Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1990-03-10 / 59. szám, szombat
Sok-sok kerdojellel IDÉNYKEZDET BRÜNNBEN Autoprogress Welding Robot - kétévenként ezzel a kiállításhármassal kezdődik az idény a brünni kiállítási területen. Nagyjából tudhatták is előre mit látnak majd, akik már hosszabb idő óta, koratavasszal ellátogatnak ide. Tudni lehetett, hogy mérsékelt, esetleg a robotoknál jól kivehető előrelépésre számíthatunk. Néha-néha visszaköszön egy-egy már korábban is látott darab, de hát érthető, hogy nem megy ki a divatból két év alatt egy-egy gép, főleg olyan országban, ahol 30-40 évesnél öregebbek is akadnak még a gyárak csarnokaiban. Az ez évi kiállításra azonban az eddigieknél nagyobb várakozással utaztam. Negyedévvel a forradalom után országunk nagyjából már tisztázódó gazdasági problémáit és terveit ismerve vajon másképp készültek-e fel erre a nemzetközi műszaki bemutatóra. Persze a kiállítások előkészítésének hosszadalmasságáról tudva, nagy reményekre semmi sem jogosított fel, de azért valahogy mégis más volt ez a bemutató, mint a korábbiak. Észrevehető volt például néhány apróság. Az, hogy egyegy bemutatott termék mellett megjelent az árcédula is (dollárban, márkában,; rubelben, koronában, attól függően, ki, milyen vevőkört pályázott meg), és ahol ezt nem írták ki, ott is szívesen adtak információt termékük árfekvéséről, bármelyik érdeklődőnek. Vagy például arról is többet tudhattunk meg az idén, hogy miből, mikor, mennyit kezdenek majd gyártani, s mikor jelennek meg vele a piacon. A kiállító cégek képviselőivel beszélgetve az ember készségesen adott pontos információkhoz juthatott. Az is megtörtént, hogy amikor jegyzetfüzettel álltam egy gumiipari termékeket bemutató kirakat előtt, a szakember maga jött oda elmondani, hogy az újdonságnak számító csúszásgátló gumipántnak, amely a hóláncot helyettesítheti, milyen előnyei vannak, hol lehet megrendelni és mennyibe kerül. Mi ez, ha nem szemléletváltás? Mi ez, ha nem üzleti szellem? Mert eladni eddig is akart a kiállító - hiszen azért volt itt - de a nagy üzletekre, a gazdag külföldi megrendelőre várt. A hazai újságíró, aki esetleg írna róluk egy-két mondatot, nem nagyon számított. Leginkább azért mégis a bizonytalanság volt tapasztalható ezen a kiállításon, mégpedig mindkét részről, a kiállítók (eladók) és a látogatók (a potenciális vevők) oldaláról is. Áprilistól ugyanis szabad a magánvállalkozás. A vállalkozni szándékozók nagy része éppen az autójavításban lenne érdekelt, hiszen itt van kereslet, gyorsan és viszonylag kis befektetéssel lehet eladni a tudást, a szakértelmet. Szerszámra és alkatrészre van szükség, s az Autoprogress pontosan ezt kínálja. Ugyanígy megfontolandó, nem érdemes-e mondjuk egy kisebb hegesztőberendezésbe invesztálni. Ezzel akár főmunkaidőn kívül is lehet vállalkozni, bérmunkát végezni, mert biztosan akad megrendelő, akinek megéri a kis rezsiköltséggel dolgozó magánvállalkozó. Itt a Welding kiállításon akadt is ehhez eszköz elég, csak éppen a szabályok nem tisztázódtak még. Sok beszélgetés, érdeklődés végző-, dött azzal, hogy majd áprilisban, ha világosak lesznek a szabályok, hogy mit hogyan tehetünk, akkor majd meglátjuk. Sok kiállító véleménye; talán jobb lett volna két-három hónap múlva megtartani ezt a bemutatót. így lehetett ez a nagyobb üzleteknél, a több milliós tételeknél is. A hazai vállalatok számára sürgető a szerkezetváltás, kellenek az új gépek, a robotok, kínálat is volt bőven, de bizonytalanság is. A nagyvállalatok sincsenek még teljesen tisztában azzal, merrefelé, milyen korlátok között indulhatnak el. Az egyik jónevű hazai robotgyártó cég képviselője mondta, hogy azonnal elvinnék a bemutatott komplex munkahelyet) ha az érdeklődő tudná, ki ad rá pénzt, mert nekik njncs. Egyvalami azonban biztos volt ebben a nagy bizonytalanságban is. A dolgok elmozdultak az eddigi kerékvágásból. Hogy jó irányba, azt abból sejtem, amit a náchodi Rubena vállalat képviselője mondott kérdésemre, hogy az örökké hiánycikknek számító különböző gumigyűrűk és tömítések kínálatát győzik-e majd, ha szeptembertől megrendezásban. A