Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-19 / 92. szám, csütörtök

Mi „csak" demokráciát akarunk A problémák nem oldhatók meg egy nap alatt Kicsind aprócska falu az Érsekújvári járásban. Mindössze 470 lakos él ezen az eldugott településen, 54 kilométerre a járási székhelytől. A faluban nagyon kevés a munkalehetőség, az itt élők Párkányban, Újvárban, Pozsonyban (!) és a környező földműves-szövetkezetekben dolgpznak. A hetvenes évek közepén az iskolát felszámolták, azóta a gyerekek naponta Kéméndre járnak. Az elárvult tantermekben most a falusi könyvtár működik. Van a falunak egy félnapos óvodája is, de azt csak nyolc apróság látogatja. Sok kicsindit fogadtak be a városok, a szomszédos községek, mert itt építkezni évekig nem lehetett. Tíz év alatt százzal csökkent a lakosok száma. A faluban - ahol 96 százalékban magyar nemzetiségűek élnek - november 17-ig csöndesen teltek a hétköznapok. Igaz, a Nemzeti Front szervezetei megpróbáltak tevékenykedni, ám igyekezetüket a lakosság közönye jócskán fékezte. Többen a hnb vezetőit, az elnöknőt és a titkárt, valamint a tanácstagokat teszik felelőssé a falu elmaradottságáért. - Hozzánk még nem érkezett el a demokrácia. Itt még a régi rendszer képviselői tartják kezükben a hatalmat. A hnb elnöknője és titkára a kommunista párt tagjai, s nem is akarnak tudomást venni arról, hogy az ô idejük lejárt, és az irányítást a demokrácia elvei alapján meg kell osztaniuk. Velünk, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom képviselőivel még mindig „magas lóról beszélnek". Pár mondatban így lehetne összefoglalni beszélgetőtársaim fő érveit, melyek alapján szerkesztőségünkhöz fordultak. ölvedi Tibor, Zsákovics István, Tóth Ferenc mérnök és Zsákovics Károly dokumentumokat készítettek elő, melyekkel igazolni kívánják az itt élők vélt, vagy valós sérelmeit. -Január 13-án alakult meg falunkban a NYEE - kezdenek bele a közelmúlt történéseinek felidézésébe. - A hivatalos bejegyzés óta már négy falugyűlést tartottunk, melyekre Párkányból is meghívtuk a mozgalom egy-egy képviselőjét. Az összejöveteleken követeltük, hogy vagy a hnb elnöknője vagy a titkára távozzon a funkcióból. Az pedig természetes, hogy a tanácstagok közé a NYEE képviselőit is kooptáltatni szerettük volna. így megy ez most mindenhol - tárja szét a nehéz fizikai munkáról árulkodó kezeit Zsákovics István. - Csakhát az az igazság, hogy ók most rettenetesen meg vannak sértődve. - Szóval, nem mondanak le - szól közbe a mellettem ülő Zsákovics Károly -, mivelhogy ők feddhetetleneknek érzik magukat. De kérdem én, - emeli fel nyomatékkal a hangját - mit tettek ők ezért a faluért? - Úgy van, - bólogatnak a többiek is. - Nézzen csak körül a faluban. Ilyen elhanyagolt, rendezetlen, minden szolgáltatást hiányoló települést nem talál többet a járásban - teszi hozzá Tóth Ferenc. -Nyáron állandó vízhiánnyal küszködünk. Olyankor csak késő este kezd folyni a csapból a víz, akkor tudunk fürödni, megöntözni a kertet, vagy a fólia alatti veteményt. Majd mindenkinek van a háza mögött fóliasátor - mosolyodik el ölvedi Tibor, s így folytatja. - Ellenünk hangolják a lakosokat. Merthogy mi állítólag kommunistaellenesek vagyunk, le akarunk számolni velük. Pedig ez nem igaz. Mi csak be akarjuk juttatni képviselőinket a falu vezetésébe. Attól tartunk, ha továbbra is a régi összetételben marad a testület, akkor a demokratikus választásokból nem lesz semmi. Közben egy-egy percre leáll a beszélgetés, csönd ül a falusi konyhára. Ilyenkor olvasok bele az elém tett dokumentumokba. Kirajzolódnak bennem a vádolt szereplők, az évtizedek alatt összefonódott sógor-koma kapcsolatok, a távoli járási nemzeti bizottság illetékesei, akik állítólag még mindig „falaznak" a régi elvtársaknak. -Mi nem személyeskedni akarunk - töri meg ölvedi Tibor a csöndet. - Mi a jogainkat szeretnénk érvényesíteni. A változások adta lehetőségek szellemében. „Csak" demokráciát akarunk. Itt. Ebben a faluban. -Méghogy ók nem személyeskednek?! - néz