Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-23 / 95. szám, hétfő

Mozgósítsuk szellemi és erkökcsi erőnket az egységes Európáért Litvánia: Teljes a gazdasági blokád (Folytatás az 1. oldalról) Moser üveggyár ajándékát, amelyet öt hét alatt készített el a gyár egyik legjobb kristálycsiszolója, Ivan Chalúpka. Ezután a pápa köztársasági elnökünk családjával beszélgetett. Michal Žantovský, köztársasági elnökünk sajtótitkára szerint Václav Havel és II. János Pál pápa között erős lelki kapcsolat van, s mivel a pápa költő és filozófus egy személyben, kulturális kérdésekben is egyetértettek. Meghitt hangulatú beszélgetésük után a prágai vár Rudolf-termében kulturális, tudományos és egyházi életünk több mint 300 jeles képviselőjével találkozott a pápa. Václav Havel köszöntőjét és a Szentatya beszédét lapunk 3. oldalán közöljük. A találkozó után Václav Havel a Püspöki Palotába, ideiglenes prágai rezidenciájába kísérte őt. II. János Pál pápa tegnap reggel Prágából Kunovicébe repült, majd onnan helikopterrel az Uherské Hradišté-i járásba. Morvaország földjén a pápát František Vaňák, olomouci érsek, morvaországi metropolita, és más egyházi méltóságok fogadták. Itt a pápa František Vaňákkal együtt a velehradi bazilikához hajtatott, amely körül 300 ezer ember gyűlt össze. A velehradi bazilika a 18. század elején nyerte el mai formáját az 1681-ben leégett cisztercita kolostor átépítése után. A bazilika előtt a pápát Petr Pithart, a cseh kormány elnöke, Ján čarnogurský és Jozef Hromádka, a szövetségi kormány alelnökei, Jozef Bartončik, a Szövetségi Gyűlés alelnöke és más személyiségek üdvözölték. Jelen volt Tadeusz Mazowiecki, a Lengyel Köztársaság kormányfője is. A bazilika előtt á misét Agostino Casaroli és Jozef Tomko bíborosokkal, František Vaňák érsekkel, Vojtech Cikrle brnói egyházmegyei püspökkel és mások segédletével celebrálta. A mise pápai üdvözlettel kezdődött, majd Vaňák érsek fordult a pápához üdvözlő beszéddel. II. János Pál pápa válaszában kihangsúlyozta Velehrad szent jellegét, mivel itt tevékenykedett Ciril és Metód a két szláv apostol, szent misszionárius, Európa védőszentjei. A pápa cseh nyelven prédikált. A prédikációban emlékeztetett Ciril és Metód tevékenységére, akik a szláv írásbeliséggel lehetővé tették a kultúra fejlődését. Prédikációjának külön részében Morvaország, Csehország és Szlovákia ifjúságához fordult. Felszólította őket, hogy őrizzék meg egységüket, keresztény szellemiséggel gazdagítsák Európa történelmét. Emlékeztette őket arra, hogy az Isten nélküli világ terhe elöl nem lehet a kábítószerekhez, a szexuális szabadosságba s az erőszak kultuszához, illetve a szektákba menekülni. Az ilyen világ fölött feltétlenül győzni kell - hittel. A mise befejezése előtt a Szentatya szlovák nyelven köszöntötte a szlovákokat, lengyelül, magyarul, németül, oroszul és más nyelveken üdvözölte a külföldi hívőket, megszentelte 19 új templom alapkövét, majd bejelentette azon szándékát, hogy összehívja a püspöki zsinat rendkívüli európai ülését. Velehradi látogatásának befejezése után a pápa Pozsonyba utazott. A Szentatya velehradi látogatására fognak emlékeztetni azok a hársfák, amelyeket a Föld napja alkalmából a bazilika kertjében II. János Pál pápa és a csehszlovák kormány alelnökei ültettek el. Tegnap délután a pápa Pozsonyba érkezett. A szóllósi