teplicei Obnova vállalat például arra volt büszke, hogy a náluk felújított gumiabroncs 45 ezer kilométert futott le probléma mélkül. S ha valaki úgy gondolná, hogy Skodája, Ladája nem eléggé sikkes, könnyen segít az a rimaszombati szövetkezet, amely néhány műanyag kiegészítővel olyanra „pofozza" át a kocsit, mintha határainktól nyugatra gyártották volna. S még egy jó hír: mégiscsak lesz csehszlovák gyártmányú autómosó. A minap lésre postán is elküldi szaküzletük. Azt válaszolta, hogy bizonyára, mert úgy hiszi, akkorra már a javítóműhelyek sem móndják a kuncsaftnak, hogy „szerezze meg, majd mi beszereljük". Ha meg akarnak élni, majd maguk néznek utána a pótalkatrészeknek. Bár csak igaza lenne. Bízhatunk benne, mert a kényszer - amely új gazdasági törvények nyomán megjelenő konkurencia képében megjelenik - nagy úr. Ám az egésznapos séta után nemcsak a gazdasági eszmefuttatások maradtak meg bennem. Végül néhány általam érdekesnek tartott - műszaki újdonságról is érdemesszót ejteni. Leginkább az autóipari bemutatón szemlélődtem, mégis a hegesztőkkel kezdeném. Láttam egy benzinnel működő lángvágó készüléket (2800 svájci frank az ára), amely három és fél centiméter vastag lemezt vág akár rétegezettet is, vagy olyan két réteget, amely között légrés van. Előnye még, hogy a benzin csak gáz halmazállapotban ég, tehát kisebb a robbanásveszély, olcsóbb, könnyebb is szállítani mint az acelitérit. Bizonyára sok mesterember vágya, egy táskánál nem nagyobb méretű hegesztő, amely vállra akasztva hordható, s bárhol lehet vele kisebb javításokat végezni. Ilyen is volt. Az autójavítás eszközei körül több kis apróság is felkelthette a szemlélődő figyelmét. Két fiatal mérnök a fagyásálló folyadék vizsgálatára kínált műszert,' amely a fénytörés elvén működik. Elég kéthárom cseppnyi folyadék és az elemzés pillanatok alatt kész. (A gazdasági helyzetet jellemzi, hogy a fiatal feltalálók az érdeklődőknek elmagyarázták, most még nem tudnak refraktométert beszerezni, amit átalakíthatnak a megrendelő számára, aki így ezt a Labora vállalatnál kell hogy beszerezze. Ők azonban csak öt-hat hónapos határidővel szállítanak, tehát mire megérkezne, addigra a két vállalkozó fiatalembernek is lesz talán külkereskedelmi joga, tehát mégiscsak előnyösebb 1 lenne náluk feladni a megrendelést, de ez még bizonytalan... Világos és egyszerű, nem?!) Nagyon sokan kínálták szolgáltatásaikat az újrafutóláttam a tévében, hogy a besztercebányai Mototrans és a finn Finmatik cég együttműködéséből nem lesz semmi, mert az északi vállalkozó tönkrement és nem szállítja a megrendelt irányító rendszereket a már kész autómosóhoz. A kiállításon jelenlevő besztercei szakember azonban megnyugtatott, hogy már gyorsított ütemben fejlesztik a rendszert és rövidesen elkészül az első hazai gyártmányú autómosó. Ez újabb lehetőségeket kínál a vállalkozóknak. S végül néhány szót még a robotokról is, igaz, ebben az évben ezekre nem nagyon figyeltem oda, hiszen még a legvállalkozóbb szellemű kezdő iparos sem fekteti pénzét mindjárt robotba. Az előrelépés itt is tapasztalható, főleg abban, hogy kezdenek szétválni a robotok gyártására és felhasználásuk lehetőségeinek kidolgozására szakosodott vállalatok. A robotok megbízhatósága azonban még mindig nem megfelelő. Ami leginkább megmaradt bennem - pihenés közben vettem észre - az egyik ipari robot tánca. Harmonikus, gyors és minden irányban folyamatos mozgás, pörgés, keringés. Igazi balett volt. Talán az első lépés a robotművészet felé. SZÉNÁSI GYÖRGY A robottechnika is érvényesülni akar Az anyagmozgató, hegesztő, szerszámgépeket kiszolgáló és szerelő robotok, valamint a különböző munkadarabokat, egységcsomagokat rakosgató manipulátorok az eddigi Robot kiállításokhoz hasonlóan az idén is látványos munkát végeztek, mintha élveznék a látogatók érdeklődését. Az ügyesen és pontosan, emellett fáradhatatlanul dolgozó gépcsodák sokáig lekötötték a szemlélődő szakemberek, valamint a műszaki újdonságok iránt általában érdeklődő személyek figyelmét, egyesek még jegyzeteket, rajzokat is készítettek a szerkezeti felépítésükben, működtetésükben