farkasszemet velem Szalay János a hnb titkára. - Korrupt és kompromittálódott vezetőknek tituláltak bennünket Már az első falugyűlésen úgy léptek föl, mintha ők lennének a megváltók. Azonnal az iroda kulcsait akarták, mondván, hogy a bútorok, meg minden berendezés maradhat, de mi mehetünk. - Lemondtam volna magamtól is, ha emberségesen beszéltek volna a NYEE képviselői - szólal meg a szemben ülő törékeny, barna fiatalasszony, aki mellékállásban a hnb elnöke, főállásban pedig a földművesszövetkezet borozójának könyvelője. - Csakhogy én azt vallom - folytatja határozottan -, hogy aki megvádol, az bizonyítson is. Ostoba ember, aki hagyja magát befolyásolni, s a háttérből vagdalódzik. Ez már egyfajta becsületsértés. Úgy érzem, hogy ha most lemondanák, akkor mintegy elismerném a fejemre szórt vádakat. Márton Istvánnét szemmel láthatóan megviselték az elmúlt hónapok eseményei. Nem kell attól félniük a NYEE-tagoknak, hogy ó esetleg indul a választásokon. Épp elege volt már ebből a hercehurcából, de mivel nem érzi korrumpálódottnak magát, a választásokig nem távozik ebből a funkcióból. - Én is pontosan azt vallom, mint az elnöknő - mondja Szalay János. - Személyeskedni nem akarok, de azért, kérem, nézze meg, hogy kik azok a NYEE-tagok! Különben a lelkiismeretem tiszta, úgy érzem, hogy mindent megtettem ezért a faluért az elmúlt tizenhat évben. Hogy elvitték az iskolát? Sajnos máshonnan is. Vissza sem lehetne állítani, mert csak tizenvalahány gyerek jönne össze a négy osztályba. Most aztán döntsük el, hogy kinek van igaza! A NYEE képviselői szerint a titkár még mindig a járási nemzeti bizottság támogatását élvezi, mivel 1974ben történt megválasztása eiótt ott dolgozott, mint előadó. A hnb titkára pedig éppen a felettes szerv támogatását hiányolja, s megkérdőjelezi a mozgalom egyik-másik tagjának múltbeli magatartását. A kicsindi gondok, sajnos, általánosak. Az olyan falvakban, ahol az évtizedek alatt felgyülemlett problémákat egy nap alatt akarják megoldani, vihart kavar a beköszöntött demokrácia. Türelem és tolerancia. E kettő kellene mindkét részről, SZITÁS GABRIELLA ÚJ TÖRVÉNY A személyiségi jogok védelmében Hírt adtunk már arrói, hogy a Szövetségi Gyűlés módosította a Polgári Törvénykönyv személyiségvédelmi rendelkezéseit. Mi a jelentősége a módosításnak, tettük fel a kérdést dr. Ján Ciráknak, a Komenský Egyetem jogi kara oktatójának. A Polgári Törvénykönyv a személyiségvédelem polgári jogi eszközei között említette a „megfelelő elégtételt" is. A bíróság ennek alapján bocsánatkérésre kötelezhette azt, aki megsértette más személyiségi jogait, így például a becsülethez, a névhez vagy éppen a jó hírhez való jogot. A módosítás lényege abban áll, hogy eddig a bíróságok csak morális elégtételre kötelezték a jogsértőt, most azonban lehetőség nyílik vagyoni, pénzbeli elégtétel követelésére is. • A „megfelelő elégtétel" kifejezés úgy érzem eddig is lehetővé tette a vagyoni elégtétel megítélését, hiszen ha a törvényhozó csak bocsánatkérésre akarta volna korlátozni az elégtételt, úgy a tön/ény szövege „bocsánatkérést" vagy „nem vagyoni, erkölcsi elégtételnyújtást" említett volna. - A Polgári Törvénykönyv 13. paragrafusa valóban nem határozta meg, hogy az elégtétel milyen jellegű legyen. Nem zárta ki tehát a pénzbeli elégtételnyújtást sem. Erről a kérdésről 1964-től, a Polgári Törvénykönyv elfogadása óta folytak a viták. A bírósági gyakorlat azonban azt az alapelvet fogadta el, hogy a személyiségi jogok megsértéséért csak erkölcsi elégtétel állapítható meg, gyakorlatilag tehát csak bocsánatkérésre, illetve helyreigazításra kötelezhették a jogsértőt. • Ettől a bocsánatkéréstől vagy helyreigazítástól azonban sokan annyira tartottak, hogy inkább beletörődtek az alaptalan vádaskodásokba, sértegetésekbe. A morális elégtétel ugyanis ismételten rossz fényt vetett rájuk, gyakorlati szempontból inkább egy újabb jogsértést jelentett, hiszen az emberek néhány nap vagy néhány hét elteltével már csak arra emlékeztek, hogy X. Y.nak