repülőtéren Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke, Marián Čalfa, szövetségi miniszterelnök, Rudolf Schuster, az SZNT elnöke, Milan Čič, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke, Rudolf Hofbauer, Pozsony főpolgármestere, Ján Sokol érsek, továbbá Szlovákia egyházmegyéinek püspökei, a nem katolikus egyházak képviselői és más jeles személyiségek fogadták. Ján Sokol érsek a szlovák és a szlovákiai magyarok, valamint a rutén keresztények nevében köszöntötte II. János Pál pápát, majd a Szentatya üdvözölte a hívőket. Szentmiséjének jelmondata a következő volt: „Boldogok azok, akik nem láttak és mégis hittek. "Szentbeszédében arra utalt, hogy évek óta vártuk már ezt a találkozást, de a korlátok nehezen tűntek el. A szlovák nemzetnek gyakran kellett küzdenie a puszta túlélésért, elég, ha csak a tatárdúlásra, a török hódoltságra gondolunk. Említést tett a közelmúltról is amikor a püspökök börtönben végezték, kínozták és megalázták őket, megakadályozták küldetésük teljesítésében. Hasonló sors jutott számos papnak és szerzetesnek, apácának. A szülőket arra kényszerítette a hatalom, hogy gyermekeiket ne keresztény szellemben neveljék, és kételkedjenek Isten létezésében. Az elnyomás azonban nem érte el a célját, sót a múlthoz hasonlóan a kereszténység megerősödését eredményezte. A szentmise végén a pápa megszentelte a Szlovákiában építendő új templomok alapköveit, majd búcsúbeszédében felhívta a hívőket és a lelkipásztorokat: cselekedeteikkel erősítsék a keresztény együvétartozás szellemét. Magyar nyelven köszöntötte a szlovákiai magyar hívőket és a magyarországi zarándokokat, ezt követően pedig németül, lengyelül szólt a jelenlévőkhöz. Lapzártánkkal egyidöben került sor a Szentatya ünnepélyes búcsúztatására. Marián Čalfa búcsúztatta a pápát. Megköszönte neki, hogy elfogadta köztársasági elnökünk és František Tomášek bíboros meghívását, valamint azt, hogy megerősítette hitünket az emberiség legszebb eszméiben. Ezzel, mint mondta, nemcsak a római katolikus hívók kívánságát teljesítette a Szentatya, hanem másokét is, akik egyszerűen csak találkozni akartak vele. így talán törlesztettünk abból az adósságból, jegyezte meg Marián Čalfa, amelyet a nyolcvanas évek közepétől éreztünk. Akkor képtelenek voltunk eleget tenni a pápa azon kívánságának, hogy Szent Metód halálának 1100. évfordulója alkalmából meglátogathassa a történelmi múltú Velehradot. Meggyőződését fejezte ki továbbá, hogy a Szentatya látogatása során bizonyosságot szerzett arról, hogy a keresztény hagyományok visszhangra találnak az országban élő nemzetekben és nemzetiségekben. Aki a könyörületesség, a szeretet és a béke szavaival jön ma országunkba, az nemcsak vendégünk - az közülünk való. A pápa köszönetet mondott Václav Havelnek František Tomášek bíborosnak és a kormány tagjainak a meghívásért, valamint azoknak akik részt vettek látogatása előkészítésében. II. János Pál nem feledkezett meg a lelkes fiatalokról sem, akikre végtelen bizalommal tekint, és a szenvedőkről sem, akik a múltban olyan sokat fohászkodtak érte, s ó mindig lelkierőt nyert imádságukból és áldozataikból. A továbbiakban arra utalt, hogy az elmúlt 45 évben a hívók másodrendű állampolgárai voltak Csehszlovákiának, s most kormányelnökünkben is látja a garanciáját, annak, hogy hazánk valamennyi polgárának jogait tiszteletben tartják, s ezzel