tapasztalt új megoldásokról. A robotok idei ügyességi és szépségversenyének volt azonban egy aggodalmakat ébresztő, nyugtalanító összefüggése is, mégpedig az a kérdés, hogy miként találják meg a helyüket ezek a hasznos, nagy munkatermelékenységet biztosító gépcsodák a piaci mechanizmus kialakításának hazai viszonyai között. Mert eddig ugye az volt a helyzet, hogy amelyik vállalat a felettes szervek előtt demonstrálni akarta a műszaki haladás iránti fogékonyságát, az tekintet nélkül a beszerzési és az üzemeltetési költségekre - ezek többnyire egyébként is központi forrásokból származtak - vásárolt egykét robotot, s valamilyen bemutatóteremben üzembe is helyezte azokat. Amikor a párt és az állam különböző rendű és rangú képviselői az üzembe látogattak, megmutatták nekik ezeket az egyhangú munkára fogott, inkább csak reprezentáció céljából tartott robotokat, s jöhettek az elismerő szavak, a vállveregetés, valamint a tudományos-műszaki haladásban elért sikerek ünneplése. Többnyire így töltötték be a robotok a régi rendszerben sajátos küldetésüket. Azóta azonban nagyot változott a világ. Ma már senki sem vásárol reprezentációs célokból robotokat, számítástechnikai berendezéseket, s ha a felső szervek képviselői a vállalatba látogatnak, nem a külsőségekre lesznek figyelmesek, hanem inkább a gazdasági helyzet tényleges alakulása iránt érdeklődnek. Ami a robotokat illeti, nálunk ezek nehezen tudnak versenyezni az olcsó élő munkaerővel. Ez a helyzet rövid távon aligha fog megváltozni, mert ennek egyelőre ellentmond mind a restriktív bérpolitika, mind pedig a munkaerőpiac várhatóan növekvő kínálata. Különösen az egyedi robotok vannak nehéz helyzetben, amelyek legfeljebb 3-4 munkaerőt helyettesítenek, s beruházási költségeik megtérülése rendkívül hosszú időt vesz igénybe. Természetesen más elbírálás alá kerülnek az egészségre ártalmas környeSzakszervezeti konföderáció alakult Az elmúlt hétvége belpolitikai eseményeinek sorában kétségkívül fontos hely illeti meg a prágai szakszervezeti tanácskozást, amely megszüntette az egyeduralkodó párt érdekeit képviselő Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmat, s létre hozta a Csehszlovák Szakszervezeti Szövetség Konföderációját. A kétnapos országos szakszervezeti tanácskozás ezen kívül megalakította a vagyonkezelési és elosztási szervezetet, amely megoldja az FSZM jogutódlásával összefüggő vitás tulajdonjogi kérdéseket. Az új, független és szabad szakszervezeti szövetségek többsége az eddigi szövetségek tagsági bázisára épül, s fő céljuk a dolgozók érdekeinek és igényeinek jobb kielégítése. Az új szakszervezeti szövetségek, mint az előző szakszervezeti struktúrák jogutódjai, felelősek a többmilliós tagság pénzéből az elmúlt időszakban létrehozott közel tizenhat milliárd korona értéket képező vagyon kezeléséért. A vita során sok szó esett a közös vagyon igazságos, s elsősorban a tagság érdekeinek megfelelő elosztásáról. Jóllehet, a tanácskozás helyenként ellentétes megközelítésekről, a termékeny dialógus hiányáról, részletkérdések előtérbe helyezéséről tanúskodott, végül is meghozta az eredményt: a küldöttek többsége jóváhagyta a Csehszlovák Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának alapító okmányát, illetve ideiglenes statútumát. Közvetlenül a kongresszuson mintegy negyven föderális, illetve köztársasági szakszervezeti szövetség csatlakozott a konföderációhoz. Aki a szakszervezeti küldöttek tanácskozását a televízió, illetve a rádió élő adásából követhette, annak úgy tűnhetett, hogy ez a fórum alig foglalkozott a szakszervezetek alapvető küldetésével, azaz a dolgozók, a bérből élők jogos szociális követeléseivel. Ez csak a látszat, hiszen a kongresszus egyik fontos eredménye, az alapító okmány szerves része a határozatnak, s ez a dokumentum egyebek közt leszögezi, hogy a konföderáció célja a szakszervezeti mozgalom cselekvési egységének megteremtése, a szakszervezeti együvétartozás és szolidaritás a szakszervezeti szövetségek közös érdekei alapján, a szervezett dolgozók jogainak és érdekeinek védelme, valamint a csehszlovákiai szakszervezetek képviselete nemzetközi szervezetekben. A határozat a továbbiakban javasolja, hogy a gazdasági önellátás alapján a szakszervezetek alapítsanak gazdasági műszaki szolgáltató szervezeteket. Ezekhez tartozna például a könyv-, folyóirat- és lapkiadás, valamint az üdültetés, a szakszervezeti ifjúsági táborok, a munkajogi zetben, például a kohászati üzemekben vagy a festőműhelyekben alkalmazott robotok, amelyek üzemeltetésénél a különleges munkavédelmi szempontok kerülnek előtérbe. A munkatermelékenység és a versenyképesség szempontjából azonban a robottechnika fejlesztésében új utakon kell járni. Ma már nemcsak az egyes robottípusok egyedi képességeire kell helyezni a súlyt, hanem főleg arra, hogy miként illeszthetők be az automatizált gyártóegységekbe, gépsorokba, automatikusan irányított technológiai üzemegységekbe. Ilyen értelemben az a gondolát is felmerült, hogy az önálló Robot kiállítás ma már idejét múlta, bizonyos értelemben anakronizmusnak számít, inkább automatizált gyártástechnológiai kiállításokat kellene rendezni helyette. Ennek megfelelően célszerű lenne kiemelni az őszi gépipari vásárból a szerszámgépek bemutatóját, s azt a robottechnikai szakkiállításhoz társítani. Ennek különösen akkor lenne értelme, ha a szóban forgó automatizált gyártástechnológiai kiállítás az ilyen jellegű nemzetközi kiállítások összefüggő rendszerébe kerülne, vagyis a nemzetközi gépipari szakkiállítások koordinált rendszerének szerves részét képezné. Az ilyen jellegű fejlődés első jelei már az idei Robot kiállításon is tapasztalhatók voltak, különösen a Martini Nehézgépipari Művek kiállítási részlegein. A Detvai Nehézgépgyár által bemutatott, három 0j-10-es robotból, valamint automatikus helyzetbeállító berendezésekből álló automatizált gyártóegység közvetlenül szemléltette ezt a fejlesztési irányzatot. Ebben a vonatkozásban számos más példát is említhetnénk. A KOVOSVIT Sezimovo Ústí vállalat például olyan robottechnikai technológiai munkahelyet mutatott be, amely az SPT 16 NC félautomata esztergagépből, a moszkvai Vörös Proletár Gépgyárban előállított M 10P ipari robotból, valamint az ugyancsak szovjet gyártmányú ST 220-as készlettárolóból állt. Gazdasági, kereskedelmi szempontból különösen figyelmet érdemlő a Detvai Nehézgépgyár kezdeményezése, amely multiszerviz rendszerben, havi 20-40 ezer koronás törlesztések mellett vállalja a robottechnikai munkahelyek kivitelezését, üzembe állítását és szervizelését. Ez a példa is azt mutatja, hogy a vállalati gazdálkodás új körülményei között bizonyára kialakulnak majd azok a módszerek és kapcsolatok, amelyek a tudományos-műszaki fejlesztés fokozatos fellendítéséhez és meggyorsításához vezetne k MAKRAI MIKLÓS jogsegélyszolgálat, a beruházások stb. Időhiány miatt a kongresszus nem vitatta meg a konföderáció programtervezetét, amely magába foglalja a lét-, a munka- és szociális biztonsággal összefüggő kérdéseket. A program nem feledkezett meg a munkanélküliség elleni védekezésről, az igazságos javadalmazás, a megfelelő munkafeltételek megteremtéséről, a dolgozó nők, az ifjúság és a nyugdíjasok sajátos problémáiról sem. Amint az alapító okmány is tanúsítja, ezek a célok továbbra is időszerűek. A konkrét tennivalók meghatározása ezen a téren a kongresszuson megválasztott főtanács feladata. A Csehszlovák Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja az előbb létrejött konföderációkkal - a független szlovák szakszervezetekkel és a művészeti és kulturális dolgozók konföderációjával - együtt méltó partnere és igényes opponense lehet a kormánynak. A múlt heti szakszervezeti kongresszus nemcsak ehhez, hanem az emberek érdekei védelméhez szükséges szervezeti feltételeket is megteremtette. Elérkezett a szabad szakszervezetek emberközpontú tevékenységének az ideje. A kérdésre, elégedettek lesznek-e a dolgozók az új szakszervezetekkel, a választ a jövő, a gazdasági reform realitásai adják m e9- SOMOGYI MÁTYÁS ÚJ SZÚ 4 1990. III. 10. PARTNER és OPPONENS Praktikus a csúszásgátló gumipánt, amelyet egyelőre csak rózsahegyi gyártójánál lehet megrendelni (Méry Gábor felvételei) A Tatra gyár egyik hegesztőrobotja