Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-27 / 99. szám, péntek

Nem adtak ki záróközleményt Li Peng és Gorbacsov tárgyalásairól (ČSTK) - Li Peng kínai kormány­fő szovjetunióbeli látogatásának hi­vatalos részét befejezve tegnap Moszkvából Leningrádba utazott. A háromnapos látogatás során Mi­hail Gorbacsovval és több más szovjet vezetővel tárgyalt. A tanács­kozásukról záróközleményt nem ad­tak ki, ezt Li Peng „technikaiokokkal és a látogatás rövidségével" indo­kolta. Viszont azt mondotta, a 26 év után első kínai kormányfői látogatás rendkívül sikeres volt. Az elutazás előtt 48 órával mond­ta le Franciaország Jean de Li­pawskinak, a kormányfő rendkívüli megbízottjának a pekingi útját. Jól tájékoztatott párizsi körök ezt lakoni­kusan azzal indokolták, hogy a jelen pillanatban a látogatás nem idősze­rű. Az AFP francia hírügynökség pekingi tudósítója úgy vélte, hogy a párizsi kormánynak ez a döntése ismét lehűti a francia-kínai kapcso­latokat, amelyekben 10 hónapos el­lenségeskedés után már bizonyos javulás volt tapasztalható. Punszalmagijn Ocsirbat, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke május 4-e és 9-e között hivatalos baráti látogatást tesz Kínában. A hírt tegnap közölte Pekingben a külügyi szóvivő. Jelzésértékű, hogy Ocsir­bat - akit márciusban választottak a mongol parlament elnökévé - el­ső útja Kínába vezet. Az egyetértés jegyében Befejeződött a francia-nyugatnémet csúcstalálkozó (ČSTK) - Tegnap közös reggeli­vel kezdődött az 55. francia-nyugat-' német csúcstalálkozó második, egy­ben zárónapja. Francois Mitterrand és Helmut Kohl állásponja a fó kérdésekben közeli. Teljesen egyet­értenek az Európa felépítésének kér­déseiben, az a véleményük, hogy Németország egyesítése, illetve Eu­rópa gazdasági és politikai egyesíté­se „Az érem két oldala". Kohl kancellár szóvivője szerint Mitterrand teljes mértékben és egyértelműen támogatja a német egyesítést, amelyet Bonn a jövő év végéig szeretne befejezni. A Kohl-Mitterrand tárgyalásokkal párhuzamosan folytak Párizsban a külügy-, hadügy-, gazdasági és további miniszterek megbeszélései is az együttműködésről. Tegnap a közös védelmi és biz­tonsági tanács ülésezett, ezután ke­rült sor a plenáris záróülésre. A két­napos megbeszélések eredményei­ről Mitterrand és Kohl közös sajtóér­tekezleten tájékoztatta az újság­írókat. Merénylet Oskar Lafontaine ellen (ČSTK) - Oskar Lafontaine, a nyugatnémet SPD kancellárjelölt­je, aki ellen szerdán este merényle­tet követtek el és súlyosan megse­besítettek, túl van a közvetlen élet­veszélyen. A hírt tegnap reggel kö­zölte a Deutschlandfunk rádióállo­más. Hans-Jochen Vogel, az SPD elnöke tájékoztatott róla, hogy La­fontaine három órával a műtét után magához tért a narkózisból. A kölni egyetemi klinika sebészeti osztályá­nak igazgatója pedig reményét fe­jezte ki, hogy a sebesülés nem jár majd tartós következményekkel. A köln-mühlheimi választási nagygyűlésen egy nővirágcsokorral közelítette meg a kancellárjelöltet - aki egyébként a Saar-vidéki tarto­mányi kormánynak is az elnöke -, s a virágok közül kést húzott elő, Klaus Washingtonban (ČSTK) - Václav Klaus szövet­ségi pénzügyminiszter tegnapra vir­radó éjszaka kétnapos munkaláto­gatásra Washingtonba érkezett, ahol tárgyalásokat folytat a Nemzet­közi Valutaalap képviselőivel. Várható, hogy Václav Klaus láto­gatása hozzájárul az újabb pénzügyi és kereskedelmi szerződések meg­kötésének