Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-27 / 99. szám, péntek

Formai és tartalmi megújulás Olomoucra figyel a szövetkezeti földművesek nagy családja Jelentős nap a holnapi a szövet­kezeti földművesek számára. Közel kétezer képviselőjük Olomoucban randevúzik, hogy az új társadalmi és gazdasági feltételek tükrében mérle­gelje a huszonkét évvel ezelőtt ér­dekvédelmi szervezetként alakult Szövetkezeti Földművesek Szövet­ségének munkáját. A piaci mechanizmus érvényesí­téséhez a gazdaság egészéhez ha­sonlóan a mezőgazdaságban, s ezen belül az egységes földmű­ves-szövetkezetekben is lényeges változásokra van szükség. A tulaj­donosi kötődést és a vállalkozói szemléletmódot megerősítő refor­mok alapjaiban átalakítják a szövet­kezetek belső szerkezetét, s mind­ezt a szövetség sem hagyhatja fi­gyelmen kívül. Vagy megújul s felnő az újszerű feladatokhoz, vagy meg­szűnik. Az ország minden részéből érkező küldötteknek tehát a szövet­ség formai és tartalmi megújítását kell megalapozniuk. Nehéz, de teljesíthető feladat vár a holnapi tanácskozás résztvevőire. Amint az a dr. Bernáth Dušannal, az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága szer­vezési osztályának vezetőjével foly­tatott beszélgetésből is kitűnik, a küldöttek szigorúan munkajellegű tanácskozásukra alaposan felké­szültek. - A központilag kidolgozott meg­újulási programtervezetet vala­mennyi efsz-ben megvitatták. Ezt a tagok javaslatai alapján módosí­tottuk és a kiegészített tervezetet a múlt héten az országos konferen­cia küldötteinek kerületi értekezlete­in az érdekeltekkel még egyszer megbeszéltük. Szlovákia szövetke­zeti földművesei az érdekvédelmi szervezetet igénylik, de egyben el­várják, hogy a szövetség megújítsa tevékenységét. Az országos konfe­rencián megvitatásra és elfogadásra kerülő szervezeti szabályzat és programnyilatkozat az elvárásokat teljes egészében kielégíti. - A tervezetekben melyek a leg­lényegesebb változások? ­- Az érdekképviselet a jövőben is kiemelt feladat marad, de a szövet­kezeti tag - az egyén - mellett a szövetkezet érdekei is jobban elő­térbe kerülnek. Szervezetileg erős és olyan összetételű szövetséget alakítunk, amely egyrészt különbö­ző, például jogi, kereskedelmi szol­gáltatásokat nyújt a szövetkezetek­nek, másrészt vállalja gazdasági, szociális és jogi védelmüket az ille­tékes állami fórumokon. Az ilyen jellegű tevékenység lehetőségei a direktív irányítási rendszerben tör­vényszerűen leszűkültek, míg a pi­acgazdaság feltételei között éppen A határidő: 1990 augusztusa Kiemelt nyugdíjak nélkül... A társadalombiztosítási és beteg­biztosítási törvény novellája, melyet 1990. április 19-én fogadott el a Szövetségi Gyűlés, teljes terjedel­mében hatályon kívül helyezi a ki­emelf nyugdíjakat. Ez azt jelenti, hogy a jövőben ezt a juttatást már senkinek sem ismerik el - mondotta a Csehszlovák Sajtóiroda tudósító­jának Helena Malinová, a Szövetsé­gi Munka- és Szociális Ügyi Minisz­térium nyugdíj- és betegbiztosítási főosztályának munkatársa. Ami az eddig folyósított kiemelt nyugdíjakat illeti, az átértékelésükkel foglalkozó kormánybizottság a szövetségi kor­mánynak javasolta, hogy humánus és szociális okokból hagyják meg azokat, amelyek összege nem ha­ladja meg a 2200 koronát. Ez a ren­delkezés 1990. augusztusában lép­ne