együtt az állam is számíthat polgárainak lojalitására. Végezetül rámutatott arra, hogy a környező államokban olyan nemzetek élnek, amelyek nyelvükkel, társadalmi rendszerükkel és történelmükkel ugyan különböznek, de társörökösei a kétezer éves keresztény hagyományoknak. Reményét fejezte ki abban, hogy Európa nemzeteinek sikerül legyőzniük az együttélés akadályait, megszilárdítani a béke, a szabadság és az igazságosság alapjait, s teljes mértékben sikerül megújítaniuk az emberi és a keresztény értékeket. A Szentatya és kísérete tegnap este elutazott hazánkból. A Polgári Fórum állásfoglalása (ČSTK) - A Polgári Fórum szombati közgyűlésén megvitatták a választási kampányt és jóváhagyták a választási programot. A közgyűlés sajnálattal állapította meg, hogy a külföldön élő csehszlovák állampolgárok nem vehetnek részt a választásokon, ha nem utaznak Csehszlovákiába. Ezért szükségesnek tartják, hogy a csehszlovák külképviseleti szervek gyorsított eljárásban adjanak útlevelet azoknak, akik ezt kérik. A Szövetségi Belügyminisztérium tevékenységével kapcsolatban a közgyűlés állásfoglalást hagyott jóvá, amely többek között a következő követelményeket tartalmazza: következetesen megtisztítani , a minisztériumot minden kompromittált személytől; fegyelmi eljárást kezdeményezni mindazok ellen, akik bármilyen módon részt vettek a levéltári anyagok megsemmisítésében, vagy eltulajdonításában; mihamarabb intézkedni a politikai és a biztonsági köztisztviselők korrupciós ügyeiben; szavatolni, hogy semmiféle visszaélés sem történik a belügyminisztérium ellenőrzése alatt álló személyi iratokkal; teljes mértékben megújítani a Nemzetbiztonsági Testület tevékenységét. A közgyűlés megbízta a PF képviselőit, hogy olyan törvénytervezetet nyújtsanak be a parlamentbe, amely megakadályozná, hogy az állambiztonsági szervek egykori ügynökei közéleti funkciókat'töltsenek be. (ČSTK) - Romualdas Ozolas, a litván kormány alelnöke szombaton élesen támadta a szovjet vezetést, amiért elrendelte Litvánia teljes gazdasági blokádját. A vállalatok vezetőivel megtartott válságülés után Ozolas kijelentette: Moszkva blokád alatt tartja a litván kikötőket. Tegnap reggel óta nemcsak az olajat és a szükséges földgáz nagy részét tagadja meg Litvániától, hanem az ipari termékektől kezdve az élelmiszereken keresztül gyakorlatilag mindent. „Értesüléseink vannak arról, hogy a szovjet közlekedésügyi minisztérium tájékoztatta az összes szovjet szervezetet és vállalatot, hogy Litvániába semmit sem szabad szállítani" - hangsúlyozta a miniszterelnök-helyetes. A Reuter hírügynökség szerint Ozalas figyelmeztette Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfőt, hogy a litván vállalatok a blokád következtében nem lesznek képesek teljesíteni a szovjet partnerekkel kötött szerződéseket. Amennyiben nem történik változás, akkor számos vállalatot akár 3-4 napon belül be kell zárni. Kazimiera Prunskience litván kormányfő felszólította az Európai Közösségeket, hogy ismerjék el a balti köztársaság függetlenségét. Oslóból Koppenhágába érkezett szombaton, s az ott megtartott sajtóértekezletén elmondta, nem olajat jött kérni, hanem politikai támogatást. Prunskiene kérte Uffe EllmanJensen dán külügyminisztert, a dublini EK-csúcson szorgalmazza, hogy a nyugat-európai tizenkettek ismerjék el Litvánia függetlenségét. A dán diplomácia