Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-23 / 95. szám, hétfő

CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR N A Pl LAP Hétfő, 1990. április 23. * Ára 1 korona XLIII. évfolyam, 95. szám li. János Pál pápa történelmi jelentőségű látogatása hazánkban Mozgósítsuk szellemi és erkölcsi erőnket az egységes Európáért Az eső ellenére egymillió ember a prágai szentmisén • Rendkívüli püspöki zsinat összehívását tervezi a Szentatya • A testvériesülés szellemében Pozsonyban is (Munkatársainktól és ČSTK) - Két napot töltött hazánkban. II. JÁNOS PÁL pápa, a római katolikus egyház feje. Szombaton a prágai Ruzynéi repülőtéren Václav Havel köztársasági elnök és FRANTIŠEK TOMÁŠEK bíboros fogadták ót II. János Pál pápa, polgári nevén Karol Wojtyla hivatalba lépése óta, 1978-tól körülbelül kilencven országban járt. Szülőhazáján, Lengyelországon kívül Csehszlovákia az első ország az egykori keleteurópai tömbből, ahova most ellátogatott. A repülőtéren köztársasági elnökünkkel együtt köszöntötte a Szentatyát Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke, Marián Čalfa, a szövetségi kormány elnöke, mint az emberi jogok, a polgári szabadság védelmezője ismeri a szavak súlyát. Személyében azt a férfit is üdvözlöm, aki jelentős mértékben gazdagítja Európa jelenlegi politikai kultúráját, tekintettel azokra az értékekre, amelyek nekünk, keresztényeknek is közeliek. Elnök úr, ön azt írta, hogy a politika nem a hatalom eszköze, és nem az emberekkel" való manipulálás, hanem az egyik módja annak, hogyan keressük az élet értelmét. Kívánom, hogy erőfeszítése és a nemzeti megértés egész kormányának erőfeszítése mielőbb meghozza tartós gyümölcsét Csehszlovákiának. Már öt évvel ezelőtt, Szent Metód halálának 1100. évfordulóján is boldogan jöttem volna ebbe az országba, de nem jöhettem. Köszönöm az Úrnak, hogy ezekben a napokban teljesítette kívánságomat. Tudom, ezer és ezer hívő vár rám ebben az Prágában, Velehradban és Pozsonyban milliók köszöntötték a Szentatyát (ČSTK-felvételek) František Vaňák, és Jan Sokol érsek, valamint más neves csehszlovák személyiség. - Nem tudom, tudom-e, miféle csoda ez - kezdte köszöntőjét Václav Havel. - Ennek ellenére ki merem mondani, hogy ma délután a csoda részese leszek. Ugyanazon a helyen, ahol öt hónappal ezelőtt Premysl Ágnes szentté avatásának örvendeztünk, és hazánk jövője felett döntöttünk, a katolikus egyházfő szentmisét tart. A szeretet, a műveltség, a párbeszéd, a kölcsönös tolerancia, a tisztelet és a szeretetteli megértés élő szimbólumaként jött el hozzánk, a gyűlölet ideológiájának országába, a hozzá nem értők kormánya által lejáratott országba, oda, ahonnan a lelket hosszú évtizedekre száműzték. S most az a megtiszteltetés ért, hogy tanúja lehettem a pillanatnak, amikor hazánk földjét a lélek apostola csókolta meg. Köztársasági elnökünk után II. János Pál pápa szólt a jelenlevőkhöz. - Tisztelt elnök úr, tisztelt kormányképviselők, tisztelt František Tomášek bíboros testvérem! Őszintén köszönöm a meghívásukat, hogy ellátogathattam szépséges hazájukba. Tudom, az ön szavai nem üres szavak, elnök úr, hiszen mint államfő és mint művész, mint író és országban, hallottam hívásukat, hogy a pápának el kell jönnie Prágába. Igen, én magam is éreztem, hogy az első szláv pápának el kell utaznia Prágába, Velehradba és Pozsonyba. Pár pillanattal ezelőtt őszinte szeretettel és tisztelettel csókoltam meg a cseh földet Ez a pápai csók a testvériség, a nyugalom, a megbékélés csókja volt. Ezt követően