hatályba. Elképzelhetetlen ezt az intézkedést technikai okokból előbb végrehajtani. A bizottság javasolta a kiemelt nyugdíjak teljes megvoná­sát azokban az esetekben, amikor a rendes nyugdíj, illetve rokkantsági, özvegyi járadék, amit a kiemelt nyugdíj helyett fizetnének, maga­sabb, mint 2200 korona. Például ha a rendes nyugdíj 2500 korona volna, de 2700-ra emelték, akkor 1990. augusztusától ezt a különbözetet el­veszik, s az illető csak az egyébként járó ?500 koronát kapja. Helena'Malinová továbbá megál­lapította: ,,Éppúgy megmagyaráz­ható, hogy a volt állami és kormány­tisztviselők többségének miért van 3800 koronás nyugdíja. Ez az összeg megfelel a keresetnek és a nyugdíjkorhatár elérése után mun­kaviszonyban töltött időnek az 1988 szeptember 30-ával érvénybe lépő előírások alapján. A társadalombiz­tosítási törvény nem tartalmazhat valamiféle büntetéseket, melyekkel a törvényes összeg alá lehetne csökkenteni a nyugdíjakat. Persze fel lehetne hozni, hogy a 41 /1958-as sz. törvény alapján annak idején csökkentették azon vállalkozók és személyek nyugdíját, akik az 1948 előtti politikai és gazdasági rend­1 szerben kiemelkedő szerepet ját­szottak. Ezért a törvényért államun­kat sokszor kritizálták, nemzetközi szinten is. Sok közéleti személyiség véleménye szerint ilyen hibát nem szabad megismételni." Petr Miller szövetségi munka- és szociális ügyi miniszter április kilen­cedikén tartott sajtókonferenciáján közölt adatok szerint a kiemelt nyug­díjak csökkentésével és elvonásával 45 piillió koronát takarítottunk meg. A kormánybizottság fejadatul kapta, hogy terjessze a kormány elé az állami vezetők nyugdíjbiztosításá­nak irányelveit is. A politikai pártok és a lakosság javaslatára azonban úgy döntöttek, hogy ezeket az irány­elveket egyelőre nem vitatják meg, de a szabad választások után visszatérnek ehhez a kérdéskör­höz. (ČSTK) fordítva, széleskörűen érvényesít­hetők. A jövőben bővülnek a tulaj­donformák, és a szövetség ezt sem hagyhatja figyelmen kívül. Nyitottá válunk, vagyis az efsz-ek és tagjaik mellett az egyéni gazdálkodók, atöld­műves-szövetkezetekkel együttmű­ködő magánvállalkozók, valamint a mezőgazdasági vállalatok és dol­gozóik is a tagjaink lehetnek. Ennek megfelelően a kollektív tagság mellett az egyéni tagság is lehetséges. - A küldöttek kerületei értekez­letein milyen igények és problé­mák merültek fel? - A mezőgazdasági szövetkeze­tekről szóló törvénytervezet kapcsán valamennyi tanácskozáson kérték, hogy a jövőben az illetékes állami szervek minden olyan törvényterve­zetet, amely hatással van az efsz-ek gazdálkodására, befolyásolja tagjaik munkáját és életét, elfogadása előtt bocsássanak vitára és véleményez­tessenek a szövetséggel. A martini tanácskozás résztvevői nyílt levél­ben fordultak Alexander Dubčekhez, a Szövetségi Gyűlés elnökéhez, hasson oda, hogy az állami szervek tisztségviselői tárgyilagosan értékel­jék a mezőgazdasági-élelmiszer­ipari komplexum eredményeit. Az olyan, alaposságot nélkülöző kije­lentések, mint amilyenek a közel­múltban a mezőgazdaság dotálásá­val kapcsolatosan elhangzottak, fél­revezetik a közvéleményt. Elvétve felmerült az igény, hogy az efsz­ekben is alakulhassanak szakszer­vezeti alapszervezetek, amelyek a dolgozók egy bizonyos csoportjá­nak az érdekeit védenék. Ezt a prob­lémát az