vezetője megígérte, tolmácsolni fogja a kérést EKpartnereinek. Ebben a feszült helyzetben kezdte meg szombaton tanácskozását Vilniusban a Sajudis mozgalom. A résztvevők nagy érdeklődéssel várták Vitautas Landsbergis jelentését. A parlament elnöke azonban inkább a mozgalom múltjával, a SaA CSKP választási programjáról (ČSTK) - Szombaton Prágában ülésezett a CSKP Központi Bizottsága. Megnyitó beszédében Vasil Mohorita, a CSKP KB első titkára elsősorban a belpolitikai helyzettel foglalkozott. Megállapította, hogy a november 17-e utáni változásokat a kommunista párt tagjainak túlnyomó többsége örömmel fogadta, s kinyilvánította: aktívan részt kívánnak venni a gyökeres reformok valóra váltásában. Ma viszont érezhetően növekszik a társadalmi feszültség, erősödnek azok az erők, amelyek nem csak a CSKP ellen lépnek föl, hanem minden és mindenki ellen, amelynek, s akinek ehhez a párthoz bármilyen köze, kapcsolata volt a múltban. Hozzátette: a múlt miatt nyilvánvalóan sok embernek oka van nem bízni a pártban, sőt akár gyűlölni is. A kommunista pártnak bizonyítania kell, hogy gyökeresen megújult, s képes mindenkiért, az egész társadalom érdekében munkálkodni. Ez a reformszellem hatja át a CSKP választási programját, amelyet ezen az ülésen hagytak jóvá. Sajudis-kongresszus • Újabb Gorbacsov javaslat • Az orosz kommunisták saját pártot akarnak Ceausescuék utolsó percei (ČSTK) - A francia televízió tegnap 90 perces exkluzív filmet mutatott be Nicolae és Elena Ceausescu életének utolsó perceiről. A film első részében Elenát látni, ahogyan sikoltozik és védekezik, amikor három katona hátraköti kezét. Férje mozdulatlanul, csöndben áll mellette, az arcán könnyek folynak. A következő filmkockák a kilenc tisztből és az egy polgári személyből, Gelu Voican Voiceluscuból, a jelenlegi miniszterelnök-helyetteséből álló törvényszéket mutatja be. A bírák arca komoly, feszült. A következő részben a film bemutatja a laktanya udvarát, géppuskaropogás hallatszik. Nem látni, hogy Ceausescu a földre esik. Csupán egy hangot hallani, amely románul kiabálja: ,,Ne lőjetek! Megbolondultak." A kommentátor ezt azzal magyarázza, hogy a katonák azonnal tüzet nyitottak, amikor a halálra ítélt Ceausescu-házaspár kiért az udvarra. Nem várták ki a parancsot, szinte megvadulva ürítették ki tölténytárukat. Közben az operatőrt is megsebesítették. Az utolsó felvételen két holttest látható. judis tevékenységének általános elveivel foglalkozott, a koncepciós hozzáállás a jövőhöz hiányzott beszámolójából. Algirdas Brazauskas litván miniszterelnök-helyettes az egyedüli olyan politikus, aki hajlandó némi kompromisszumra. A parlament pénteki ülésén kifejtett álláspontja ugyan nemtetszést váltott ki az ún. megbékíthetetlen képviselők között, de tekintettel a jelenlegi helyzet alakulására a függetlenséghez vezető kompromisszumok útja bizonyul biztosabbnak. A Sajudis kongresszusának árnyékában ugyancsak szombaton kezdődött meg az SZKP platformján álló Litván Kommunista Párt kongresszusa, Mikolas Burokiasius, a központi bizottság ideiglenes első titkára támadta mindazokat, akik Litvánia függetlenségét követelik, bírálta a független Litván KP-t is, amely „elárulta a marxista-leninista eszméket". Rigában szombaton fejeződött be a lett népi képviselők ülése. A küldöttek felhívást fogadtak el arról, hogy a köztársasági választások után első parlamenti ülésszakon döntsenek az állam függetlenségének helyreállításáról. A résztvevők dokumentumot fogadtak el Litvánia és Észtország támogatásáról is. Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke javasolta Lettországnak: kezdjenek tárgyalásokat a köztársaság politikai és gazdasági önállóságának bővítéséről. Nem zárta ki azt sem, hogy Lettországnak megadják a rendkívüli státuszt, amely lehetővé tenné a köztársaság számára, hogy konföderációs alapokon építse kapcsolatait a Szovjetunióval. Az orosz kommunista párt megalakítása a célja annak a kezdeményező kongresszusnak, amely szombaton kezdődött meg Leningrádban. A 15 szovjet köztársaság közül ugyanis az OSZSZSZK az egyedüli, amelynek nincs saját kommunista pártja. A TASZSZ hírügynökség ezzel összefüggésben emlékeztetett rá, az SZKP KB összszövetségi konferenciát hívott össze júniusra, ezen foglalkoznának az orosz kommunista párt megalapításával összefüggő kérdésekkel. Gavriil Popovot, az ismert szovjet közgazdászt, a Régióközi Parlamenti Csoport vezetőjét választották meg pénteken este a moszkvai városi tanács elnökévé. Az első „ajándékot" Mihail Gorbacsov nyújtotta át a polgármesternek. Az elnök rendeletével megfosztotta a moszkvai városi tanácsot, illetve annak végrehajtó bizottságát attól a jogtól, hogy engedélyt adjon a nagygyűlések megrendezésére Moszkva központjában. A jövőben csak a Szovjetunió Minisztertanácsa adhat ki ilyen engedélyt. A Föld napja hazánkban és külföldön Václav Havel is facsemetéket ültetett (ČSTK) - Tegnap hazánkban is megünnepelték a Föld napját. Sok városban és faluban környezetszépítő munkálatokat végeztek, füvesítettek, forrásokat, patakokat tisztítottak, facsemetéket ültettek. Lányban, a csehszlovák köztársasági elnökök rezidenciájának parkjában Václav Havel és felesége Olga asszony, valamint Véra Čáslavská, Jiŕí Kŕižan, Petr Oslzlý, Michal Žantovský is facsemetéket ültetett. Nemcsak hazánkban, hanem külföldön is megemlékeztek a Föld napjáról. Emberek milliói emelték fel tegnap a gondolatbeli zöld zászlót. Százharminchat országban voltak nagygyűlések, szimbolikus felvonulások, tartottak konkrét környezetvédelmi akciókat. Az Egyesült Államokban pl. a lakosságnak több mint a 80 százaléka hajlandó volt arra, hogy „osztályozza" háztartási hulladékát, megkönnyítve azok másodlagos felhasználását. Írországban ökológiai gyermekkarneválokat rendeztek, Nagy-Britanniában megtartották a környezetvédők maratonját, az állampolgárok nagytakarítást végeztek a kirándulóhelyeken. ROMÁNIA RMDSZ-kongresszus Nagyváradon A Csemadok is képviseltette magát A romániai magyarság súlyos létproblémáiról s a jövőbeni feladatokról tárgyalt a hét végén Nagyváradon a Romániai Magyar Demokrata Szövetség első kongresszusa. A háromszázhuszonkét küldött több mint 700 ezer RMDSZ-tagot képviselt. A romániai magyarok számát 2-2,5 millióra becsülik jelenleg. A kétnapos alakuló kongresszus szombat reggel nehézkes ügyrendi vitával kezdődött, értékes felszólalásokkal, tartalmas, s helyenként éles vitával folytatódott, vasárnap késő este pedig a szervezet alapszabályzatának és programjának az elfogadásával, valamint az új vezetőség megválasztásával fejeződött be. A választások eredménye lapzárta után vált ismertté. Domokos Géza, az RMDSZ ideiglenes elnöke megnyitó beszédében röviden vázolta a magyar kisebbség helyzetét Romániában az elmúlt hét évtizedben, s hangsúlyozta: az RMDSZ nem vitatja Erdély állami hovatartozását, ugyanakkor erélyesen elutasítja a nacionalizmust és a sovinizmust bármily megnyilatkozási formáját. Elmondta azt is, hogy a jelenlegi román vezetés a tavalyi decemberi forradalom után kiadott nyilatkozataival ellentétben fokozatosan visszakozott a nemzetiségi kérdés megoldása ügyében. Sajnálattal állapította meg, hogy eddig egyetlen romániai politikai párt sem dolgozta ki konkrétan állásfoglalását a nemzetiségi problémák megoldása terén. Ezután Tőkés László, az újonnan megválasztott nagyváradi református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kért szót. Beszámolt külföldi útjairól, beleértve pozsonyi látogatását is, Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdés megoldása a volt kelet-európai kommunista országokban ma a demokratizálódás egyik kulcskérdése. Elmondta, hogy külföldi útjai és állásfoglalásai a román közvélemény körében értetlenséget váltottak ki, és több névtelen fenyegető levelet kapott. Tőkés püspök elutasította az ellene felhozott vádakat és kijelentette, hogy ezek a jelenségek nyugtalanítják őt, és veszélyeztetve érzi magát. A szombati és a vasárnapi plenáris üléseken elhangzott felszólalások a romániai magyarság életének szinte minden fontos területét érintették. Szó volt az anyanyelvi oktatás problémáiról, a kolozsvári Bólyai Egyetem visszaállításáról eredeti formájába és a szociális, népesedési problémák megoldásának fontosságáról. Többen beszéltek az egyházak tevékenységének megújulásáról, valamint a magyar ifjúsági szervezetek tevékenységéről, a nemzetiségi tájékoztatási rendszer kiépítésének szükségességéről stb. Terítékre kerültek a romániai szórványmagyarság problémái, elsősorban a moldvai csángó magyarok ügye. Szóba került a romániai magyarság nemzetközi kapcsolatai kiépítésének szükségessége nemcsak Magyarország és a más országokban élő magyarság, de a különböző emberijogi, valamint az ENSZ szervezetek felé is. Természetesen téma volt az RMDSZ és az állami szervek viszonya, valamint a választási kampányban alkalmazandó stratégia és taktika is. Mégis az volt az érzésem, hogy tekintettel a jelenlegi romániai helyzetre, erről a kelleténél jóval kevesebb szó esett. A vita folyamán az is megmutatkozott, hogy a szervezeten belül több irányzat létezik. Úgy tűnik, hogy a szervezet központjáról szóló vita mögött a vezető tisztségekért folyó harc húzódik meg. Most is több bírálat hangzott el a jelenlegi vezetés címére, főleg a Kolozs megyei magyarság képviselői és az ifjúsági szervezetek részéről. összegezve a dolgokat, elmondható, hogy az RMDSZ első alakuló kongreszszusa igen fontos, némelyek szerint történelmi esemény volt a romániai magyarság életében. A mintegy 30 külföldi küldöttség közt ott voltak a Csemadok képviselői is. (Dobos László és Neszmérij Sándor). Tekintettel a közelmúltban lezajlott erdélyi román-magyar konfliktusokra és a nemzetiségi kapcsolatokban meglévő ellentétekre - melyeket elsősorban a Vatra Romaneasca nevű román nacionalista szervezet provokált ki -, a kongresszusra rendkívüli biztonsági intézkedések közepette került sor. A kongresszus székhelyét, valamint a résztvevők szálláshelyeit megerősített fegyveres rendóregységek órizté

k kokesjAnos Nagyvárad, 1990. április 22. ÚJ szú 2 1990. IV. 21.