Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-09 / 58. szám, péntek

Egyezkedés, csatabárddal OSZTOZKODÁSI GONDOKRÓL - VÁLÁS ELŐTT ÁLLÓKNAK Ha anyuka és apuka veszekszik, arról előbb utóbb a szomszédok is tudomást szereznek. így van ez az egyesült szövetkezetek esetében is, ha tizenöt évi kényszerházasságot képtelenek békésen felbontani. Enynyit annak, aki a hodosi központtal működő, dunaszerdahelyi Dukla Efsz nagyabonyi cérnaorsó üzemében gyanakvóan megkérdezte, ugyan melyik falu lakosainak a hívására érkeztem, s feleletemet, hogy a „harci zaj" már messzebbre is eljutott, kétkedve fogadta. Enyém, tiéd... Látogatásomat előre megbeszéltük, Hájos László szövetkezeti elnök mégsem tudott fogadni. Előbb az orsóüzem hodosi dolgozóival, majd a nagyabonyiak képviselőivel tárgyalt, soron kívül. Az utóbbi tanácskozáson én is részt vehettem. Sok örömöm nem telt benne, mert a rendszertelen eszmecseréből keveset értettem. Mire sejteni kezdtem, miről is van szó, új téma került terítékre. Előbb egy Kyrovechez tartozó eke hollétéről vitatkoztak. Mire felfogtam az alapproblémát, hogy az osztozkodók egyike a traktort, a másik meg az ekét vitte el, már a rendfelszedő kocsikról folyt a szó. Sárgáról meg pirosról, azután egy tehergépkocsiról, amelyből valakik valamit (a másik kárára) kiszereltek. A vetőmagraktár és a vegyszerraktár következett, ahová (állítólag) az egyik fél nem engedi be a másikat, mert megint más valaki akadályozza a pótalkatrészek elosztását. Ahány hozzászólás (és beleszólás), annyi sérelem. Az egyik fél szándékosan betört ablaküvegeket és kitépett villanyvezetékeket, a másik erőszakkal visszatartott konténert emlegetett. Végül szóba került az új Favorit személygépkocsi. Az egyik követelte, a másik nem adta a kulcsot. Már több mint egy órája tartott az eredménytelen hodosi-nagyabonyi eszmecsere, amikor valaki javasolta, menjenek ki a hodosi géptelepre, mert az íróasztal mellett aligha jutnak végére a vitának. Mit jelent az utoljára? Az eszmecsere a műszaki szolgáltatási részleg irodájában folytatódott, ugyancsak a „labdázás" jegyében. Helyenként csak sejtettem a lényeget, de ezt az vesse szememre, aki hosszabb ideje veszekedő ei nborok <;7ópárbajábán a sokadik napon képes kívülállóként eligazodni. Először itt is az ekék kerültek napirendre. Nagynehezen megegyeztek, hogy melyik hol van és hová kell visszavinni. Már nehezebben ment a dolog a nyolc rendfelszedővel, a rotavátorról nem is szólva. Az egyik fél többször szóba hozta, valahol kell lennie egy újnak is, de ezt a másik nem akarta meghallani. Majd élénk eszmecsere kezdődött arról, hogy két gépből mennyi a harminc százalék, vagyis az a rész, ami a vagyonból a nagyabonyiakat a földterület nagyságának és aktív tagjaik számának megfelelően megilleti. Továbbra is megoldatlan maradt, kié legyen a Favorit. * Az esztergapad kapcsán az „utoljára" szó jelentése felett folyt majdhogynem nevetséges vita. Az egyik fél szerint az utoljára azt jelenti, hogy amikor már mindent elvittek, az esztergát is vihetik, míg a másik fél úgy gondolta, majd csak akkor, ha megkapják az új gépet. Felvetődött, hogy átmenetileg mindkét fél használhatja az esztergapadot, de hogy kié legyen és ki járjon a másikhoz, ha éppen esztergáltatni valója akad, abban nem tudtak megegyezni. Vezeték - szigetelés nélkül, áram alatt A hallottak után Németh Pál kíséretében körülnéztem a nagyabonyi gazdasági udvaron. A fémmegmunkáló műhely ablakainak vagy harmadát valóban újraüvegezték. Csömör István, a részleg volt dolgozója felhívta a figyelmet