meggyorsításához. amellyel többször is Lafontaine nya­kába szúrt. A merénylőt a helyszínen letar­tóztatták. A 42 éves Adelheid Strei­delről van szó. A rendőrség szerint semmi sem utal arra, hogy a táma­dónak bűntársai lennének. A kölni Express és a ZDF televíziós állomás tájékoztatott róla, hogy a merénylő üldözési mániában szenved és a nyolcvanas években pszichiátriai klinikán kezeltette magát. Ismét Samiron a sor (ČSTK) - Simon Peresz, az Izra­eli Munkapárt elnöke lemondott kor­mányalakítási mandátumáról. Kö­zölte, visszaadja megbízatását Her­zog államfőnek. Politikai körök azt várják, hogy az államfő most ismét Jicchak Samir ügyvezető kormány­főt, a Likud-tömb vezetőjét bízza meg az új kormány összeállításával. Amennyiben ez neki sem sikerül, akkor új parlamenti választásokat írnak ki. Tanácskozott az NDK parlamentje (ČSTK) - Berlinben tegnap egy­napos ülést tartott az NDK Népi Kamarája. A tanácskozás napirend­jén szerepelt a katonai szolgálatról szóló törvény módosításának terve­zete, a polgári mozgalmak képvise­lőcsoportjának az NDK új alkotmá­nyát érintő javaslata, valamint a tár­sadalmi tulajdon jövőjével összefüg­gő kérdések. Megkezdődött a szejm ülése (ČSTK) - Varsóban tegnap kezdődött meg a szejm háromnapos ülése. A képvi­selők a külpolitika fő irányairól és több törvényjavaslatról tanácskoznak, így pél­dául a politikai pártok vagyonára vonatko­zó tervezetről. Az ülésen részt vesz Jaru­zelski államfő is. Krzysztof Skuby­szewszki külügyminiszter aláhúzta, a lengyel állam demokratizálása - ami 1989-ben kezdődött s most tovább szilár­dul és bővül - a külpolitika számára is erős támaszt jelent. Ennek eredménye­ként a lengyel külügyi tevékenység össz­hangban van a nemzet érdekeivel, a füg­getlenséget szolgálja, támogatja a hazai politikai és gazdasági változásokat, erősí­ti Lengyelország pozícióit a formálódó új európai és nemzetközi rendszerben. Sze­rinte Lengyelország előtt nagy lehetősé­gek állnak, tekintettel stratégiai, geopoliti­kai helyzetére. Ez erejének és sikereinek, nem pedig függőségének és elmaradott­ságának lehet a forrása. Új kormány Nicaraguában Chamorro nem váltja le a fegyveres erők sandinista főparancsnokát (ČSTK) - Violeta Chamorro új P J|# ^ Lesz politikai megoldás Litvániában? A gazdasági reformmal kapcsolatban a szovjet államfő ellenzi a „sokkterápiát" (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, szerdán Szverdlovszkba érkezett. Államelnökként ez az első vidéki útja. Megérkezésekor kijelentette, egy hét telt el azóta, hogy a föderációs és az elnöki tanács döntött a szovjet gazdaság áttéréséről a piacgaz­dálkodásra. Ez a fontos feladat nem való­sítható meg a dolgozókkal folytatott véle­ménycserék nélkül. Az Uralmas kombinát dolgozóival megtartott találkozóján az államfő hang­súlyozta, az árreform, amelyről most tár­gyalások folynak, nem lesz ,,sokkterá­pia", célja a vállalatok önállóságának nö­velése. Ezért a radikális gazdasági re­formmal összefüggő valamennyi problé­máról 6-8 hónapos nyilvános vitákat ren­deznek. A TASZSZ tegnapi jelentése szerint az Uralmas kombinátban Mihail Gorbacsov a litvániai eseményekkel is foglalkozott. Reményét fejezte ki, hogy sikerül politikai megoldást találni, ugyanakkor megbírálta a litván vezetést, hogy kalandorsághoz folyamodik, a demokráciával spekulál. Az elnök szerint a válás csak népszavazás útján valósulhat meg, s véleménye szerint az emberek vágya a független litván állam után a föderáció keretében is teljesülhet. Az április 18-án elrendelt olajembargó óta ez volt az első hivatalos kommentár a litván kérdéssel kapcsolatban. nicaraguai elnök végül mégis átvette a védelmi minisztérium irányítását - közölte tegnap a Prensa Latina. Az említett miniszteri poszt elfoglalása körül ugyanis éles viták voltak még Chamorro beiktatása előtt. Az állam­fő egyik tanácsadója szerdán jelez­te, hogy Chamorro nem váltja le a fegyveres erők sandinista főpa­rancsnokát, de formálisan ő veszi át a védelmi minisztérium irányítását. Mint ismeretes, a nicaraguai el­nök hivatalba iktatása alkalmából George Bush 2,6 millió dolláros azonnali segélyt szavazott meg Ni­caraguának. Fehérházi beszédében Bush azzal indokolta döntését, hogy Nicaraguát ,,már nem lehet marxis­ta-leninista országnak tekinteni". A megszavazott segély egész­ségügyi szállítmányokból áll, s ezen kívül Nicaragua ismét kölcsönöket kaphat az amerikai export-import banktól. Chamorro tegnapra virradó éjsza­ka ismertette 10 tagú kormányának Chamorro asszony elnöki beikta­tásán készült ČSTK-Reuter tele­foto összetételét. Enrique Dreyfus Mo­rales lett az új külügyminiszter, Car­los Hurtado Cabrerát nevezték ki belügyminiszternek, a pénzügymi­nisztérium élére pedig Emilio Perei­ra Alegría került. Románia Növekvő belpolitikai feszültség Felbolydult. méhkashoz hasonlít ezekben a napokban a román fővá­ros, Bukarest központja, ahol az el­múlt hétvége óta megszakítások nélkül ezrek tüntetnek az ország jelenlegi vezetése és politikája ellen. Az Interkontinental Szálló, az egyetlen és a nemzeti színház által körülhatárolt téren a tömeg kitartóan követeli Ion Iliescu, a Nemzeti Egy­ség Ideiglenes Tanácsa elnökének, Mihai Chitsac belügyminiszternek és más vezető politikusoknak a le­mondását, valamint az államappará­tus következetes megtisztítását a volt kommunista funkcionáriusok­tól és a hírhedt Securitate tagjaitól. A tüntetők követelik, hogy változtas­sák meg a választási törvényt is a temesvári felhívás 8. pontjának értelmében, amely kimondja, hogy az elnöki posztra nem pályázhatnak olyan személyek, akik a volt kom­munista rendszerben fontos funkció­kat töltöttek be. A tiltakozó akció vasárnap indult és radikális független csoportosulá­sok kezdeményezték. Egyebek közt a Népi Szövetség, az Antikommu­nista Szövetség, a Diákszövetség stb. Keddre virradóra a román rend­őrség keményen közbelépett, s igen erélyesen, erőszakkal oszlat­ta szét az akkor éjjel csupán néhány száz tagot számláló tömeget. A szemtanúk szerint a rendőrségi akció során többen megsebesültek. A fiatalok azonban még kedden dél­előtt újra visszaszerezték a tér egy részét, majd a parlament leszavazta ÚJ SZÚ 1990. IV. 24. M ielőtt a múlt csütörtökön megnyílt volna a lengyel Szolidaritás szakszervezet kongresszusa, azt mondtuk, egyetlen alapvető kérdésre kell választ adnia: mi legyen a továb­biakban? Több változat is elképzelhetőnek tűnt, s mindegyiknek voltak logikus érvrendszerrel rendelkező hívei. Maradjon meg tisztán szak­szervezetnek? Alakuljon át politikai párttá? Vagy netán kiválik belőle egy, esetleg több párt is? Hiszen az 1981-es I. kongresszushoz képest alapvetően megváltozott a helyzet. Akkor a Szoli­daritás 10 milliós tagságával a legnagyobb ellen­zéki erő V-Qlt. Túlélte a betiltás éveit; a kerekasz­tal-tárgyaíások eredményeként tavaly áprilisban legalizálták, s két hónapra rá fölényesen győzött a választásokon. Úgyhogy mára a legjelentősebb politika erő lett, kormányfőt adott az országnak, a legtöbb fontos posztot az ő emberei töltik be. Viszont szakszervezetként a 2 millióra apadt tagságával gyengébbnek számít. Ezek a tényezők indokolták több lényeges kérdés felvetését, összeegyeztethető-e a kor­mányzás a dolgozók érdekvédelmével? A kor­mány politikai támaszának számító, a kormányt lényegében kiszolgáló szakszervezet legyen-e? Ha tisztán szakszervezet marad, miként viszo­nyuljon a kormány gazdaságpolitikájához, példá­ul támogathatja-e egy szakszervezet a kormány által elkerülhetetlennek tartott munkanélküli­séget? Nem szónoki kérdések ezek, hiszen például a vitában nagyon sokan és hevesen támadták a kabinet úgynevezett stabilizációs gazdasági programját. Ennek tudható be, hogy Jacek Kuron munkaügyi és szociális miniszter beismerte, sürgősen szociális védelmet kell biztosítani a leg­szegényebb rétegeknek. Hiszen" a másik szak­szervezet, az OPZZ szerint már a családok 60 százaléka él a ,,szociális minimum" alatt. Sokkal nagyobb szerepet játszott a vártnál a személyi kérdések megoldása. Kétségtelen: Walesa diadalmenete volt ez a kongresszus. Nagy színész és taktikus ez a villanyszerelőből Nobel-békedíjassá lett politikus. Nem árt röviden visszalapozni a kongresszus eseménykrónikájá­ban. Majdnem botránnyal kezdődött: amikor a küldöttek megszavazták, hogy legyen jelen Ugródeszka minden 1981-es vezető, tehát Walesa akkori legfőbb riválisa is, akik ma már a Szolidaritásból kivált szakadárszervezetek (a Harcoló Szolidari­tás és a Szolidaritás '80) vezetői, Walesa rendkí­vül felháborodottan reagált, megsértődött, nem volt hajlandó felolvasni a főbeszámolót, távozás­sal fenyegetőzött. Majd következett a vezetőség megválasztása. Walesa a szavazatok 77 százalé­kával lett ismét elnök - ez 22-vel több annál, mint amennyit 1981-ben kapott. Nem csináltak volna a varsói megfigyelők sem olyan nagy ügyet a dologból, ha Walesa koráb­ban nem jelenti be, hogy megpályázza az állam­fői posztot. Ezért volt oly nagy szüksége arra, hogy újraválasszák a szakszervezet elnökévé - ez elég erős háttérnek, egyszersmind jó ugró­deszkának is bizonyulhat a számára. A kong­resszus egyik határozata pedig azt sürgeti, hogy a jövő tavasszal tartsanak teljesen szabad parla-. menti választásokat, és közvetlen elnökválasz­tást. Valószínűleg így is lesz, az az általános vélemény, hogy a tavaly nyáron államfővé előlé­pett Jaruzelski hatéves megbízatási időszakának lejária előtt visszavonul. Ezért nyitott két fronton is Walesa. Keményen bírálja, hogy a lengyel reformok lassúak, nem eléggé hatékonyak. Ä célja nyilvánvaló, el akarja távolítani a - szerinte a demokratizálás útjában álló - régi rendszer olyan „maradványait", mint a mostani államfő, a nemzetvédelmi és a belügy­miniszter. Ugyanakkor több ízben bírálta Mazo­wiecki kormányát is, sokat beszélnek arról, hogy nem a legteljesebb az összhang közte és a mi­niszterelnök között. Emögött látni kell: a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint Walesa népsze­rűségi indexe csökkent, az egyház is, Mazowiec­ki kormányfő is és a parlament is megelőzte őt (a kormány nem, ami a gazdasági helyzetre való tekintettel érthető). Tehát az államelnöki funkció megszerzésével Walesa két legyet is ütne egy­csapásra, hiszen Mazowiecki növekvő befolyását is ellensúlyozni tudná. Milyen volt tehát a szerdán reggel véget ért kongresszus? Walesa jellemzése szerint ponto­san „olyan, mint a mai Lengyelország képe: sok az ismeretlen dolog, sok volt a vita - és jóval kevesebb a megoldott probléma". Az írás elején említett kérdések közül néhányra mégis megszü­letett a válasz. Az egyik legfontosabbnak azt tartom, hogy kimondták: a Szolidaritás nem akar párt lenni, ugyanakkor nem zárják ki a szakszer­vezetek parlamenti részvételét sem. Ennek elle­nére lehetséges, hogy egyes csoportok kiválnak és pártot alakítanak. A kongresszuson is volt némi zűrzavar e körül. Másrészt kifejezetten a szociális érdekvédelemmel kapcsolatos felada­tok is szerepelnek az elkövetkező időszakra szóló programban. O " sszegzésül: úgy érzem, még egy-két évig - az átmeneti időszakban - nem lesz tisztán csak szakszervezet a Szolidaritás. Bár nem óhajt párttá válni, a politizálásról sem mond - nem is mondhat - le. Sem a szervezet, sem ambiciózus elnöke. MALINÁK ISTVÁN Ion Iliescu ingerült és diplomatikus­nak nem minősíthető javaslatát, amikor is újra a rendőrség bevetését szorgalmazta és huligánoknak mi­nősítette a tüntető fiatalságot. A re­akció természetesen nem maradt el, s azóta délutánonként 8-10 ezer ember is összegyűlt a téren az álta­luk „neokommunistának" nevezett rendszer ellen tüntetve. Az esemé­nyek egyébként komoly feszültséget teremtettek nemcsak Bukarestben, de az országban is. Ion Iliescu mindenesetre fején ta­lálta a szöget, amikor szerdán egy választási nagygyűlésen arról szólt, hogy a jelenlegi belpolitikai helyzet feszültséggel és erőszakkal van teli. Míg ő egyértelműen az ellenzéket, és felelőtlen elemeket, valamint megszervezett provokátorokat tesz felelőssé a kialakult helyzetért, ad­dig az ellenzék és több befolyásos szervezet egyértelműen a frontot vádolja, amely szerintük igyekszik kisajátítani a hatalmat az országban. Az éles vitáknak, kölcsönös vádas­kodásoknak se vége, se hossza. Az országban kialakult helyzetről • szóló jelentések, hírek sokszor hom­lokegyenes ellentmondóak. A lakos­ság körében azonban érezhetően megnőtt a bizonytalanság és a féle­lem. Ilyen légkörben került sor a ro­mán rendőrség vezető emberének, Jean Moldoveanunak leváltására. Helyébe Cornel Diamandescu lé­pett. Bővebben a lépést nem indo­kolták meg. Bizonyos vitát váltott ki a Ceau­sescu-házaspár peréről és kivégzé­séről szóló majdnem teljes filmválto­zat levetítése is a román televízió­ban. Erősödnek a bíráló hangok, miszerint újabb koncepciós perről van szó, s valakinek érdekében áll t idejében elnémítani a zsarnok há­zaspárt. Az emberek természetesen nem Ceausescut védik vagy sajnál­ják, hanem azt, hogy ezek tanúság­tétele már örökre elveszett. Ez pedig mindenkit érdekelt volna. Bukarest központjában folyó rendszerellenes tüntetés csütörtö­kön este folytatódott. 1990. 4. 26. KOKES JÁNOS, Bukarest A világűr titkait kutatja (ČSTK) - A Discovery amerikai űrrepülőgép legénysége szerdán este mintegy 10 órás késéssel ki­engedte az űrbe a Hubble távcsö­vet, amely 600 kilométer magasból figyeli a világűrt. A NASA szakértői azt várják, hogy naprendszerünk és tejutunk titkainak kutatása mel­lett a távcső betekint az űr legtávo­labban - körülbelül 14 milliárd fényévre - levő mélységeibe is. Ha minden jól megy, akkor a csaknem 6 milliárd dollár költséggel előállí­tott és üzemeltetett óriástávcső egészen 2005-ig példátlan tudomá­nyos értékű kozmoszfelvételeket készít.

Next

/
Oldalképek
Tartalom