egyéni tagság lehetősége megoldja. A szövetkezetben SZFSZ-alapszervezet is alakulhat, amely a sajátos érdekvédelmet fel­vállalhatja. - Az országos konferenciát megelőzően a névváltoztatás is szóba került, sőt a programnyilat­kozatban már az új név szerepel. - Igen, de a nézetek eltérőek, így a végső döntést az olomouci konfe­rencia mondja ki. Elképzelhető, hogy marad a jelenlegi elnevezés, vagy elfogadják a javasolt Mezőgaz­dasági Szövetkezeti Szövetség ne­vet. Viszont az már bizonyos, hogy megváltozik a szövetség szervezeti felépítése. A jelenleginél lényege­sen kisebb létszámmal két önálló köztársasági, cseh és szlovák szö­vetkezeti szövetség alakul. Az or­szágos szövetség bizottságát és el­nökét a két köztársasági bizottság tagjai közül választják. Az országos jellegű munkafeladatok elvégzésére ügyvezető titkárság alakul, kineve­zett titkárral az élen. EGRI FERENC Németh Sándor felvétele Mennyire lesz biztonságos? Atomerőmű építéséhez kedvezőek a feltételek Temelín környékén. Kicsi a földrengésveszély, jók a légköri, hidro­geológiai és egyéb feltételek. A hely meg­felel a nemzetközi, ezen belül a Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség által tá­masztott követelményeknek. Erre a kö­vetkeztetésre jutott a nemzetközi szerve­zet azon munkacsoportja, amely a szö­vetségi kormány kérésére felmérte, al­kalmas-e Temelín környéke az első 1000 MW-os blokkokból álló csehszlovák atomerőmű felépítésére. Amint arról az újságírókat tájékoztatták, az erőmű szel­lőzőrendszerén át kijutó radioaktív ré­szecskék mennyisége a két kilométeres védőzónán kívül a megengedett cseh­szlovák értéknek egy százaléka. A szak­értők a hűtőtornyok környezeti hatását is vizsgálták. Az évi átlagos csapadékmeny­nyiség és átlaghőmérséklet, valamint a ködképződés értékeit alapul véve pél­dául kiszámították, hogy az az idő, ame­lyen át köd borítja a térséget, 10 kilométe­res körzetben az eddigi 500 óráról meg­közelítőleg 540-re nő, a 7,4 fokos átlag­hőmérséklet pedig 0,15 fokkal emelkedik. A munkacsoport azt is vizsgálta, vajon az erőmű közelében nem folyik-e olyan tevékenység, amely veszélyt jelentene. Ezzel összefüggésben figyelmük főleg a közeli gázvezetékre összpontosult. A szakértők arra a következtetésre jutot­tak, hogy az erőmű akkor sem lenne veszélyben, ha gázrobbanás következne be. (ČSTK) Olvastuk... Jelenleg az Érsekújvári Járási Nemzeti Bizottságon alig több mint száz munkanélkülisegély-kérelmet tartanak nyilván. Negyvennyolc esetben politi­kai dolgozóról, az SZLKP járási bizottsága munkatársairól van szó. Közülük sokan már máshol dolgoznak. (Kik az első munkanélküliek? Smena 1990. április 24.) Napjainkban nemcsak nálunk erős irányzat annak a tagadása, ami a múlttal, az eltelt több mint hét vagy négy évtizeddel kapcsolatos. Ezzel összefüggésben kiragadott idézetek alapján sommásan elítélik Lenint is, mintázok közé tartozót, akik nyomorúságunkért, szenvedése­inkért és problémáinkért alighanem a legfőbb felelősséget viseli. Az ilyen egyoldalúság és tévedhetetlen gondolati mélységeket sejteni kívánó „éleslátás" ugyanúgy a tudatlanság és a dogmatizmus diadalá­hoz vezet, mint Lenin egyoldalú, lelkes tömjénezése. (Vlagyimir Iljics Lenin születésének 120. évfordulójáról, Pravda, 1990. április 21.) Vezető gazdasági és politikai tisztség esetében