Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-02 / 52. szám, péntek

„Európai dimenzióban gondolkodni..." A nyolcemeletes tömbház körül a gyerekek még a neonlámpák fényében is játszanak. Háborúsdi folyik a szűk utcában, a falatnyi játszótéren. Több ezer embert zsúfoltak össze az Észak II. lakótelepen, örök neuraszténiás pontja ez a városnak. Zászlósék hatodik emeleti lakásában relatív nyugalom honol. Már hetek óta feszített légkörben él a család, ideje, hogy megnyugodjanak a kedélyek. Igaz, ma este sem lesz teljes a család.-Zsuzsa Csemadok gyűlésre ment - fogad Zászlós Gábor - most ő képviseli a családot. S amíg főz egy kávét, beültet gyerekei közé a nappaliba. A kilencéves Eszter és a hétéves Balázs kíváncsian mér végig. A kölcsönös bemutatkozás után belefeledkeznek az esti mese nézésébe. Elkészül a kávé, s a házigazdával átvonulunk a dolgozószobába. • • • Zászlós Gábor, 39 éves, dunaszerdahelyi lakos. A Szlovák Nemzeti Tanács január 12-én tartott ülésén választotta képviselővé. Tulajdonképpen kooptálás útján került az alelnöki tisztségbe, lévén hogy elődje lemondott. A Független Magyar Kezdeményezés és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen politikai mozgalmak javaslatára júniusig a 18. számú választókerületet, több mint 37 ezer embert képvisel a parlamentben. Hozzá tartozik Dunaszerdahely, a környező kisfalvak és az épülő vízlépcső mellett elterülő települések. Nem vakációzás lesz számára ez a négy hónap, hisz minden munkahelynek, üzemnek, gyárnak, kórháznak megvan a maga specifikus problémája. Erről - ahogy mondja - meggyőződött már képviselősége harmadik hetében, amikor végigjárta ezeket a munka- és lakhelyeket. A képviselői funkció feltételez némi élettapasztalatot, jogismeretet és társadalomért érzett felelősséget is. Mindez hogy ötvöződik Zászlós Gáborban? - Vásárútról származom, egyszerű munkáscsaládból. Két bátyám és egy nővérem van. A szüleimtől - sajnos már csak édesanyám él - útravalóul kaptuk a becsületet és a könyv, az írott szó szeretetét. Lehet, hogy kissé patetikusan hangzik, de néha még most is el-el csodálkozom azon, ahogy hetvenéves édesanyám könyvet tart a kezében és elmélyülten olvas. Úgy, mint gyermekkorunkban tette, csak akkor talán kevesebb ideje jutott erre. Különben olyan volt a gyermekkorom, mint abban az időben, vagyis az ötvenes években, úgy általában a falusi gyerekeké. Jegyrendszer volt, s ahogy emlegeti édesanyám, mindent úgy kellett összegyűjtögetni, összerakosgatni. De felnőttünk így is, bennünk egyfajta hiányérzettel, hogy nekem például nem volt se szánkóm, se biciklim. Az alapiskola elvégzése után kétéves erdészeti szakmunkásképzőBeszélgetés dr. Zászlós Gáborral, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökével be jelentkeztem. Magyarán: erdei munkás lettem, ami ma sem könnyű mesterség, húsz néhány évvel ezelőtt meg duplán nem volt az. 1969ben esti iskolába jelentkeztem, a pozsonyi Duna Utcai Magyar Gimnáziumban érettségiztem. Szerettem volna tovább tanulni, jelentkeztem hát a bölcsészkarra, de az első nekifutásra nem vettek fel. A következő évben ismét beadtam a kérvényt, de akkor már a prágai jogtudományi karra is. Úgy hozta a sors, hogy mindkét egyetemre felvettek, és én Prágát választottam. • Nem lehetett könnyű. Főleg az első hónapok, évek... - töröm meg a ránk szakadt csendet. - Igen - bólint Zászlós Gábor. - Kevesen voltunk magyarok, de érdekes, hogy bennünket ott úgy kezeltek, mintha külföldiek lettünk volna. Az öt év alatt egyszer sem figyelmeztettek arra, hogy ,,itt élsz, hát tudd, hogy kell beszélned!" A feleségemet is ott ismertem meg. Ö az orvosin végzett. Az egyetem befejezése után katonának hívtak, majd rövid fél évet a dunaszerdahelyi Jednota fogyasztási szövetkezetben dolgoztam. Az alacsonyabb fizetés miatt átpártoltam a mezőgazdaságba, három évet a légi, majd hat évet a hodosi szövetkezetben töltöttem el. Jogászkodásom alatt voltak konfliktusaim elnökökkel, hivatalnokokkal, egyszerű emberekkel. így visszagondolva érzem, hogy az ifjúkori hév néha elragadott, de hát ezt az élettapasztalat hiánya okozta. Véleményemet igyekszem szemtől szembe közölni, nem bántva és nem sértve meg senkit emberi mivoltában. Szakmai tisztesség dolgában pártatlan és elfogulatlan vagyok. Ennek köszönhetően az utóbbi hónapok eseményei az egész járás területéről tanácskérőket „hoztak" az irodámba. Magam is meglepődtem a bizalmon, aminek láttán eszembe jutott egyik munkatársam epés megjegyzése: szerinte én nem közszeretetnek, inkább „csak" köztiszteletnek örvendek. Persze az már a szerencse dolga - véleményem szerint -, hogy az ember talál-e a munkahelyén is barátokat, vagy sem. • Ha már a barátoknál tartunk... - Rengetegen vannak - jön a gyors válasz. - Itthon, de Magyarországon is. És vannak olyanok, akikkel már több mint két évtizede barátkozom. Tudja, amikor még Pozsonyban dolgoztam, összejöttem jó pár Csallóközből származó fiúval, lánnyal, akik akkor jártak középiskolába, egyikük másikuk főiskolára egyetemre. Mindig szerdán találkoztunk. Ilyenkor összeültünk a Slovan mozi melletti kávéházban, eljártunk színházba, kiállításokra. Ez volt a „szerdás parti". Miután elkerültem Prágába, .természetszerűen megszakadt a kapcsolatunk, de amikor az államvizsga után hazajöttem, egy telefonhívásra összejöttek valahányan. Ez az a barátság, ami örök. A most születők felszínesek és sivárak. • Mi a legfontosabb az életben? -A családom. A feleségem, a gyerekeim. Az édesanyám és a testvéreim. S szorosan utánuk a barátok. Barátok a szerdás partiból, meg a városba való letelepedés utániak: orvosok, írók, közéleti személyiségek. • Meglepte, amikor arról értesült, hogy az FMK önt javasolta az SZNT alelnökének tisztségébe? -Hadd ne válaszoljak igennel, vagy nemmel. Az az igazság, hogy vegyes érzelmekkel fogadtam a hírt. Igaz, hogy képviselőnek lenni egyfajta megtiszteltetés, de a másik oldalról nézve egyfajta alapos megmérettetés is. Ráadásul a választásokig mindössze négy hónap áll a rendelkezésemre, hogy bizonyítsak. Szóval, lesz mit csinálnom...! Na, de végül is elvállaltam, hisz töprengeni nem is nagyon volt időm. A kooptálás ugyan sokak szerint nem éppen a legdemokratikusabb módon zajlott le, de véleményem szerint volt olyan demokratikus, mint az elmúlt negyven esztendő választásai. És azt se feledjük, hogy a forradalom - mégha gyengéd is! - mindig tartalmaz antidemokratikus elemeket. • Elképzelései, tervei a négy hónapot illetően... - Elsősorban tisztességesen képviselni azoknak az érdekeit, akiknek gondjait felvállaltam, továbbá egyfajta európai dimenzióban gondolkodva hallatni szavunkat a kisebbség nevében. A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége mellett pillanatnyilag működik egy nemzetiségi ügyekkel foglalkozó állandó munkabizottság, s szeretném, ha ez egy teljes jogú parlamenti bizottsággá alakulna. Mostanában rengeteget olvasok. A szépirodalom kárára olyan jogtudományi könyveket, mint például a kisebbségek jogszabályai a nyugat-európai országokban. Ugyanis szükségem van összehasonlítási alapra. • • • Beszélgetésünket Eszter és Balázs nem zavarta, önálló, ügyes gyerekek. Nincsenek rájuk kényszerítve az illemszabályok, a viselkedési normák,'belőlük árad a jólneveltség. - Csak egyvalamit követelek meg tőlük direktíve - mondja Zászlós Gábor. - Az idegen nyelvek tanulását. Óriási hibát vétett az iskolaügyünk, amikor bennünket megfosztott az idegen, értem itt az angol esetleg más nyugat-európai nyelv ismeretétől. Van mit bepótolnunk. Van bizony - gondolom magamban, míg a csöndessé vált lakótelepi estben elindulok hazafelé. Én is itt lakom, a város másik végén, és valahogy megnyugvással tölt el, hogy harminchétezer lakosához tartozom ... SZITÁS GABRIELLA Ha más út nem lesz, a koalíciót választják Dr. Nagy Ferenc a Csehszlovák Mezőgazdasági Párt nemzetiségi alelnöke a választásokról Kedden a Szövetségi Gyűlés kamaráinak együttes ülésén jóváhagyták az új választási törvényt, ami azt jelzi, sürgetően közelednek a választások. Készülődnek is a pártok és társadalmi kezdeményezések, hisz mindegyik saját jelöltet akar állítani. Dr. Nagy Ferenc, a CSMP nemzetiségi ügyekkel megbízott alelnökével a minap szintén erről beszélgettünk. • Alelnök úr! Egyike volt azoknak, akik a múlt év decemberében az efsz-ek XI. országos kongreszszusán javaslatot tettek egy mezőgazdasági párt megalakítására. Ont, aki harmincöt éven át elzárkózott a politikai élettől, vajon mi késztette erre az elhatározásra? - Az a megyőződés, hogy a pluralizmus feltételei között a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatnak, s vele együtt az egyéni gazdálkodóknak, kertbarátoknak, háztáji árutermelőknek és valamennyi vidéki lakosnak feltétlenül szüksége lesz egy közvetlen érdekvédelmi fórumra. Természetesen tisztában voltam azzal, valószínűleg a többi társadalmi és politikai kezdeményezés is hirdet majd jobb-rosszabb mezőgazdasági programot, hogy zászlaja alá toborozza a vidék lakosait, de szerintem „első kézből" csakis az a párt képes védeni az érdekeinket, amelyik általunk és értünk él. A szövetkezeti kongresszuson tizenhétszer szakították félbe a felszólalásomat a tapsolók, ami azt jelezte, a küldöttek közül sokan gondolkodtak hozzám hasonlóan. • Mint tudjuk, január derekán a Zlín melletti Zádvericében megtartották a Csehszlovák Mezőgazdasági Párt alakuló kongresszusát. Mi történt azóta? -A párt megválasztott szervei rendszeresen tanácskoztak. Aktív népszerűsítő és megnyerő tevékenységet folytattunk, kidolgoztuk a gazdasági programunkat, és persze mi is készülődünk a választásokra. Ha emlékszik, az alakuló kongresszuson azt mondtam, nem értem miért támadnak bennünket minden oldalról, miért akadt egy sereg ellensége annak a pártnak, amely a mindennapi kenyér megtermelésén fáradozók és a fogyasztók érdekeit készül felvállalni. Időközben rájöttem az okára. A többi párt és kezdeményezés attól tart, hogy tömegpárt leszünk, s nem söpörhetnek le bennünket egy kézlegyintéssel á politikai porondról. Tulajdonképpen mi is erre alapoztunk, amikor azt mondtuk, 500-600 ezer taggal a legerősebb pártok egyike lehetünk. Abból indultunk ki, hogy csupán a szövetkezeteknek több mint egymillió tagja van, az élelmiszeriparban pedig legalább 300 ezren dolgoznak. Ehhez jön még több mint százezer kertbarát, több tízezer kistenyésztő, egyéni gazdálkodó, méhész, horgász, vadász, és ki tudja hány vidéken élő, de a városban dolgozó lakos. S végül, de nem ORVOSI TANÁCSADÓ ÚJ SZÚ 1990. III. 413. Gyökeres György felvétele Vitamin ABC A tavasz közeledtével jelentkezik a tavaszi fáradtság és ennek ellenszeréül sokan szednek különféle vitaminokat. Az elnevezés Funk Kazimierz (1884-1967) lengyel biokémikustól származik, aki századunk elején azt hitjp, hogy ezek, az élethez szükséges szerves anyagok mind az aminokhoz (a szerves nitrogénvegyületek egyik fajtája) tartoznak. Ebben ugyan tévedett, de abban nem, hogy nagyon kis mennyiségük feltétlenül szükséges az élettani folyamatok hibátlan működéséhez. Abban is igaza volt, hogy ezeket az anyagokat a szervezet nem képes előállítani és ezért a táplálékban kell jelen lenniük. A vitaminok hiányából származó betegségek története azonban sokkal régebben kezdődött. A híres patológus, Rudolf Virchow (1821-1902) állította, hogy a neandertáli ember csontlágyulásban (angolkór, rachitis) szenvedett és a betegség nyomait ki lehetett mutatni az ókori csontvázakon is. Valószínű, hogy a beri-berit (B

rvitamin hiánya) már az ókori egyiptomi orvosok is ismerték, körülbelül 2700 évvel időszámításunk előtt. Az Ebers papiruszban, amely 1600 évvel íródott Krisztus születése előtt, homályos utalás van a farkasvakság májjal való gyógyítására. A C-vitamin hiánya, a skorbut hatalmas pusztítást végzett Julius Ceasar seregeiben, megtizedelte a katonákat Napoleon egyiptomi hadjárata során és rettegett betegsége volt Kolumbus, Magellán és Vasco de Gama expedíciós legénységeinek. A skorbuttól sokat szenvedett a középkori városok és falvak lakossága is, de ennek a burgonya elterjedése a 17.-18. századbah szerencsére véget vetett. \ A régi orvosok közül sokan, laboratórium és kísérletek nélkül, tisztán tapasztalati úton, ma is érvényes megállapításra jutottak a hiánybetegségekkel kapcsolatban. A 17. században többen (először valószínűleg Sir James Lancaster 1601ben) ajánlották a citrom és más gyümölcsök levét és friss zöldséget a skorbut megelőzésére a hajókon. Mások nem hittek ebben és például Cook kapitány a tiszta vizet és a tisztaságot hitte a skorbut ellenszerének. Később, a 19. században még egy tényező hátráltatta a hiánybetegségek kutatását. Ekkor jöttek rá az emberek, hogy a fertőző betegségek nagy részét mikroszkóppal látható élőlények, a baktériumok okozzák. A bakteriológia fénykorát élte és nem csoda, hogy sokan keresték a beri-beri, skorbut és más hiánybetegségek kórokozóit. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a korabeli kémia nem tette lehetővé néhány mikrogrammnyi szerves vegyület elkülönítését és tisztítását, a beteg emberek vérében viszont valamilyen baktériumot majdnem mindig ki lehetett mutatni. A vitaminok kutatásának első komoly eredménye a japán tengerészet egészségügyi főfelügyelőjének, K. Takatinak a nevéhez fűződik. A főfelügyelő úr a japán tengerészet két iskolahajóján maga állította össze az étrendet. A Riujo-n a szokásos japán étrendet tartották be, amely főleg hántolt rizsből állt, a másik hajón a Tsubaka-n a matrózoknak sok főzeléket és tejet adtak. A Riujo 376 főnyi legénységéből 169-en betegedtek meg, míg a Tsubaka csak 14 beri-beri megbetegedést jelentett. Ezek a matrózok ugyanis visszautasították a „gyerekeknek való" változatos étrendet és továbbra is rizsen éltek. Ezzel a szép kísérlettel Takati 1885-ben bebizonyította, hogy az Ázsiában félelmetes járványokat okozó betegség oka az egyoldalú táplálkozás. A beri-beri, ez az ideggyulladással, vizenyővel, bőrtünetekkel és szívgyengeséggel járó súlyos betegség a hollandok uralta Indonéziában is pusztított. A kormány nagytekintélyű szakbizottsága a helyszínen minden kétséget kizárólag kimutatta, hogy a betegséget baktérium okozza és hátrahagyott két orvost, Christian Eijkmannt és G. Grijnset a kórokozó pontos kimutatására. Ök ketten aztán bebizonyították, hogy a betegséget okozó baktérium nem létezik és a beri-beri ellenszere megtalálható a rizs eltávolított héjéban. A 19. évszázad vége felé gyors fejlődésnek indult a kísérletes orvostudomány és a biokémia. Állatkísérletekben sikerült igazolni, hogy a skorbut is hiánybetegség és azt, hogy a tej is tartalmaz ismeretlen anyagokat, amelyek nélkülözhetetlenek az egészséghez. Funknak sikerült a rizs héjából előállított kivonattal néhány óra alatt meggyógyítania a súlyos beri-beriben szenvedő kísérleti galambokat, de nem ez a fő érdeme, hanem az, hogy a részeredményeket ma is érvényes elméletté ötvözte: ,,A beri-beri és a skorbut típusú betegségek oka nem fertőzésben vagy mérgezésben rejlik, hanem bizonyos ismeretlen anyagok hiányában a táplálékban, amelyek feltétlenül szükségesek az élethez és már nagyon kis koncentrációban hatásosak." Dr. RÁCZ OLIVÉR utolsósorban a több mint négymillió nyugdíjas szimpátiájára is számítottunk, tekintve, hogy a zavartalan élelmiszerellátás feltételeinek megteremtése-megtartása nekik is érdekük_ • Úgy tűnik, valahol hiba csúszott a számításba. A taglétszám egyelőre távolról sem közelíti meg a választásokig remélt 250 ezer főt. . - Éppen ez az, ami valamennyiünket nyugtalanít. Engem személy szerint főleg a magyarság körében uralkodó tanácstalanság és passzivitás aggaszt. Az 575 ezer szlovákiai magyarnak legalább a fele falun él és a mezőgazdaságban dolgozik. Sokan háztáji kertészkedéssel, szerződéses hizlalással igyekeznek javítani a helyzetükön, miközben rengeteget bosszankodnak az értékesítési gondok, az árképzés és a kistermelőket sújtó adórendszer miatt. Furcsa, hogy ennek ellenére kevesen keresik a kapcsolatot az érdekvédelmet kínáló CSMP-vel. Tudom, most sok párt pályázik a vidéken élők kegyeire, de a pillanatnyi helyzetben talán azt is fontolóra kellene venni mi jobb a magyarság, a kisebbségek egészének: az egység vagy az erők felaprózása? • Sokan bíztak abban, hogy a közelgő választásokon a nemzetiségek és az új pártok valamilyen kedvezményt kapnak. Ma már tudjuk, ebből nem lesz semmi, hisz a Szövetségi Gyűlés két kamarájának 24. együttes ülésén sajnos elutasították az erre vonatkozó kéréseket és javaslatokat, s döntő szavazattöbbséggel eredeti formában fogadták el a választási törvény javaslatát. - Nos igen, amelyik párt nem képes megszerezni a választók legkevesebb 5 százalékának a támogatását, az egy időre eltűnik a politikai színtérről. Legalábbis nem állíthat saját képviselőt. Mint minden pártnak, 40 nappal a választások kitűzött határideje előtt nekünk is elő kell terjesztenünk jelöltjeink névsorát s igazolnunk kell, hogy sikerült kellő számú támogatót találnunk. Ha a falvakban továbbra is kitartanak a halogató álláspont mellett, kétségessé válik, hogy a Csehszlovák Mezőgazdasági Párt saját jelölteket állíthat a választásokon. • Gondolom, ez elsősorban a párt nemzetiségi képviseletének esélyeit korlátozza? Es ha szövetségre lépnének más, szintén a magyarság - a nemzetiségek - érdekeit képviselő pártokkal, társadalmi kezdeményezésekkel? - Engem, mint a CSMP Központi Bizottságának nemzetiségi ügyekkel megbízott alelnökét természetesen ez foglalkoztat legfőképpen. A központi bizottság holnapi ülésén javasolni fogom, hogy az erőviszonyok javítása, a nemzetiségek egységének erősbítése céljából kezdjünk tárgyalásokat Zászlós Gáborral, az SZNT alelnökével, Varga Sándorral, az SZSZK kormányának alelnökével, továbbá az Együttélés politikai mozgalom, a Független Magyar Kezdeményezés, valamint a Csemadok vezetőivel. Ha már a választási törvény így megnehezítette a nemzetiségek és az új pártok helyzetét, legalább mi ne forgácsoljuk tovább az erőnket s próbáljunk koalícióban mandátumokat szerezni a választásokon. KÁDEK GÁBOR Tombolt a szélvihar (ČSTK) - Tegnap az erős szél Vágsellyén leszakította a textilüzlet tetejét a Szovjet Hadsereg utcában. Az épület teteje az útkereszteződésre és az épület előtti útra zuhant, és ott megsebesített három járókelőt. Az egyik a sérüléseibe a helyszínen belehalt, a másik nyílt koponyatöréssel és combcsonttöréssel válságos állapotban van, a harmadik fejsérülést és agyrázkódást szenvedett. Az épületben, amely a galántai Jednota fogyasztási szövetkezet tulajdona, 30 ezer korona kár keletkezett.