Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-27 / 99. szám, péntek

Nem adtak ki záróközleményt Li Peng és Gorbacsov tárgyalásairól (ČSTK) - Li Peng kínai kormányfő szovjetunióbeli látogatásának hivatalos részét befejezve tegnap Moszkvából Leningrádba utazott. A háromnapos látogatás során Mihail Gorbacsovval és több más szovjet vezetővel tárgyalt. A tanácskozásukról záróközleményt nem adtak ki, ezt Li Peng „technikaiokokkal és a látogatás rövidségével" indokolta. Viszont azt mondotta, a 26 év után első kínai kormányfői látogatás rendkívül sikeres volt. Az elutazás előtt 48 órával mondta le Franciaország Jean de Lipawskinak, a kormányfő rendkívüli megbízottjának a pekingi útját. Jól tájékoztatott párizsi körök ezt lakonikusan azzal indokolták, hogy a jelen pillanatban a látogatás nem időszerű. Az AFP francia hírügynökség pekingi tudósítója úgy vélte, hogy a párizsi kormánynak ez a döntése ismét lehűti a francia-kínai kapcsolatokat, amelyekben 10 hónapos ellenségeskedés után már bizonyos javulás volt tapasztalható. Punszalmagijn Ocsirbat, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke május 4-e és 9-e között hivatalos baráti látogatást tesz Kínában. A hírt tegnap közölte Pekingben a külügyi szóvivő. Jelzésértékű, hogy Ocsirbat - akit márciusban választottak a mongol parlament elnökévé - első útja Kínába vezet. Az egyetértés jegyében Befejeződött a francia-nyugatnémet csúcstalálkozó (ČSTK) - Tegnap közös reggelivel kezdődött az 55. francia-nyugat-' német csúcstalálkozó második, egyben zárónapja. Francois Mitterrand és Helmut Kohl állásponja a fó kérdésekben közeli. Teljesen egyetértenek az Európa felépítésének kérdéseiben, az a véleményük, hogy Németország egyesítése, illetve Európa gazdasági és politikai egyesítése „Az érem két oldala". Kohl kancellár szóvivője szerint Mitterrand teljes mértékben és egyértelműen támogatja a német egyesítést, amelyet Bonn a jövő év végéig szeretne befejezni. A Kohl-Mitterrand tárgyalásokkal párhuzamosan folytak Párizsban a külügy-, hadügy-, gazdasági és további miniszterek megbeszélései is az együttműködésről. Tegnap a közös védelmi és biztonsági tanács ülésezett, ezután került sor a plenáris záróülésre. A kétnapos megbeszélések eredményeiről Mitterrand és Kohl közös sajtóértekezleten tájékoztatta az újságírókat. Merénylet Oskar Lafontaine ellen (ČSTK) - Oskar Lafontaine, a nyugatnémet SPD kancellárjelöltje, aki ellen szerdán este merényletet követtek el és súlyosan megsebesítettek, túl van a közvetlen életveszélyen. A hírt tegnap reggel közölte a Deutschlandfunk rádióállomás. Hans-Jochen Vogel, az SPD elnöke tájékoztatott róla, hogy Lafontaine három órával a műtét után magához tért a narkózisból. A kölni egyetemi klinika sebészeti osztályának igazgatója pedig reményét fejezte ki, hogy a sebesülés nem jár majd tartós következményekkel. A köln-mühlheimi választási nagygyűlésen egy nővirágcsokorral közelítette meg a kancellárjelöltet - aki egyébként a Saar-vidéki tartományi kormánynak is az elnöke -, s a virágok közül kést húzott elő, Klaus Washingtonban (ČSTK) - Václav Klaus szövetségi pénzügyminiszter tegnapra virradó éjszaka kétnapos munkalátogatásra Washingtonba érkezett, ahol tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel. Várható, hogy Václav Klaus látogatása hozzájárul az újabb pénzügyi és kereskedelmi szerződések megkötésének