az udvart megvilágító lámpára, melynek vezetékét kitépték a falból és leszerelték a kapcsolóját. A műhelyben megmutatták az elvitt lámpák helyét, amit pedig Novák József villanyszerelő mondott, egyenesen hátborzongató. -Az üres műhelyben az egyik szabadon hagyott vezeték áram alatt volt. Akkor vettük észre, amikor hozzáért a vaskapuhoz. Ha történetesen megfogja valaki... Hogy mindezt ki tette, nem kérdeztem, nem is kutattam, viszont a véleményemet (szigorúan a semlegesség jegyében) elmondom. A tények azok tények. Hiányzik a kapcsoló és hiányoznak a lámpák is. Valakik kihasználták a zűrzavart és egyszerűen elvitték azokat. Vagy a nagyabonyiak uszítottak a hodosiak ellen, vagy a hodosiak törtek borsot a nagyabonyiak orra alá. A kiszakított vezetékekkel és betört ablakokkal kapcsolatban ugyanez mondható el. Mindezt tették, tehették a rosszat, a zűrzavart akarók, mert az ügyben illetékesek nem tudták (nem akarták?) megfelelő irányítás és felügyelet mellett megszervezni az osztozkodást és a hurcolkodást, s hagyták, hogy elszabaduljanak az emberi érzelmek. Bárkiről van szó, két véleményt a figyelmükbe ajánlok. Az egyiket Edmár Sándor hegesztő mondta a nagyabonyi, a másikat Miroslav Varša mérnök a hodosi telepen. - Hodosi vagyok, Nagyabonyban lakom. Békésen kellene elválnunk, a többit döntsék el az eredmények. -A szövetkezet „mínuszban" van, s minél több a huzavona, annál szegényebben kezdjük az önálló gazdálkodást. „Tegyétek szebbé a világot" Exkluzív interjú Bodnár Gáborral, a Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnökével Ha „állambácsi" nem előlegez Az utóbbi nyilatkozat meglepett, azért Antal István üzemgazdászhoz is bekopogtattam. - Igaz, hogy kölcsönpénzből élnek? - A folyószámlánkon egyetlen korona sincs, viszont van tízmilló korona hitelünk. -Tehát ha „állambácsi" többet nem előlegez, holnap nincs fizetés? - így igaz. Az eszmecserét az elnök irodájában folytattuk. - Idegfeszítő állapot, a termelésre nincs is időm odafigyelni. S a helyzet egyre rosszabb. Az új mezsgyét már meghúztuk, de a különválásig még legalább két hónap mindenképpen kell. A 300 millió korona értékű vagyonnak eddig vagy nyolcvanöt százalékát osztottuk el. - A Favorit-ügy mögött mi van? - Kölcsönöztem, hogy a nagyabonyiak a szárítóval kapcsolatban intézhessék a gáz bevezetését. Ha az idén ezt nem tudják megvalósítani, esetleg mindkét falu hosszabb időre elbúcsúzhat a földgáztól. -És? - Hát intézkedtek, de az autót elfelejtették visszaadni. -Az orsóüzemben dolgozókkal sikerült megállapodni? - Azt ajánlottuk, legalább hat hónapig bírják ki válás nélkül. Ha bezárjuk az üzemet, a partner valószínűleg elviteti a gépeket, s akkor a dolgozók munka nélkül maradnak. Elgondolkodtató, elriasztó dolgok ezek azok számára, akik szintén az egyesített szövetkezet felosztásán gondolkodnak. Ha látni akarják, miként nem szabad válni, a Csallóköz e két falujába feltétlenül látogassanak el egy kis tapasztalatcserére. EGRI FERENC Ä pénzt is dolgoztatni kell Tudnivalók a vállalati kötvények kibocsátásáról és forgalmazásáról A szövetségi kormány február 8-án keltezett 74. számú határozatával jóváhagyta az olyan kötvények kihasználására vonatkozó alapelveket, amelyek a szervezetek fejlesztési szükségleteinek pénzügyi alátámasztását szolgálják. E határozat értelmében a gazdálkodó szervezetek, bankok és takarékpénztárak kötvényeket adhatnak ki azzal a céllal, hogy vállalkozói tevékenységükhöz hitelforrásokhoz jussanak. A kötvényeket kibocsátó szervezetek kötelezettséget vállalnak a kötvények után