az első kritériumnak az angol, német és francia nyelvtudásnak kell lennie. Enélkül Szlovákia nem kerül be Európa köztudatába. (Mi lenne, ha... Verejnosť, 1990. április 24.) Igaz, a vietnamiak, kóreaiak, kubaiak, mongolok az ő viszonyaikhoz képest nálunk nagyon jól kerestek. Sokan hazatérésük után munka nélkül is megéltek. Itt szakképzettséget szereztek és otthon jól érvénye­sültek. Másfelől viszont számunkra előnyös volt, hogy néhány ágazat­ban a külföldiek segítettek csökkenteni a munkaerőhiányt. (Mi a helyzet a vietnamiakkal és a többiekkel? Zmena, 19gp. április 21.) ORVOSI TANÁCSADÓ Mit együnk, hogy sokáig éljünk? A Prágai Tavasz előtt Petr Erban, a Prágai Tavasz szervezőbizottságának elnöke saj­tóértekezletet tartott, amelyen az idei, 45. jubileumi nemzetközi zenei fesztivál gazdasági és szervezési kérdéseiről számolt be. Mint mon­dotta, a május 12-én kezdődő nagy­szabású rendezvénysorozatban egyedül a művészek teljesítménye marad változatlan. Rohamosan nő­nek a szállási költségek, s hasonló növekedés észlelhető a fesztivál költségvetési hiányában is. Megle­pő, hogy míg egyes nemzetközi hí­rességek (Leonard Bernstein kar­mester, Lucia Popp énekesnő, a Müncheni Filharmonikusok stb.) csökkentették honoráriumigényüket, addig hazai zenekaraink épp az el­lenkezőjét jelentették be; mi több, a fellépési díjat valutában szeret­nék... (ČSTK) Hazánkban évente viszonylag fia­tal, munkaképes férfiak és nők ezrei halnak meg az érelmeszesedés szövődményei (szívinfarktus, agy­vérzés) következtében. Az érelme­szesedés gyorsasága öröklött té­nyezőktől is függ, de megfelelő élet­mód és étrend segítségével nagy mértékben lassítható. Ma már semmi kétségünk sem lehet afelől, hogy az érelmeszese­dés kialakulásában meghatározó szerepe van a vér koleszterinszintjé­nek, a túlsúlynak, a dohányzásnak és a magas vérnyomásnak. Ameri­kai kutatók 22 klinikai tanulmány eredményeinek összegezése során arra a meggyőződésre jutottak, hogy a vér koleszterinszintjének 10 szá­zalékos csökkenése tizenhét száza­lékkal csökkenti a szívinfarktus elő­fordulását és tíz százalékkal a halá­lozást. Valamivel kisebb a hatása a vérnyomás csökkentésének, a rendszeres testedzésnek, de fi­gyelembe kell vennünk azt is, hogy ezek a számok kedvező esetben összeadódnak! A legalacsonyabb koleszterin­szinttel a vegetáriánusok és a mak­robiotika hívei büszkélkedhetnek. Bizonyos, hogy étrendjük kiválóan alkalmas az érelmeszesedés meg­előzésére, de szigorú elveik a lakos­ság nagy része számára ma még nem elfogadhatóak. Az átlagember számára valószínűleg még az alább közölt tanácsok is túl szigorúaknak fognak tűnni. Ezeket az Európai Ate­roszklerózis Társaság dolgozta ki 1988-ban. Őszintén bevallom, jelen­leg saját étrendem is fényévnyire van a leírtaktól. Az olvasónak azt ajánlom, gondolkozzon el ezeken az ajánlásokon és kísérelje meg foko­zatosan bevezetni a helyes étren­det. Az intenzív osztály oxigénsátra alatt már késő lesz az egészséges életmódról gondolkodni! Az Európai Ateroszklerózis Tár­saság az élelmiszereket három osz­tályba sorolta. Az elsőbe az ajánlott, a másodikba a mértékkel fogyaszt­ható és a harmadikba a nem ajánlott ételeket. Zsírok. A zsírfogyasztás csökkenté­se nagyon fontos eszköze az érel­meszesedés elleni harcnak. A telí­tetlen zsírsavakban gazdag