meggyorsításához. amellyel többször is Lafontaine nyakába szúrt. A merénylőt a helyszínen letartóztatták. A 42 éves Adelheid Streidelről van szó. A rendőrség szerint semmi sem utal arra, hogy a támadónak bűntársai lennének. A kölni Express és a ZDF televíziós állomás tájékoztatott róla, hogy a merénylő üldözési mániában szenved és a nyolcvanas években pszichiátriai klinikán kezeltette magát. Ismét Samiron a sor (ČSTK) - Simon Peresz, az Izraeli Munkapárt elnöke lemondott kormányalakítási mandátumáról. Közölte, visszaadja megbízatását Herzog államfőnek. Politikai körök azt várják, hogy az államfő most ismét Jicchak Samir ügyvezető kormányfőt, a Likud-tömb vezetőjét bízza meg az új kormány összeállításával. Amennyiben ez neki sem sikerül, akkor új parlamenti választásokat írnak ki. Tanácskozott az NDK parlamentje (ČSTK) - Berlinben tegnap egynapos ülést tartott az NDK Népi Kamarája. A tanácskozás napirendjén szerepelt a katonai szolgálatról szóló törvény módosításának tervezete, a polgári mozgalmak képviselőcsoportjának az NDK új alkotmányát érintő javaslata, valamint a társadalmi tulajdon jövőjével összefüggő kérdések. Megkezdődött a szejm ülése (ČSTK) - Varsóban tegnap kezdődött meg a szejm háromnapos ülése. A képviselők a külpolitika fő irányairól és több törvényjavaslatról tanácskoznak, így például a politikai pártok vagyonára vonatkozó tervezetről. Az ülésen részt vesz Jaruzelski államfő is. Krzysztof Skubyszewszki külügyminiszter aláhúzta, a lengyel állam demokratizálása - ami 1989-ben kezdődött s most tovább szilárdul és bővül - a külpolitika számára is erős támaszt jelent. Ennek eredményeként a lengyel külügyi tevékenység összhangban van a nemzet érdekeivel, a függetlenséget szolgálja, támogatja a hazai politikai és gazdasági változásokat, erősíti Lengyelország pozícióit a formálódó új európai és nemzetközi rendszerben. Szerinte Lengyelország előtt nagy lehetőségek állnak, tekintettel stratégiai, geopolitikai helyzetére. Ez erejének és sikereinek, nem pedig függőségének és elmaradottságának lehet a forrása. Új kormány Nicaraguában Chamorro nem váltja le a fegyveres erők sandinista főparancsnokát (ČSTK) - Violeta Chamorro új P J|# ^ Lesz politikai megoldás Litvániában? A gazdasági reformmal kapcsolatban a szovjet államfő ellenzi a „sokkterápiát" (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, szerdán Szverdlovszkba érkezett. Államelnökként ez az első vidéki útja. Megérkezésekor kijelentette, egy hét telt el azóta, hogy a föderációs és az elnöki tanács döntött a szovjet gazdaság áttéréséről a piacgazdálkodásra. Ez a fontos feladat nem valósítható meg a dolgozókkal folytatott véleménycserék nélkül. Az Uralmas kombinát dolgozóival megtartott találkozóján az államfő hangsúlyozta, az árreform, amelyről most tárgyalások folynak, nem lesz ,,sokkterápia", célja a vállalatok önállóságának növelése. Ezért a radikális gazdasági reformmal összefüggő valamennyi problémáról 6-8 hónapos nyilvános vitákat rendeznek. A TASZSZ tegnapi jelentése szerint az Uralmas kombinátban Mihail Gorbacsov a litvániai eseményekkel is foglalkozott. Reményét fejezte ki, hogy sikerül politikai megoldást találni, ugyanakkor megbírálta a litván vezetést, hogy kalandorsághoz folyamodik, a demokráciával spekulál. Az elnök szerint a válás csak népszavazás útján valósulhat meg, s véleménye szerint az emberek vágya a független litván állam