járó meghatározott kamatok kifizetésére, valamint a kötvények nominális értékének meghatározott időpontban történő visszatérítésére. A szervezetek a szövetségi pénzügyminisztérium és a Csehszlovák Állami Bank engedélye alapján adhatnak ki kötvényeket. Az erre vonatkozó kérvényben fel kell tüntetni: -a kibocsátás gazdasági indoklását és az így szerzett pénzforrások felhasználási módját, -a szervezet jelenlegi és várható pénzügyi helyzetét, különös tekintettel a megtérítés garantálására; a kérvényhez csatolni kell az utolsó évi könyvelési mérleget, megfelelő kommentárral kiegészítve, -fel kell tüntetni az összefüggést a vállalat, esetleg az egész szakágazat vagy ágazat távlati fejlődésével, - ki kell mutatni a kötvénykibocsátás egész terjedelmét és annak nominális értékpapírokra való megoszlását, a kibocsátás időpontját és a lejárati időt, a törlesztés módját, a kamatláb magasságát, esetleg a járadékok egyes formáit. A szövetségi pénzügyminisztérium a Csehszlovák Állami Bankkal, esetleg a nemzeti pénzügyminisztériumokkal történő tanácskozás után a kérvény beadását követő két hónapon belül adja ki az engedélyt. Á kérvény esetleges elutasításának különböző okai lehetnek, amelyek az alapelvekben szintén szerepelnek - az igénylés indoklásának elégtelensége vagy pontatlansága, az ország pénzügyi helyzete, amely esetleg megköveteli a bankon kívüli hitelek folyósításának korlátozását, továbbá az olyan felhasználás, amely nincs összhangban a népgazdasági érdekekkel. Az is fel van tüntetve, hogy az állam a gazdálkodó szervezetek, bankok és takarékpénztárak által kibocsátott kötvényekért.nem vállal kezességet. A járadék kifizetésének három formája lehet: 1. a kötvények nominális értékéből százalékarányban előre meghatározott fix kamatozás; 2. a vállalat gazdálkodási eredményeitől függő változó járadék; 3. az első kettő kombinációja, melynél a fix kamat nem haladhatja meg a 4 %-ot. Vállalati kötvényeket csehszlovák szervezetek és állampolgárok vásárolhatnak. A kötvények forgalmazhatók, eladhatók, örökölhetők, ajándékozhatok, s kezességi célokra is felhasználhatók. A kibocsátó szervezet azonban korlátozhatja kötvényeinek forgalmazását, például csak a vállalat saját dolgozóinak a körében. Az alapelvek azonban kifejezetten tiltják azt, hogy a kötvények vásárlása valamilyen árubeszerzési vagy szolgáltatásokban való részesedési előnyökkel járjon. A kibocsátó a kötvények esetleges idő előtti visszavásárlásának a feltételeit is meghatározhatja. A kibocsátó a kötvényeket közvetlenül, vagy pénzintézetek útján értékesítheti. A kötvények tulajdonosa természetesen nem követelheti, hogy a kibocsátó a lejárati idő előtt viszszavásárolja a kötvényeket, habár a kibocsátás konkrét feltételei ezt esetleg lehetővé tehetik. A kötvények forgalmazása egyezményes áron történhet. Amennyiben a kötvények másodlagos forgalmazását pénzintézetek végzik, akkor ezek ára (pontosabban árfolyama) a keresleti-kínálati viszonyokhoz igazodik. Az alapelvek olyan fontos kitételt is tartalmaznak, hogy a kötvényeket kibocsátó szervezetnek megfelelő módon nyilvánosságra kell hoznia évi könyvelési mérlegeit, beleértve a pénzügyi helyzet elemzését, hogy a kötvények tulajdonosai kellő tájékoztatásban részesülhessenek. Az előzetes elképzelések szerint az értékpapírok forgalmazása elsősorban a Beruházási Bank hatáskörébe fog tartozni. A szövetségi kormány által jóváhagyott alapeh/ek teljes szövegét a Pénzügyi Közlöny (Finančný spravodaj) fogja közölni. A lakosság számára szintén lehetővé válik, hogy megtakarításaik