II. János Pál František Tomášek bíboros kíséretében beült speciális kocsijába, az ún. papamobilba és az ünnepi díszbe öltözött útszakaszon az üdvözlők százezrei előtt elindult a városba. A Szent Vitus-székesegyházban a katolikus egyház vezetőivel és a szerzetesrendek képviselőivel találkozott. A főoltár előtt František Tomášek kardinális szólt a pápához. -Szentatyánk! Ünnep ez a mai nap, amikor hazánkba érkezett. Első útja ide vezetett, székesegyházunkba, amely nemcsak Prága városának, hanem egész Csehországnak a lelki szíve. Szentjeink és királyaink sírjai fölött találkozunk most önnel, itt mutatom be katolikus egyházunkat, amely sok szenvedésen és nehéz próbatételen ment keresztül az elmúlt években, de megőrizte Krisztusba vetett hitét, és századunk két diktatúrája alatt tovább erősítette kapcsolatát a nemzettel, szolidaritását az üldözött igazságharcosokkal. Köszönjük, Szentatya, hogy mindig tudtunkra adta szeretetét és megértését, s hogy a legnehezebb pillanatokban is mellettünk állt. Kérem továbbra is lelkesítsen bennünket szavaival életutunkon. -A pápa látogatása - mondta II. János Pál -, amely első a kereszténység több mint ezeréves történetében, jelképesen lezár egy időszakot, s megnyit egy másikat. Véget ér a hallgatásotok, nem lesztek többé „hallgató egyház", bár nem az alvás és nem is a halál hallgatása Mai számunkban: Ki és mikor „instruálja" az újságírókat? ...- Most már mondják el a magyar tagozat tanárai, hogy mit is akarnak?... (4. oldal) Honnan, hová? ...nehéz róla olyan kategóriákban beszélni, mint például a Fortranról, melyet bizarr hasonlattal élve akár a programnyelvek Beatles-ének is lehet nevezni, s melynek nevével mindörökké összeforródott az amerikai Apolló űrprogram előkészítése és irányítása. (5. oldal) II. János Pál pápa és Václav Havel a prágai repülőtéren volt a tiétek. A legdrágább értékek születnek az ilyen hallgatás során. Építsétek fel egyházatok szabad életének templomát. II. János Pál megemlítette Josef Beran és František Tomášek bíboros becsületes helytállását az elmúlt évek igazságtalanságai idején, s hangsúlyozta azok szolidaritását is a nemzettel. Ez a szolidaritás segítette az egyház erkölcsi tekintélyének megerősítését, mondta a Szentatya, ez a szolidaritás mutatta meg a fiataloknak, kiknek szemében befeketítették az egyházat, hogy a hívők társadalma az emberi jogok védelmezője. Következő mondataival a pápa arra mutatott rá, hogy el kell mélyíteni a papok és a laikusok együttműködését, és fel kell újítani a szerzetesrendek életét. Beszélt az egyház és a közélet kapcsolatáról is. Az egyház küldetése, állapította meg, nem politikai, gazdasági vagy szociális jellegű, az egyháznak az a feladata, hogy az emberi, az emberséges társadalmat szolgálja Isten törvényei szerint. Beszéde végén a pápa üdvözölte azokat a betegeket, akik jelen voltak a Szent Vitus-székesegyházban. A latin nyelven elimádkozott Mi Atyánk után a pápa ünnepi áldását adta a hívőkre. Délután a Letnán tartott szentmisét. Bevezető szavai után megjegyezte, hogy valóra vált, amire a hívők vágytak. Ha csak rövid időre is, de együtt lehettek. Tegyünk úgy - mondta a pápa -, hogy annak is öröme legyen belőlünk, kinek egyszer majd kezébe adjuk számlánkat, arról, hogyan teljesítettük földi küldetésünket. A hálaadás után az evangélium majd a pápa prédikációja következett. A szentostyát száz meg száz hívőnek 230 pap segítségével adta át. Közben cseh és latin egyházi dalok szóltak. A szentmisén Václav Havel és felesége is jelen volt. A Letnáról, zárt autóján, ismét a prágai várba tartott a pápa, ahol nemcsak csehszlovákiai, hanem külföldi hívők is vártak rá. Itt ismét Václav Havel fogadta őt. Az ő kíséretében lépett ki a vár egyik erkélyére, és onnan köszöntötte az egybegyűlteket. Nem sokkal később átvette Václav Haveltől a Karlovy Vary-i (Folytatás a 2. oldalon) /