után a föderáció keretében is teljesülhet. Az április 18-án elrendelt olajembargó óta ez volt az első hivatalos kommentár a litván kérdéssel kapcsolatban. nicaraguai elnök végül mégis átvette a védelmi minisztérium irányítását - közölte tegnap a Prensa Latina. Az említett miniszteri poszt elfoglalása körül ugyanis éles viták voltak még Chamorro beiktatása előtt. Az államfő egyik tanácsadója szerdán jelezte, hogy Chamorro nem váltja le a fegyveres erők sandinista főparancsnokát, de formálisan ő veszi át a védelmi minisztérium irányítását. Mint ismeretes, a nicaraguai elnök hivatalba iktatása alkalmából George Bush 2,6 millió dolláros azonnali segélyt szavazott meg Nicaraguának. Fehérházi beszédében Bush azzal indokolta döntését, hogy Nicaraguát ,,már nem lehet marxista-leninista országnak tekinteni". A megszavazott segély egészségügyi szállítmányokból áll, s ezen kívül Nicaragua ismét kölcsönöket kaphat az amerikai export-import banktól. Chamorro tegnapra virradó éjszaka ismertette 10 tagú kormányának Chamorro asszony elnöki beiktatásán készült ČSTK-Reuter telefoto összetételét. Enrique Dreyfus Morales lett az új külügyminiszter, Carlos Hurtado Cabrerát nevezték ki belügyminiszternek, a pénzügyminisztérium élére pedig Emilio Pereira Alegría került. Románia Növekvő belpolitikai feszültség Felbolydult. méhkashoz hasonlít ezekben a napokban a román főváros, Bukarest központja, ahol az elmúlt hétvége óta megszakítások nélkül ezrek tüntetnek az ország jelenlegi vezetése és politikája ellen. Az Interkontinental Szálló, az egyetlen és a nemzeti színház által körülhatárolt téren a tömeg kitartóan követeli Ion Iliescu, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa elnökének, Mihai Chitsac belügyminiszternek és más vezető politikusoknak a lemondását, valamint az államapparátus következetes megtisztítását a volt kommunista funkcionáriusoktól és a hírhedt Securitate tagjaitól. A tüntetők követelik, hogy változtassák meg a választási törvényt is a temesvári felhívás 8. pontjának értelmében, amely kimondja, hogy az elnöki posztra nem pályázhatnak olyan személyek, akik a volt kommunista rendszerben fontos funkciókat töltöttek be. A tiltakozó akció vasárnap indult és radikális független csoportosulások kezdeményezték. Egyebek közt a Népi Szövetség, az Antikommunista Szövetség, a Diákszövetség stb. Keddre virradóra a román rendőrség keményen közbelépett, s igen erélyesen, erőszakkal oszlatta szét az akkor éjjel csupán néhány száz tagot számláló tömeget. A szemtanúk szerint a rendőrségi akció során többen megsebesültek. A fiatalok azonban még kedden délelőtt újra visszaszerezték a tér egy részét, majd a parlament leszavazta ÚJ SZÚ 1990. IV. 24. M

ielőtt a múlt csütörtökön megnyílt volna a lengyel Szolidaritás szakszervezet kongresszusa, azt mondtuk, egyetlen alapvető kérdésre kell választ adnia: mi legyen a továbbiakban? Több változat is elképzelhetőnek tűnt, s mindegyiknek voltak logikus érvrendszerrel rendelkező hívei. Maradjon meg tisztán szakszervezetnek? Alakuljon át politikai párttá? Vagy netán kiválik belőle egy, esetleg több párt is? Hiszen az 1981-es I. kongresszushoz képest alapvetően megváltozott a helyzet. Akkor a Szolidaritás 10 milliós tagságával a legnagyobb ellenzéki erő V-Qlt. Túlélte a betiltás éveit; a kerekasztal-tárgyaíások eredményeként tavaly áprilisban legalizálták, s két hónapra rá