egy részét ne a takarékpénztárakban helyezzék el, hanem nagyobb járadékot biztosító vállalati kötvényeket vásároljanak. A kötvények tulajdonosai ugyanakkor abban is érdekeltek, hogy értékpapírjaikat1 szükség esetén már a lejárati idő előtt eladhassák, amihez az értékpapírokat forgalmazó tőzsde intézményét is ki kell még fejleszteni. (H. N.) - A Csehszlovákiai Magyar Cserkészszövetség alakuló gyűlése előtt hadd kérdezzem meg, ön szerint mit adhat ma a cserkészet az egyénnek, és mi,,haszna" van belőle a társadalomnak? - Az alapító Baden Powell, angol katonatiszt elképzeléseihez hűen a cserkészet a jobb ember nevelésére törekszik. Régen ezt úgy fogalmazták meg, hogy a cserkész a mosolygó és mindig udvarias fiú. A mozgalom lényege a jobb, a különb, a másokért áldozatot hozni tudó és szívesen áldozatot hozó, segítőkész ember, aki szebbé akarja tenni a világot. Baden Powell ezzel búcsúzott 1941-ben, az afrikai Kenyában bekövetkezett halálakor: „tegyétek szebbé a világot, mint amilyen akkor volt, amikor beleszülettetek". - Kik alkotják a külföldi magyar cserkészmozgalmat? Milyen a tagság összetétele, s mik azok a legfontosabb feladatok, amelyeket ez a mozgalom ellát? - Én most a magyar cserkészetről fogok beszélni, a magyarországi kivételével. Európában van egy nagy csoportunk, ez hat országból áll: Belgium, Svédország, Franciaország, Németország, Svájc és Ausztria. Valamennyi felsorolt országban élnek magyarok, s az ifjúság körében terrnészetesen működnek cserkészcsapatok. Kanadában és az Egyesült Államokban is bőven vannak magyar cserkészek, ám ezek tevékenysége némileg eltér az európaiakétól. Hisz az utóbbiak az elmúlt 40-50 év során letelepedett magyarok köréből kerülnek ki, Amerikában viszont a magyarságnak 100 évre visszatekintő gyökerei vannak. Két magyar újság is most lesz 100 éves, s abban a kisvárosban, ahol élnek - New Jersey a neve - még 1902ben építették a magyarok a templomjukat. Ezek a régebbi magyar bevándorlók főként Ung, Bereg és Zemplén környékéről származó szegényemberek voltak, akik megalapították ugyan az egyházközösségeiket Amerikában, de azért bennük élt a vágy, hogy majd egyszer hazamennek, vesznek egy kis földet a szülőfalujukban, s ott élnek majd tovább már nem földnélküli Szegény Jánosként. Ám az első világháború keresztülhúzta a terveket, s így ezek • az emberek végképp Amerikában maradtak. A II. világháború és az ötvenhat utáni odaérkezettek viszont jórészt értelmiségiek voltak, akik a korábbi szegény emberek világát megpróbálták több öntudattal, a magyar kultúra iránti szeretettel megtölteni. Ugyanez volt a helyzet Argentínában és Brazíliában is. Itt a magyar kivándoroltak első nemzedékének tagjai kávéültetvényesek voltak, ami borzasztó nehéz munka, és a másik generáció már nem vállalkozott erre. Tagjai inkább beköltöztek a városokba. Tehát ezek is más életkörülmények. De mindenütt van cserkészcsapat. Ismerem őket, mert háromévenként rendszeresen körbejárok minden magyar kolóniát. Vagy Ausztrália, az még érdekesebb, mert ott egészen friss a bevándorlás. 