sten viszályban harangot ^ kongat / Messzezúgón, / Megváltást csak egy szláv pápa hozhat - / szabad a trón." Számtalanszor idézték a látnoki képességekkel megáldott lengyel költő, Juliusz Slowacki (1809-1848) híres versét - amelyben megjósolja egy szláv pápa eljövetelét -, azt követően, hogy egy krakkói érsek, Karol Wojtyla lett a római katolikus egyház feje. S amikor biztossá vált, hogy II. János Pál lelkipásztori látogatást tesz hazánkban, mindenki látni akarta. Nem a tévében, mert mégiscsak más ott lenni a szentmisén, akár esik, akár perzsel a nap. Nos, az időjárás nem volt kegyes hozzánk. Aki a tévé előtt ülve csodálta a pompás szertartást, de elsősorban a pápát, annak mindegy volt, milyen az idő. De aki már szombat este óta virrasztott a felázott repülőtéren, annak kellett a meleg takaró, az esőköpeny, meg valami ülő alkalmatosság is. Hányan jöttek el a hívők a szabadtéri szentmisére, azt pontosan csak később tudjuk meg. Pozsonyban, a szőlősi repülőtérhez vezető út már kora reggel zsúfolt volt, zászlókkal, a Szentatya képével, hátizsákkal vonultak a fiatalok, kozással töltöttük, meg egy kicsit aludtunk is - mondják. ízes magyar szóra leszek figyelmes. Feketébe öltözött zsérei aszszonyok. Huszonötén jöttek a faluból, szombaton egész nap a tévét nézték, vasárnap reggel hatkor inEgy életre szóló élmény bandukoltak az idősek, a legtöbbjük összecsukható kempingszéket vagy tábori széket szorongatott a hóna alatt. Az esernyő, esőköpeny szintén nélkülözhetetlen kellék, és sajnos szükség van rá, mert meg-megered az eső. A kordon mentén nagy a tolongás, hajnal óta őrzik a helyüket, mert innen egészen közelről láthatják a Szentatyát. Délelőtt takarókba bugyolált öregasszonyok szundikáltak a kempingszékeken. Oravská Lesnából jöttek, szombaton este 8 órakor indultak. - Az éjszakát imáddultak. Nincs ez messze, nevetnek. Életre szóló élmény, nagy boldogság, hogy a pápa eljött hozzánk, hogy láthatjuk. Ilyen esemény az életben csak egyszer adódik. Csak egyszer? Most már biztosan tudjuk, hogy lesz még ilyen alkalom. Mert változott a világ. Alig két éve, dr. Ján Čarnogurský a pápa ausztriai látogatása során keserűen panaszolta fel az osztrák Kathpressben: „Sajnáljuk, hogy a magyarokkal és jugoszlávokkal ellentétben a csehszlovákiai katolikusok nem utaznak Darázsfalvára. Annál nagyobb azonban az örömünk, hogy láttuk a pápát a televízióban és hallottuk szlovák nyelven beszélni. Ez annak a jele, hogy nem felejtettek el bennünket." Nem, nem bizony. A pápa hozzánk szólt, mindannyiunkhoz. És mert fontosnak tartja, hogy ne tolmács útján közölje velünk, amire figyelmeztet, páratlan gesztusként nem latinul, hanem a hívei anyanyelvén szólt az egybegyűltekhez. T

ekintetünket az oltárnál miséző fehér ruhás papra emeltük. A pápa, a nagyszerű ember lenyűgözte és magával ragadta a milliókat. S nemcsak az idősebbeket, hanem a fiatalokat. Egy életre szóló élmény, vallották a vágfarkasdi és sered'i önkéntes vöröskeresztes nővérek és azt mondta a kispap is, de még hozzátette: a pápa nagyszerű ember és meglepődve látom, milyen sok a fiatal. Ez a biztosíték rá, hogy az egyház Kelet-Európában is megújul, megerősödik. (kop)