fölényesen győzött a választásokon. Úgyhogy mára a legjelentősebb politika erő lett, kormányfőt adott az országnak, a legtöbb fontos posztot az ő emberei töltik be. Viszont szakszervezetként a 2 millióra apadt tagságával gyengébbnek számít. Ezek a tényezők indokolták több lényeges kérdés felvetését, összeegyeztethető-e a kormányzás a dolgozók érdekvédelmével? A kormány politikai támaszának számító, a kormányt lényegében kiszolgáló szakszervezet legyen-e? Ha tisztán szakszervezet marad, miként viszonyuljon a kormány gazdaságpolitikájához, például támogathatja-e egy szakszervezet a kormány által elkerülhetetlennek tartott munkanélküliséget? Nem szónoki kérdések ezek, hiszen például a vitában nagyon sokan és hevesen támadták a kabinet úgynevezett stabilizációs gazdasági programját. Ennek tudható be, hogy Jacek Kuron munkaügyi és szociális miniszter beismerte, sürgősen szociális védelmet kell biztosítani a legszegényebb rétegeknek. Hiszen" a másik szakszervezet, az OPZZ szerint már a családok 60 százaléka él a ,,szociális minimum" alatt. Sokkal nagyobb szerepet játszott a vártnál a személyi kérdések megoldása. Kétségtelen: Walesa diadalmenete volt ez a kongresszus. Nagy színész és taktikus ez a villanyszerelőből Nobel-békedíjassá lett politikus. Nem árt röviden visszalapozni a kongresszus eseménykrónikájában. Majdnem botránnyal kezdődött: amikor a küldöttek megszavazták, hogy legyen jelen Ugródeszka minden 1981-es vezető, tehát Walesa akkori legfőbb riválisa is, akik ma már a Szolidaritásból kivált szakadárszervezetek (a Harcoló Szolidaritás és a Szolidaritás '80) vezetői, Walesa rendkívül felháborodottan reagált, megsértődött, nem volt hajlandó felolvasni a főbeszámolót, távozással fenyegetőzött. Majd következett a vezetőség megválasztása. Walesa a szavazatok 77 százalékával lett ismét elnök - ez 22-vel több annál, mint amennyit 1981-ben kapott. Nem csináltak volna a varsói megfigyelők sem olyan nagy ügyet a dologból, ha Walesa korábban nem jelenti be, hogy megpályázza az államfői posztot. Ezért volt oly nagy szüksége arra, hogy újraválasszák a szakszervezet elnökévé - ez elég erős háttérnek, egyszersmind jó ugródeszkának is bizonyulhat a számára. A kongresszus egyik határozata pedig azt sürgeti, hogy a jövő tavasszal tartsanak teljesen szabad parla-. menti választásokat, és közvetlen elnökválasztást. Valószínűleg így is lesz, az az általános vélemény, hogy a tavaly nyáron államfővé előlépett Jaruzelski hatéves megbízatási időszakának lejária előtt visszavonul. Ezért nyitott két fronton is Walesa. Keményen bírálja, hogy a lengyel reformok lassúak, nem eléggé hatékonyak. Ä célja nyilvánvaló, el akarja távolítani a - szerinte a demokratizálás útjában álló - régi rendszer olyan „maradványait", mint a mostani államfő, a nemzetvédelmi és a belügyminiszter. Ugyanakkor több ízben bírálta Mazowiecki kormányát is, sokat beszélnek arról, hogy nem a legteljesebb az összhang közte és a miniszterelnök között. Emögött látni kell: a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint Walesa népszerűségi indexe csökkent, az egyház is, Mazowiecki kormányfő is és a parlament is megelőzte őt (a kormány nem, ami a gazdasági helyzetre való tekintettel érthető). Tehát az államelnöki funkció megszerzésével Walesa két legyet is ütne egycsapásra, hiszen Mazowiecki növekvő befolyását is ellensúlyozni tudná. Milyen volt tehát