1949-ig nem volt ott számottevő magyarság. Az 1940-es utolsó statisztika szerint ezen a hatalmas területen 400 magyar élt, ma 50 ezer, de a valóságban ennél jóval több mert a bevándorlási statisztikát alkotók nem azt kérdezték a bevándorlóktól, milyen az anyanyelvük, hanem azt, hogy honnan jöttek, milyen volt az eredeti állampolgárságuk. Ezek az emberek is nagyon érdekesen élnek, már magából a trópusi és szubtrópusi növény- és állatvilágból adódóan is - bár az emberek Ausztráliában elsősorban a nagyvárosokban koncentrálódnak. - Az eddig elmondottakból az derül ki, hogy a magyar cserkészmozgalomnak specifikumai az adott országban az ott élő magyarság életkörülményeiből vezethetők le. Bodnár úr, mit gondol, az Európában most alakuló magyar cserkészcsapatok miben lesznek jellegzetesek? - Erre nekem nehéz válaszolni, mert valóban a helyi körülmények a meghatározók. Egy kívülálló nem érzi, nem ismeri igazán ezeket a körülményeket, ezért nem avatkozhat bele a helyi csoportok munkájába. Tehát a cserkészetet egy bizonyos országban csakis az ott élők formálhatják helyi viszonyaiknak megfelelően, külföldről ebbe nem szabad beleszólni, s mi nem is akarunk. - Igen, de már az, hogy ön itt jelen van, azt bizonyítja, hogy vannak tapasztalatai, amiket valamilyen formában szeretne átadni. Gondolom, ez volt az elsődleges célja annak, hogy önt meghívták... - Jó, akkor mondok egy párhuzamot. Amikor megalakult a magyarországi cserkészmozgalom, elmondtuk, hogy a függetlenség megtartása, tehát a magyarországi cserkészet különállása és függetlensége, valamint a külföldi magyar cserkészet különállása és függetlensége megtartása mellett két dolgot tudunk ajánlani: irodalmat adunk és segítünk a vezetőképzésben. Az irodalom nagyon lényeges az induló mozgalmaknál, ezért cserkészkönyveinket szívesen a rendelkezésükre bocsátjuk. A vezetőképzés pedig azért fontos, mert azok a hölgyek és urak, akik valamikor cserkészek voltak, ma már idősek. Persze nem ez a baj, hisz a cserkészerkölcsöt megőrizték, hanem a világ más, mint negyven-ötven évvel ezelőtt. Mások a gyerekek is. Nekem szerencsém van, mert ezt az időszakot is megszakítások nélkül végigcsinálhattam, mint cserkész, s így tudom, hogy nem a gyerekek jönnek el énutánam, nekem kell utánuk mennem, nekem kell megértenem, mi áll a gondolkodásuk középpontjában. Tehát nekünk a Baden Powell szellemi erkölcsi hagyományaiból kiindulva egy olyan,, mának megfelelő programot kell nyújtanunk, ami tetszik a mai gyerekeknek. - Amikor a hazai sajtóban megjelent a megalakítandó cserkész-mozgalomról szóló felhívás, ennek egyik kitétele volt a hitéletre való nevelés. Az ön válaszából megtudtuk azt is, hogy a cserkész egy jó ember. Most ez a jó ember csak hívő lehet? Vagy másképpen fogalmazva a kérdést, beléphet a cserkészmozgalomba a nemvallásos fiatal is? - Ezt a kérdést egyenesen köszönöm, mert ez az esszenciája, sőt a kvintesszenciája az egész mozgalomnak. A cserkész első fogadalmát Istenre teszi. Könyveinkben is elsősorban a jellemnevelésre törekszünk, minden egyes cserkészosztály számára írott könyvben az első fejezet Isten szolgálatáról szól. Az lényegtelen, az illető milyen vallású, ám egyháza törvényei, előírásai szerint kell viselkednie, és komoly lelki életet kell, hogy folytasson. Vannak persze határesetek. Mit csináljon az a gyerek, akit nem neveltek vallásosan, hisz már a Szüleit sem nevelték így. S ne higgye, hogy ez speciális közép-európai jelenség. Amerikában sem kap mindenki vallásos nevelést, s gyakori, hogy a gyerekek a legminimálisabb dolgokat sem ismerik a vallást illetően. Azért még föl lehet őket venni cserkésznek. A gyereknek van rá ideje, hogy megszokja, ilyen is létezik, s a próbaanyagon is át kell rágnia magát. A tíz törvény lényegében véve olyan, mint a tízparancsolat. S ha már jól átgondolta a dolgokat, s elhiszi Isten létezését, leteszi a cserkészfogadalmat. Ha pedig továbbra sem hisz, nem tesz fogadalmat, s nyugodtan kiléphet a mozgalomból. - Köszönöm a beszélgetést. ÚJ SZÚ 4 LAMPL ZSUZSANNA 1990. III. 9.