilikovský, Ladislav Ballek, Tomáš Janovic, Štefan Drug, Ján Števček, Jozef Klimo, Dušan Dušek, Ján Štrasser, Ivan Laučík, Martin Bútora, Ivan Štrpka, Jozef Bžoch, Marián Puobiš, Dagmar Puobišová, Kamil Peteraj, Ľubomíra Múdra, Marián Varga, Stanislav Vrbka, Nora Kuželová, Karol Spišák, Milan Veselý és mások. ÚJ SZÚ 4 1990. IV. 6.