a szerdán reggel véget ért kongresszus? Walesa jellemzése szerint pontosan „olyan, mint a mai Lengyelország képe: sok az ismeretlen dolog, sok volt a vita - és jóval kevesebb a megoldott probléma". Az írás elején említett kérdések közül néhányra mégis megszületett a válasz. Az egyik legfontosabbnak azt tartom, hogy kimondták: a Szolidaritás nem akar párt lenni, ugyanakkor nem zárják ki a szakszervezetek parlamenti részvételét sem. Ennek ellenére lehetséges, hogy egyes csoportok kiválnak és pártot alakítanak. A kongresszuson is volt némi zűrzavar e körül. Másrészt kifejezetten a szociális érdekvédelemmel kapcsolatos feladatok is szerepelnek az elkövetkező időszakra szóló programban. O

" sszegzésül: úgy érzem, még egy-két évig - az átmeneti időszakban - nem lesz tisztán csak szakszervezet a Szolidaritás. Bár nem óhajt párttá válni, a politizálásról sem mond - nem is mondhat - le. Sem a szervezet, sem ambiciózus elnöke. MALINÁK ISTVÁN Ion Iliescu ingerült és diplomatikusnak nem minősíthető javaslatát, amikor is újra a rendőrség bevetését szorgalmazta és huligánoknak minősítette a tüntető fiatalságot. A reakció természetesen nem maradt el, s azóta délutánonként 8-10 ezer ember is összegyűlt a téren az általuk „neokommunistának" nevezett rendszer ellen tüntetve. Az események egyébként komoly feszültséget teremtettek nemcsak Bukarestben, de az országban is. Ion Iliescu mindenesetre fején találta a szöget, amikor szerdán egy választási nagygyűlésen arról szólt, hogy a jelenlegi belpolitikai helyzet feszültséggel és erőszakkal van teli. Míg ő egyértelműen az ellenzéket, és felelőtlen elemeket, valamint megszervezett provokátorokat tesz felelőssé a kialakult helyzetért, addig az ellenzék és több befolyásos szervezet egyértelműen a frontot vádolja, amely szerintük igyekszik kisajátítani a hatalmat az országban. Az éles vitáknak, kölcsönös vádaskodásoknak se vége, se hossza. Az országban kialakult helyzetről • szóló jelentések, hírek sokszor homlokegyenes ellentmondóak. A lakosság körében azonban érezhetően megnőtt a bizonytalanság és a félelem. Ilyen légkörben került sor a román rendőrség vezető emberének, Jean Moldoveanunak leváltására. Helyébe Cornel Diamandescu lépett. Bővebben a lépést nem indokolták meg. Bizonyos vitát váltott ki a Ceausescu-házaspár peréről és kivégzéséről szóló majdnem teljes filmváltozat levetítése is a román televízióban. Erősödnek a bíráló hangok, miszerint újabb koncepciós perről van szó, s valakinek érdekében áll

t idejében elnémítani a zsarnok házaspárt. Az emberek természetesen nem Ceausescut védik vagy sajnálják, hanem azt, hogy ezek tanúságtétele már örökre elveszett. Ez pedig mindenkit érdekelt volna. Bukarest központjában folyó rendszerellenes tüntetés csütörtökön este folytatódott. 1990. 4. 26. KOKES JÁNOS, Bukarest A világűr titkait kutatja (ČSTK) - A Discovery amerikai űrrepülőgép legénysége szerdán este mintegy 10 órás késéssel kiengedte az űrbe a Hubble távcsövet, amely 600 kilométer magasból figyeli a világűrt. A NASA szakértői azt várják, hogy naprendszerünk és tejutunk titkainak kutatása mellett a távcső betekint az űr legtávolabban - körülbelül 14 milliárd fényévre - levő mélységeibe is. Ha minden jól megy, akkor a csaknem 6 milliárd dollár költséggel előállított és üzemeltetett óriástávcső egészen 2005-ig példátlan tudományos értékű kozmoszfelvételeket készít.