valamilyen,,zavaros ügye" volt. - Ez nyilván igaz. Közvetve bizonyítja ezt a bírósági statisztika is, mely szerint kivételszámba ment, hogy valaki a bírósághoz folyamodjon személyiségi jogai védelmében, így aztán az egész jogi szabályozás inkább csak deklarálta a személyiségi jogok védelmét, de nem nyújtott igazán hatékony védelmet az embereknek. Persze, ezeket a statisztikai adatokat korábban azzal magyarázták, hogy az államhatalom hatékony megelőző és nevelő tevékenységet fejt ki ezen a téren, és ezért oly ritka, hogy a bíróságok a rágalmazással, álaptalan bírálattal, sértegetéssel foglalkoznak. • Ugyanakkor viszont éppen az államhatalom szervezett rágalmazó levél- és sajtókampányokat bizonyos személyiségek, „nem legális" struktúrák stb. ellen. Az emberi személyiség preventív védelme puszta fikció volt. Az emberben önkéntelenül is felmerül, hogy a félremagyarázható jogi szabályozásnak, a bírósági gyakorlatnak félremagyarázhatatlan politikai és ideológiai indokai voltak. - A jogi szabályozás inkább egy kompromisszum eredménye volt 1964-ben. Látni kell ugyanis, hogy az 1950. évi Polgári Törvénykönyv még ennyi jogot sem adott az embernek, csak a nevet védte: 1964 után pedig a bírósági gyakorlat a pártállam politikájához igazodott. A jelenlegi rehabilitációs bizottságok ismeretei már kellő bizonyítékokkal szolgálnak annak megállapítására, hogy korábban az ember még „morális elégtételt" sem követelhetett, nemhogy számításba jöhetett volna az anyagi elégtétel, holott tömeges méretű jogsértésekről volt szó. Úgy érzem, el kell mondanom még azt is, hogy a korábbi szabályozás azért két esetben mégis lehetővé tette az anyagi, pénzbeli elégtételnyújtást. Ez volt a fájdalomdíj, illetve a társadalmi életben való részvétel megnehezüléséért járó térítés. • Ez a szabályozás viszont bizonyos értelemben hírhedtté vált azzal, hogy szinte fillérnyi pontossággal meghatározta, hány koronát ér az ember orra, szeme, bármely végtagja, sőt nemi élete. - Ennek ellenére is pozitív szerepet játszott ez a szabályozás, mert lehetővé tette a „nem anyagi károk" pénzbeli kártalanítását már akkor, amikor ez a szocialista országok többségében még fel sem merült. Ugyanakkor persze mihamarább meg kell szüntetni az emberek egyes testrészeire, képességeire aggatott árcímkét,' s teljes mértékben a független bíróságokra kell bízni, hogy az egyes konkrét esetekben milyen kártalanítást ítélnek meg. FEKETE MARIAN D

l 1 I II I s U íl

!' I ii < | -i U i ilii M y

: I mi t y t i iiľ s in n I in i A in 111 in i in iii n 111 n in i i in Vigyázó szemetek a jövőre vessétek... A november 17-i prágai diáktüntetések másnapján Vágsellyén létrejött a Független Magyar Kezdeményezés. A Tóth Lajos születésnapja alkalmából összegyűlt csehszlovákiai magyar értelmiségi találkozó résztvevőinek egy része úgy gondolta, választ kell adni a történelem kihívásának. Az alapító tagok döntőtöbbsége egyénenként már korábban is bekapcsolódott a cseh és a szlovák ellenzéki mozgalomba, azonban csak ekkor döntöttek egységes, szervezett fellépés mellett. A véletlen hozta úgy, hogy hosszú, reménytelen földalatti mozgalom helyett forradalmat segítettek győzelemre vinni. Forradalmi hévben Az FMK, megalakulása után azonnal csatlakozott a Polgári Fórumhoz és egyik alapító tagja lett a Nyilvánosság az Erőszak Ellen politikai mozgalomnak. Tagjai részt vettek a forradalom első heteinek lázas szervező munkájában, nagygyűlésekre jártak, szervezték a sztrájkokat, magyarországi és külföldi propagandamunkát fejtettek ki, igyekezve ismertté tenni a NYEE munkáját. A koordinációs bizottságba azonnal helyet biztosítottak dr. Duray Miklósnak, mint a csehszlovákiai magyarság akkor leghitelesebb és legforradalmibb személyiségének. Úgy vélték, a forradalom hírére azonnal hazajön Budapestről és részt vesz a pártállam szétverésében. Stratéfjjia és taktika Az FMK alapító tagjai és a később hozzájuk csatlakozó értelmiségiek többsége elméletben jól ismerte a polgári demokráciák játékszabályait, a rendszerváltás magyarországi és lengyelországi tapasztalatait. Mindezt jól tudták hasznosítani a NYEE általuk is befolyásolt tevékenységi köreiben, nagymértékben hozzájárulva a politikai irányvonal kialakításához. A NYEE elismerte komoly és tekintélyes politikai erőként az FMK-t, ami rendkívül jó kiindulási pontot jelentett az új képviselők kooptálásának ügyében, a szlovákiai magyar miniszterelnök-helyettesi poszt létrehozásában és a jelenlegi, előnyös választási koalícióban. Hatékony érdekképviselet Az FMK szóvivő testülete ismerve a polgári demokratikus érdekérvényesítési módszereket, látva, hogy ezek a leghatékonyabbak, úgy döntött, hogy célszerű tovább használni a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságában alkalmazott módszereket - ugyanis tagjai egy része részt vett a bizottság munkájában. A petíciók és követelések ugyan fontos szerepet játszhatnak egy diktatórikus rendszerben, a demokráciában azonban nem válhatnak a politikai harc fő eszközévé. Sokkal hatékonyabb a parlamenti munka, a demokratikus erőkkel való tárgyalásos rendezés a demokratikus intézményrendszer kialakításának elősegítése. Az eddigi eredmények bizonyítják az elgondolás helyességét. Magyar egységet Az FMK szóvivő testületének egyik fontos célkitűzése volt a forradalmi magyar egység megteremtése. Nézetük szerint a magyarságnak egységesen a forradalmi erők mellé kellett volna állnia. Ez sajnos nem történt meg. A szervezet Duray Miklóst jelölte a szövetségi kormány miniszteri székébe, vezető helyet biztosított számára a NYEE és az FMK vezetőségében, őt jelölte elsőnek a Szövetségi Gyűlés parlamenti székébe. Ezek után meglepetéssel értesültek arról, hogy megalakította az Együttélés' politikai mozgalmat. A helyzetet azonban tudomásul kellett venni. Eredmények Az FMK politikai befolyásának köszönhetően a parlamenti rekonstrukciók során visszahívott magyar képviselők helyébe ismét magyarok kerülhettek. A Szövetségi Gyűlés Elnöksége mellett az FMK javaslatára létrejön egy állandó jellegű nemzetiségi bizottság, amely a választások eredményétől függetlenül biztosítja a kisebbségi érdekképviseletet. Újjáalakul az SZNT-ben működő nemzetiségi bizottság. Václav Havellal való tárgyalásaik eredményeképpen a közeljövőben érvénytelenítik a magyar kisebbség háborús bűnössé nyilvánítását (Kassai Kormányprogram). Tárgyalások folynak az iskolaügyi és a kulturális autonómia érvényesítéséről. Reális lehetőséggé vált a nyitrai magyar tanulmányi kar fokozatos lehelyezése Komáromiba, a színvonal megtartása, sőt emelése mellett. Az FMK elősegítette a NAP létrejöttét. Ebbe, sajnos, más politikai mozgalmak képviselői nem nagyon küldenek írásokat, a lap ennek ellenére életképes. Megfogalmazódott az FMK és a NYEE Közös Nyilatkozata a nemzetek és nemzeti kisebbségek egymás mellett éléséről, mely Csehszlovákia létrejötte óta az első európai jellegű közös szlovák-magyar állásfoglalás. Elkezdődött a Nyilatkozat fokozatos érvényre juttatása. Az FMK képviselői tevékenyen vesznek részt a sarkallatos törvények kidolgozásában, jelentős politikai tőkére szert téve ezáltal. Koalícióban Az FMK híven elvi álláspontjához, támogatva a szlovákiai demokratikus erőket és állandóan szem előtt tartva a magyar nemzetiség érdekeit a NYEE politikai mozgalommal való választási koalíció mellett döntött. Ez a szövetség biztosítja számára a 11 százalékos részvételi arányt, politikai szövetségest a parlamentekben és a hatékony érdekérvényesítés garanciáit. v Célkitűzések Eredményes szereplés a választásokon, a szabadelvűség szellemében való további tevékenység, hatékony és európai szintű érdekképviselet, mpdern politizálás, felkészülés az őszi helyhatósági választásokra. Az FMK folytatni kívánja a nemzeti kisebbségek egyenjogúsítását célzó tevékenységét, kulturális, gazdasági és politikai téren egyaránt. Az eddigi eredmények és a felhalmozott politikai tőke erre nézve biztosítékot jelentene. AZ FMK SAJTÓSZOLGÁLATA ÚJ SZÚ 4 (Méry Gábor felvétele) 1990. IV. 19.