növényi olajokat és zsiradékokat se fogyasz­szuk mértéktelenül. Nem ajánlott a vaj, a zsír és a telítetlen zsírsavak­kal nem kezelt margarin használata. Hús. Ajánlott a csirke és a pulyka húsa, a borjúhús, nyúlhús és a vad­hús. Mértékkel fogyasszuk (ne több­ször, mint háromszor hetenként) marha- és disznóhúst, bárányt, son­kát, májat és vesét. Kerüljük a sza­lonnát, a kolbász- és szalámifélesé­geket, a kacsa és a liba fogyasztá­sát. A húson látható zsírt ne együk! Tejtermékek. Az ajánlott termékek­kel kereskedelmünk és tejiparunk egyelőre adós. Ezek: 1 százalékos zsírtaltalmú tej, 10 százalékos zsír­" tartalmú sajtok, csökkentett zsírtar­talmú túró és jogurt. Elfogadható a 2 százalékos zsírtartalmú tej és a félzsíros sajtok fogyasztása. A tel­jes és a kondenzált tej, tejföl és a zsíros sajtok fogyasztását ke­rüljük. * Tojás. Felnőtt embernek nem lenne szabad 3 tojásnál többet fogyasztani hetente. A tiltás elsősorban a magas koleszterintartalmú tojássárgájára vonatkozik, a fehérje fogyasztását nem kell korlátozni. Halak. Hazánkban nagyon alacsony a halfogyasztás és ezen változtatni kellene. A halak zsírja és húsa tar­talmazza azokat a telítetlen zsírsa­vakat, amelyek védenek az érelme­szesedéstől. Fogyasztásuk (a halik­rát kivéve) minden formában és mennyiségben ajánlott. Gyümölcs és zöldség. Együnk sok friss zöldséget és gyümölcsöt, ha lehet, hámozatlanul. Ajánlott a fa­gyasztott és a cukrozatlan szárított gyümölcs és zöldség is. Hazánkban a burgonyafogyasztás elég magas, de többet fogyaszthatnánk babból, borsóból és lencséből. Édesített gyümölcskonzerveket és olajban sü­tött burgonyát mértékkel fogyasz­szuk. Az üzletekben kapható túl zsí­ros és sós sült burgonyakészítmé­nyek károsak az egészségre. Gabonaneműek. Részesítsük előnyben a durvább fekete kenyeret és a durva lisztből készült péksüte­ményeket, valamint a hántolatlan rizst (ez utóbbit már kapni nálunk is). A süteményeket is növényi zsiradé­kokkal süssük. Mértékkel fogyaszt­hatunk fehér kenyeret és finom liszt­ből készült péksüteményt, hántolt rizst. Italok. Nem káros a szervezetre a tea, a szokásosnál gyengébb ká­vé, a természetes gyümölcslevek és az ásványvíz. Az édes üdítők (kóla, tonik stb.) túlzottan nagy mennyisé­gű cukrot tartalmaznak. Nagyon vi­tatott az alkohol kérdése. Mértékle­tes alkoholfogyasztás csökkenti a szívbetegségekből származó ha­lálozást. Ez a mérték azonban jóval a nálunk szokásos fogyasztás alatt van! Az ajánlott maximum napi két deci bor vagy egy üveg kalória- és alkoholszegény sör. A tömény italok és a nálunk társadalmilag elfogadott alkoholmennyiség súlyosan károsít­ja szervezetünket. Édességek. Édesítéshez nem len­ne szabad cukrot használnunk és mézből, lekvárokból se együnk túl sokat. A leírt tanácsok egészséges felnőttekre vonatkoznak, akik átla­gos életmód szerint élnek. Termé­szetes, hogy gyermekeinknek több tejtermékre van szükségük a nem ajánlott kategóriából is, és a nehéz testi munkát végző felnőttektől sem kell megvonni teljesen a zsírosabb ételeket. Az ajánlott étrend nem he­lyettesíti az orvos által előírt gyógy­szereket, de elősegíti azok hatását azoknál, ahol a betegség (érelme­szesedés, magas vérnyomás, cu­korbetegség) már jelentkezett. DR. RÁCZ OLIVÉR ÚJ SZÚ 4 1990. IV. 23. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom