Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-02 / 52. szám, péntek

Viharos parlamenti tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról) Trepáč. Valamennyien elismeréssel szóltak Rudolf Schuster eddigi mun­kájáról, egyrészük amellett foglalt állást, hogy továbbra is az SZNT élén maradjon, míg a többiek Ján Budaj megválasztását támogatták. Végül szavazással döntöttek a kér­désben. Nyolcvanhármán ellenezték Schuster lemondását, 54-en támo­gatták, 7-en pedig tartózkodtak. Ján Budajt (95 szavazattal, 44 ellené­ben) az SZNT alelnökévé (az alelnö­kök száma ezáltal ötre bővült), a környezetvédelmi bizottság elnö­kévé választották. Az alkotmányjogi bizottság új elnöke Ján Bakica lett, Boris Zalát pedig az elnökség tagjá­vá választották. A képviselők kérdéseinek egy ré­szére Milan Čič és a kormány többi tagja válaszolt, a többire írásbeli választ kapnak egy hónapon belül. Milan Čič a nemzetek és nemzetisé­gek közötti ellentétekkel kapcsolat­ban elmondta, hogy a közeljövőben Komáromban nyolc járás képviselői­nek és valamennyi illetékes részvé­telével találkozót rendeznek a kér­dések megvitatására, és rövidesen az SZNT is napirendre tűzi ezt a problémakört. Ezután a napirendnek megfelelő­en a képviselők megvitatták a köztár­sasági elnök javaslatát a Csehszlo­vák Köztársaság nevének megvál­toztatására. Az erre vonatkozó javas­latot Vladimír Mečiar bel- és környe­zetvédelmi miniszter terjesztette elő. A képviselők amellett foglaltak ál­lást, hogy a szövetségi köztársaság neve Federácia Česko-Slovensko (Cseh-Szlovák Államszövetség) le­gyen. Csehszlovákia címerének ja­vaslatával nem értettek egyet. Az SZNT véleménye szerint a címert függőleges vonal válassza ketté, bal oldalon a Cseh Köztársaság, jobb oldalon a Szlovák Köztársaság cí­mere legyen, és Morvaország címe­rét a Cseh Köztársaság címerébe komponálják bele. Ezekben a kérdé­sekben végleges döntést a Szövet­ségi Gyűlés hoz. Ugyancsak Vladimír Mečiar ter­jesztette elő a Szlovák Köztársaság nevére, címerére, állami zászlajára, pecsétjére és himnuszára vonatko­zó törvény javaslatát. Ennek értel­mében a Szlovák Szocialista Köz­társaság neve Szlovák Köztársaság lesz. Címerén kék hármas halmon álló ezüst kettős kereszt látható, zászlaja vízszintes fehér, kék és piros csíkból áll, pecsétjén a címer látható, az állami himnusz pedig Janko Matuška Nad Tatrou sa blýska című dalának két versszaka. A képviselők a javaslatot elfogadták. A vonatkozó törvények április else­jén lépnek érvénybe. A Szlovák Nemzeti Tanács 22. ülése a szlovák himnusz eléneklé­sével ért véget. -r­TÖRVÉNYTERVEZET A MAGÁNVÁLLALKOZÁSRÓL Bármekkora vagyonra szert lehet tenni Az SZNT új alelnökének életrajza Ján Budaj 1952-ben született Pozsonyban, szlovák nemzetiségű. Gyermekkorát a nyugat-szlovákiai Veľký Grobban élte le. Gimnáziumi tanulmányait 1970-ben a normalizá­lás kezdetén fejezte be. 1971 őszén megpróbálja elhagyni Csehszlová­kiát. Elfogták és félévi börtönre ítélték. 1972 és 1975 között a Komenský Egyetem Pedagógiai Karának mate­matika-fizika szakos hallgatója. Ta­nulmányai alatt, akárcsak az érett­ségi után sikertelenül próbálkozik bejutni a Művészeti Főiskolára. 1976 és 1990 között mint fűtő dolgozott. Egyik szervezője volt a független művészeti életnek. Lemondott arról, hogy a fennálló struktúrában meg­felelő helyért folyamodjon. 1977-től leggyakoribb célpontja az Állambiz­tonsági Testületnek a független kul­turális előadások, művészeti tevé­kenysége és a prágai, valamint a lengyelországi független körökkel fenntartott kapcsolatai miatt. 1980 óta együttműködik a pozsonyi kör­nyezetvédőkkel, és egyik vezetője lesz mozgalmuknak. 1987-ben a Bratislava nahlas című gyűj­temény egyik szerkesztője. Később részt vesz a természetvédelmi kö­zösség szervezésében, amely vég­ső soron a Nyilvánosság az Erőszak ellen mozgalom egyik bázisa lett. 1990 februárjától a Nyilvánosság az Erőszak Ellen koordinációs központ­jának elnöke. Pozsonyban él, nős, és egy gyermek apja. Törvénymódosításokról döntött a Szövetségi Gyűlés (Folytatás az 1. oldalról) - hagyjon jóvá és terjesszen a parlament elé intézkedést arra vonatkozóan, hogy a gazdasági ins­tabilitás időszaka lehető legrövidebb időn belül véget érjen, - nagy figyelmet fordítson a de­mokratikus választások előkészüle­teire, - az egészséges életkörülménye­ket és az állampolgárok szociális biztonságát szem előtt tartva foly­tassa a gyökeres gazdasági reform végrehajtását, - politikai és gazdasági téren ide­jében biztosítsa a legiszlatív változ­tatások végrehajtását, - az eddiginél jobban koordinálja a külpolitikai tevékenységet. A keddi tanácskozás befejezését követően Václav Kalus pénzügymi­niszter a készülő idei állami költség­vetésről tájékoztatta a képviselőket. A Szövetségi Gyűlés 24. együttes ülésének zárónapján a résztvevők megvitatták a fegyverekről és lő­szerről szóló törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó javas­latot, amelyet öt képviselő terjesztett elő. A tervezetet Karol Storne, a Nemzetek Kamarájának képvise­lője indokolta meg. Egyebek között hangsúlyozta: a jelenlegi politikai helyzet megköveteli, hogy az állam­nak áttekintése legyen azokról a személyekről és szervezetekről, akiknek, illetve amelyeknek főleg golyós fegyver van a tulajdonában. Ezért volt szükség az eddig érvény­ben lévő jogszabály áttekintésére. Az elemzés rámutatott arra, hogy meg kell vizsgálni azokat a szem­pontokat, amelyek alapján a múlt­ban fegyvertartási engedélyeket ad­tak ki. Élénk vita után - amelyben a fel­szólalók részletesen kifejtették a tör­vénymódosítással kapcsolatos né­zetüket - a Szövetségi Gyűlés jóvá­hagyta a törvény novelláját, amely kihirdetése napján lép érvénybe. A továbbiakban a Csehszlovák Nemzeti Front Politikai Pártjai és Társadalmi' Szervezeti Képviselői­nek Gyűlése által előterjesztett ja­vaslatra a két kamara képviselői fel­mentették tisztségükből a következő hivatásos katonai bírákat: dr. Mi­roslav Bártek, dr. Jirí Prouza, Zdenék Moutelík, dr. Emil Hudec, dr. Stanislav Hulc és dr. Zdenék Škopek ezredeseket. Ezt követően a résztvevők dr. Bohumil Repíket, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság Legfel­sőbb Bíróságának eddigi tanácsve­zető bíráját megválasztották a leg­felsőbb bíróság alelnökévé, dr. Jan Lanzberg alezredest és dr. Jiŕi Ho­rák őrnagyot pedig a legfelsőbb bí­róság bírájává, majd felmentették tisztségéből dr. Jarom ír Svobodát, a legfelsőbb bíróság eddigi alel­nökét. Rögtön a Szövetségi Gyűlés két kamarájának 24. együttes ülése után Alexander Dubček vezetésével összeült a Szövetségi Gyűlés Elnök­sége és kihirdette az épp jóváha­gyott törvényjavaslatokat: a képvise­leti testületek választási időszaká­nak befejezéséről, a 143/1968-as számú alkotmánytörvényt módosító alkotmánytörvényt a csehszlovák fö­derációról és a 100/1960-as alkot­mánytörvényt a CSSZSZK alkotmá­nyát a Szövetségi Gyűlésbe lefolyta­tott választásokról, a törvényt amely módosítja a 147/1983-as törvényt a fegyverekről és a lőszerekről és a főiskola elnevezését megváltozta­tó törvényt. - Ezzel a kihirdetéssel az említett törvények hatályba lépnek. A Szövetségi Gyűlés Elnöksége megtárgyalta továbbá a Szövetségi Gyűlésbe való választások kihirde­tését és a Népi Kamara tagjai szá­mának meghatározását az egyes köztársaságok területén. Jóváhagy­ta Jozef Smrkovskýnak, a Nemzet­gyűlés egykori elnökének földi ma­radványait tartalmazó urna végleges elhelyezésére vonatkozó javaslatot. (ČSTK) - Tegnap a csehszlovák kormány azokat a gazdasági törvé­nyeket vitatta meg, amelyek megte­remtik a feltételét a piacgazdaságra való áttérésnek. Elsősorban a magánvállalkozás­ról szóló törvényről van szó. A ma­gánvállalkozásokat egyéb, előké­születben lévő törvények is szabá­lyozzák. Például a külfölddel fenn­tartott gazdasági kapcsolatokat sza­bályozó törvény novellája és a ve­gyes vállalatokról szóló törvény. A jövőben mindezek a jogi kapcsola­tok egy modern polgári törvényben összpontosulnak majd. De már a fel­tételezett törvényjavaslatok is meg­felelő teret nyitnak a magánvállalko­zásoknak. A vállalkozói törvény szerint a vál­lalkozóknak lehetőségük lesz korlát­lan számú dolgozót alkalmazni. És vállalkozás céljából korlátlan nagy­ságú vagyonra szert tenni. A vállal­kozási jog azután keletkezik, hogy bejegyezték a Magánvállalkozói Hi­vatalban. Feltétele a nagykorúság, jogi kötelezettségekre való alkal­masság és~ a feddhetetlenség. Ugyancsak megkívánják a szakké­pesítést vagy külön engedélyt, ha a tevékenység, amely a vállalkozás tárgya az előírások szerint ezt meg­követeli. A Magánvállalkozói Hivatal döntése ellen a bírósághoz lehet fellebbezni. A javaslat valamennyi tulajdonforma egyenrangúságából indul ki. A kormány jóváhagyta a rész­vénytársaságokra vonatkozó tör­vényjavaslatot. Az új törvényt a kö­vetkező elvek jellemzik. Nem szük­séges állami beleegyezés, az állami szervek felügyelhetik a társaság te­vékenységét, a részvénytársaság alapítója jogi személy lehet, beleért­ve az államot, fizikai személyt vagy magánembert. Abból a célból, hogy a dolgozókat érdekeltté tegyék a gazdasági eredményekben, lehe­tőség van alkalmazotti részvények kiadására és bizonyos feltételekkel lehetséges lesz a dolgozók képvise­lete a társaságok szerveiben. A szövetségi kormány ugyancsak egyetértett azzal a törvényjavaslat­tal, amely módosítja és kiegészíti a szociális és a betegbiztosításról szóló törvényt. A szociális gondos­kodás feladatai a szakszervezetek­RÖVIDEN -Václav Havel köztársasági elnök tegnap kinevezte Nagy-Britannia Egye­sült Királyság, Észak-Írország és az ír. Köztársaság új nagykövetévé Karel Du­dát. Egyidejűleg felmentette tisztségéből Jan Fidlert, az eddigi nagykövetet. - Záródokumentum elfogadásával ért véget tegnap Prágában a látáskáro­sultak rehabilitációjának háromnapos európai konferenciája. Az Együttélés politikai mozgalom tevékenységéről és programjáról tart előadást Dr. Duray Miklós 1990. március 3-án 19 órakor Mar­celházán. Rossz tréfa volt (ČSTK) - Manapság a bombák és a robbantások divatosak. Szerdán 15 óra 30 perckor a Közbiztonsági Testület úpicei körzeti osztályát a Trutnovi járásban egy névtelen telefonáló a következő bejelentés közlésével hívta föl: ,,A járóbeteg­rendelőben bombát helyeztünk el, amely öt perc múlva robban." A Közbiztonsági Testület beosztott­jai azonnal kiürítették a rendelőinté­zetet, a szomszédos posta épületét és a környékét. Átkutattak minden helyiséget és zugot. Közben a trut­novi bűnüldözési osztály beosztott­jaival közösen megkezdték a nyo­mozást a tréfás kedvű névtelen után. Tegnap déltájban a nyilvánosság közreműködésével a nyomozás be­fejeződött. Egy tizennégy éves és két tizenhárom éves megszeppent tettes került kézre. A három fiú a hí­vás után gyorsan a járóbeteg-rende­lőhöz futott, állítólag arra voltak kí­váncsiak, milyen gyorsan dolgozik a rendőrség... Mit szólnak ehhez a szülők? Egyelőre a sírás szoron­gatja torkukat, a vizsgálat befejezé­se után bizonyára a pénztárcájuk is laposabb lesz. ről a Szociális és Munkaügyi Minisz­tériumra hárulnak. Széles körű vitát folytatott a kor­mány a Gazdasági Törvénykönyv novellájáról. Legnehezebb fejezete ennek, hogy vajon a vállalatok áttér­jenek-e a szerződéses kötelezettsé­gekre, vagy milyen formában bizto­sítsák az egészségügy, a védelem, a biztonság és hasonló egyes elke­rülhetetlen szükségleteit. A kormány jóváhagyta a közúti közlekedés és a belföldi küldemé­nyekre vonatkozó törvény novellájá­nak javaslatát, mivel ez közvetlenül összefügg a vállalkozói törvénnyel. Tanácskozásának további részé­ben foglalkozott a külföldi turizmus hatásával a belpiacra. A kormány ugyancsak foglalko­zott a Slovnaft hidrokrakkolójának megkésett üzembehelyezésével. Ez nehézségeket okozhat a piac motor­benzinnel való ellátásában. Megtárgyalta II. János Pál pápa 1990. április 21-22-ére tervezett csehszlovákiai látogatásáról szóló beszámolót. Francia vendég az államfőnél amerikai a parlament elnökénél (ČSTK) - Václav Havel köztársa­sági elnök tegnap fogadta Lionel Stolérut, a Francia Köztársaság ter­vezési államtitkárát. A találkozón - amelyen részt vett Vladimír Dlouhý szövetségi miniszterelnök­helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke - a vendég államfőnknek átadta a franciaországi Darney vá­roskából származó azon dokumen­tumokat, amelyek Tomáš Garrigue Masaryknak a csehszlovák állam megalakításával összefüggésben 1918-ban kifejtett ottani tevékenysé­géről szólnak. A Szövetségi Gyűlés elnöke Ale­xander Dubček tegnap fogadta Ed­gar M. Bronfmant, a Zsidó Világ­kongresszus elnökét és kíséretét. A Szövetségi Gyűlés elnöke tájé­koztatta vendégeit a csehszlovákiai helyzetről és parlamentünk jelenlegi feladatairól. A Zsidó Világkongresszus elnöke, • az Egyesült Államok vállalkozó kö­reinek jelentős képviselője tegnap elutazott Csehszlovákiából. Távozá­sa előtt kétnapos látogatását termé­kenynek mondta és ezért elégedet­ten távozott. Az azerbajdzsán-örmény konfliktusról tárgyal a szovjet parlament (ČSTK) - Tegnap a Kremlben, a Leg­felsőbb Tanács két kamarájának együttes ülésén a képviselők zárt ajtók mögött tanácskoztak a kaukázusi helyzetről. Az azerbajdzsán-örmény konfliktus megvita­tása azért rendkívül fontos, mert ez a Szovjetunió legrégebben húzódó és legveszélyesebb nemzetiségi konfliktusa. A TASZSZ hírügynökség szerint az utóbbi két évben az azerbajdzsán-örmény összecsapásokban több százan vesztet­ték életüket. A hírügynökség arról nem tett említést, hogy milyen intézkedések várhatók. Csupán emlékeztetett rá: a teg­napi tanácskozás a február 19-i parla­menti ülés folytatásaként fogható fel. Ak­kor rendkívül heves viták zajlottak, s az azerbajdzsán képviselők elhagyták a ter­met, tiltakozásul amiatt, ahogy egyes „moszkvai vezetők a januári bakui esemé­nyeket tálalták. Az azerbajdzsán képvise­lők akkor követelték: a parlament ítélje el a Kremlnek azt a döntését, hogy csapato­kat küldtek Bakuba. Egyes híresztelések szerint a katonák fellépésének következ­tében hozzávetőleg 140-en vesztették életüket. Emlékeztetni kell arra, egyes vélemé­nyek szerint az azerbajdzsán képviselők kivonulása Dmitrij Jazov honvédelmi mi­niszter felszólalása után következett be. Jazov elutasította azt a vádat, amely szerint a hadsereg Bakuban gyermekeket lőtt volna agyon. Azt lehetségesnek tar­totta, hogy 14 éves fiúk haltak meg, de azt tagadta, hogy ezeket a gyerekeket a laká­sukban ölték meg, s azt állította, hogy az utcai harcokban estek el. Egy képviselő szerint Jazov állítólag azt is mondta, hogy a bakuiak 49 eltemetett holttest fölé 150 emlékművet emeltek. Megfigyelők mai helyzetelemzése szerint az azerbajdzsáni-örmény konflik­tus polgárháborús veszéllyel fenyeget. A hadseregnek sikerült ugyan megakadá­lyozni a közvetlen összecsapásokat, de mindkét köztársaságban gazdasági és politikai káosz uralkodik. Budapest Törvénymódosítások (ČSTK) - A magyar országgyűlés teg­nap folytatta tanácskozását az alkotmány egyes cikkelyeinek módosításáról. A nemzeti kisebbségek és az egyházak képviselői a jövőben nagyobb parla­menti képviselethez jutnak. Döntöttek a Magyar Néphadsereg nevének megvál­toztatásáról, az új név: Magyar Honvéd­ség. A képviselők nagy többséggel dön­töttek arról, hogy a köztársaság elnökét közvetlenül a nép fogja megválasztani. További vita után a második szavazási fordulóban jóváhagyták az oktatási rend­szerről szóló törvény módosítását is. Kerekasztal Koszovóról Mindkét fél hajthatatlan és fenyegetőzik (ČSTK) - A koszovói szerbek és albá­nok képviselői szerdán semleges terüle­ten, a hercegovinai Mosztarban ültek tár­gyalóasztalhoz, hogy megvitassák a ko­szovói helyzet normalizálását. Az auto­nóm területen csak idén közel 30 em­beráldozatot követeltek a zavargások. Az AP hírügynökség szerint sem ma­gából Koszovóból, sem az autonóm terü­letet irányító Szerbiából nem vettek részt a kerekasztal-tárgyalásokon a kommu­nista képviselők. Nem kizárt azonban, hogy a megbeszélések további szakaszá­ban ök is leülnek a kerekasztalhoz. Nincs azonban nagy remény egy korai megálla­podásra, mivel mind a szerbek, mind az albánok változatlanul hajthatatlanok. Az egyik albán aktivista például azt nyilatkoz­ta, hogy ,,az ügy érdekében készek em­beréletek ezreit feláldozni". Sztanko Radmilovics, szerb miniszterelnök egy tévévita során viszont azt mondta, ha az albán szeparatisták továbbra is megsértik a rendet és a békét, veszélyeztetik a ko­szovói polgárokat, akkor az államhatalom kész bevetni minden rendelkezésére álló eszközt. Keletnémet-szovjet konzu Itációk az egyesítésről (ČSTK) - A keletnémet szociáldemok­raták (SPD) küldöttsége ,.nemhivatalos" tárgyalásokat folytatott Moszkvában Alekszandr Jakovlevvel, az SZKP KB PB tagjával és több más vezetővel a né­met egyesítési folyamat biztonsági struk­túráiról. Ezt Walter Romberg, a párt vezetőségének tagja - egyébként a berli­ni kormány minisztere - közölte tegnapi moszkvai sajtókonferenciáján. A keletné­met SPD csak néhány hónappal ezelőtt alakult meg, de egyes közvélemény-kuta­tások szerint ha most lennének a válasz­tások, a szavazatok 50 százalékát is megszerezné. Romberg szerint a szovjet felet nagyon érdekelte, hogy pártja miként képzeli el Németország jövőjét. A kelet­német szociáldemokraták szerint a lé­nyeg a két német állam fegyveres erőinek fokozatos csökkentése egy „egészen jel­képes szintre", s nem utolsósorban az, hogy meg kell őrizni a stabil gazdasági kapcsolatokat az NDK és a Szovjetunió között. Ibrahim Böhme, a párt elnöke azt mondta, a szovjet fél kinyilvánította kétsé­geit a német egyesítéssel kapcsolatban, ha az egyesült Németország a NATO tagja lesz. Böhme nem volt hajlandó vála­szolni a Spiegel nyugatnémet hetilapnak erre a kérdésére: Miként lehet az, hogy egy 142 napos politikai párt képviselői „nem hivatalos" moszkvai látogatásukon ilyen magas rangú szovjet pártvezetőkkel tárgyalhatnak, s ráadásul a pártszállóban laknak? ÚJ SZÚ 2 1990. III. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom