Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-10 / 59. szám, szombat

Csendesen élnek, csendesen válnak Pelsőcön két iskola lesz A számok, az eredmények és a fejlődés arrafelé is „lélegzetelállítóak" voltak. Vasúti csomópont, központi község, amolyan igazi „iskolafalu" volt mindig. Több környékbeli ipari üzembe utazva, kora reggel és délután ott szállnak át más buszra vagy vonatra az ingázók. Naponta iskolajáratok tucatjaira várnak 15 falu tanulói, akiknek a feje fölött nincs tisztességes tető a váróhelyeken; így marad a cukrászda, s mellette tiltott vonzásával a hírhedt Korona vendéglő. Ebben a mindennapos rendezetlenségben az alapiskola szinte biztos pontnak tetszik. Pár éve két iskolaépülete van a városnyi vonzáskörzetű falunak. Az egyik az ötvenes években épült, a másik, több mint egy évtizedig, a hetvenes-nyolcvanas években. Esztendők óta nagyobb gond nélkül, szinte a megszokások foglyaiként éltek és dolgoztak a pelsőci pedagógusok. Szlovákok, magyarok ugyanazt a direktív, önálló gondolkodást és kezdeményezést nyomorító tanügyi irányítást szenvedték el, mint mindenütt az országban. Közös igazgatású szlovák és magyar iskolában összesen 53 pedagógus kísérelte meg naponta a lehető legjobbat nyújtani a gyerekeknek. A magyar tagozat osztályaiba 280, a szlovákéba 460 gyerek jár. Ez a számarány korántsem fejezi ki a 16 faluban lakók nemzetiségi megoszlását, hiszen több olyan falu is van Pelsőc környékén, ahol szinte csak magyarok élnek. Lehet ezt firtatni, de feltehetőleg az oktatásügyben lappangó kényszerítések megszűnésével ez a tendencia bizonyára itt is megváltozik majd. Nagyban hozzájárulhat ehhez az is, hogy az alapiskola pedagógusai az igazgatóválasztás után eldöntötték, hogy szeptember elsejétől a szlovák és a magyar tagozat két önálló iskolaként kezdi meg munkáját.... • • • Igazgatóválasztás után az utód nem szívesen beszél a múltról. Nem akar fölösleges ellentéteket szítani, mert a megteremtett nyugalmat fontosnak tartja. Drahomír Janda e nnél talán azt tekinti fontosabbnak, hogy a gyerekek számára csak jót hozzon az oktatásügyet átható változás: - Volt ebben a választásban emocionális elem is, hiszen mégiscsak személyekhez kötött mindaz, amitől szabadulni akarunk. Nemcsak a deformált irányítás, a diktatórikus felügyelet és az ideológiai kizárólagosság szorított bennünket. Egy ideológiai vezérlés nyomán a múltban el kellett vetnünk a tudományosság józanságát. Ennek eredményeképpen iskolánkban is elferdült az értékrend, másod- és harmadrendű dolgokat forszíroztunk. Amikor szembenézünk a jövőnkkel, meg kell állapítanunk, hogy nincsenek nyelvtanáraink, akik angol nyelvet tanítanának. Francia és német szakosaink még akadnak, ami jó, csakhát minden gyereket nem kényszeríthető nk ezeknek a nyelveknek a tanulására... Természetesen az iskolák önállósodása után is számítunk egymásra. Ha eddig nem ellenségeskedtünk, akkor később sem fogunk. Az meg mindkét iskolának a javát szolgálhatja, hogy egészséges verseny is kialakíthat a tanári karokban egészséges emberi tartást. Erre mindannyiunknak szükségünk van. Magyar pedagógusainknak a régi vágya teljesül szeptemberben. Bár megtehettük volna akár •azonnal is, úgy véltük, nyugodtan megvárjuk a tanév végét. Elvégre az iskola nem üzem, hogy a gépeket átköltöztetjük, és minden mehet a maga útján. Gyerekeink érdekében kötöttük a válást az 1990-91 -es tanév kezdetéhez. Olyan körülményeink vannak, amelyek ezt lehetővé teszik. A régebbi épületben 14 osztály, az újban 18 osztály van. Mivel számos átfedés van a magyar és a szlovák tagozat között, úgy tervezzük, hogy ezt óraadó tanárokkal a jövőben is fenntartjuk. Bár az elmúlt hatalmi rendszer az internacionalizmus nevében dicsekedett a közös igazgatású iskolákkal, ez valójában nem jelentett semmit. Nálunk nem voltak ellenségeskedések, de nem azért. Úgy vélem, hogy az önállósodás mindkét iskolát kiteljesítheti, oktató-nevelő munkáját hatékonyabbá teheti. Igazgatási szempontokból is rugalmasabban lehet egy kisebb létszámú iskolát vezetni, mint a mi több mint hétszáz gyereket befogadó monstrumunkat. Szerintem az effajta iskolai „nagyüzemek" nem képesek a gyerekeket sokoldalúan felkészíteni. Ráadásul az ilyen gigantikus szervezettségű iskolákban a gyerek elveszíti önmagát. Drahomír Janda szavainak emberi hitelét az adja, hogy a vegyesen lakott, faluban megtanult magyarul, bár. ő maga Martinból származik. Elmondása szerint, számára az emberi minőség és nem a nemzetiség a mérvadó. Feladatának érzi, hogy a magyar gyerekeket a lehető legtökéletesebb szlovák nyelvtudáshoz segítse, de a nyelvi gyökértelenséget, az identitászavart nem akarja fokozni. • • • Az igazgatóválasztás során az egyik helyettesként Václav Žák kapott bizalmat. Nem véletlenül, hiszen a járási nyílt fórum után egyik alapítója volt a járási pedagógusfórumnak. - Kötelességünk, hogy a változásokat az itt élő magyarok és szlovákok érdekeinek megfelelően érvényesítsük iskolánkban is. Nincs szó manipulálásról, hiszen a választások során három legtöbb szavazatot kapott pedagógus képezi most a vezetői gárdát. Máté László kollégám velem együtt kapta meg a bizalmat a helyettesi beosztáshoz, bár mindkettőnket az újonnan megválasztott igazgató is javasolt. Máté László a választások előtt is a magyar tagozatért felelős igazgatóhelyettes volt. Amikor arról faggattam, vajon az önállósodás után megválasztják-e majd igazgatónak, nevetve válaszolt: - Akkor az már mellékes kérdés lesz, hiszen több mint harminc év elteltével lesz önálló a pelsőci magyar iskola. Készülünk rá, de ez a készülődés inkább a megfontolt munkát jelenti. Nem kapkodhatunk, hiszen mindannyiunk érdeke a fokozatos átmenet. Ugyanezt nem vállalhattuk fel az iskola mindennapjainak lényegét adó tanításban. Számunkra is fontos volt, hogy munkánkat kivonjuk az ideológiai megkötöttségek alól. Kinek-kinek a lelkiismeretére hagytuk, hogy az iskolán kívül milyen politikai pártban vagy mozgalomban tevékenykedik, de ezeknek nem szabad megjelenniük az iskolában. Azt hiszem, pedagógus ideálisabb esélyeket nem képzelhet el ÚJ SZÚ 5 1990. III. 10. magának. Ugyanakkor ismét fontos szerepet kap az egyéni erőfeszítés, a szakmai felkészültség és a nevelés sokoldalúsága. Ez a magyar iskolákban párosul azzal a felelősséggel, amely gyerekeink érvényesülési lehetőségeinek megteremtését adja. Nem kapkodunk el semmit, ami előny is számunkra, hiszen higgadt, nyugodt légkörben elsősorban a munkánkra figyelünk. Olykor értetlenül állunk meg a híreket hallva, amelyek arról szólnak, hogy itt vagy ott milyen konfliktusokkal, civakodásokkal kezdődnek az ilyen válások. Szeretnénk, ha az éveken át építgetett bizalom és megértés elkísérne bennünket az önálló iskolába is. Nincs itt semmilyen vita, nézeteltérés. Kölcsönös toleranciával a meglévő szinte ideális helyzetet használjuk ki. Számunkra mindenképpen nagy-nagy önbizalmat ad már maga az önállósodás gondolata is. Nem hiszem, hogy lenne szlovák kolléga, aki rossz néven venné, esetleg valamifajta titkolt ellenszenv megnyilvánulásának gondolná. Mi, szeptember elseje után is együttműködünk. Azütán is naponta találkozunk majd az utcán. Szeretnénk akkor is kezetfogni, beszélgetni. Szlovákul vagy magyarul, ahogy ezt eddig is kétségek nélkül tettük. Az effajta tisztelet meghatározója ennek a döntésnek is. • • • Pelsőcön csendes békességben önállósodik a magyar iskola. Ott nem használják fel eszköznek a gyerekeket, a szülőket. A pedagógusközösségek nem egymás ellen játsszák ki a kollégákat, nem a sandaság, nem a rosszindulatú hántások motiválják a döntést. Van ennek a természetesnek tetsző önállósodásnak egy igencsak messzire utaló tanulsága. Két teljesértékű iskolaépületük van. Közösen döntöttek arról, hogy kikből álljon az iskola új vezetése. Együtt határozták el az önállósodást is. Mindehhez legfontosabb volt a realitásérzék. Ismerték önmagukat, lehetőségeiket és felismerték azt is, hogy mindebből mi és hogyan hasznosítható a megváltozott társadalmi helyzetben. Viszont a leglényegesebb az egészséges légkör, amely nélkül nem lehet teljes értékű munkát végezni. Most már csak arra kell vigyázniuk, hogy ezt a viszonyt ne mérgezzék meg olyanok, akiknek érdekük a tiszta vizek szennyezése. DUSZA ISTVÁN KIS NYELVŐR Mikor keresztény, mikor keresztyén? A közelmúltban egyik lapunk „a Szlovákiai Református Keresztény Egyház" vezetőinek tanácskozásáról adott hírt. A tájékozottabb olvasók vagy mosolyogtak ezen, vagy rosszallóan csóválták a fejüket. Miért? Azért, mert a református egyház keresztyén egyháznak mondja magát, nem kereszténynek. A keresztény és a keresztyén szavak között ugyanis használati különbség van: a protestáns egyházak a keresztyén, a katolikusok a keresztény szót használják minősítésül magukra nézve. Vizsgáljuk meg a kérdésnek a nyelvi oldalát is! Mint ősforrásból a görög Khrisztosz-ból ered a Krisztus név is, a kereszt szavunk is. A kereszt szóalak valószínűleg szláv hatásra keletkezett; bizonyos szláv nyelvekben a krst, krszty stb. alakok fordultak elő; általában szintén .Krisztus' és .kereszt' jelentésben. A .Krisztushoz tartozó', , Krisztust követő jelentésű magyar szavak - tehát a keresztyén és a keresztény - szintén szláv eredetre vezethetők vissza. A szláv nyelvekben krsztiján, krisztján, kresztyan és más hasonló hangzású alakokat találunk. A magyarban először a keresztyén változat alakult ki. „A keresztény változat közbülső keresztyény vagy keresztén fokozaton át jött létre az eredetibb keresztyén-bői, de számolhatunk a kereszt népetimológiás beleértésével is" - olvashatjuk A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában. Később, a 18. század végétől kezdve felekezeti szempontból megoszlott a két szó használata: a protestáns felekezetek a keresztyén, a katolikusok a keresztény alakot kezdték használni. Még nagyobb a zűrzavar a lelkészek címének, tisztségének megnevezésében, így megszólításuk tekintetében is. Nehéz kérdés ez, mert ebben maguk közt a lelkészek közt sincs egyöntetű vélemény, de azért azt már megmosolyogtatónak éreztem, hogy a Magyar Televízióban a burgenlandi református püspök neve alatt éz a felirat jelent meg: tiszteletes. Megkísérlem megmagyarázni ezt a bonyolult kérdést. A tiszteletes cím a református teológusok és segédlelkészek címe, megszólítása, de néhány lelkipásztor is így hívatja magát szerénységből. Egyébként az önálló gyülekezeti vagy ezzel egyenrangú hivatali munkakört betöltő protestáns lelkipásztor címe ez: nagytiszteletű. Ugyanez jár az esperesnek is. A püspök azonban fótiszteletü. A katolikus papok és apácák megszólításában a tisztelendő cím szerepel, de sok faluban tisztelendő úr-nak szólítják a hívei a református lelkipásztort is. Bonyolítja a kérdést, hogy gyakran a főtisztelendő címmel is illetik a római és görög katolikus papokat, sőt a görögkeleti és az izraelita lelkészeket is, de ez a cím jár az evangélikus és unitárius püspököknek is. Legjobb, ha az újságíró, rádió- vagy televízióriporter megkérdezi az illető lelkészt, hogyan szólíthatja, milyen titulus illeti meg. Pap - lelkész - lelkipásztor - rabbi. Ezeknek a szavaknak a használatában is van különbség. Lelkész minden felekezet lelki gondozásra képesített személye lehet, rabbi csak az izraelita hitközségé, lelkipásztor elsősorban a protestáns gyülekezeté, ritkábban a katolikusé, pap meg általában a katolikus egyházé, de a buddhistákkal, a mohamedánokkal, izraelitákkal, sót a reformátusokkal kapcsolatban is használatos ez a szó. Egyház - egyházközség - gyülekezet - hitközség. Az egyház általában a keresztény vagy keresztyén híveket magába tömörítő közösség neve. Az egyházközség szintén használatos mind a katolikus, mind a protestáns egyházakkal kapcsolatban a legkisebb szervezeti egység megnevezésére. A gyülekezet a református egyházközség tagjainak vagy az istentiszteletre összegyűlt híveknek az összességét jelöli. A hitközség az izraelita és a baptista felekezet legkisebb igazgatási egységének a neve. JAKAB ISTVÁN Alacsonyabb nyugdíjkorhatárt akarnak Beszélgetés Ondrejcsák Nándor tűzoltószázadossal Februárban tartotta alakuló közgyűlését a Csehszlovákiai Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete, amely elnökségének ön tagja. Tudomásom szerint az előkészítő bizottságban is aktív szerepet vállalt. Mi hívta életre a tűzoltók független szakszervezetét? - Nem akarjuk magunkat sajnáltatni, de úgy éreztük, a régi szakszervezeti struktúrákban nem kaptuk meg azt, ami megilletett volna. A hivatásos tűzoltók évente 80-90 nappal dolgoznak többet mint az átlagmunkások, de ezért sem anyagi, sem erkölcsi elismerésben nem volt részünk az eltelt évtizedekben. Az állami alkalmazottak, a pénzügyiés külkereskedelmi dolgozók közös szakszervezetébe tartoztunk, ahol nem volt meg a kellő érdekképviseletünk. Ez abból is fakadt, hogy mi csak 8-9 ezren voltunk, ami eltörpült a 160 ezer mellett, másrészt hivatásunk improduktív jellegénél fogva országosan nem volt kellően elismerve. Függetlenedésre már régebben gondoltunk, de konkrét lépésekre csak a november 17-e után bekövetkezett demokratikus változások bátorítottak fel. Prágai anyák a tisztább levegőért - ez volt a központi jelszava a Prága-Műsteken már harmadszor megrendezett összejövetelnek. Az akciót ismét a Független ökológiai Kezdeményezés, a Föld Gyermeke, az ökológiai Társaság, a Prágai Anyák, a Zöldek Klubja és a Cseh Gyerekek kezdeményezés tagjai szervezték. A felvételen propagációs anyagot osztogatnak a stilizált koponya előtt. (Petr Matička felvétele - ČSTK) • Az alakuló közgyűlésen több olyan dokumentumot is elfogadtak, amelynek kidolgozásában ön is részt vett. A programnyilatkozat és az alapszabályzat gondosan megfogalmazott kitételei merőben új jogkörrel ruházzák majd fel a tűzoltókat. A nagyobb társadalmi megbecsülés érdekében több kérésük és követelésük is van. Megemlítené ezek közül a leglényegesebbeket? -A hivatásos tűzoltók gyorsan öregednek. Ennek több oka is van: egyrészt a stressz, a gyakori fizikai igénybevétel és a tűznél keletkezett karciogén anyagok belélegzése, másrészt a 24 órás szolgálat. Ezért kérjük az 55 éves nyugdíjkorhatár bevezetését. Ez azokra vonatkozna, akik legalább húsz évet szolgálatban töltöttek. Ezzel összefüggésben a szociális és orvosi ellátáson is javítani akarunk - kérjük egy rehabilitációs központ létrehozását. Azt is el akarjuk érni, hogy az egészségi okokból távozni kényszerült kollégák is megfelelő anyagi és szociális ellátásban, gondoskodásban részesüljenek. További hiányosság, hogy semmilyen munkahelyi biztosításunk eddig nem volt. Azt akarjuk, hogy a jövőben úgy az egyén, mint családja is biztosítva legyen, a tűzoltót önhibáján kívül elszenvedett betegsége, balesete stb. esetén ne lehessen csak úgy egyszerűen szélnek ereszteni. Nyomatékosan leszögeztük, hogy a jövőben nem engedjük olyan törvény érvényesítését, amely a tűzoltókat népellenes cselekedetekre kényszeríthetné. Sajnos a múltban létezett ilyen törvény! • Ha jól értelmezem, akkor mindez és gondolom sok egyéb is, csak az óhajok, kérések szintjén fogalmazódott meg. Mikor emelkedhet mindez törvényerőre? - Kéréseinkhez, javaslatainkhoz, állásfoglalásunkhoz már az országos közgyűlés előtt is hozzászólhattak az országban műkbdő tűzoltótestületek. Ezt a közgyűlés vitája is kiegészítette, de az alapanyagokon még jelenleg is dolgozunk. A hivatásos tűzoltókról szóló új törvényjavaslatot előreláthatólag áprilisban terjesztjük elő a Cseh, illetve Szlovák Nemzeti Tanács elé. • Az alakuló közgyűlésen a központi bizottság, ezen belül pedig a Közép-szlovákiai kerület képviseletében a tizenegy tagú elnökség tagjává is megválasztották. Úgy tudom ebből kifolyólag gyakran jár Prágába, hisz köztársasági szervek nincsenek, ezért minden tanácskozás ott zajlik. Mi az, ami napjainkban a leginkább foglalkoztatja a hivatásos tűzoltók független szervezetének választmányát? - A tűzvédelmi hónap hangzatos, olykor fellengzős felhívásai, jelmondatai minket kevésbé érintenek, nekünk ez is olyan hónap mint a többi. A március inkább az önkéntes tűzoltókat ösztönzi fokozott éberségre. Ami viszont a szakszervezeteket illeti, ott bőven van tennivaló. Mint említettem, a törvényjavaslat kidolgozásán munkálkodunk, de mindamellett a szervezési kérdések megtárgyalása, a strukturális átalakítás részletei mindenkori napirendi pontként szerepelnek. POLGÁRI LÁSZLÓ